Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-08 / 106. szám
1990. május 8., kedd Magyarországi csapatkivonás Magyar bevándorlás — dél-afrikai szemmel — Noha a magyarországi szovjet csapatok kivonásának ütemtervét pontosan betartják, nagy és nehéz feladatot jelent a kivonás ütemének további növelése, hogy sikerüljön teljesíteni a jövő júniusi határidőt. Az Országgyűlésnek a kivonás meggyorsítására vonatkozó esetleges döntése torlódásokat okozhat az utakon és kedvezőtlenül hatna a két ország amúgy is feszült gazdasági kapcsolataira — jelentette ki Matvej Burlakov vezérezredes, a szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka a Pravda budapesti tudósítójának adott nyilatkozatában, amely eldugva, a lap vidéki mutá- ciójában jelent meg szombaton. Burlakov kifejtette, hogy pontosan betartják az ütemtervet. Április 20-ig 35 szerelvényt indítottak útnak, rajtuk 400 harckocsival, 500 páncélozott csapatszállító járművel, lövész harceszköA vezető szervek megválasztásával vasárnap a késő éjszakai órákban Moszkvá-. bán befejeződött az Orosz- országi Szociáldemokrata Párt alapító kongresszusa. A következő kongresszust az ősszel tartják meg. Az országos szövetséghez tartozó párt háromnapos kongresszusán éles viták folytak, és — egyes vélemények szerint — a tanácskozás túlzottan elveszett a részletekben. Különösen vonatkozott ez a szervezeti szabályzatra: a moszkvai küllin-kartell légvédelmi rakétákat akart vásárolni az Egyesült Államokban, hogy azzal' lője le kormányának repülőgépeit. Az ABC-tv vasárnap esti jelentése szerint zökkel. 40 ezer tonna hadfelszerelést és más anyagot is kivontak, s 2500 sorkatona és tiszt hagyta el az országot. Burlakov hangsúlyozta. hogy sok és nehéz . feladat van, még hátra: tovább kell' növelni a tempót, hogy sikerüljön tartani a jövő júniusi határidőt. A magyar sajtóban megjelent, s a szovjet csapatokkal szembeni „rosszindulatú” írásokkal kapcsolatban Burlakov elmondta: „Rendkívül egyoldalú, nem objektív az információ tálalása.” Kifejtette, hogy évente a szovjet csapatok több mint egymüllárd forintot fordítottak az általuk használt objektumok javítására és helyreállítására. Egyebek közt ebből a pénzből az összes bérelt létesítmény felében bevezették a központi fűtést és a meleg vizet Az 1968-as szerződés értelmében ezen munkák ellenértéké beszámított a bérleti díjba. Burlakov szerint jelenleg megdőltek szigorú pártfegyelmet, míg a lenlngrádiak lazább, demokratikusabb belső életet szorgalmaztak. Végül is viszonylagos kompromisz- szum született a moszkvaiak javaslatai alapján, erre azonban a leningrádi küldöttek egy része kivonult a teremből. A pártkongresszus központi vezetőséget és háromtagú elnökséget választott, amelyben Alekszandr Obolenszkij, Oleg Rumjan- cev és Pavel Kugyukin kapott helyet. Miamiban letartóztatták Pablo Escobarnak, a gyilkos kartell vezetőjének megbízottját, aki száznál több Stinger típusú föld-levegő rakétát és ezer géppisztolyt akart vásárolni, összesen hatmillió dollár értékben. kísérlik az egyezmény egyes pontjainak felülvizsgálatát. A szovjet katonai vezető hangsúlyozta, hogy a szovjet hadsereg pénzén 370 lakóház épült, s ezek 70 százaléka — magyar tervek alapján. Burlakov szerint a valóságos helyzetet meghamisító híreszteléseket, amelyek szerint ez^k az épületek . semmire sem jók, olyan céllal terjesztik, hogy ne kelljen fizetni értük. Minden egyes szovjet katonai létesítmény felszabadítása után a szovjet fél el kíván számolni. Voltak olyan esetek, amikor a magyar fél az objektum átadása után nem biztosította azok őrzését, s „most a különböző rongálásokat a déli hadseregcsoport számlájára írják”. Ezért a szovjet fél ragaszkodik hozzá, hogy az épületek elhagyása után közvetlenül' rendezzék a számlát és ne csak a teljes kivonás után, ahogy azt a magyar fél szeretné — mondotta Burlakov. fegyvervásárlás Miután Románia nem kapta meg a legkorszerűbb szovjet fegyvereket, az amerikai titkosszolgálat elsősorban Lengyelországból, Csehszlovákiából és az NDK-ból igyekezett azokat megvásárolni, jelentette hétfőn a The New York Times. A lap hírszerzési forrásokra hivatkozva megerősítette a The Washington Post előző napi leleplezéseit arról, hogyan adott el a Ceauses- cu család a ’80-as években mintegy 40 millió dollárért szovjet hadianyagot a CIA- nak, s hogy a vételárból 8 millió a Ceausescu-klán titkos svájci bankszámláira került. A Pentagon egy volt tisztségviselője szerint Ceau- sescuék fő indítéka az üzleteknél „a mohóság volt”. Az akkor legkorszerűbb, T 72-es típusú szovjet harckocsit végül is egy közép-keleti országtól vásárolták meg, írta a The New York Times. A több százmillió dollár fel- használásával végrehajtott akciókat egyébként a védelmi minisztérium kezdeményezte, s lebonyolításával a CIA-t, a Központi Hírszerző Hivatalt bízták meg. Az utóbbi hónapokban magyarok ezrei töltöttek ki kérdőíveket, különböző hivatalos papírokat a Dél- Afirikai Köztársaság bécsi nagykövetségén, hogy kivándorolhassanak e távoli országba új otthont és jól jövedelmező munkát remélve. De hogyan látják a helyzetet a „másik oldalon”, a potenciális befogadó országban. Hamish Mclndoe, a liberális irányzatú fokvárosi lap, a Sunday Times munkatársa, néhány nem érdektelen körülményre hivja fel a lapban megjelent cikkében a figyelmet. „Fokváros. Elég egy pillantást vetni a dél-afrikai újságok álláshirdetési rovataira, hogy lássuk, milyen szakemberhiánnyal küszködik az ország. Nem meglepő tehát, hogy a dél-afrikai Bevándorlási Hivatal tisztviselői égből jött áldásként üdvözölték a keletnémetek ezreinek kivándorlását és általában a közép-európai politikai reformokat követő utazási könnyítéseket. Az 1980-as évek közepétől gyülekező politikai viharfelhők sűrűsödése óta délafrikaiak ezrei, főleg fehérek és szakképzettek „szavaztak a lábukkal”, azaz elhagyták a Dél-Afrikai Köztársaságot, hogy új hazát keressenek Ausztráliában, Nagy-Britanniában, Kanadában vagy az Egyesült Államokban. A politikai feszültségek enyhülése láttán néhányan visszatérnek ugyan, ám a dél-afrikai gazdaságban a szakképzett munkaerő hiánya okozta űrt korántsem tudják kitölteni, hiszen az már az elvándorlás kezdete előtt is jelentős volt. EgyelŐrP azonban nyitott kérdés, mennyiben jó hír ez azoknak a magyaroknak, akik ezrével állnak sorban a Dél-Afrikai Köztársaság bécsi nagykövetsége előtt. Pretoriában csak a benyújtott kérelmek töredékével foglalkoztak eddig érdemben. A belügyminisztérium illetékes tisztviselője szerint 1990 első negyedévében mindössze hét állandó letelepedést kérő folyamodványt fogadtak el — tanulmányozásra. 1989 augusztusa és decembere között hat magyar bevándorló telepedett le, véletlenül ugyanannyi, mint 1988 hasonló időszakában. A legtöbb problémát az okozza, hogy a leendő bevándorlóknak állásajánlattal kell rendelkezni még megérkezésük előtt. „Ráadásul nem is akármilyen ajánlattal — mondja Michel Scharfy (Sárii Mihály), aki Budapesten született ugyan, de az 1956- os forradalom bukása óta dél-afrikai üzletember. „Vegyészmérnökök, szerszámkészítők könnyen bejuthatnak. De például téglavetők és titkárnők csak az idejüket pazarolják a próbálkozással. Minden attól függ: van-e szükség itt a jelentkezőre.” Azoknak, akiknek jól menő szakképzettsége van „a lehetőségek országát” könnyen megtalálhatják másutt is, például Ausztráliában vagy Kanadáiban. Ennek tudatában a pretóriai kormányzat Hongkong vonatkozásában például már enyhített a bevándorlási szabályokon — nem ragaszkodik az előzetes állásajánlathoz —. hogy becsábitsa a magasan képzett kínai munkaerőt, amely menekülni akar a brit koronagyarmatról. még mielőtt azt 1997- ben visszacsatolják Kínához. Dél-Afnika fekete szak- szervezetei élesen tiltakoznak az ilyenfajta, bevándorlást ösztönző intézkedéseit ellen. Számukra az apartheid (faji megkülönböztetés) politika következtében örökölt alacsony szakképzettség amúgy is azt jelenti, hogy az ország 38 milliós fekete többségp a rosszul fizetett, szakképzettséget nem igénylő munkakörökben dolgozik, míg a vezetői, menedzseri állások 90 százalékát a fehér kisebbség töllti be. A bevándorlók öt év után jogosultak állampolgárságra, így sok fekete bőrű dolgozó látja úgy, hogy az „importált” fehér munkaerő csak tovább hosszabbítja az apartheid-rendszer életét. Ezzel párhuzamosan Budapest és Pretória diplomáciai kapcsolatainak fokozatos kiépülése várhatóan erősen megnöveli majd a magyarok érdeklődését Dél-Af- rika iránt. Scharfy, akinek az ügynöksége Fokvárosban műszaki szakemberek elhelyezésével foglalkozik, már fel is vette a kapcsolatot Budapesttel, hogy előzetes felméréseket végezhessen a kivándorolni szándékozók szaktudását illetően. „Naponta kb. 50 levelet kapunk, és a jelentkezők többsége „piacképesnek” látszik, mondja. A szakképzett magyar munkaerő „eladhatóságát” valószínűleg nem fogja túlságosan befolyásolni, hogy egyre nagyobb számban térnek vissza azok a dél-afrikai fehérek, akik a forrongó ’80-as években riadtan szót- futottak és elhagyták az országot. A tömeges kivándorlás _1986-ban tetőzött, amikor *14 000-en mentek el. A fekete városrészekben ekkor tombolt az erőszak, az ellenzéki aktivisták ezreit tartóztatták lé és Botha, volt államelnök bevezette a rendkívüli állapotot. , Ma sem tudni, hogy pontosan hányán hagyták el az országot. Az idén márciusban a parlamentben elhangzott, hogy 1984 óta legalább százezer ember csak úgy „elillant”, mert hivatalosan nem is jelentették be szándékukat. Ezek között nyilvánvalóan ezer és ezer fiatal. jólképzett szakember Is volt, akiket a bizonytalannak ítélt politikai és gazdasági jövő miatti aggodalom késztetett hazájuk elhagyására. „Nem volt vagyonuk — ingatlanuk, bankbetétjük —, amit .értékesítsenek, magukkal vigyenek. így nem volt szükség hivatalos formaságokra” — mondja Ken Andrews, a Demokrata Párt parlamenti képviselője. „Magukkal vitték azonban eszüket, képességeiket, ambícióikat és távozásukkal pótolhatatlan veszteséget okoztak az országnak” — fejeződik be a dél-afrikai újságíró cikke. A fenti szavak baljós csengésének visszhangoznia kellene azokban a magyarokban, akiket még nem kapott el a kivándorlási láz. Schweizer Klára Oroszországi szocdemek alapitó kongresszusa cii — Légvédelmi rakétákat akartak a kábítószercsempészek A kolumbiai kábítószer- csempész maffia, a Medel1990. szeptemberétől, kellő számú JELENTKEZES ESETEN ISKOLARENDSZERŰ gazdaképzés délegyházán! A Kétegyházi Mezőgazdasági Szakmunkásképző- és Munkástovábbképző Intézet GAZDAKÉPZŐ SZAKON FELVÉTELT HIRDET. OKTATOTT TANTÁRGYAK: —■ mg.-i ismeretek (állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, mg.-d gépészet és mg.-i építészet) — gazdálkodási ismeretek (ügyintézési, adóés hitelrendszer, árképzés, szakmai levelezés, szerződéskötések stb.) Jelentkezhetnek — mezőgazdasági szakközépiskolát vagy szakmunkásképzőt végzettek, 20 éves korig. Az 1 éves, bentlakásos képzés után speciális szakiskolai végzettségről adunk oklevelet. Bővebb felvilágosítást — levélben — telexen (83-555) vagy — telefonon [(66) 80-311 és (66) 80-090] adunk. Jelentkezés az intézet igazgatójához benyújtott levélben. MEZŐGAZDASÁGI SZAKMUNKÁSKÉPZO- ÉS MUNKÁSTOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET, 5741 Kétegyháza, Gyulai út 6. A Békés Megyei AGRÁRKAMARA pályázatot hirdet titkári tisztség betöltésére A titkár feladata: a kamarai tevékenység szervezése, irányítása, az alapszabályban és a működési szabályzatban meghatározottak szerint. A tisztség betöltésének feltételei: — felsőfokú agrár-, vagy közgazdasági végzettség, — legalább 5 éves mezőgazdaságban szerzett gyakorlat. Előny: nyelvtudás. A pályázatot 1990. június 1-ig kell az Agrárkamara címére (5601 Békéscsaba, István király tér 5. sz.) elküldeni. A pályázat tartalmazza a jelenlegi munkakört, besorolást és jövedelmet. Csatolni kell az általános és szakmai adatokat tartalmazó önéletrajzot, s a végzettségeit, képzettséget igazoló, okiratot. A tisztség várható betöltésének Ideje: 1990. július 1-jétöl. Felhívjuk a tisztelt ügyfeleink figyelmét, hogy az OTP Békés Megyei Igazgatósága májustól minden héten CSÜTÖRTÖKÖN DÉLUTÁN 4—6-IG vállalkozói hitelezési 7 tanácsadást J-J— — szervez az OTP Békés megyei Igazgatósága (Békéscsabai, István kiír. tér 3. sz. alatti) klubtermében. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.