Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-20 / 143. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. JfÜNIUS 20., SZERDA Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 143. SZÁM Hosszadalmas szavazási procedúra után: flz Országgyűlés módosította az alkotmányt Az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslat részle­tes vitájával fölytatta mun­káját kedden az Ország- gyűlés. , Napirend előtt kért szót Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakcióvezetője, s bejelen­tette: a szabad demokraták törvényesnek ismerik el a Magyar Szocialista Párt, a Magyar Szocialista Munkás­párt, Király Zoltán képvi­selő, valamint a Demisz ál­tal kezdeményezett népsza­vazást a köztársasági elnök megválasztásának módjáról. Tolmácsolta pártjának azt a véleményét, hogy tekintet­tel a helyhatósági választá­sok október 14-ére kitűzött időpontjára, szükséges len­ne a népszavazást a lehető legkorábbi időpontban meg­tartani. A kedd délutánig tartó részletes vitában fel-felbuk- kant ugyan az alkotmány- módosítás néhány fontos eleme — címerkérdés, nem­zetiségek parlamenti képvi­selete, konstruktív bizalmat­lansági indítvány —, a fel­szólalók többsége azonban inkább az elnökválasztással és a népszavazással össze­függésben fejtette ki véle­ményét. A népszavazás té­máját érintve a képviselők gyakran éltek a válasz- és a viszontválaszadás jogával. Ezt a folyamatot tulaj­donképpen Király Zoltán felszólalása indította el. Nagy felbolydulást váltott ki az ülésteremben az, hogy á képviselő kijelentette: ér­tesülései szerint a Parla­mentben „puccsot” készítet­tek elő a népszavazás meg­előzésére. Egy informátorra hivatkozva, akit Király Zol­tán nem kívánt megnevez­ni, azt állította, hogy a Par­lament megpróbált felké­szülni az alkotmánymódosí­tás vitájának hétfői lezárá­sára. Szerinte ezt szolgálta, hogy hétfőre berendelték a Házba a Magyar Közlöny szerkesztőit, s így a módo­sított alaptörvény, amely egyebek közt tartalmazza a köztársasági elnök megvá­lasztásának módját, akár kedd reggelre hatályossá vált volna. Ezt a „puccskí­sérletet” hiúsították meg a hétfői plenáris üléssel egy­idejűleg benyújtott népsza­vazási ívek — szögezte le Király Zoltán. Szabad György megbízott házelnök soron kívül szót kérve képviselői minőségé­ben válaszolt Király Zoltán állítására. Visszautasította a szegedi képviselő „puccskí­sérletet” feltételező gyanak­vását. Véleménye szerint, ha ilyen próbálkozásról lett vol­na szó, akkor arról bizo­nyára tudna az Országgyű­lés megbízott elnöke, illetve a két alelnök. Szerinte talán egy technikai felkészülés le­hetséges mozzanatát minő­sítette képviselőtársa „puccs­kísérletnek”. Pozsgay Imre (MSZP) fel­szólalásában üdvözölte az SZDSZ népszavazással kap­csolatos álláspontját, s mint mondotta: örömmel tölti el, hogy a szabad demokraták visszatértek a „Döntsön a nép!” szlogennel jelölt kon­cepciójukhoz. Egyúttal kije­lentette: rég lemondott ar­ról, hogy jelöltként pályáz­zon a köztársasági elnöki közjogi méltóság elnyerésé­re. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) az MSZP frakció- vezetőiének szavaira úgy reagált, hogy pártjának nem kellett visszatérnie a „Dönt­sön a nép!” elvhez, mert azt mindig is tiszteletben tar­tották. Különbséget vélt vi­szont felfedezni az SZDSZ és a Fidesz által november­ben kezdeményezett, illető­leg a mostani referendum politikai indítékai között. Szerinte a tavalyi kezdemé­nyezés egy diktatúra ellen irányult, a mostani viszont a demokráciát támadja. Eörsi Mátyás (SZDSZ) ar­ra reagált, hogy Király Zol­tán a népszavazással kap­csolatosan fenntartotta a hétfőn Németh Miklóssal közösen javasolt áthidaló in­dítványát, miszerint a Par­lament most két évre vá­lasszon köztársasági elnököt, s ezalatt rendezzenek véle­ményt kérő népszavazást. A szabad demokrata képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az aláírások, kötelezik a Parlamentet arra, hogy ír­ja ki a népszavazást. A 170 ezer aláírást ezzel a céllal gyűjtötték össze, és sem Ki­rály Zoltánt, sem azMSZP-t nem hatalmazza fel arra, hogy birtokában kompro­misszumos javaslatokkal él­jenek. Soron kívül kért szót ■Antall József is. A minisz­terelnök síkraszállt amellett, hogy mielőbb tartsák mega helyhatósági választásokat. Emlékeztetett arra, hogy az ideiglenes köztársasági el­nök október 14-ére tűzte ki a választások első forduló­jának időpontját. Antall Jó­zsef hangsúlyozta: a dön­tést tiszteletben tartva kéri a választások előrehozatalát szeptember 23-ára. A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy szep­tember 23-áig hosszabbítot­ták meg a tanácsok megbí­zatását, s ezért lenne jó er­re a napra kitűzni a hely- hatósági választásokat. En­nél is fontosabb érv — hang­súlyozta —, hogy az egész ország alapvető érdeke a rendszerváltozás lezárása. Horváth Balázs belügymi­niszter arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a BM fel­készült a népszavazás lebo­nyolítására. Megfontolásra ajánlotta azonban, hogy a referendum egy hónapon be­lüli megtartása anyagilag is, szervezetileg is megterhelné a tárcát, sőt veszélyeztetné az apparátus felkészülését az őszi helyhatósági választá­sokra. Hack Péter (SZDSZ) (Folytatás a 3. oldalon) Éjjel-nappal igénybevehetü Ifjúsági iroda Békéscsabán Ez évben 14 pályázatot ké­szítettek a Békéscsabai Csa­ládsegítő Szolgálat munka­társai, szociális-mentálhigié­nés, egészségnevelés, képzés és gyermekfoglalkoztatás té­makörökben. A pályázatok közül többet most bírálnak el, s néhányat már elfogad­tak. Tervezi az iroda pél­dául népkonyha létrehozá­sát, szociális mosoda kiala­kítását, telefonos egészség- ügyi tanácsadás szervezését. A napokban kaptak érte­sítést arról, hogy a „Nyárj ifjúsági szolgáltatás” című pályázatukra 150 ezer forin­tot nyertek. Olyan humán szolgáltató irodát szeretné­nek létrehozni Békéscsabán, melyet nemcsak a megyében lakó, de az átutazó fiatalok is igénybe vehetnének. Az iroda, mint információs köz­pont tájékoztatná a fiatalo­kat arról, milyen kulturális, szabadidős és sportlehetősé­gek kínálkoznak a város­ban. Olcsó szállásról, alkal­mi munkavállalásról, kerék­pár-, csónakkölcsönzésről is érdeklődhetnének itt. s az iroda a MÁV segítségével vállalja azok hazautaztatá­sát, akik eltévedtek, megbe­tegedtek, vagy éppen elfo­gyott a pénzük. Alkalman­ként étkeztetést is biztosí­tanak majd. Ezen a héten várják olyan .középiskolások, egyetemis­ták. főiskolások, pályakezdő pedagógusok jelentkezését, akik vállalkoznának arra, hogy a nyári időszakban se­gítsék az ifjúsági iroda munkáját. A tervek szerint ez a humán szolgáltatás jú­lius 1 -létől augusztus 20-áig vehető igénybe, éjjel-nappal. G. K. Ki mennyit knckáztatott a Csarnokáruháznál? „Tanács, adj pénzt, s ha elfogyott, még!” Legalább imitáljuk a versenyt! A békéscsabai „Csarnok­áruház” szervezői és a részt­vevő cégek a jelenleginél minden bizonnyal lényege­sen nagyobb sikerre számí­tottak. Hiszen a megnyitó óta is meglehetősen gyér a látogatottság, a forgalomról nem is beszélve, ötven nap, vagyis 7 hét nem kis idő, és a városi sportcsarnoknak fizetendő bérleti díjat min­denképpen le kell szurkolni a résztvevőknek. Arról', hogy a vásár szer­vezése kinek mennyit hoz, és kitől mennyit visz, Csi- bor Zoltánnal, a Bakator Kft. helyi kirendeltség ve­zetőjével beszélgettünk. Meg­próbáltunk választ kapni arra a kérdésre, miért vál­lalkozott cége a szervezésre, egyáltalán mi indította arra, sogy a Békés megyei válla­latok és a sportcsarnok kö­zött egyfajta üzleti vállal­kozást koordináljon, — Mi úgy gondoltuk, hogy ez a 'zervezés egyrészt rek­lám a résztvevőknek, más­részt reklám a szervezőknek és a sportcsanoknak is — magyarázza Csibor Zoltán. — Közel 40-45 céget sikerült beszerveznünk. Elsősorban olyanokat, amelyek bizonyos értelemben mozgékonyabbak. Meg szeretném azt is emlí­teni, hogy a magánjellegű cégek lényegesen készsége­sebb magatartást tanúsítot­tak a tárgyalások során. — Most, az első napok ta­pasztalata alapján milyen eredményre számítanak? — Valószínűleg nem fo­gunk meggazdagodni ezen az üzleten — válaszolja Csi­bor Zoltán. S hogy ebben a kérdésben a Bakator Kft. békéscsabai munkatársának minden bi­zonnyal igaza van, afelől kétségünk aligha lehet. Hi­szen ha nincs forgalom, ak­kor elmarad az árbevétel, s nyilván kérdéses, hogy meg lesz-e a felmerülő költségek fedezete. Ámbátor meg kell jegyeznünk, ha a vállalko­zást kizárólag kockázati szempontból értékeljük, nyilvánvalóvá válik, hogy ki mennyire vitte bőrét a „csarnokvásárra”. A szervező korlátolt fele­lősségű társaság minden bi­zonnyal nem, hiszen azok a megyei cégek, akik hajlan­dóak voltak résztvenni. a rendezvényen, már előre le­szurkolták a sportcsarnok bérleti díját, illetve a szer­vezésért felszámolható juta­lékot. Mentségükre szolgál­jon azonban, hogy végül is némi szervezőmunkát végez­tek azért, hogy a kiállítás létrejöjjön. S a békéscsabai sportcsarnok? Igencsak ké­nyelmes helyzetben van. Ügy tűnik, ő a vállalkozás igazi kockázat nélküli nyer­tese, hiszen 50 napra fedez­ve van a csarnok fenntar­tási költsége, s nyilvánva­lóan némi nyereség is üti a markát. (Folytatás a 3. oldalon) Maratoni ülést tartott a megyei tanács vb Csendes, de maratoni vi­ta zajlott tegnap a Békés Megyei Tanács I. emeleti vb-termében, ahol a megyei végrehajtó bizottság meg­hallgatta és jóváhagyta a megyei művelődési, ifjúsági és sportosztály munkájáról szóló beszámolót, majd dön­tött egy sor végnélkülinek tűnő bejelentés, illetve be­terjesztés ügyében. Vitás pontok főként anyagi területeken merüllek fel. A résztvevő pártok (MDF, FKgP, SZDSZ) képviselői jó néhány „takarékossági” in­dítványt is tettek ez ügyben. Maczák János (kisgazdapárt) többek között megkérdője­lezte a megyei Pedagógiai Intézet ilétjogsultságát. Ja­vasolta, hogy az ott dolgo­zó pedagógusok menjenek el tanítani. Ügy vélte, hogy sok tehetséges sportolónk mel­lett (ld.: Előre Spartacus!) túl sok a nem a sportért, ha­nem a sportból élő(sködő) ember. Véleménye szerint a sportcsarnoknál sem kelle­ne annyi dolgozó, hiszen egy részük „semmit nem csinál”. Vámos Lászlónak, a me­gyei művelődési osztály ve­zetőjének beszámolója nyo­mán azután még további kérdések is felmerültek. Pél­dául az. hogy a normatív szabályozásból adódó fe­szültségekért (főleg a kislét- számú, illetve nemzetiségi iskolákban) ki a felelős? Az állam, a megye, vagy az ön- kormányzat? Ki a felelős azért, hogy a pedagógusok nem ismerik a pártok okta­tási programjait? A pártok, a pedagógusok, vagy a me­gye? A levéltár épületének bérleti díja 400 ezer forint­tal emelkedett. Ilyen körül­mények között hogyan lehet még akárcsak stagnáló szak­mai munkát is elvárni az ott dolgozóktól? Ismét nyis­sa szélesebbre pénztárcáját a megye?! Ki a felelős az Alföldi Tanulmányok kiad­vány és a Békési Élet című folyóirat veszteségességéért? A szerkesztők? Az elfoglalt olvasók? Az infláció, hogy ilyesmire nem telik az em­bereknek? Esetleg a megyei tanács, amiért nem fordítja utolsó tartalékait is e kiad­ványok finanszírozására? A végrehajtó bizottság vé­gül is úgy ítélte meg, hogy tisztázni kell, mi az, amit nem vállalhat át a megye sem az államtól, sem az ön- kormányzatoktól'. Mázán Mátyás, Békéscsaba városá­nak tanácselnöke erre és az előző néhány hozzászólásra reagálva elmondta, milyen paradoxonok keletkezhetnek az önkormányzat és az in­tézmények maximális önál­lóságának egymásmelilettisé- géből. — Mert tmi az önkormány­zat? — tette fel a költői kér­dést á tanácselnök. — Ta­nács, adj pénzt! Ne szól) bele semmibe, és fia elfo­gyott, adj még! ■ Szó esett a kéttannyelvű oktatás bizonytalan jövőjé­(Folytatás á 3. oldalon) MOST! Japán % autók MOST! forintért! MOST! NISSAN SUNY SEDAM 1700 cm3, dízel, ötajtós, 1 év garancia. Ara: 978 000,— Ft. (Az ár tartalmazza a VÄM-ot és az ÁFA-t.) Érdeklődni: TREND KFT., Békéscsaba, Derkovits sor 2. Telefon: (66) 25-2X1. \ HMTiii I .............................................................................___________.____________ C sónakázób a gyulai tavon, 1990. június... A nyár megér­kezett, mögötte a történelmi múltú vár Fotó: Gál Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom