Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-14 / 138. szám
BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ÉLŰIT NÉPÚJSÁG * __ 0 P OLITIKIII NAPILAP 1990. JÜNIUS 14., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 138. SZÁM „Akinek van füle, hallja meg! Hazaszólító szavak! Hogy is tanít a bibliában az a názáreti? Példabeszédei után mindig azt mondja a tanítványainak: Akinek van füle' hallja meg. Azaz, akinek szól, s aki megérti őt, aki tudja, mit kell tennie, tegye! Ilyen „példabeszéd értékű” műsort hallhattak tegnap este Békéscsabán a menekültügyi befogadó állomás lakói, akik eljöttek Bartha Levente székelyudvarhelyi előadóművész, Nemes István székelyudvarhelyi zenész és Székely Csaba kolozsvárról áttelepült zenész, zeneiskolai tanár est- jérre. Műsoruk címe: Bartók. Az ő népdalfeldolgozásai szblgáltak kíséretül Farkas Árpád, Pál Lajos, Csoó- ri Sándor, József Attila felhangzó műveihez, Kodály Zoltán hozzá, Bartók Bélához írt sorai mellé ... Sokszor, sok helyen előadták már ezt a műsort (legközelebb június 15-én Szentendrére utaznak vele), de mindig úgy, hogy haza szóljon... — Mert a mi földünk teremni akar, s csak úgy fog, ha dédelgetik, ha mi dédelgetjük — mondta Bartha Levente az előadást megelőzően. A költők, a zeneszerzők, az előadóművészek mihd haza- szólítottak ezen az estén. „Akinek van füle, hallja meg!” Fotó: veress F.rzsi „Királyi” aláírásgyűjtés Szegeden Király Zoltán, Szeged független országgyűlési képviselője szerdán sajátkezűleg gyűjtött aláírásokat Szegeden, a Dugonics téren. A képviselőnek a köztársasági elnök népszavazással történő megválasztására tett javaslatát másfél ezren támogatták aláírásukkal. Az MTI munkatársa az alkalmat kihasználva az iránt érdeklődött, hogyan fogadja Király Zoltán az őt annakidején soraiból kizárt MSZMP jogutódjának, az MSZP-nek az aláírási akcióját. A képviselő elmondta: nagy örömmel fogadja, támogatásnak tekinti. De a két akció nem mosódik ösz- sze, külön-külön bonyolítják. Ugyanakkor az eredmények egymást erősítik. A képviselő ízléstelennek minősített minden olyan, mostanában elhangzó megjegyzést, amely azzal gyanúsítja: azért harcol a népszavazás mellett, mert népszerűségében bízva így szeretne a köztársasági elnöki székbe kerülni, tehát önmagának készíti elő a talajt. Hangoztatta: nem szokta megváltoztatni a véleményét, mint egyes pártok, tartja magát korábbi kijelentéséhez — számára ez .elvi kérdés —, tehát nem -fog indulni az elnökválasztáson. Ha sikerül összegyűjtenie a százezer aláírást, hitelesítteti; ezt követően pedig el kell rendelni a népszavazást. Azt tartaná szerencsésnek — nyilatkozta —, ha egy költséggel, egy népszavazással a címer ügyét is el lehetne döntetni a választópolgárokkal. Az aláírásgyűjtés apropóján a szegedi városi lapban, a Délmagyarországban ugyancsak szerdán Tóth Károly szegedi állam jogász azon aggodalmának adott hangot: a Parlament nehogy időközben olyan döntést hozzon, amelynek értelmében népszavazást csak az Országgyűlés írhat ki. Király Zoltán szintén tart egy ilyen lépéstől. Elmondta, nem lehetetlen, ám bízik abban, hogy gyorsan össze tudja gyűjteni az aláírásokat. „Ha meg merik tenni, hogy százezer aláírás ellenére a Parlament gyorsan megváltoztatja a törvényt, azt tudom mondani: jellemző. Ezektől a pártoktól minden kitelik, hogy a maguk hatalmát és fölényét biztosítsák. És ez elkeserítő lenne. Remélem, nem teszik meg” — jelentette ki Király Zoltán. Szakszervezeti tanácskozás a létszámleépítésekről A létszámleépítésekkel kapcsolatos szakszervezeti tennivalókról tanácskoztak szerdán a MSZOSZ Központi Iskoláján munkahelyi szakszervezeti tisztségviselők. A szakszervezetek nem képesek útját állni a gazdaság átalakulása miatt vár- .ható egyre növekvő mértékű munkanélküliségnek, de azt befolyásolhatják, hogy a struktúraváltás minél kevesebb foglalkoztatási, szociális feszültséggel járjon — mutatott rá Csuhaj V. Imre, a Munkaügyi Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettese. Ezért alapvető fontosságúnak ítélte a jövőre nézve, hogy a szakszervezetek ne akkor keressék a tárgyalási, megoldási lehetőségeket, amikor már kialakult a válsághelyzet, hanem azokat előre rögzítsék a kollektív szerződésekben, a tanácskozáson ma még korántsem szokványos megoldások is felvetődtek, mint például: vegyék fel a kollektív szerződésekbe, hogy a munkáltatók még munkaviszonyuk idején gondoskodjanak elbocsátásra ítélt dolgozóik átképzéséről. A tanácskozáson szóba került: ma gyakorlatilag nincsenek olyan szabályozott mechanizmusok, amelyek révén az érdekképviseletek befolyásolhatnák az országos gazdaság- és foglalkoztatás-politikát. Ezért van — és lesz a jövőben egyre inkább — kiemelkedő jelentőségük a vállalati és az ágazati, szakmai kollektív szerződéseknek. Kicsik és nagyok Fotó: Veress Krul Magyarországgal ismerkedett I. Baldvin és felesége Gazdag programot szerveztek látogatásuk második napjára I. Baldvin belga király és Fabiola királyné számára. A Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének vendégeként hazánkban tartózkodó belga uralkodót, államfőt a kora délelőtti órákban szállásán kereste fel Antall József miniszterelnök. A szűk körű megbeszélésen a magyar politikus tájékoztatást adott hazánk belpolitikai helyzetéről, arról a folyamatról, amely a békés rendszerváltozást jellemezte. Szólt az európai integrációs folyamathoz való csatlakozással összefüggő magyar kormányszándékok- ról, majd méltatta a magyar —belga kapcsolatok jelentőségét. I. Baldvin és Antall József a nemzetközi élet kérdéseit elemezve véleményt cserélt az e téren bekövetkezett változások újszerű jelenségeiből adódó hatásokról is. Délben a magyar miniszterelnök ebéden látta vendégül a királyi párt a Gun- del étteremben. Ugyancsak délelőtt fogadta a belga uralkodó a Történelmi Igazságtétel Bizottsága küldöttségét. Hegedűs B. András, Vésziné Nagy Erzsébet és Földes Péter Nagy Imre-emlékérmet nyújtott át a királynak. Becz András képzőművész alkotását ezt megelőzően Václav Havel csehszlovák államfő kapta meg. A nap további részében Magyarország nevezetességeivel ismerkedett Baldvin király és Fabiola királyné. Sétát tettek a várbeli Halászbástyán, megtekintették a Máyás-templomot, majd a korónázási ékszereket őrző Nemzeti Múzeumot. Délután a Duna-kanyar vóllt az úticél, Esztergom látványosságaival. Megmosolyogták Ruud Gullitot Az egyiptomiak 90 percen át szinte „lejátszották” a pályáról az Európa-bajnoki címvédő hollandokat, akik csak a szerencséjüknek — és az afrikai csatárok tehetetlenségének — köszönhetik, hogy egyáltalán az egyik pontot elkönyvelhették. A fáraók egykori birodalmából érkezett labdarúgók a brazil és a magyar iskola — több más kitűnő edző mellett Hidegkúti Nándor is sokáig Egyiptomban dolgozott, igen eredményesen — kitűnő növendékei, és sokszor mestereikre emlékeztető megoldásokkal kápráztatták el a szicíliai főváros közönségét. csatár, Leo Beenhakkerre utalva. — És nem nehéz előre megjósolni, hogy az angolok ellen is hasonlóan nehéz dolgunk lesz, mivel Lingkerék is le akarnak győzni minket... Beenhakker viszont cáfolta, hogy feszültség lenne a csapat és a szakvezetés között: Az Astra műholdra állítják rá a parabolaernyő vevőrendszerét az Elektronika Gmk. dolgozói Békéscsabán a sportcsarnok épületén. így nemcsak a foci-világbajnokság idején, hanem a teljes nyári időszakban is, amíg a „csarnokvásár” tart, mintegy 12 programból válogathatnak a nézők Fotó: Veress Erzsi — Nem hiszem, hogy bárki is elvitatná: legalább a döntetlent megérdemeltük — mondta Mahmud El-Gohari szövetségi kapitány. —Nemcsak magunkért küzdöttünk, hanem azért, hogy bizonyítsuk, az afrikai futball óriásit fejlődött, és hamarosan a világ legjobbjait is legyőzzük. Ha hiszik, ha nem, földrészünkön legalább tucatnyi olyan képességű válogatott van, mint az egyiptomi vagy a kameruni. Amikor véget ért a palermói találkozó, Kairóban már csaknem éjfélt ütött az óra, de az utcákat pillanatok alatt benépesítették az éneklő, zászlókat lobogtató és táncoló futballrajongók. Az egyiptomi televízió öt- percenként ismételte meg Magdy Abdelghani 11-es gólját, s Hoszni Mubarak államelnöknek a játékosokhoz intézett üzenetét. A politikus az egész egyiptomi nép nevében mondott köszönetét a játékosoknak. Voltak, akik a mérkőzés előtt megmosolyogták Ruud Gullitot, aki figyelmeztette a holland szakvezetést: a csapat két éve nem játszott igazán jól, míg az egyiptomiak hónapok óta csak erre az összecsapásra készültek. — Nemrég érkezett hozzánk az új szövetségi kapitány, aki egy teljesen demoralizált társaságot vett át — jelentette ki a milánói — Nem tudom, kik és miért terjesztik ezeket a híreket. Rosszul játszottunk, ennyi az egész. Hiába próbáltunk nyomást gyakorolni (Folytatás a 8. oldalon) Színdarabok) Egyelőre mellékszereplőknek hitt előadók aratják le a tapsokat az itáliai futtballszínpadon, napról napra ámulatba ejtve a kész koreográfiákat váró közönséget. Fellépésükkor egyszerű, de csöppet sem egyhangú színeket varázsolnak a zöld gyepre, és elhomályosítják a tündöklésre felkészült Maradonát, Johnstont és Gullitot. A dicsőséghez szokott sztárok percekig csak olcsó ko- médiázásnak fogják fel az afrikaiak, közép-amerikaiak labdatáncát, nem hiszik el, hogy a nekik kiosztott szerepeket más is eltanulhatta. Magabiztosan várnak a kicsik bakijára, hogy aztán könyörtelenül csapjanak le, bebizonyítva, hogy egy Cayasso vagy Ahmed Ramzi mellettük csak tragikus hős lehet. A szemet gyönyörködtető alakítások azonban egyre késnek, a beolajozott gépezet akadozik, a csillagok csak „dadognak”. A fény hirtelen vakítani kezd, és a több milliót érő lábak megremegnek a zöld „színpadon”. Bár a közönség soraiból hallják a 'fülüknek oly kellemes taps dallamát, tudják, nekik most a fel-felharsanó füttyszót kell zsebretenni- ük. A katartikus élményt ugyanis a premiereken kameruni, Costa Rica-i és egyiptomi előadók nyújtották. ny. 1.
