Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-07 / 105. szám

1990. május 7., hétfő H2Q22SEI Holtágak pusztulása A Sebes-- és Kettős-Kö­rös gátjain végigmotorozva szomorúan láthattuk bará­tommal egykori virágzó holtágaink pusztulását. Már csak emlékeimben élnek az itt eltöltött, madárdaltól hangos napfelkelték, a régi szép horgászélmények. Alig telt el hétvége, hogy ne ke­restük volna fel a világ zajától távol eső, háborítat­lan ősvize tket, aztán egy­szer mindennek vége lett A Bodzás-zug pusztulását követte szép sorjában a többi. Eltűnt a madárvilág és a mocsári teknősöket sem láttuk többé. A melioráció nem a víz oda-visszavezetésével lett megoldva, hanem a talaj­vízszint drasztikus lecsapo- lásával, amit annak idején talán végig sem gondoltak. Nyári kánikulák alkalmá­val a vidék 15-20 cm széles Ne bántsuk a ’19-esi ka­tonai en^ékművet! őrizze és jelképezze arínak a több­száz magyar fiúnak az em­lékét, akik a Felvidék és Tiszán inneni rész vissza­foglalásának reményében és. másfél méter mély re­pedéseivel holdbéli tájra hasonlít. Ilyenkor egy át­meneti eső is csak annyit jelenthet, mint egy vödör száraz homokra öntött po­hár víz. Persze, az öntöző­víz drága, és így egysze­rűbb a tengerbe engedni, miközben lekopnak a lege­lők, aszalódik a kukorica­tábla, s tölgyesek vívják haláltusájukat. Milyen erős az ember! „Legyőzte” a természetet. Azért mégis bízom a jö­vőben. s ezt az optimizmu­somat a dánfoki holtmeder feltámasztásának látványa adta. Egy kiszáradt lapály helyén, most egy erdőkkel karolt, üdülőteleppel öve­zett mederben áramlik a Körös tiszta vize. If j. Salamon György a Magyarországi Zöld Párt tagja adták életüket 1919-ben. Mind jó magyarod voltak. Ott lettek eltemetve jeltele­nül, ahol elestek. Béke po­raikra! Abonyl György, (90 éves) Gyula Hol javítják? A tavalyi év elején, Ju­goszláviából hoztam egy hűtőládát, mely egy idő után teljesen üzemképte­lenné vált. Április 9-én, el­mentem a szarvasi Ramo- viU szervizbe bejelenteni a hibát, ahol a hibafelvevő közölte, hogy nyugati ma­gánimportból származó gé-. pékét nem javítanak. En­nek ellenére sikerült a sze­relővel megbeszélni, hogy április 11-én, szerdán eljön javítani, (motorcsere szük­séges). Hiába vártuk két hétig, nem jött. Április 26-án, csütörtökön visszamentem a szervizbe, ahol a vezető közölte, kör- ket javítsanak, illetve ma­gánimportból származó ké­szülékeket nem javíthat­nak. Én ezt nem fogadtam el, és kértem a vásárlók könyvét. Közben megjelent a szerelő, és ígérte, szom­baton végrehajtja a motor­cserét. Természetes«! nem jött. Amennyiben létezik ilyen utasítás, kérdésen a következő: a garanciális időn túl lévő készülékeknek mi lesz a sorsa meghibáso­dás esetén, illetve, hogy oldható meg a javítása a magánimportból származó készülékeknek, melyekkel már a fél ország el van látva? ' Védő Pál Szarvas 16 magyarok voltak! így döntött a A Békéscsabád Városi Ta­nács műszaki osztályát nem­rég azzal a kéréssel keres­tem meg, hogy a Békés— Békéscsaba között közleke­dő autóbuszjáratnak a Ta­nácsköztársaság—Petőfi út kereszteződésénél1 a megle­vő autóbusz-megállóban megállóhelyet szíveskedje­nek biztosítani. Az alábbi választ kaptam: , „A Tanácsköztársaság úton a meglevő autóbusz­megállók csúcsidőben rend­kívül zsúfoltak a helyi já­rati autóbusz-közlekedés mi­att, így a Békésről érkező autóbuszok nem tudnak meg­állni a kiépített autóbusz- megállóban. Oj megálló épí­tésére viszont jelenleg nincs pénzügyi lehetőségünk. To­vábbra is csak két megálló­hely,, lesz a Békésről jövő autóbusznak: a Rózsa Fe­Gyorsposta? Dísztáviratot küldött nem­rég egy ismerősöm címem­re. Mezőgyánba. Március 30-án adta fel Békéscsa­bán a születésnapi dísztáv­iratot, amit április 6-án kaptam meg. Tehát egy hét múlva érkezett meg a „gyors” postai küldemény. Ezek szerint még az is megtörténhet, hogy halál­esetet közölnek a hozzátar­tozóval, és csak a temetés után kapja meg? Gál András, Mez ágyán Járdabukkanók örvendetes;, hogy sok te­lepülésen lakossági összefo­gással szilárd burkolatú utak épülnek. Ez nagyszerű do­log, s köszönet azoknak az embereknek, akik segítették és tehetővé tették (még ha a mi pénzünkön is), hogy kulturáltabb környezetben élhessünk. Megkezdődött az udvarok és kapubejárók be­tonozása. Így van ez nálunk, Gyula, egyik körzetében, Má­riái alván is. Néhány helyen a kapubejárók betonozásáé val nagy szintkülönbözettel kiemelték a járdát. Egy jó­zan gondolkodású embernek tudnia kellene, milyen bal­esetveszélyes egy ilyen épít­mény. Beteges, csoszogó öre­geink nedves Időben meg sem kísérlik a felkapaszko­dást a bukkanóra, inkább az úton közlekednek. - Félő, amennyiben az illetékesek nem lépnek fel sürgősen, to­vább szaporodik a járda- bukkanók építése, mivel jó­val könnyebb és talán ol­csóbb is rábetonozni a föld­re, mint kitermelni, tükröt készíteni. Mivel a példa „ra­gadós”. máris többen ké­szülnek a nyár folyamán ilyen építésekre. Kérjük, ál­lítsák vissza az eredeti jár­daszintet a Tompa utca, a Marx tér és a Sarkadi úton levő házak előtt. Az nem lehet magyarázat, hogy ha valaki balesetet szenved, akkor megbüntetik a ház- tulajdonost A máriafalvBd lakosok - nevében: I Nagy Imréné Fatörök Sokan vagyunk, akik sze­retjük városunkat Békés­csabát Ilyenkor tavasszal, szépen zöldülnek a fák éa a bokrok. Sétám során megállapítottam, hogy vá­rosunk egyik legszebb része a szökőkútnál van, különö­sen nagyon szép a Már­vány cukrászdávál szem­ben lévő, színes, virágokkal beültetett autóktól elzárt rész. Elsőként az aranyeső, majd a piros birs virágzott most meg egy lila színű virág díszíti a sarkot Majd jün a kék szarkaláb, és egészen őszig virágok nyíl­nak. Nem tudom, ki tervezte ezt a szemnek gyönyörköd­tető részt jó ízlésre, és szép városrész megteremté­sére törekedett Nagy baj, hogy a városban nincs több ilyen virágos városrész. Sétám során azt Is meg­állapítottam, hogy a belvá­rosban nagyon sok kis fát letörtek. Például a Korzó étterem erkélyes oldalán lévő kis fákat melyeket az ősszel ültettek. Akik letör­ték, biztos nem szeretik Bé­késcsabát. Nem fontos ne­kik, hogy szép legyen a város, de lehet hogy csak erejüket fitogtatják. Figyel­meztessük a fátörőkét! Gulyás Pál, Békéscsaba hatóság ránc tér és az autóbusz-pá­lyaudvar.” Ezt a választ nem tudom elfogadni, több okból sem. Nem feltétlenül a beruhá­zás hozhat megoldást, sót, nagy beruházással csak kao­tikus állapotot valósítottak meg a Malom téren. A je­lentősen megnövekedett köz­lekedési költség mellett ugyanazon az útvonalon vissza még helyi járatra is jegyet kell vásárolni^ vagy gyalogolni. Végül: a békési járat Békéscsabán 3,6 lan távolságon belül egy helyen, Békésen pedig 2,5 km távon 3 helyen áll meg. A vidék­ről bejáró dolgozók, vagy az ügyes-bajos dolgaikat in­téző emberek csak azt tehe­tik,' hogy elfogadják — ki­szolgáltatottan — a hatóság döntését? Hegyest Jánosné, Békés Magunknak gyújtsunk! Érdeklődéssel olvastam a békéscsabai ifjúsági ház ter­vét egy Borsod megyei üdü­lőtábor létesítéséről. Mielőtt elindulnék sorsjegyet venni, megkérdezném: vajon nem lehetne-e azt az 5-6 millió forintot közelebb, esetleg épp a saját megyénkben be­ruházni ? Például a csabai diáklányába, vagy épp az if­júsági ház háza táján, mert ott például a mostani, re­kord hosszúságú tavaszi szünidőben sem nyüzsögtek a programok — pedig biz­tosi, akadt volna érdeklődő az utcán és a lakótelepeken ődöngő fiatalak között. Ezt nem azért mondom, hogy megfúrjak egy jó kez­deményezést, de véleményem szerint ekkora pénzt nem kellene az ország másik vé­gének ajándékozni. Kovács Tamás, Békéscsaba memadrágból, mondván, ahogy nő a gyerek, mindig lesz szép, új nadrágja. A gyulái Családsegítő Központ ezt az akciót azért szervezte, hogy ily módon is megpróbál jon segíteni a csa­ládoknak. A nagy érdeklő­désre való tekintettel elha­tározták, hogy három hóna­ponként megrendezik az ol- csóruha-vásárt. Legközelebb nyári ruhákkal várják majd az érdeklődőket. Kónyáné Bagi Csilla Újkígyóson nagy hagyománya van a kövesútalap-építési munkálatoknak. A helyi tanács megfelelő gépekkel rendel­kezik, s a termelőszövetkezet is sokat segít. Képünkön a Fő utca egy részénél folyó munkálatok láthatók, ahol a la­kók félmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek Labdaseprés, talicskatolás Lenézett családok Visszhang Jól sikerült sportdélélőt- töt rendeztek a közelmúlt­ban Tótkomlóson, a Jankó János Általános Iskola neve­lői és szülői munkaközössé­ge az alsó tagozatos gyer­mekek és szüleik részére. Zsúfolásig megtelt az is­kola tornaterme, ahol a gyerekeket, szülőket és a nevelőket Tóth Béláné, az szmk elnöke köszöntötte. Volt sokféle játék: labdac Az őskori társadalomban az öreget magára hagyták, hogy életéit befejezze. A te­vékeny embereket nem zac varta és a család élete foly­tatódott, mintha a még nem­régen élenjáró szerepét be­töltő öreg sohasem létezett volna. A zsidó társadalom­ban mindig mély tisztelettel viszonyultak a koros embe­rekhez, erre számos bizo­nyíték .található a Szent- írásban. A patriarchálds társadalom az élvonalba he­lyezi az öregeket és éppen ez az életkor az, amely al­kalmassá tesz valakit fon­tos tisztségek betöltésére. seprés, lufifesités, BMX-ke- rékpározás, lekvároskenyér- evés, talicskatolás és még sorolhatnám tovább. A szü­lők árulták a szendvicset, az üdítőt, a süteményt, ami­ből igen sok fogyott. Fel­frissültek, kikapcsolódtak a gyerekek és a felnőttek egy­aránt Csontosáé Gyulai Magdolna, Tótkomlós Az izradU társadalom ma is kihasználja a modem technika eszközeit az öre­gek életének megjavítására. Ott nem fordulhat elő olyan eset hogy amikor egy Idős személy számára szükség van valamilyen ritka, vagy drága kezelésre, akkor vala­ki felállton és azt hangoz­tassa, hogy inkább fordítsák a kiadást fiatalra. Szomorú, hogy nálunk ilyen még meg­történhet! Farkas Elemér, orosházi izraelita hitközség Mi lesz veled magyar nép? A teljes elöregedés veszélye fenyeget, hiszen aki vállal 3-4 gyermeket úgy néznek rá, mint egy különcre. Pe­dig nem szeretne mást csak azt hogy békében felnevel­hesse őket és ne nézzék le, amiért gyermekeket hoz a világra. De ehhez nyugalom kellene és béke, s egy kis odafigyelés;. A többgyerme­kes család azonban ma csak szánalmat ébreszt az embe­rekben, és talán sokan el is ítélik azokat, akik nem egyikét hanem bármi nehe­zen is, de több gyermeket szeretnének. De addig, amíg egymástól szinte a levegőt is sajnáljuk, soha nem lesz béke! Pedig ez a legfonto­sabb! A béke, az egészség. Hiába van pénz és rn^s egyéb, e nélkül nem lehet élni... Bízzunk benne, hogy amint egy kicsit jobban tudunk él­ni, nem lesz szükség annyi gyermek külföldi gyógykeze­lésére, hiszen jelenleg még megszületésük előtt sincse­nek biztonságban, Bizzunk abban, hogy az új kormány megoldja ezt a problémát is. Ha mégis szükséges a kül­földi gyógykezelés, ne kell­jen ez édesanyának koldul­nia, -mert ez mélységesen megalázó! K. L.-né (háromgyermekes családanya), >• Kevermes Az április 25-én megje­lent, a városi kerékasztalról szóló tudósítást szeretnénk néhány mondattal pontosí­tani. A Szeghalmi Demokrata Kör előterjesztésében közölt mennyiségi mutatókat a meghívott szakemberek nem cáfolták (ezek statisztikai tényadatok) és nem ezzel szembeni adatokat állítottak, hanem a témával kapcsola­tos 1990. évi adatokkal ki­egészítést tettek. A vitát végül azzal zár­ták: Szeghalomnak jelenleg IBdfiszflrís Csanádapácán Tüdőszűrést szervezett a községi tanács Csanádapá­cán vérnyomásméréssel egybekötve április 9-től 19- ig. A tüdőszűrést Gyula I. számú mozgó röntgenszoi- gáiatának 4 dolgozója vé­gezte. Az orosházi tüdőgon­dozóból- ltot asszisztens, Csai- nádapácáról két védőnő és tizenkét vöröskeresztes aktí­va szorgoskodott. Mindany­25 orvosa van. Sajnos ez sem valós, csak szeretnénk, ha ennyi volna. A 10 ezer tokosra jutó or­vosok száma országosan át­lag 34,1 fő, a megyében 22,6 fő, ami az 1970-es évi orszá­gos átlagot sem éri el. Szeg­halomban -még ezt a 20 éves elmaradást reprezentáló me­gyei átlagot sem tudtuk biz­tosítani. (A fenti számada­tok 1988. éviek.) Jelenleg is csak 23 orvo­sa van a városnak, 10 ezer lakos vonatkozásában is saj­nos, ez csak 20,8 orvost je­lenít Kosaras Béla. a Szeghalmi Demokrata Kör ügyvivője • nyiukmak köszönhető, hogy a szűrések zökkenőmentesek voltak. Sajnos, sokan nem jelen­tek meg a tüdőszűrésen. Em­lítést tettek a tüdőgondozó asszisztensei arról, hogy a tüdőbetegek száma egyre nő. Megjegyzem: a lehetőség mindannyi unk számára adott, hogy megelőzhessük a bajt. Nem kellene figyel­men kívül hagyni a segítő szándékot, mely még időbe, pénzbe se kerül... Tóthné Fodor Ilona KSszSnet a véradóknak Köszönetem fejezem ki azoknak a gerendási lakosoknak, akik az egészségügyi központ és a Munkácsy Tsz szerve­zésében szívműtétemhez vért adtak. Hrabovszkl Mihályné, tanítónő Gondoskodjunk az üregekről! Ruhavásár Gyulán Április elején három na­pon át a 'gyulai Családsegítő Központ kedvezményes ru­havásárt tartott. Az eladás­ra kerülő gyermek- és fel­nőttruhákat nagykereskedel­mi vállalattól szerezték be. Manapság, amikor min­den fillér számít, nem mindegy, hogy egy család hány forintból tudja felöl­töztetni új éís divatos ruhá­ba gyermekeit. Volt olyan anyuka, aki többféle méret­ben is vásárolt az igen ol­csó, 150—270 forintos far-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom