Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-12 / 110. szám

1990. május 12., szombat TALLÓZÓ 'Köröstáj Nem túlzás azt állítani: szin­te késhegyig menő alkudozáso­kon dőlt el, hol kapnak he­lyet az ülésteremben az egyes pártokhoz kötődő, illetve a magukat függetlennek valló képviselők. Íme a hivatalos végeredmény. Az elnöki pul­pitustól balról Jobbra haladva dr. Fodor István, a függetle­nek megbízottja nyitja, majd Pozsgay Imre, az MSZP, Orbán Viktor, a Fidesz, Töl- gyessy Péter, az SZDSZ, Torgyán József, az FKgP, An­tall József, az MDF frakcióve­zetői folytatják és Füzessy Tibor, a KDNP parlamenti csoportjának vezetője zárja a sort. Karikaturistánk így látja a parlamenti „patkóban” he­lyet foglaló pártok frakdóve­<PATTANTYÜS JÓZSEF KARIKATÚRÁI) ELNÖKI ASZTALÉ ‘ -j Vl ~f,/j V*] ■' Ü \N m & KS % [5­Ve iÜ & (A Vasárnapi Hírekből) Meggyőzni a hallgatag többséget ... A legkülönbözőbb he­lyeken megfordulva, bará­tok. ismerősök, alkalmi be­szélgetőpartnerek körében, vagy csak véletlenül' meg­hallott párbeszédekből ki­szűrve, nem szűnő, hanem inkább erősödő az a benyo­másom. melyet még a vá­lasztások két fordulója ala­pozott meg: honfitársaim jelentős hányadárt: nem ér­dekli, ami mostanában a po­litikában történik. Sommás megállapítás len­ne ez? Nem hiszem. Elég bizonyító adatnak tűnik az ismert szám; a választások második fordulójában a sza­vazásra jogosultaknak csak 42 százaléka élt a jogával. És a többi, az 58 százalék? ök miért nem vették a fá­radságot. hogy elmenjenek a sczavazóhelyiségekig? Ha én bármely — de különösen a Parlamentbe bejutott hat — párt politikusa lennék, na­gyon akarnám tudni, miért nem szavazott ez a hallga­tag többség?... ... a hallgatag többség minden bizonnyal legna­gyobb számú csoportja az volt, aki úgy érezte: halálo­san elege van a nem két, hanem negyven éve a feje fölött bonyolított politiká­ból. Korábban szavazott, mert muszáj volt. bár tud­ta. az ő voksón gyakorlati­lag semmi nem áll vagy bu­kik. Most nem tudta, nem merte elhinni (nem tudták elhitetni vele), hogy ezúttal érdemes volna szavaznia. Nem hibáztatható. Az utóbbi két évben arra kellett figyelnie, hogyan ké­pes megélni a béréből vagy a fizetéséből Mit tegyen, ha ki akarja fizetni a lakbért, a gázt. a villanyt, a víz­díjat, a buszbérletet, ha ru­házni akarja a gyerekét, ha enni akar, ha cipőre vagy alsónadrágra van szüksége. Nem ért rá, mert dolgo­zott. és neki minden kraj­cár jövedelmét yámon lehe­tett tartani. (Számon is tar­tatták.) Azt érezte, megint csak rá hivatkozva, dP a feje fölött történnek a dol­gok, mert igazából sem az elmúlt két évben, sem a vá­lasztások előtti időszakban senki nem törődött vele. Ve­le, aki mégiscsak a többség. Róla, aki nélkül nincs gyár, bánya, üzem, ktsz, tsz, is­kola. közlekedés, ügyintézés, sokkal, de sokkal kevesebbet beszéltek, mint arról, hogy melyik párt melyik promi­nens személye volt kommu­nista. bolsevik, sztálinista, horthysta, antiszemita, filo­szemita, szovjetbérenc vagy erkölcsi nulla. (Nem kívánt rész törlendő!) Nos. úgy érzem, most is ez a többmilliós népesség az, amelynek még mindig nem jött meg a szava. Ez a hallgatag többség nem me­ri még mindig elhinni, hogy a politikáiban alapvető vál­tozások történtek, történnek, őket nem érdekli, mit csi­nálnak „azok. odafönit”. At­tól tartanak, hogy a politi­ka, ami eddig „elvtársi huncutság” volt most „úri huncutság” lesz. Ha ma létezik égető, el­odázhatatlan, azonnal meg^ oldandó feladat, akkor au nem abban áll, hogy pár­tok és pártpolitikusok egy­mást győzköd jék, hanem ab­ban. hogy ezt a hallgatag többséget győzzék meg. (Ta­kács István; Népszava) Tiltott érdekházasság Az olasz törvények ér­telmében az az asszony, aki 65 éven felüli állami nyug­díjashoz megy feleségül, és a férje nem éri meg a há­zasság második évforduló­ját, nem jogosult özvegyi nyugdíjra. Világos, hogy az állam ezzel védekezni kí­ván, olyanokkal szemben, akik puszta számításból mennek férjhez, maguknál 30-40 évvel idősebb férfiak­hoz, és azok halála után, évtizedekig segítenek nö­velni az állami deficitet. Viszont sok igazságtalan­ságnak is okozója ez a tör­vény. Vannak idős özvegy­asszonyok, akik szimpátiá­ból vagy magányuk meg­osztása végett választanak egy hasonló sorsú és korú férfit, és ha az huszonnégy hónapon belül meghal, hát­ralévő éveiket gyakran a legnagyobb nyomorban kell tölteniük. Előfordul, hogy az az asszony, akinek férje egy ■few^al a két év letelte előtt SjaKp-ieg, nyugdíj nélkül ma- míg egy másik, aki­nek férje a második házas­sági évforduló után, egy nappal fejezi be földi pá­lyafutását, akkor is nyug­díjjogosult, ha egyetlen na­pig sem éltek együtt. (Vi- lágújság — SZER) „Nudibuli” ötszázért — plusz ezer a szexmasszázs ... A nudizmus is, miköz­ben a természetességet után­zó sóvárgást hirdeti1, egyfaj­ta leplezetten erotikus ösz- szejövetél. Budapest egyik legelegánsabb helyén a Gel­lert fürdőben pimaszul gya­nús vállalkozásnak hat a sizombaton rendezett nudis­tabuli. Annyira, hogy a für­dő képviselője szégyenlősen szeretné „kívül látni” az új­ságírókat és a fotósokat... A főbejáraton már beju­tottak csak egy újabb ajtón át, tumultuózus jelenetek, s némi lökdösődés árán lép­hetnek be a „szentélybe”. Többeket felháborít, hogy az 500 forintos jegy mellett mindenkinek elkérik a sze­mélyi igazolványát, majd egy személyi számmal hite­lesített aláírást kérnek a life-show, a topless-fellszol- gálás elfogadására, és annak bizonyítására, hogy a ven­dégnek nincs fertőző beteg­sége ... A kabinból kilépvP senki sem kerülhette el a — leg­alább — futó pillantásokat. Fürdőruhában vagy mezte­lenül? — ez itt a kérdés. Sokan hanyag természetes­séggel viselik meztelenségü­ket. néhányan ruhátlanul ugyan, de mégis nejlonzacs­kók, újságok mqgé rejtik „szemérmüket”. Van, aki eleinte fürdőruhában iszo­gatja a kis Drehert, később azonban már a life-show köré gyűlt meztelentábor­ban zsúfolódik. A bejáratnál óriási tábla hirdeti, hgoy 1000 forintért szexmasszázs vehető igény­űé a Joy-Boy Masszázssza­lon közreműködésével A pikáns szolgáltatást nyújtó lányok félmeztelenül, tabló- szerűen ülve szemeznek az őket .bámuló kuncsaftokkal. Az egyik lány ápolónő volt, most szex masszőz. — Sok mindent láttam a kórház­ban, hisz’ emberekkel fog­lalkoztam. Persze ez azért más. Eleinte furcsa is volt. DP most legalább örömet szerzek valakinek. Jártunk tanfolyamra, ott tanultuk meg a szakma „csínját-bín- ját” — mondja... Az idő múlásával egyre több a ruhátlan és kicsit kapatos ember. Egyre több a magamutogatva táncoló, körültapsolt nő és férfi. Egy idős, elhízott hölgy nekiiramodott ritmusban ex­tatikus félmezteltenséggel szinte leseper mindenkit a pódiumról Kiderül róla, hogy még ma is aktív ápo­lónő. nyolcgyermekes csa­ládanya — a legnagyobb fia jelien is van ezen a bulin, a nemrég született unokája egyelőre még otthon al­szik ... Nyilván az lenne az ideá­lis, ha az elüzletiesedett szex helyett mindenki az ottno- nában találná meg, ami után ilyen helyeken kajtat. Ez azonban még sokáig nem lesz így. Addig viszont szembe kell nézni vele, hogy az ősi szexipar továbbra is sokakat vonz. míg másokat nem csupán bosszant, ha­nem egyenesen taszít, ff)óta Gábor—Gábossy Éva; Nép- szabadság). A naptevékenység hatása az emberekre ... Közismert jelenség, hogy a fák törzse évenként vastagodik egy-egy évgyű­rűvel. Attól függően, hogy az adott év időjárása mi­lyen volt, az évgyűrűk vas­tagsága változik: kedvező időjárás esetén vastagabb, kedvezőtlen esetén véko­nyabb évgyűrű képződik. Azt gondolnánk, hogy az év­gyűrűk sorozata az időjárás­nak megfelelően szeszélye­sen változik. Ehelyett egyes fafajoknál, mint például a Föld legidősebb élőlényeinek számító mocsári ciprusoknál az évgyűrűk vastagsága mu- taja a napfoltoknál ismer­tetett 11 éves periódust! (Ez az oka annak, hogy a nap­foltok hatásának tulajdoní­tották a jelenséget.) ... Elérkeztünk a legiz­galmasabb kérdéshez; ho­gyan hat mindez az ember­re? Azt mindenképpen meg­állapíthatjuk. hogy — ha kismértékű is — de van ilyen hatás. Ennek illusztrá­lására álljon itt néhány pél­da. Ma már megszokott do­log. hogy a közlekedési hí­rekben az időjárás emberre gyakorolt hatásairól esik szó. Nyilván mindenki hal­lott frontérzékenységről és más hasonló, az orvosme­teorológia tárgykörébe tar­tozó betegségekről. Ezek a megfigyelések hívták fel a figyelmet arra, hogy a nap- tevékenységnek vagy a föld­mágneses viharoknak is le­het ilyen befolyásoló hatá­sa. A vizsgálatok azt mutat­ták, hogy például mágnese­sen aktív napokon a szív- infarktusok száma megnő. Más esetben az öngyilkos­ságok gyakoriságának akár 20 százalékos növekedését is okozhatja egy nagy napki­törés. Egyes fertőző beteg­ségek száma — bizonyos időbeli késéssel — követi az éves napfoltoszám-átlago- kat. Felmerült a kérdés: mi a mechanizmusa ennek a ha­tásnak? Erre ma még nincs egyételmű válaszunk. Felté­telezhető, hogy a mágneses tér változásain és a külön­böző hullámhosszúságú su­gárzásokon a hatótényező, mivel szövettenyészeten és állatkísérletekben — igaz lényegesen erősebb tereket alkalmazva — a hatást si­került már kimutatni. Az is biztosnak tűnik, hogy a magas naptevékenység, vagy a földmágneses zavarok ön­állóan nem okoznak beteg­séget, inkább arról van szó, hogy az amúgy is hajlamos emberek szervezete nem bírja a megnövekedett igénybevételt, és így lép fel a megbetegedés. A fenti tapasztalatok alap­ján ma már több kórházban figyelembe veszik a napte­vékenység előrejelzéseit: operációkat csak zavarmen­tes napokra terveznek ... (Székely Balázs; A Céh) Biztató a termelőknek Az USA-ban vadul emel­kednek az élősertés- és a sertéshúsárak, a zsugorodó állomány miatt. Tudunk-e élni ezzel a lehetőséggel? — kérdeztük dr. öcsödi Gyu­lát, a MÉM mezőgazdasági főosztályának helyettes ve­zetőjét. — Ez a konjuktúra jelen­tősen nem érinthet bennün­ket, hiszen repülővel csak nagy értékű, versenyképes, dobozolt árut tudunk szál­lítani, amely bírja a törő­dést. Ezek pedig a magyar kuriózumok, a szalámi, a dobozolt sonka, és így to­vább. Ilyen cikkeket a ten­gerentúlra 50 millió dollár értékben exportálunk, amit a legjobb esetben is csak 10 millióval lennénk képe­sek növelni. —Milyen a hazai sertés- kínálat felvevőpiaca? A túlkínálat kivitelét az ex­porttámogatás csökkenése, vagy az exportlehetőségek beszűkülése akadályozza in­kább? — Jelenleg az exporttá­mogatás visszafogása jelen­ti a nagyobb gondot. Ennek megoldása az új kormány feladata lesz. Javaslatokat már tettünk. Ha például föloldják az élősertés-kivi­teli (és a kishatárforgalmi árukivitel) tilalmat, ezzel máris elhelyezhető a vár­ható 2-300 ezres sertéstöbb­let. Az exporttámogatás ke; rete ugyan meghatározott, de szerintem, ezt is rugal­masabban lehet kezelni, akár más területek rovásá­ra. A termelőket jelenleg mindenképpen a termelés biztonságáról informálha­tom ... (Török Tünde, Pesti Hírlap) Kommentár nélkül (A Tolnád Népújság karikatúrája)

Next

/
Oldalképek
Tartalom