Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-31 / 126. szám
1990. május 31., csütörtök o Féltsük a kis halakat! Vállalkozások korát éljük. Gombamódra szaporodnak a kis butikok, üzletek. Egyik szemem sír, a másik nevet. Nevet, mert végre ők azok, akik talán végre a vevőkért lesznek. Sír, mert aggódom, hogy képtelenek lesznek hosszú távon megélni. „Ne féltsd, van miből hazárdíroz- nia” — mondják. Én azonban féltem őket, és féltem magunkat; vendégeket, vásárlókat, ügyfeleket. Az áru és ára összefüggésben van, hiszen az árból lesz a bevétel. Akármilyen adótörvényünk is lesz, mellette még más kiadások terhelik a vállalkozót. Az ár pedig nagy úr! Inkább felfelé, mint lefelé kúszik Idegenforgalom által nem látogatott, itt, az alföldi kis falvak üzletébe sajnos csak a helyi lakosság tér be. Tévedés ne essék! Nem lebeszélni akarom a vállalkozó kedvű, kockáztatni merő embereket. Én csak remélni merem, hogy egy tulajdonos sem vérzik el véglegesen a kereslet-kínálat árharcában! Tudjuk, az Élet nagy rendező — de bízom abban, hogy a kis hal egy része legalább addig megmarad, amíg a tisztességes verseny, feltételei ki nem alakulnak. T Zg A Parasztszövetség nem pihen Rákóczi Gabriella „Mi lesz veled, mezőgazdasági termelés?” című cikkében április vasóknak, hogy van Parasztszövetség sem dolgozik, csak az FKgP szárnyai alatt pihen.” Azt köszönöm, hogy felhívta a figyelmét az olvasóknak, hogy van parasztszövetség. De nem ismerem el, hogy nem dolgozunk. Felvettük a kapcsolatot az osztrák, horvát, finn parasztszövetséggel, mivel nemzetköziek vagyunk. Lejönnek hozzánk, menedzselnek bennünket Orosházán. A városban létrehoztunk hat munkacsoportot. Helyi önszerveződő földügyi csoportot alakítottunk, melynek célja az új földtörvény után segíteni, esetleg összefogni a pártok által létrehozandó földügyi bizottságot. Gép- használati munkacsoportot hoztunk létre, használt és új gépekre. Ugyanakkor keressük a kapcsolatot a hasonló célú szervezetekkel. Növény- termesztési munkacsoport, ezen belül bio- és környezetvédelmi szakosztály is működik. Ipari-kereskedelmi munkacsoportunk piacszervezéssel, információcserével, technológiakorszerűsítéssel és árpolitikával foglalkozik. Az állattenyésztési munkacsoport feladata a felvásárló szervek monopol helyzetével szemben védeni a termelőket. Ezenkívül szaktanácsadó szakosztály is dolgozik, segíti a népfőiskolák szervezését. A bizottságok vezetői jól képzett agrárszakemberek és találékony, gyakorló paraszt- emberek. Pali Mihály, a Magyar Parasztszövetség orosházi szervezetének alelnöke Könyv az engedélyezett növényvédő szerekről A növényvédő szereket és a műtrágyákat ismertető könyvet jelentetett meg a Mezőgazdasági Kiadó. A nagyüzemi szakemberek és a kistermelők által érdeklődéssel várt könyv a kemikáliák teljes választékáról és felhasználási módjáról ad részletes tájékoztatást. A könyvben csaknem 600 növényvédő szerről nyújtanak részletes ismertetőt, a különféle műtrágyák száma pedig meghaladja a félszázat. A csaknem minden évben megjelenő kiadványban ezúttal a korábbinál jóval több, tucatnyi környezetkímélő növényvédő szert is ismertetnek. Ezek egy része a növények kártevőinek parazitáit, élősködőit tartalmazza, amelyek például kártevő atkákat vagy lárvákat pusztítanak el. Más szerek olyan baktériumokat „hordoznak”, amelyek a rovar- kártevőket a kultúrnövényektől távol tartják. Külön jelölték meg a könyvben a szerzők azokat a vegyszereket, amelyeket kizárólag a nagyüzemekben használhatnak fel. Viszont az egv évvel korábbihoz képest több, 55-60 olyan készítményt ismertetnek, amelyeket a nagyüzemben használhatók köréből soroltak át — úgynevezett feltételes forgalmú kategória megjelöléssel — kisüzemi felhasználásra. Ez azt jelenti, hogy — a megfelelő engedély alapján — ezeket az anyagokat elsősorban azok alkalmazhatják, akik növényvédelmi szakképzettséggel rendelkeznek, vagy a közegészségügyi illetve a növényvédelmi állomásokon vizsgát tesznek. 1990. június 2. és 3-án (szombat, vasárnap) 18 órai kezdettel GÖRÖG GASZTRONÓMIAI ESTEK A HOTEL TRÓFEÁBAN. Vacsoráját a budapesti Hotel Duna Intercontinentál főszakácsai készítik ed, melyet Görögország legjellegzetesebb ételeiből válogattak össze az önök számára. Ezt követően a Trófea-bárban görög show-műsort tekinthetnek meg. Szeretettel' várjuk kedves vendégeinket; FÖLDES JÓZSEF és GULLNER GYULA főszakácsok, valamint a Hotel Trófea dolgozói. Előzetes asztalfoglalás személyesen vagy a (66) 21-622-es telefonszámon. A vető magtisztító alapozása Fotó: Veress Erzsi „Kitörni a kalodából” A Szabadság Tsz tagjai megpróbálják (Folytatás az 1. oldalról) — Mi előbb kezdtünk, mint a többiek — mondja —, s így már tavalyról van tapasztalatunk. Jobb ez - a forma, mint a régi volt, hiszen most már vállalkozók vagyunk. Közvetlen érdekünk fűződik ahhoz, hogy mindemre vigyázzunk, jó állapotban tartsuk a kocsikat, csínján bánjunk a költségekkel és minél nagyobb forgalmat .bonyolítsunk le a helyi — hazai —, külföldi utak során. Képességvizsga — Mi a lényege ennek a rendszernek? — Mint önálló termelési egység, a költségeinket a saját bevételünkből fedezzük és a szövetkezetnek az éves tervben meghatározott mértékű nyereséget fizetjük be. A többlettermelésből, valamint a költségmegtakarításból származó eredmény teljes egészében minket illet. S ennek elosztásába senki sem szól bele. önállóak vagyunk, magunk szervezzük a munkát, nemegyszer a piaci szempontok figyelembevételével. így az is előfordul, hogy olcsóbban vállalunk egy utat másnál, mert meg akarjuk szerezni az üzletfelet. S úgy szolgáljuk ki, hogy máskor is hozzánk jöjjön. Szóval ügyesnek, elevennek kell lenni. — Úgy látom, élvezi ezt a munkát... — Tényleg így van. Észen kell lenni mindnyájunknak, sok mindent számításba venni, s a kockázatot is vállalni. S jó az, hegy próbára teszi az embert, mire képes, mire tud menni. — S mire mentek eddig, miként alakult a jövedelmük? — Lépést tartottunk az inflációval, s gondolom, már ez ás eredmény. Egyébként lehet, hogy jövőre korlátolt felelősségű társaságként működünk. Döntés felelősséggel — Ebben a rohamosan változó világban, ahol különböző elvek, elképzelések csapnak össze a mezőgazdaság és a termelőszövetkezetek körül, hogy érzi magát egy tsz főmérnöke? — kérdem dr. Szakái Jánost. — Én jóval optimistább vagyok, mint általában a vezetők, mert abban reménykedem, hogy olyan helyzet alakul ki, amelyben hagyják, hogy a maguk sorsáról önállóan döntsenek az emberek. Ezt látom a legfontosabbnak, hiszen a legnagyobb bajok mindig akkor voltak — és mindig abból lettek —, amikor külső döntéseket erőltettek ránk. — Ügy 'érti, hogy elég volt a túlszabályozottságból? ■ — Feltétlenül. A részletes szabályozás: kaloda. Csak egy tág keretre van szükség, amiben könnyen és gyorsan lehet mozogni. A tagság érett arra, hogy elbírálja, mi a jobb neki. Lesznek, akik tulajdonosok akarnak lenni, mások inkább az átmeneti formát választják. — Mint ez a mostani átalánydíjas rendszer, amiben számíthatnak a szerződés szerinti munkabérre akkor is, ha a tervezett nyereségen felüli többleteredményt — ami már teljes egészében az övék — nem érik el? — Nem ilyen egyszerű a dolog, bár részben Igaz. S az is jelez valamit, mit is tart a tagság értéknek. Legutóbb például, közgyűlés előtt írásban tettünk javaslatot, hogy majd megfontoltan szavazhassanak róla: maradjon-e a 6 ezer négyzetméteres, azaz egyholdas háztáji terület, vagy 10 ezer legyen? Több mint kétharmada a tagságnak a 6 ezer mellett döntött, azért, hogy a különböző szociális juttatások termelési alapja ne csökkenjen. S ezt úgy is felfoghatjuk, mint a szövetkezésben gondolkozást a jelenlegi és a jövőbeli változásokon keresztül, mert azok feltétlenül szükségesek a kornak és a kívánalmaknak megfelelően. A lehetőségek is megvannak hozzá; a jó földek, kiemelkedő termésátlagok, gépesítettség, épületek, s nem utolsósorban a széles szakmai ismeretek. Ezekhez, valamint az emberekben rejlő képességekhez és ambícióhoz, vagyis, hogy mindezt kifejthessék, kell a megfelelő formát megtalálni. Egyedül és együtt is — Például a továbblépést a kft. felé? — Az is egy út többek között, de szó lehet részvény- társaságról, betéti társaságról, vállalati gazdasági munkaközösségről vagy bérbeadásról is. Amelyik részleg viszont átalánydíjas akar maradni, az is lehetséges, csak előreláthatólag bizonyos változtatással. — Gondolom, ez a tervezett és gyors előrelépés a különböző más formák felé az átalánydíjas struktúra várható változásával függ össze? — Igen. Azzal, hogy év végével központilag hatályon kívül helyezték. Voltaképpen működhet tovább is, ha a többletjövedelem után — amit eddig semmi sem terhelt — a részlegek tagjai társadalombiztosítási járulékot fizetnek. Hogy ez mennyi lesz, az még a jövő titka. — Mint laikus, úgy vélem, nem könnyű hajózni, lavírozni az egyébként lét- fontosságú mezőgazdaság tengerén? / — Soha nem is volt az, és nem is lesz. Nagy tőkét köt le, s ellentétben az iparral, lassan fordul meg a pénz és jóval kisebb hasznot hoz. És még sok mást említhetnék, de csupán ezeket az összefüggéseket sincs mód elemezni egy ilyen rövid beszélgetésben. Azt hiszem, elég, ha annyit mondok, nem véletlen, hogy a mezőgazdaság a világ minden országában támogatott. A legfejlettebb tőkés országokban is, például a Közös Piac tagállamaiban számos kedvezmény van, s még így is akadnak gondok nemegyszer. Vass Márta Egy a sertéstelep 750 anyakocájából malacaival
