Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-22 / 145. szám

1990. június 22., péntek o 1 Íz idén is? 1 1 :g a 1 tarl 16, szál 1 a fi üst ■hol a lovak állnak sorban Klinika a város szélén Közeleg ismét a nagy nyá­ri mezőgazdasági munka, az aratás ideje, s vele a nagy nyári füstfelihőké is; a tar­lóégetés az utóbbi években felzárkózott az örökzöld nyá­ri témák sorába. Ezúttal még a betakarítás előtt kérdez­tük a tarlóégetésről a Kö­rösvidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kör­nyezetvédelmi szakembereit, majd megkérdeztünk két termelőszövetkezetet is. Amint a Könkövizignél el­mondták, a tarlóégetéssel, és tegyük hozzá, a felesleges, be nem takarított szárma­radványok égetésével igen durva módon avatkozunk be a bioszférába. Jelentős meny- nyiségű légszennyező anyag, többek között szén-monoxid, nitrogén-oxid kerül így a le­vegőbe. Tapasztalati adatok szerint a tarlóégetések kö­vetkezménye évente több szennyező anyag, mint amennyit az ipar kibocsát —, leszámítva az energiaterme­lést. Ugyanakkor súlyos ká­rokat okoz az égetés a talaj élővilágában . is; a tűz mar­talékává válnak a mikroor­ganizmusok, a megbúvó kis­állatok élőhelyei, olykor az apróvadak is. Megyénkben tavaly a mintegy 144 ezer hektárnyi kalászos vetésterületéből mintegy 40 ezer hektáron végeztek tarlóégetést, több, mint 100 ezer tonna szár- maradványt égettek el', és jelentős területen égették le a kukoricatarilót is. Gyakori érv az égetés mellett, hogy Irodalmi berkekben jól is­mert országos hírű költő Si- monyi Imre. IBüszke is rá szűkebb pátriája, Békés me­gye és Gyula városa. A köl- •tő ebben az évben tölti be hetvenedik életévét. A (Bé­kés Megyei Tanács és a Gyullái Városi Tanács vál­lalkozott arra, hogy Simo- nyi Imre eddig még ki nem adott verseit, Világ és né­zet címmel ebből az alka­lomból az idén nyomda alá rendezi. IS ahogy az már ilyenkor lenni szokott, a ki­adók levélben keresték fel az országos könyvterjesztő­ket (a Művelt Népet, az ál­lami Könyvterjesztőt és a TÉKA Könyvértékesítőt), hogy segítsék a jubileumi kötet terjesztését. Június 5- én a Művelt ; Nép küldte meg elsőként a választ, amelyben a jelenlegi piaci helyzetre és a pénzügyi le­hetőségeikre hivatkozva visz- szautasítják a kiadók kéré­sét. |Ez ügyben kérdéseink­A szarvasi és a gyoma- endrődi vöröskeresztes szer­vezet csütörtöktől június 30- ig túlsúlyos és magas vér­nyomásban szenvedő gyer­mekek részére rendez tábort Gyomaendrődön. Erről be­szélgettünk Kurilla Jánosné- val, a gyomaendrődi vörös­keresztes szervezet titkárá­val. — Kizárásos alapon éppen a túlsúlyos gyerekek mellett döntöttünk. Más károsodás­ban szenvedőket —feltételek híján — nem tudtunk vol­na fogadni. — Milyen speciális prog­ramot kíván iegy ilyen tá­bor? — Az alapja egy jól meg­fogott diéta. Néhány ételt maguk készítenek el a gye­rekek, hogy otthon is tud­ják, mi a teendőjük. Dél­előttönként testnevelő tanár és gyógytornász ltesz a ven­dégünk, de délutánonként azért jut idő a kikapcsoló­egyes növénybetegségek kór­okozóit csak így lelhet ha­tékonyan és olcsón megsem­misíteni. Ám ez az ered­mény kétes értékű, hosszabb távon sokba került ez a mód­szer. Részben ide vezethető vissza a talajvíz elnitráto- sodása, a talaj elsavanyo- dása. Az ide vonatkozó rende­let ugyan lehetővé teszi — kifejezetten növény-egészség- ügyi célból — a tarlóégetést, de csak abban az esetben, ha igazolható, hogy ez a módszer okozza a legkisebb környezeti ártalmat. — Terveznek-e az idén tarlóégetést? — a kérdéssel felkerestük a Kötegyáni Pe­tőfi, és a Szarvasi Dózsa Tsz*t. Az előbbi helyen Haj­dú Mihály főmezőgazdásszal beszélgettünk. . — Elképzelhető, (hogy ná­lunk is sor kér® tarlóége­tésre — mondta a szakem­ber —, — csaknem 800 hek­táron termelünk búzát, és nincs szükségünk az összes szalmára; mintegy 300 hek­tárnyi a felesleg. Ezt meg­próbáljuk értékesíteni, in­gyen is viheti, akinek szük­sége van rá. A tarlóégetés­hez elsősorban a torzsgom- ba, és egyéb megbetegedések miatt folyamodunk. — Tapasztalják a hátrá­nyait? Hiszen, amint a szak­emberek elmondták, káro­sítja a talajt ez az eljárás. — Megvan a módja, mi­ként lehet szakszerűen, egy- egy alkalommal kis terüle­ten, ha vannak, a kisvada­kel Jenei Kálmánt, a Gyu­lai Városi Tanács közműve­lődési felügyelőjét kerestük ‘ meg. — Volt-e már rá koráb­ban példa, hogy a Művelt \ Nép elutasított hasonló ké­réseket? — Nem tudok ilyen Eset­ről', ezért” is állok élég ér­tetlenül az eset előtt — hall­hattuk a választ. — (Az or­szágos könyvterjesztők eddig is csak bizományba (azaz utánfizétéssel) vették át tő­lünk a könyveket. Vagyis nekik egy fillérjükbe sem' kerül a dolog, kockázatúik nincs, csak épp munkájuk van vele. Node ezért kap­ják a százalékot! A Téka — akik szerencsére vállal­ják a terjesztést — például 35 százalékot kér darabon­ként az eladott könyvek után. Gondolom, ennyit a Művelt Nép is elkérne, vagyis nem érzem, hogy ne­kik ez ráfizetés lenne ... dásra is. Strandra, mú­zeumba visszük a tábor la­kóit, vagy helyben rende­zünk játszóházi programo­kat számukra. — Gyakran nem a gyer­mekeken múlik, hogy egész­ségesen élnek-e vagy sem. Nem lett volna jobb, ha a szülők is elsajátítják mind­azt, amit a tábor lakói meg­tanulhatnak? — Bízunk abban, hogy se­gítenek a .gyermekeknek be­tartani azt a 28 napra szóló mirftaótrendet, melyet min­den táborlakónak biztosí­tunk. Tervezzük, hogy a tá- bornyitón is tájékoztatjuk |i szülőket arról, mi a szándé­kunk, táborzáráskor pedig arra kérjük majd őket, hogy hagyják úgy élni a gyerme­keket, ahogy .itt tanítottuk nekik. Az igazi az lett vol­na, ha sikerül nagyobb, fel­sőtagozatos gyerekeket to­borozni erre a tíz napra, de 'így is nehezen jött össze kát kimenekítve égetni. A hőhatás oly rövid ideig tart, hogy nem okozhat kárt. Egyébként hangsúlyozom, csak akkor tesszük ezt, ha rákényszerülünk, nem vitat­juk a környezetvédelmi szakemberek véleményét mi sem. Tehát, ha nem muszáj, nem égetünk. A Szarvasi Dózsa Tsz-ben Domonyi Gábor növényter­mesztési szakembertől meg­tudtuk, hogy itt nem általá­nos gyakorlat a tarlóégetés, csak kivételesen, a kifeje­zetten fertőző táblákon éget­nek, s ez a szántóterületnek igen kis százalékát jelenti. Ami a szalmát illeti, a tsz- ben minden kilóra szükség van, hiszen nagyon sok jó­szágot tartanak. Amint a szakember fogal­mazott, végül is a jogsza­bály fertőzött táblák eseté­ben megengedi az égetést, csak az a baj. hogy ezzel sokan visszaélnek. Náluk az általános gyakorlat, hogy minél kisebb tarlót hagyjon a kombájn, utána a tárcsa a talajba forgatja. Ha ma­rad rovarkártevő, az ellen a következő vetéskor talajfer­tőtlenítő szerrel védekeznek. S hogy végül is az idei nyáron hol, mennyi tarlót, szalmát égetnek majd, áriról nem lesz nehéz# tudomást szerezni. Bízunk benne, hogy a szakemberek körültekin­tően, komoly felelősségtu­dattal döntenek, mielőtt lob­ban a láng. — Hány példányról van szó? , — Háromezerről. , Nem egy óriási mennyiség, talán ezért is javasolta levélben a Művelt Nép, hogy ter­\ jesszük a kötetet a .gyulai könyvesboltban. Igen, ter­jeszteni fogjuk ott is, sőt körlevelét juttatunk el a megye valamennyi köny­vesboltjába, de itt arról van szó, hogy Simonyi or­szágos hírű költő, s eddig még mindig elfogytak Bu­dapesten is a kötetei... (A legszomorúbb azonban az, hogy az (eset nem egyedül­álló. A fiatal írókat, költő­ket ugyanígy sorra utasítja el a Művelt Nép. ök pedig tiltakozásuk jeleként — ahogy azt már a hírközlő szervektől is hallani lehe­tett — kiálltak iaz utcákra, aluljárókba, hogy a saját műveiket árullják. Itt tartunk. A művelt nép a Művelt Nép miatt mehet az utcára vásárolni... (?) ez a harmincegynéhány tá­borlakó. Nem tagadom, na­gyobb érdeklődésre és ke­vesebb idegenkedésre számí­tottunk, amikor az iskolai védőnőkkel szervezni kezd­tük a tábort... — Tapasztalataik még nincsenek, ám bizonyára be­széltek arról, hogy a jövő­ben hagyománnyá teszik-e ezt a kezdeményezést. — A táborról valóban nincs tapasztalatom, ám a szervezésről annál inkább. Hogy összejöjjön a pénz, sorsjegyet adtunk ki, vál­lalatok egész sorát kerestük fel (támogatást kérve és né­mi pénzt pályázaton is nyer­hetünk. Szóval nem volt könnyű úgy összehozni ezt az összeget, hogy valóban csak minimális pénzt kell­jen befizetni a családoknak. Hogy jövőre siikerül-e újból támogatókra találtai ... Nem vagyok túl derülátó. N. A. Az orosházi lovak és lo­vasaik az elmúlt években kiemelkedő sikereket értek el országos és nemzetközi versenyeken. Az Üj Élet Tsz- ben is több mint húsz éve foglalkoznak telivértenyész- téssel, s az utóbbi két esz­tendőben a szövetkezet lo­vai nyerték a magyar üge­tőderbit. Ezek után nem csoda, hogy a szakemberek úgy döntöttek, az állat- egészségügy, feltételeinek ja­vítása, a lovak, teljesítőké­pességének megőrzése érde­kében lóklinikát létesítenek telepükön. A közel 4 millió forintos beruházással meg­épült intézetben ma már „nagyüzem” van: a kezelés­re váró lovak és kísérőik úgy állnak sorban az ajtó előtt, mint a körzeti orvos­nál a náthás betegek. Két vizsgálat között arra kértük dr. Németh András állator­vost, mutassa be „birodal- szült el a klinika, azóta is mát”. — Tavaly májusban ké- — sok egyéb .mellett — a ménesünkkel szemben tá­masztott szaporodásbiológiai elvárásokat szolgálja. A fel­szerelések — ultrahang, al­tatókészülék, műtő — zöme a lóállomány vizsgálatához szükséges, de van kisebb ál­latok gyógyításához is esz­közünk. A napokban példá­ul egy gólyát operáltunk. Tulajdonképpen itt mi min­denféle beavatkozásra felké­szültünk, még a klinikai szintű műtétre is. Laborató­riumunkban a legkorszerűbD berendezésekkel dolgoznak. Van itt amerikai ondószállí- íó konténertől kezdve a mű­hüvelyen keresztül minden. Amire nagyon büszkék va­gyunk, az a narkózisbox. Az országban egyedülálló —egy finnországi tanulmányuta- mon lestem el a technoló­giát. A párnázott box szemlélé­se közben az orvos a lóal­tatás technikai bonyodalma­it ecseteli, majd egy újabb helyiségbe vezet, a gyógy­szerraktárba. Innen már csak egy lépés a röntgengép, amit a soron következő „pá­ciensnek”, Milánnak készít elő dr. Németh András. — Milán 1988-ban az év legjobb lova volt. Most ke­zelés alatt' áll — kapcsolódik beszélgetésünkbe Nagy László ágazatvezető, majd magára ölti a röntgenezés­A békéscsabai posta előtti megállító tábla tökéletesen betölti funkcióját: harsány, beghökkentő, azonnal magá­ra irányítja a figyelmet. S ha már odamegy az ember, és megszemléli a pálcákból, textíliákból alkotott kompo­zíciót, látja azt is, hogy ez a tábla a Hé-Hé Galériába invitál Vörös András kapos­vári festőművész kiállításá­ra. A békéscsabai ifjúsági ház múzeummal szemközti ré­szén található teremben ren­hez nélkülözhetetlen védőru­hát. A pályán sok dicsőséget megélt állat békésen tűri a vizsgálatot, mint ahogyan a Noci nevű kanca négy hóna­pos csikója is, amelyik kor­látnak szaladt és most az utókezelőben várja a gyó­gyulást. Miközben mi a „betegek­kel” ismerkedünk, az orvos kalodába állítja Planétát, hogy elvégezze nála a korai- vemhesség-vizsgálatot. — A ló legértékesebb pro­dukciója a csikó. Ha nincs utód, akkor az számunkra nagy veszteség — tájékoztat munka közben dr. Németh András, akiről tudni kell, hogy Kelet-Európából ő az egyetlen tagja az Amerikai Lóállatorvosok Szakszövet­ségének.’ Finn és amerikai sebészek javaslatára vették fel a szervezetbe. Finnorszá­gi tanulmányútja során pe­dig elvégzett egy alapfokú dezte be a tárlatot a Vonal Műhely dekorációs társaság, különösen érdekes atmosz­férát teremtve a festő képei­nek. Az ő munkájuk példá­ul a helyiségben található állandó dekoráció is. A fe­kete-fehér kompozíciókat ez alkalommal vörös drapériá­val is kiegészítették — utal­ná a kiállító művész veze­téknevére. A galériának ez a máso­dik kiállítása. Nemrég ért véget Bereznai Péter szent­endrei festő tárlata, és ez­lócsontsebészeti kurzust is. — Kiváló ménjeinktől gyakran veszünk ondót, amit konzerválunk és szétosztunk. Ezzel a módszerrel egy jó ménnel 100-150 kancát is tudunk párosítani. Persze van, aki kisebb si­kernek is örülne, például Kotormán Sándor traktoros. — A klinika szakemberei­től várok segítséget, ugyan­is 3 éves, Kedves nevű lo­vam nem akar megörven­deztetni kiscsikóval. Petefé­szek-problémája van, de még reménykedem — mondja szomorúan a gazda, miután beállítja a jószágot a kalo­dába. — Elkeseredésre semmi ok — nyugtatja az orvos Kedves tulajdonosát. — Az állat jobb petefészkén talál­tam egy régen fejlődő, kö­rülbelül három nappal az ovuláció előtt álló tüszőt. Hamarosan fedeztetheti a kancát.. . Csete Ilona után tervezik még Aknai Já­nos, Bukta Imre műveinek bemutatását is. Az, hogy mi itt az úgyne­vezett „nem hagyományos”, három pontban foglalható össze: a galériában kortár», avantgardmunkákat mutat­nak be; a kiállítás zenével kombinált, és ami talán a leglényegesebb: nincs ünne­pélyes megnyitó, hanem az egész kiállítás egy valóságos hepening ... S hogy tetszlk-e mindez Békéscsaba művészetkedvelő közönségének, azt megtud­hatjuk, ha belelapozunk a vendégkönyvbe, amely a föl­dön hever és — mijnden bi­zonnyal azért, hogy ne rí­jon ki a környezetből — szintén avantgárd, lévén, hogy egy egyszerű, jobb na­pokat látott spirálfüzet. A következő bejegyzéseket ol­vashatjuk: „Kellett már egy kis underground. Még mé­lyebb alkotásokhoz kitar­tást! Tök jó”. Aki kíváncsi erre a nem hétköznapi helyre, térjen be a Hé-Hé Galériába tizenegy és tizenhat óra között. Ha az ifjúsági ház környékén jár, a teremből kihallatszó zene biztosan útba igazít­ja ... A félreértések elkerülése végett ez a kép a dekorációt ábrá­zolja Fotó: Gál Edit T. I. A Művelt Népnek nem számít a müveit nép(?)- ria ­Túlsúlyos gyermekek tábora Gyomaendrödön TI Békéscsabán, a Hé-Hé Galériában Vörös drapériák közt Vörös András képei Készül a röntgenfelvétel Milán lábáról Fotó: szűcs László

Next

/
Oldalképek
Tartalom