Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-22 / 145. szám
1990. június 22., péntek o 1 Íz idén is? 1 1 :g a 1 tarl 16, szál 1 a fi üst ■hol a lovak állnak sorban Klinika a város szélén Közeleg ismét a nagy nyári mezőgazdasági munka, az aratás ideje, s vele a nagy nyári füstfelihőké is; a tarlóégetés az utóbbi években felzárkózott az örökzöld nyári témák sorába. Ezúttal még a betakarítás előtt kérdeztük a tarlóégetésről a Körösvidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság környezetvédelmi szakembereit, majd megkérdeztünk két termelőszövetkezetet is. Amint a Könkövizignél elmondták, a tarlóégetéssel, és tegyük hozzá, a felesleges, be nem takarított szármaradványok égetésével igen durva módon avatkozunk be a bioszférába. Jelentős meny- nyiségű légszennyező anyag, többek között szén-monoxid, nitrogén-oxid kerül így a levegőbe. Tapasztalati adatok szerint a tarlóégetések következménye évente több szennyező anyag, mint amennyit az ipar kibocsát —, leszámítva az energiatermelést. Ugyanakkor súlyos károkat okoz az égetés a talaj élővilágában . is; a tűz martalékává válnak a mikroorganizmusok, a megbúvó kisállatok élőhelyei, olykor az apróvadak is. Megyénkben tavaly a mintegy 144 ezer hektárnyi kalászos vetésterületéből mintegy 40 ezer hektáron végeztek tarlóégetést, több, mint 100 ezer tonna szár- maradványt égettek el', és jelentős területen égették le a kukoricatarilót is. Gyakori érv az égetés mellett, hogy Irodalmi berkekben jól ismert országos hírű költő Si- monyi Imre. IBüszke is rá szűkebb pátriája, Békés megye és Gyula városa. A köl- •tő ebben az évben tölti be hetvenedik életévét. A (Békés Megyei Tanács és a Gyullái Városi Tanács vállalkozott arra, hogy Simo- nyi Imre eddig még ki nem adott verseit, Világ és nézet címmel ebből az alkalomból az idén nyomda alá rendezi. IS ahogy az már ilyenkor lenni szokott, a kiadók levélben keresték fel az országos könyvterjesztőket (a Művelt Népet, az állami Könyvterjesztőt és a TÉKA Könyvértékesítőt), hogy segítsék a jubileumi kötet terjesztését. Június 5- én a Művelt ; Nép küldte meg elsőként a választ, amelyben a jelenlegi piaci helyzetre és a pénzügyi lehetőségeikre hivatkozva visz- szautasítják a kiadók kérését. |Ez ügyben kérdéseinkA szarvasi és a gyoma- endrődi vöröskeresztes szervezet csütörtöktől június 30- ig túlsúlyos és magas vérnyomásban szenvedő gyermekek részére rendez tábort Gyomaendrődön. Erről beszélgettünk Kurilla Jánosné- val, a gyomaendrődi vöröskeresztes szervezet titkárával. — Kizárásos alapon éppen a túlsúlyos gyerekek mellett döntöttünk. Más károsodásban szenvedőket —feltételek híján — nem tudtunk volna fogadni. — Milyen speciális programot kíván iegy ilyen tábor? — Az alapja egy jól megfogott diéta. Néhány ételt maguk készítenek el a gyerekek, hogy otthon is tudják, mi a teendőjük. Délelőttönként testnevelő tanár és gyógytornász ltesz a vendégünk, de délutánonként azért jut idő a kikapcsolóegyes növénybetegségek kórokozóit csak így lelhet hatékonyan és olcsón megsemmisíteni. Ám ez az eredmény kétes értékű, hosszabb távon sokba került ez a módszer. Részben ide vezethető vissza a talajvíz elnitráto- sodása, a talaj elsavanyo- dása. Az ide vonatkozó rendelet ugyan lehetővé teszi — kifejezetten növény-egészség- ügyi célból — a tarlóégetést, de csak abban az esetben, ha igazolható, hogy ez a módszer okozza a legkisebb környezeti ártalmat. — Terveznek-e az idén tarlóégetést? — a kérdéssel felkerestük a Kötegyáni Petőfi, és a Szarvasi Dózsa Tsz*t. Az előbbi helyen Hajdú Mihály főmezőgazdásszal beszélgettünk. . — Elképzelhető, (hogy nálunk is sor kér® tarlóégetésre — mondta a szakember —, — csaknem 800 hektáron termelünk búzát, és nincs szükségünk az összes szalmára; mintegy 300 hektárnyi a felesleg. Ezt megpróbáljuk értékesíteni, ingyen is viheti, akinek szüksége van rá. A tarlóégetéshez elsősorban a torzsgom- ba, és egyéb megbetegedések miatt folyamodunk. — Tapasztalják a hátrányait? Hiszen, amint a szakemberek elmondták, károsítja a talajt ez az eljárás. — Megvan a módja, miként lehet szakszerűen, egy- egy alkalommal kis területen, ha vannak, a kisvadakel Jenei Kálmánt, a Gyulai Városi Tanács közművelődési felügyelőjét kerestük ‘ meg. — Volt-e már rá korábban példa, hogy a Művelt \ Nép elutasított hasonló kéréseket? — Nem tudok ilyen Esetről', ezért” is állok élég értetlenül az eset előtt — hallhattuk a választ. — (Az országos könyvterjesztők eddig is csak bizományba (azaz utánfizétéssel) vették át tőlünk a könyveket. Vagyis nekik egy fillérjükbe sem' kerül a dolog, kockázatúik nincs, csak épp munkájuk van vele. Node ezért kapják a százalékot! A Téka — akik szerencsére vállalják a terjesztést — például 35 százalékot kér darabonként az eladott könyvek után. Gondolom, ennyit a Művelt Nép is elkérne, vagyis nem érzem, hogy nekik ez ráfizetés lenne ... dásra is. Strandra, múzeumba visszük a tábor lakóit, vagy helyben rendezünk játszóházi programokat számukra. — Gyakran nem a gyermekeken múlik, hogy egészségesen élnek-e vagy sem. Nem lett volna jobb, ha a szülők is elsajátítják mindazt, amit a tábor lakói megtanulhatnak? — Bízunk abban, hogy segítenek a .gyermekeknek betartani azt a 28 napra szóló mirftaótrendet, melyet minden táborlakónak biztosítunk. Tervezzük, hogy a tá- bornyitón is tájékoztatjuk |i szülőket arról, mi a szándékunk, táborzáráskor pedig arra kérjük majd őket, hogy hagyják úgy élni a gyermekeket, ahogy .itt tanítottuk nekik. Az igazi az lett volna, ha sikerül nagyobb, felsőtagozatos gyerekeket toborozni erre a tíz napra, de 'így is nehezen jött össze kát kimenekítve égetni. A hőhatás oly rövid ideig tart, hogy nem okozhat kárt. Egyébként hangsúlyozom, csak akkor tesszük ezt, ha rákényszerülünk, nem vitatjuk a környezetvédelmi szakemberek véleményét mi sem. Tehát, ha nem muszáj, nem égetünk. A Szarvasi Dózsa Tsz-ben Domonyi Gábor növénytermesztési szakembertől megtudtuk, hogy itt nem általános gyakorlat a tarlóégetés, csak kivételesen, a kifejezetten fertőző táblákon égetnek, s ez a szántóterületnek igen kis százalékát jelenti. Ami a szalmát illeti, a tsz- ben minden kilóra szükség van, hiszen nagyon sok jószágot tartanak. Amint a szakember fogalmazott, végül is a jogszabály fertőzött táblák esetében megengedi az égetést, csak az a baj. hogy ezzel sokan visszaélnek. Náluk az általános gyakorlat, hogy minél kisebb tarlót hagyjon a kombájn, utána a tárcsa a talajba forgatja. Ha marad rovarkártevő, az ellen a következő vetéskor talajfertőtlenítő szerrel védekeznek. S hogy végül is az idei nyáron hol, mennyi tarlót, szalmát égetnek majd, áriról nem lesz nehéz# tudomást szerezni. Bízunk benne, hogy a szakemberek körültekintően, komoly felelősségtudattal döntenek, mielőtt lobban a láng. — Hány példányról van szó? , — Háromezerről. , Nem egy óriási mennyiség, talán ezért is javasolta levélben a Művelt Nép, hogy ter\ jesszük a kötetet a .gyulai könyvesboltban. Igen, terjeszteni fogjuk ott is, sőt körlevelét juttatunk el a megye valamennyi könyvesboltjába, de itt arról van szó, hogy Simonyi országos hírű költő, s eddig még mindig elfogytak Budapesten is a kötetei... (A legszomorúbb azonban az, hogy az (eset nem egyedülálló. A fiatal írókat, költőket ugyanígy sorra utasítja el a Művelt Nép. ök pedig tiltakozásuk jeleként — ahogy azt már a hírközlő szervektől is hallani lehetett — kiálltak iaz utcákra, aluljárókba, hogy a saját műveiket árullják. Itt tartunk. A művelt nép a Művelt Nép miatt mehet az utcára vásárolni... (?) ez a harmincegynéhány táborlakó. Nem tagadom, nagyobb érdeklődésre és kevesebb idegenkedésre számítottunk, amikor az iskolai védőnőkkel szervezni kezdtük a tábort... — Tapasztalataik még nincsenek, ám bizonyára beszéltek arról, hogy a jövőben hagyománnyá teszik-e ezt a kezdeményezést. — A táborról valóban nincs tapasztalatom, ám a szervezésről annál inkább. Hogy összejöjjön a pénz, sorsjegyet adtunk ki, vállalatok egész sorát kerestük fel (támogatást kérve és némi pénzt pályázaton is nyerhetünk. Szóval nem volt könnyű úgy összehozni ezt az összeget, hogy valóban csak minimális pénzt kelljen befizetni a családoknak. Hogy jövőre siikerül-e újból támogatókra találtai ... Nem vagyok túl derülátó. N. A. Az orosházi lovak és lovasaik az elmúlt években kiemelkedő sikereket értek el országos és nemzetközi versenyeken. Az Üj Élet Tsz- ben is több mint húsz éve foglalkoznak telivértenyész- téssel, s az utóbbi két esztendőben a szövetkezet lovai nyerték a magyar ügetőderbit. Ezek után nem csoda, hogy a szakemberek úgy döntöttek, az állat- egészségügy, feltételeinek javítása, a lovak, teljesítőképességének megőrzése érdekében lóklinikát létesítenek telepükön. A közel 4 millió forintos beruházással megépült intézetben ma már „nagyüzem” van: a kezelésre váró lovak és kísérőik úgy állnak sorban az ajtó előtt, mint a körzeti orvosnál a náthás betegek. Két vizsgálat között arra kértük dr. Németh András állatorvost, mutassa be „birodal- szült el a klinika, azóta is mát”. — Tavaly májusban ké- — sok egyéb .mellett — a ménesünkkel szemben támasztott szaporodásbiológiai elvárásokat szolgálja. A felszerelések — ultrahang, altatókészülék, műtő — zöme a lóállomány vizsgálatához szükséges, de van kisebb állatok gyógyításához is eszközünk. A napokban például egy gólyát operáltunk. Tulajdonképpen itt mi mindenféle beavatkozásra felkészültünk, még a klinikai szintű műtétre is. Laboratóriumunkban a legkorszerűbD berendezésekkel dolgoznak. Van itt amerikai ondószállí- íó konténertől kezdve a műhüvelyen keresztül minden. Amire nagyon büszkék vagyunk, az a narkózisbox. Az országban egyedülálló —egy finnországi tanulmányuta- mon lestem el a technológiát. A párnázott box szemlélése közben az orvos a lóaltatás technikai bonyodalmait ecseteli, majd egy újabb helyiségbe vezet, a gyógyszerraktárba. Innen már csak egy lépés a röntgengép, amit a soron következő „páciensnek”, Milánnak készít elő dr. Németh András. — Milán 1988-ban az év legjobb lova volt. Most kezelés alatt' áll — kapcsolódik beszélgetésünkbe Nagy László ágazatvezető, majd magára ölti a röntgenezésA békéscsabai posta előtti megállító tábla tökéletesen betölti funkcióját: harsány, beghökkentő, azonnal magára irányítja a figyelmet. S ha már odamegy az ember, és megszemléli a pálcákból, textíliákból alkotott kompozíciót, látja azt is, hogy ez a tábla a Hé-Hé Galériába invitál Vörös András kaposvári festőművész kiállítására. A békéscsabai ifjúsági ház múzeummal szemközti részén található teremben renhez nélkülözhetetlen védőruhát. A pályán sok dicsőséget megélt állat békésen tűri a vizsgálatot, mint ahogyan a Noci nevű kanca négy hónapos csikója is, amelyik korlátnak szaladt és most az utókezelőben várja a gyógyulást. Miközben mi a „betegekkel” ismerkedünk, az orvos kalodába állítja Planétát, hogy elvégezze nála a korai- vemhesség-vizsgálatot. — A ló legértékesebb produkciója a csikó. Ha nincs utód, akkor az számunkra nagy veszteség — tájékoztat munka közben dr. Németh András, akiről tudni kell, hogy Kelet-Európából ő az egyetlen tagja az Amerikai Lóállatorvosok Szakszövetségének.’ Finn és amerikai sebészek javaslatára vették fel a szervezetbe. Finnországi tanulmányútja során pedig elvégzett egy alapfokú dezte be a tárlatot a Vonal Műhely dekorációs társaság, különösen érdekes atmoszférát teremtve a festő képeinek. Az ő munkájuk például a helyiségben található állandó dekoráció is. A fekete-fehér kompozíciókat ez alkalommal vörös drapériával is kiegészítették — utalná a kiállító művész vezetéknevére. A galériának ez a második kiállítása. Nemrég ért véget Bereznai Péter szentendrei festő tárlata, és ezlócsontsebészeti kurzust is. — Kiváló ménjeinktől gyakran veszünk ondót, amit konzerválunk és szétosztunk. Ezzel a módszerrel egy jó ménnel 100-150 kancát is tudunk párosítani. Persze van, aki kisebb sikernek is örülne, például Kotormán Sándor traktoros. — A klinika szakembereitől várok segítséget, ugyanis 3 éves, Kedves nevű lovam nem akar megörvendeztetni kiscsikóval. Petefészek-problémája van, de még reménykedem — mondja szomorúan a gazda, miután beállítja a jószágot a kalodába. — Elkeseredésre semmi ok — nyugtatja az orvos Kedves tulajdonosát. — Az állat jobb petefészkén találtam egy régen fejlődő, körülbelül három nappal az ovuláció előtt álló tüszőt. Hamarosan fedeztetheti a kancát.. . Csete Ilona után tervezik még Aknai János, Bukta Imre műveinek bemutatását is. Az, hogy mi itt az úgynevezett „nem hagyományos”, három pontban foglalható össze: a galériában kortár», avantgardmunkákat mutatnak be; a kiállítás zenével kombinált, és ami talán a leglényegesebb: nincs ünnepélyes megnyitó, hanem az egész kiállítás egy valóságos hepening ... S hogy tetszlk-e mindez Békéscsaba művészetkedvelő közönségének, azt megtudhatjuk, ha belelapozunk a vendégkönyvbe, amely a földön hever és — mijnden bizonnyal azért, hogy ne ríjon ki a környezetből — szintén avantgárd, lévén, hogy egy egyszerű, jobb napokat látott spirálfüzet. A következő bejegyzéseket olvashatjuk: „Kellett már egy kis underground. Még mélyebb alkotásokhoz kitartást! Tök jó”. Aki kíváncsi erre a nem hétköznapi helyre, térjen be a Hé-Hé Galériába tizenegy és tizenhat óra között. Ha az ifjúsági ház környékén jár, a teremből kihallatszó zene biztosan útba igazítja ... A félreértések elkerülése végett ez a kép a dekorációt ábrázolja Fotó: Gál Edit T. I. A Művelt Népnek nem számít a müveit nép(?)- ria Túlsúlyos gyermekek tábora Gyomaendrödön TI Békéscsabán, a Hé-Hé Galériában Vörös drapériák közt Vörös András képei Készül a röntgenfelvétel Milán lábáról Fotó: szűcs László
