Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-12 / 110. szám

BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG 1990. MÁJUS 12., SZOMBAT POLITIKAI NAPILAP Ara: 5,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 110. SZÁM Magyarok munkavállalása az NSZK-ban Az április végi adatok sze­rint, a megnövelt keretszá­mot kihasználva, már 3089 magyar dolgozik az NSZK- ban (ebből 540-en az építő­iparban), a két ország vál­lalatai közötti munkaszerző­dések alapján — tájékoztat­ták hazánk kölni kereske­delmi kirendeltségén az MTI munkatársát a budapesti te­lefon-érdeklődésre. _ Korábban 2500 magyar juthatott évente konvertibi­lis bevételhez, illetve hasz­nos tapasztalatokhoz a né­meteknél az ilyen munka- vállalási engedélyek révén, az idén viszont ezt a keret­számot 3500-ra emelte az NSZK, és az építőiparban évenként további 1200 ma­gyar fogadására adnak lehe­tőséget 1992 végéig. Mind­ezen túl az egyéni munka- vállalási engedéllyel 500 magyar kaphat munkát Az NSZK-hatóságok csak akkor adják ki a vállalatkö­zi szerződésekhez a munka- vállalási engedélyeket, ha azokat előzőleg hazánk köl­ni kereskedelmi kirendeltsé­ge láttamozza. A kirendelt­ség a Magyar Gazdasági Kamarához tartozó szak­mai szervezet, az Építési Vállalkozók Országos Szak- szövetsége (ÉVOSZ) által már elbírált szerződéseket fogadja, felülvizsgálva, hogy azok mennyire felelnek meg bizonyos kritériumoknak. (A magyar szakmai szervezet, az ÉVOSZ is az objektív el­bíráló szerepét tölti be, hi­szen a magyar vállalatok ál­tal elfogadott feltételrend­szer szerint minősítik a je­lentkezők ajánlatait.) A kölni kirendeltség eb­ben a konstrukcióban ed­dig 7530 dolgozó szerződését engedélyezte. (Ebből 2176 az építőipari munkavállalási le­hetőség.) Ez a szám lényege­sen magasabb a 3500 plusz 1200-as keretből adódó 4700- nál, viszont az NSZK-kor- mányzat a 3500-as és az 1200-as keretet egyaránt éves átlagként értelmezi, így, mivel az év első hó­napjaiban a magyar fél nem használta ki a 4700-as keret­lehetőséget, a nyári építési, szerelési csúcsidőszakban — az akkori elmaradások szá­mát is érvényesítve — most a 4700-nál több dolgozó küldhető ki. Áthidaló kölcsön a BIS-töl Az ország gazdasági ered­ményei nem indokolják azo­kat az aggodalmakat, ame­lyek szerint hazánk pénz­ügyi nehézségekkel küzd, hi­szen május 8-áig mintegy 350 millió dolláros aktívum keletkezett a kereskedelmi mérlegben. A kereskedelmi mérleg, mint ismeretes, az elmúlt években ugyanebben az időszakban deficites volt — nyilatkozta Sándor Béla, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatóhelyettese az MTI-nek azzal kapcsolat­ban, hogy a Magyar Nem­zeti Bank a Nemzetközi Fi­zetések Bankjához (BIS) for­dult áthidaló kölcsönért, mert az év első három hó­napjában több külföldi bank kivonta rövid lejáratú beté­teit a Magyar Nemzeti Bank­ból. Az MNB vezető munka­társa hangsúlyozta: a kül­földi bankokat az aggasztja, hogy a kelet-európai orszá­gok közül Bulgária bejelen­tette fizetésképtelenségét, a szovjet külkereskedelmi vál­lalatok egy része pedig ne­hezen, illetve késve fizet. Ennek hatására a külföldi bankok egy része a2 idei év első negyedévében mintegy 300 millió dollár értékű rö­vid lejáratú, lejáró betétet nem újított meg. Az MNB vezetői felfigyeltek erre a folyamatra, s úgy ítélték meg, ha a tendencia folyta­tódik, a magyar jegybank tartalékai jelentősen csök­kennek a közeljövőben. Az MNB képviselői ezért igye­keztek meggyőzni a betéte­seket arról, hogy ’a magyar gazdaság eredményéi a várt­nál kifejezetten jobbak, és az ország mindenképpen tel­jesíteni fogja fizetési köte­lezettségeit. Ennek hatására májusban már megállt a tő­kekivonás. Az ország az idén már több kötvényt bocsátott ki, így az NSZK-ban és Auszt­riában, és a márciusi IMF- megállapodás után hazzáju- tott a Közös Piac által ki­látásba helyezett 1 milliárd dolláros kölcsön első részle­téhez. amely 400 millió dol­lár volt. Az MNB ügyveze­tő igazgatóhelyettese szerint a jegybank most arra tö­rekszik, hogy a biztonságos fizetőképesség fenntartása érdekében növelje tartalé­kait. Az MNB szerint a pénz­ügyi folyamatok első ne­gyedévi alakulását figyelem­be véve 300 millió dollár rö­vid lejáratú hitel felvétele elegendőnek tűnik, amíg az előkészítés alatt álló közép- lejáratú hitelmegállapodáso­kat aláírják. Fennmaradni „Az irodalom nem gyógyszer, inkább lázmérő. A rossz irodalom meg kábító­szer” — nyilatkozta nemrégiben Szentmi- hályi Szabó Péter ’a Magyar Nemzetben, és véleményével, aki szereti az irodalmat, alighanem egyetért. A regény, a vers, a dráma ugyanis nem gyógyítja, sosem gyó­gyíthatta közvetlenül a bajokat, nem vál­toztathatja meg a világot, mert erre kép­telen, nem is ez a dolga. Bemutathatja viszont a kort, vagy annak egyik szeletét, amelyben született, játszódik, múlt, jelen és jövő sorskérdéseivel foglalkozhat, rá­mutathat emberi, társadalmi visszássá­gokra, feltárhatja, elemezheti azokat, és így tudatunkra, lelkivilágunkra hathat. Jelezheti a bajt, mint a lázmérő, és pon­tosan ezzel segíthet, hozzájárulhat az or­vosláshoz. A jó irodalom, természetesen, mert arról van szó. Miközben a rossz irodalom mellékuta­kon jár, fő célja nem az ember gazdagí­tása, tartásának, méltóságának alakítása; nem olyan fontos számára a korszak, a nemzet, az érték, a hitelesség. Az ilyen irodalom félrevezet, elhódít, megfoszt jó­zanságunktól, igazságérzetünktől. Tényleg olyan, mint a kábítószer. És a sajtó? Vajon az újságírásra nem 'z ismert költőnk, írónk megállapítása? Le mennyire, hogy igaz! Talán éppen ezért jegyeztem meg első hallásnai, ezért őrzöm nagy becsben és a noteszomban. A tömegkommunikáció munkatársait sem vezérelheti .más, mint a szakavatott, hite­les 'tájékoztatás, az igényesség és a tehet­ség. Ha a cikkek megalapozott tudásból és tiszta lelki ismerettel születnek, az olvasó értékes, színvonalas és szavahihető lapot vesz a kezébe. (Ha nem, akkor nem.) Ezek a lapok „világítanak”, korszerűekés előremutatóak. Persze, a ijó sajtóról be­széltem eddig, az eszményiről, arról, ami­lyet szeretnénk sokan — írni és olvasni. S amilyet bizony, nem mindig sikerül. Pedig manapság már annyi mindent le­het, szabad, többet, mint valaha. Ügy tű­nik, csak rajtunk múlik az egész: sike­rül-e megkapaszkodni, túlélni, sőt, meg­újulni, fennmaradni ebben a változó vi­lágban? Tényleg, ma már nyíltan meg le­het fogalmazni bármit, akár a sajtóban, akár az irodalomban, és nincs szükség ar­ra, hogy a sorok közé rejtsük mondan­dónkat, vagy versbe bújtassuk. Anélkül is bírálhatunk, tiltakozhatunk, politizálha­tunk; közéletünk fejlődése tehermentesíti szépirodalmunkat. Remélhetőleg majd a sajtót is valamelyest, bár ez utóbbi ter­mészetesen mindenkor szorosabb kapcso­latban fog állni a napi politika aktualitá­saival. Ami nem is volna baj, csak ne akarná folyton a másik dolgát átvállalni, illetve ne érné annyi méltatlan bírálat azért, hogy elmulasztja azt, ami nem is hatásköre. De nem volt ez örökké így. Voltak idők nálunk is, amikor a költészet maradt az egyetlen lehetőség. Kányádi Sándor mondta alig néhány hete Temesvárott: „A mi helyzetünk egészen speciális. Itt a színháznak, az irodalomnak még mindig az a funkciója, kötelessége, ami Magyar- országon már nincs, nem érvényes. Ott az a kérdés: hogyan szedjék rendbe a dol­gaikat? Itt nálunk most, és még valószí­nűleg nagyon hosszú ideig az a kérdés: hogyan maradhatunk meg? Hogyan ma­radhat fenn a nyelvünk, hogyan őrizhet­jük meg az anyanyelvűnket, a kultúrán­kat? A költészet a kisebbségi lét egyetlen megtartó ereje és kenyere.” Hogyan szedjük rendbe a dolgainkat? — most ez itt a kérdés. S ha erre nem tud­juk a választ, akkor a következő az lesz: hogyan maradhatunk fenn? Fennmarad­hatunk-e egyáltalán? Niedzielsky Katalin Helyi választások szeptember 23-án? A négyzet körösítése Értekezleten találkoztak tegnap délután a megye ta­nácsainak vb-titkárai. Dr. Pataki István, a megyei ta­nács vb-titkára mindenek­előtt elismerését fejezte ki a tanácsi dolgozóknak azért, mert az elmúlt hónapok népszavazási, népszámlálási és választási terhei mellett is — mint mondotta: „pénz­ügyi gondokkal küszködve, néha ellenszélben” — a köz- igazgatás eleget tett ipin- dennapi feladatainak. Ezt követően a választásokon végzett munkájuk elismeré­seként jutalmat nyújtott át a titkároknak. Dr. Molnár Margit, szer­vezési és jogi osztály vezető a választások során • végzett munkát értékelve elmondot­ta, hogy az Országos Válasz­tási Bizottság (OVB) és az Állami Népességnyilvántartó Hivatal egyöntetűen a leg­színvonalasabb választási tevékenységet kifejtő me­gyék közé sorolta Békést. Hírül .hozta, hogy az OVB elnöki tisztségében változás történt: dr. Csiba Tibor he­lyére dr. Tóth Zoltánt ne­vezték ki. Ismertette a helyi választásokról szóló törvény tervezetének koncepcióját, mely még számtalan kiala­kulatlan részletet tartalmaz. Egy valami azért már biz­tosnak látszik: a jelöltek ne­ve elé a jövőben nem négy­zetet, hanem kört rajzol­nak. .. Több más kérdés megvita­tása mellett dr. Lúczi Jó­zsefnek, az elnöki hivatal vezetőjének tolmácsolásá­ban hallhattak a titkárok a Magyar Közigazgatási Ka­mara megalakulásáról. (A 9 fős országos ügyvezető tes­tület tagjai között ott talál­hatjuk Lúczi urat is.) Előzetes hírek szerint a helyhatósági választások napját szeptember 23-ra ter­vezik kitűzni. Ezzel együtt — várhatóan — ugyaneddig az időpontig meghosszabbít­ják a tanácsi testületek mandátumát is. K. A. J. Mindkét félnek, magyarnak és románnak üzlet lehet, ha korszerű irodatechnikai termékeket adunk el Romániába, biztosítjuk a pótalkatrészeket, a javítás lehetőségét. A csereüzlethez az Arad megyeiek is keresik a mindkét országban eladható termékeket. Erről olvashatnak lapunk 5. oldalán. Fotó: Gagyi-Pálffy László Befejezte tárgyalásait az ENSZ főtitkára Pérez de Cuéllar, befejezve magyarországi tárgyalásait, a délutáni órákban elutazott hazánkból. Az ENSZ főtitkára Csehszlovákia és Magyarország után Albániát keresi fel. Szolgálati titok a titokzatos virus Sírba szállt sertések rejtélye Eleki olvasóink telefonhívásainak özöne zúdult két hét óta szerkesztőségünkre. „Zűr van a helyi szövetkezet ser­téstelepén” informáltak többen is. Majd néhány nap múlva újabb telefonok: „Erről miért nem írnak?” Bár úgy tűnik, az ügy számunkra nem is fontos, a való­ság azonban mégsem ez. Két hét óta egyfolytában Infor­málódunk arról mi a probléma az Eleki Lenin Tsz sertés­telepén. Am a tájékoztatásra illetékes intézet, a megyei Állat-egészségügyi Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgató- főorvosa, dr. Joó Jenő hivatkozva a kormány jelenleg is érvényben levő csaknem fél évszázados múltú tájékoztatás­politikái előirásaira, nem adott lapunknak konkrét infor­mációt. Érvei szerint személy szerint is titoktartási eskü kö­telezi. Egyébként a MÉM felügyeleti főosztálya sem taná­csolta. hogy e kérdéskörrel a nyilvánosság előtt foglalkoz­zunk, bár meg kell jegyeznünk, hogy dr. Juszku István, fő­osztályvezető részéről nem kaptunk egyértelmű elutasítást A jóllakott sertések vi­dám röfögése helyett néma csend, fogadja mostanában az Eleki Lenin Tsz szako­sított sertéstelepére érkezőt. A gyászos hangulat érződik az ott dolgozókon is, hiszen a gondosan nevelgetet „kolbásznakvalók” má örök álmukat alüsszák i föld alatt Táp helyett eg napon idegméreggel tel (Folytatás az 5. oldalon) A Medgyesbodzási Egyetértés Tsz gépel 901 hektár területen vetnek cirkot Fotó: Gál Edit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom