Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-15 / 139. szám
BÉKÉS MEGYEI a Haza minden előtt POLITIKai NAPILaP 1990. JÚNIUS 15., PÉNTEK Ara: 4,30 forint XLV, ÉVFOLYAM 139. SZÁM „Kegyetlen” válaszok a közművelődésről Kerekasztal-beszélgetés a megye országgyűlési képviselőivel „Hitünk van. Munkánkkal értéket képviselünk. Akkor hát mi a baj a közművelődéssel? Mi hiányzik?” Nemcsak e kérdések, hanem a válaszok' is megfogalmazódtak azon a tegnapi, több mint kétórás eszmecserén, melyet a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Területi Szervezete, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület, a Magyar Népművelők Egyesülete Békés Megyei Területi Szervezete és az Amatőr Néptáncosok Békés Megyei Szövetsége rendezett a megye ország- gyűlési képviselőivel Békéscsabán, a könyvtárban. A délelőtti kerekasztal-megbe- szélésen sok mindenről szó esett. Például arról, hogy az állam ne vonuljon ki a kultúra finanszírozásából! Hogy félő: a kulturális esély- egyenlőséget nem tudják megteremteni. Hogy az idegenforgalmi bevételekből jó lenne juttatni a kultúrának is. és így tovább, és így tovább. Az egyes művészeti ágak képviselői természetesen elmondták azt is, milyen — elsősorban anyagi — nehézségekkel küszködnek napi munkájuk során. Érdeklődtek, számíthatnak-e legalább erkölcsi támogatásba, bátorításra a közeljövőben. Dr. Zsíros Géza kisgazda- párti képviselő előre figyelmeztetett, „kegyetlen” lesz a válasza. Elmondta, támogatásra egyelőre nem számíthatnak a kultúra képviselői. Előbb gondolkodásban és cselekvésben kell lépni, és csak ezt követhetik az anyagi javak. Más lesz a kultúra szerepe a jövőben — folytatta —, meg kell tanítani az embereket gazdálkodni saját vagyonukkal. Szólt a falu fiatalításának fontos’ságáról és arról, hogy egyetlen kiút e siralmas állapotból, ha sikerül hazacsalni a fiatalságot, az értelmiséget, kezébe adni a termelési eszközt, majd meg kell tanítani, mit termeljen, hogyan vállalkozzon. „A keret, s a vászon kell előbb, csak aztán festhetünk mi, együtt” — mutatott hallgatóságára. Dr. Pelcsinszky Boleszláv SZDSZ-es képviselő több aggodalmának hangot adott. Azon túl, hogy sem ideje, sem igénye nincs az embereknek a művelődésre, a dotáció sem megoldott. Véleménye szerint a kultúra lesz az utolsó helyen a támogatandó területek körében, hiszen még arról sincs elképzelés, hogy az önkormányzatok anyagi függetlenségét miként lehetne megoldani. Válaszadását azzal folytatta, félő, hogy (eddig á szocialista típusú nevelés dominált), most a keresztény ideológiát próbálják erőltetni, s ezt nem tartaná szerencsésnek. Varga Zoltán MDF-es képviselő szavait azért hallgatták nagy érdeklődéssel a résztvevők, mert ő az országgyűlés kulturális bizottságában dolgozik. Nem véletlen, hogy a kultúra és a piac kapcsolatát elemezte. ..Mi a piacról beszélgetünk, a szellemi értékek piacáról — mondta bevezetőül, majd így folytatta: — A kínálat gazdag, csak a kereslet tűnt el. Se energia, se pénz, se szándék nem maradt minderre. Ezért oly mély ez a válság. Elmondta azt . is, hogy az Európai Házhoz vezető út Magyarországon keresztül vezet, ezért tartja 'olyan fontosnak a hátrányos helyzetű települések szintre hozását. Szavait azzal zárta, hogy a kormánynak nincs szándékában „rátelepedni” a magyar kultúrára, nem akarnak kultúrpolitikát csinálni, ám mindent megtesznek annak érdekében, hogy segítsék a nemzeti kibontakozást. Bevezetőnkben arról szóltunk, milyen kérdések fogalmazódtak meg e kerek- asztal-beszélgetésen. A válaszokat talán így összegezhetnénk: kell a megerősítés a kultúra embereinek, és szükség van arra, hogy anyagi létalapjukat világosan megfogalmazzák. Hogy tudják, mit vállal fel a jövőben az állam és mit nem ... E szerint lehet aztán tovább dolgozni. N. A. A Évadzáró társulati ülés a Jókai Színházban A márciusban kinevezett új igazgató, Gálfy László — érthetően —, nem vállalkozott arra, hogy a Békés Megyei Jókai Színház tegnap délelőtti társulati ülésén értékelje az évadot, így aztán Tasnádi Márton főrendezőre hárult a feladat: mérlegre tenni az ősztől nyár elejéig tartó munkát, a bemutató előadásoKat, a társulat életét. — Ha tavaly ilyenkor azt mondtam: a társulat nem igazán alakult még ki, most azt kell mondanom, hogy a Doctor Herz bemutatóján már egy nagy feladatok megoldására is képes együttes mutatkozott be — kezdte, majd sorra vette az évad bemutatóit, külön is kiemelt néhány emlékezetes alakítást. A sikeres előadások között szólt a Hamletról, mely — véleménye , szerint — vitatott volt ugyan, de a szakma felfigyelt rá; a zenés bemutatók közül pedig a Cihcago, című revümusi- cal első helye kétségtelen. Kitért az igazgatóváltásra, mely zökkenőmentesen zajlott le, nem hozta az előadások művészi színvonalának csökkenését, és arra is, hogy a színház meghívást kapott a nyári Edimburgh-i .színházi fesztiválra, ahol Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára című misztériumjátékát mutatják be. Ez az előadás az új évadban Gálfy László igazgató a színház stúdiójában is színre kerül. Meghívása van a békéscsabai színháznak az 1991-es londoni fesztiválra is. Gálfy László igazgató köszönte meg ezután a társulatnak az egész évben nyújtott munkát, művészi teljesítményt, megjegyezve, hogy már a következő évadban azt szeretné, hogy a színház érdeke és a társulat tagjainak érdeke egyenlő legyen. Végül elbúcsúzott a társulattól eltávozóktól, és köszöntötte a 25 éves színészi jubileumát ünneplő Felkai Esztert, Harkányi Jánost és Géczi Józsefet. (s. e.) Fotó: Veress Erzsi Természettudományi nyári tábor Kétegyházán Tizenöt hektáros őspark, napfény, madárdal. Az egykori kastély épületében ma a Kétegyházi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet lakozik. Tanulói tegnap is vizsgáztak. De nem miattuk vállalkoztunk az útra. Ezen a héten 80 középiskolás diák 4 csoportban kémiát, bio lógiát, fizikát és matematikát tanul. Szinte már nem is középiskolás fokon. Elsődleges céljuk, hogy bekerüljenek az egyetemekre, főiskolákra. A megye legkiválóbb tanulói ,— verseny- eredményeik alapján — az idén már hetedik alkalommal mélyülhetnek el Forman Istvánná dr. (kémia, biológia), dr. Simon Imréné (fizika) és Uhrin János (matematika) foglalkozásvezetők és kollégáik, valamint Busa László táborvezető áldozatkész munkájának köszönhetően a természettudományokban. — Orosházától Sarkadig, Békés minden szegletéből érkeztek ide tudásra szomjas diákok — mondja Uhrin János, aki egyben megyei szaktanácsadó is. — Van olyan közöttük, aki több tárgyból visszatérő. Meg- kell jegyeznem, hogy mindössze 500 forintot kell fizetni szüleiknek a részvételi lehetőségért. — Mennyit kellene egyébként leszurkolniuk? — Kettőezer-ötszáz forintot. A megyei tanács művelődési osztálya és a MTESZ megyei szervezete mellett az idén a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat (Békéscsaba) és az Agrosüd Vetőmagtermelő és Értékesítő Kft. (Orosháza) is támogat bennünket. Jövőre, úgy néz ki, a szeghalmi Péter András Gimnázium is felkarolja az ügyet. Beszélgetésünkkor éppen felénk tart egy kisebb diákcsapat. Csiszár Zoltánt, aki Orosházáról érkezett, arról kérdezem: megéri a tanév végét követően még egy hetet lehúzni a négy fal között? — Persze, hogy meg — válaszolja. — Hosszú még a nyár, s az itt tanultakat bizonyára jól tudom majd hasznosítani a későbbiekben. Azt már tanárától, dr. Simon Imrénétől tudom meg, hogy a Táncsics Mihály Gimnázium tanulója legutóbb 89 százalékosra írta meg a fizikadolgozatát. Meg azt is, hogy elsősorban a gyerekek érdekében nagyon jó lenne, ha az országosan is példaértékű hagyomány nem szakadna meg, azaz jövőre is megnyithatná kapuit a kétegyházi tábor. D. L. Jövőre veletek ugyanitt? Fotó: Gál Edit i Vajon melyik a finomabb? Fotó: veress Erzsi Milyen lesz a kenyérnekvaló jövőre? Nem mindegy, milyen és mennyi lesz az ország jövő évi kenyere. Sőt, számunkra az sem lehet közömbös, hogy export ga boha-termésünket mennyire értékeli a nemzetközi piac. A termés minőségét és mennyiségét leginkább az alkalmazott fajta genetikai képességei határozzák meg, éppen ezért nem mindegy, milyen a hazai fajtaválaszték, s a termelő gazda választhat, vagy esetleg még válogathat is. Szerencsére a két legjelentősebb hazai gabonakutató intézet —. GKI, Szeged, MTA Martonvásári Mező- gazdasági Kutatóintézete — ma már olyan mértékű őszibúza- és ősziárpafajta-kíná- lattal áll a termelők rendelkezésére, hogy panaszra a vásárlóknak aligha lehet okuk. Sőt, a kínálatnak köszönhetően lehetőség van a legjobb sütőipari minőségű étkezési búza előállítására is. Persze az már más kérdés, hogy jelenleg a búza termelői ára egyáltalán nem a jó minőség felé orientálja a termelőt. Mindenesetre a Békés megyei mezőgazdasági nagyüzemek szakemberei tegnap délelőtt Fürjesen a Vetőmag Vállalat kísérleti telepén számtalan új külföldi és hazai fajtával ismerkedhettek meg. A bemutatót szervező kutató- és termelőintézetek szakemberei néhány igazán érdekes újdonságot is prezentáltak az érdeklődőknek. Dr. Beke Béla, a Szegedi GKI munkatársa elmondta, hogy az utóbbi években biztató kísérleti eredményeket értek el a rovarkárosítók ellen is rezisztens fajtanemesítésben. Az ilyen búzafajtáknál, például a vetésfehérítő bogár ellen nem kell veszélyes vegyszereket használni, mert a levél szőrzete, bőrözöttsége kifejezetten taszítja az egyébként mohó állatkákat, amelyek sajnos az utóbbi években néha tragikus mértékű terméskiesést okoztak. A kutatók előadásaiból az is kiderült, hogy a nagy termőképesség mellett több olyan tulajdonsággal szeretnék a fajtákat felruházni, amelyeknek köszönhetően a termesztéstechnológia költségei csökkenthetőek. Sajnos, a jövő évi kenyérnekvaló vetőmag áráról még csak tájékoztató adatokkal sem tudott szolgálni az Orosházi Agrosüd Kft. kereskedelmi igazgatóhelyettese, Tánczos Imre. Csak remélik, hogy a jövő hét végére lesz végleges döntés a mezőgazdasági tárcánál a búza felvásárlási áráról, amely alapvetően meghatározza a leendő vetőmagárakat is. Egyébként a vetőmagvállalat a jövőben a nagyüzemi termelők mellett a kistermelők és mezőgazdasági vállalkozók igényeit is szeretné kielégíteni — hallhattuk biztatásként az orosháziak részéről. A megyében működő 110 vetőmagüzlet, de maga az Agrosüd Kft. is személyesen, telefonon vagy telefaxon felveszi a vetőmag-megrendeléseket kistermelőktől, s vállalja az időbeni kiszállítását is. A héten 'pedig vasárnap délelőtt 9 órától a dél-alföldi magántermelők részére rendeznek Fürjesen fajtabemutatót a Békés megyei demokrata fórum és a kisgazdapárt szervezeteivel közösen. A tegnap délelőtti szakmai rendezvény a kísérleti parcellák szemléjével fejeződött be. — rákóczi — Szokolay Zoltán: „Igen, gondoltam a bundaperre is” Szokolay Zoltán, Békéscsaba országgyűlési képviselője (MDF) tegnap szerkesztőségünkben járt, s megkérdeztük tőle: amikor kedden, a Parlamentben azt javasolta, hogy a hivatali visszaélés, a vesztegetés és a hűtlen kezelés bűntettének három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő eseteire az eljárási kegyelem ne terjedjen ki, eszébe jutott a gyulai bundaper is? — Igen,_ többek között gondoltam’ arra ás. Ha komolyan vesszük azt a követelményt, hogy az alsóbb szinteken is végbe kell mennie a rendszerváltozásnak, és ezt a helyhatósági választás, valamint a munkahelyi vezetők újraválasztása hozza meg akkor nem szabad tisztázatlan ügyeknek maradniuk. Ugyanis köny- nyen lehet, hogy csak az ősszel derijd fény a június 1-je előtt élkövetett bűntettekre. — Nem volt még rá alkalom, hogy megkérdezzem: egyik felszólalásában miért minősítette színfoltnak a Magyar Szocialista Párt parlamenti jelenlétét? — Roppant egyszerű a képlet. Egy színfolttal szegényebb lenne az Ország- gyűlés, ha idejében utána néztünk volna annak, hogy a megyei lapkiadó vállalatok épületei még mindig az MSZP kezelésében vannak, Ezzel az ingatlanvagyonnal tehát, ha úgy tetszik, a mai • napig nem számoltak el a szocialisták.
