Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-31 / 126. szám

1990. május 31., csütörtök o Féltsük a kis halakat! Vállalkozások korát éljük. Gombamódra szaporodnak a kis butikok, üzletek. Egyik szemem sír, a másik nevet. Nevet, mert végre ők azok, akik talán végre a vevőkért lesznek. Sír, mert aggódom, hogy képtelenek lesznek hosszú távon megélni. „Ne féltsd, van miből hazárdíroz- nia” — mondják. Én azonban féltem őket, és féltem ma­gunkat; vendégeket, vásárlókat, ügyfeleket. Az áru és ára összefüggésben van, hiszen az árból lesz a bevétel. Akármilyen adótörvényünk is lesz, mellette még más ki­adások terhelik a vállalkozót. Az ár pedig nagy úr! In­kább felfelé, mint lefelé kúszik Idegenforgalom által nem látogatott, itt, az alföldi kis falvak üzletébe sajnos csak a helyi lakosság tér be. Tévedés ne essék! Nem lebeszélni akarom a vállalko­zó kedvű, kockáztatni merő embereket. Én csak remélni merem, hogy egy tulajdonos sem vérzik el véglegesen a kereslet-kínálat árharcában! Tudjuk, az Élet nagy ren­dező — de bízom abban, hogy a kis hal egy része lega­lább addig megmarad, amíg a tisztességes verseny, fel­tételei ki nem alakulnak. T Zg A Parasztszövetség nem pihen Rákóczi Gabriella „Mi lesz veled, mezőgazdasági terme­lés?” című cikkében április vasóknak, hogy van Pa­rasztszövetség sem dolgozik, csak az FKgP szárnyai alatt pihen.” Azt köszönöm, hogy felhívta a figyelmét az ol­vasóknak, hogy van pa­rasztszövetség. De nem is­merem el, hogy nem dolgo­zunk. Felvettük a kapcsolatot az osztrák, horvát, finn pa­rasztszövetséggel, mivel nemzetköziek vagyunk. Le­jönnek hozzánk, menedzsel­nek bennünket Orosházán. A városban létrehoztunk hat munkacsoportot. Helyi önszerveződő földügyi cso­portot alakítottunk, melynek célja az új földtörvény után segíteni, esetleg összefogni a pártok által létrehozandó földügyi bizottságot. Gép- használati munkacsoportot hoztunk létre, használt és új gépekre. Ugyanakkor keres­sük a kapcsolatot a hasonló célú szervezetekkel. Növény- termesztési munkacsoport, ezen belül bio- és környe­zetvédelmi szakosztály is működik. Ipari-kereskedel­mi munkacsoportunk piac­szervezéssel, információcse­rével, technológiakorszerűsí­téssel és árpolitikával fog­lalkozik. Az állattenyésztési munkacsoport feladata a fel­vásárló szervek monopol helyzetével szemben védeni a termelőket. Ezenkívül szaktanácsadó szakosztály is dolgozik, segíti a népfőisko­lák szervezését. A bizottságok vezetői jól képzett agrárszakemberek és találékony, gyakorló paraszt- emberek. Pali Mihály, a Magyar Parasztszövetség orosházi szervezetének alelnöke Könyv az engedélyezett növényvédő szerekről A növényvédő szereket és a műtrágyákat ismertető könyvet jelentetett meg a Mezőgazdasági Kiadó. A nagyüzemi szakemberek és a kistermelők által ér­deklődéssel várt könyv a kemikáliák teljes választé­káról és felhasználási mód­járól ad részletes tájékozta­tást. A könyvben csaknem 600 növényvédő szerről nyújtanak részletes ismerte­tőt, a különféle műtrágyák száma pedig meghaladja a félszázat. A csaknem minden évben megjelenő kiadványban ez­úttal a korábbinál jóval több, tucatnyi környezetkí­mélő növényvédő szert is is­mertetnek. Ezek egy része a növények kártevőinek para­zitáit, élősködőit tartalmaz­za, amelyek például kár­tevő atkákat vagy lárvákat pusztítanak el. Más szerek olyan baktériumokat „hor­doznak”, amelyek a rovar- kártevőket a kultúrnövé­nyektől távol tartják. Külön jelölték meg a könyvben a szerzők azokat a vegyszereket, amelyeket kizárólag a nagyüzemekben használhatnak fel. Viszont az egv évvel korábbihoz ké­pest több, 55-60 olyan ké­szítményt ismertetnek, ame­lyeket a nagyüzemben hasz­nálhatók köréből soroltak át — úgynevezett feltételes for­galmú kategória megjelölés­sel — kisüzemi felhasználás­ra. Ez azt jelenti, hogy — a megfelelő engedély alapján — ezeket az anyagokat el­sősorban azok alkalmazhat­ják, akik növényvédelmi szakképzettséggel rendelkez­nek, vagy a közegészségügyi illetve a növényvédelmi ál­lomásokon vizsgát tesznek. 1990. június 2. és 3-án (szombat, vasárnap) 18 órai kezdettel GÖRÖG GASZTRONÓMIAI ESTEK A HOTEL TRÓFEÁBAN. Vacsoráját a budapesti Hotel Duna Intercontinentál főszakácsai készítik ed, melyet Görögország legjellegzetesebb ételeiből válogattak össze az önök számára. Ezt követően a Trófea-bárban görög show-műsort tekinthetnek meg. Szeretettel' várjuk kedves vendégeinket; FÖLDES JÓZSEF és GULLNER GYULA főszakácsok, valamint a Hotel Trófea dolgozói. Előzetes asztalfoglalás személyesen vagy a (66) 21-622-es telefonszámon. A vető magtisztító alapozása Fotó: Veress Erzsi „Kitörni a kalodából” A Szabadság Tsz tagjai megpróbálják (Folytatás az 1. oldalról) — Mi előbb kezdtünk, mint a többiek — mondja —, s így már tavalyról van tapasztalatunk. Jobb ez - a forma, mint a régi volt, hi­szen most már vállalkozók vagyunk. Közvetlen érde­künk fűződik ahhoz, hogy mindemre vigyázzunk, jó ál­lapotban tartsuk a kocsikat, csínján bánjunk a költsé­gekkel és minél nagyobb forgalmat .bonyolítsunk le a helyi — hazai —, külföldi utak során. Képességvizsga — Mi a lényege ennek a rendszernek? — Mint önálló termelési egység, a költségeinket a sa­ját bevételünkből fedezzük és a szövetkezetnek az éves tervben meghatározott mér­tékű nyereséget fizetjük be. A többlettermelésből, vala­mint a költségmegtakarítás­ból származó eredmény tel­jes egészében minket illet. S ennek elosztásába senki sem szól bele. önállóak vagyunk, magunk szervezzük a mun­kát, nemegyszer a piaci szempontok figyelembevéte­lével. így az is előfordul, hogy olcsóbban vállalunk egy utat másnál, mert meg akarjuk szerezni az üzletfe­let. S úgy szolgáljuk ki, hogy máskor is hozzánk jöjjön. Szóval ügyesnek, elevennek kell lenni. — Úgy látom, élvezi ezt a munkát... — Tényleg így van. Észen kell lenni mindnyájunknak, sok mindent számításba ven­ni, s a kockázatot is vállal­ni. S jó az, hegy próbára teszi az embert, mire képes, mire tud menni. — S mire mentek eddig, miként alakult a jövedel­mük? — Lépést tartottunk az inflációval, s gondolom, már ez ás eredmény. Egyébként lehet, hogy jövőre korlátolt felelősségű társaságként mű­ködünk. Döntés felelősséggel — Ebben a rohamosan változó világban, ahol kü­lönböző elvek, elképzelések csapnak össze a mezőgazda­ság és a termelőszövetkeze­tek körül, hogy érzi magát egy tsz főmérnöke? — kér­dem dr. Szakái Jánost. — Én jóval optimistább vagyok, mint általában a vezetők, mert abban re­ménykedem, hogy olyan helyzet alakul ki, amelyben hagyják, hogy a maguk sor­sáról önállóan döntsenek az emberek. Ezt látom a leg­fontosabbnak, hiszen a leg­nagyobb bajok mindig ak­kor voltak — és mindig ab­ból lettek —, amikor külső döntéseket erőltettek ránk. — Ügy 'érti, hogy elég volt a túlszabályozottságból? ■ — Feltétlenül. A részletes szabályozás: kaloda. Csak egy tág keretre van szükség, amiben könnyen és gyor­san lehet mozogni. A tagság érett arra, hogy elbírálja, mi a jobb neki. Lesznek, akik tulajdonosok akarnak len­ni, mások inkább az átmene­ti formát választják. — Mint ez a mostani áta­lánydíjas rendszer, amiben számíthatnak a szerződés szerinti munkabérre akkor is, ha a tervezett nyereségen felüli többleteredményt — ami már teljes egészében az övék — nem érik el? — Nem ilyen egyszerű a dolog, bár részben Igaz. S az is jelez valamit, mit is tart a tagság értéknek. Leg­utóbb például, közgyűlés előtt írásban tettünk javas­latot, hogy majd megfontol­tan szavazhassanak róla: maradjon-e a 6 ezer négy­zetméteres, azaz egyholdas háztáji terület, vagy 10 ezer legyen? Több mint kéthar­mada a tagságnak a 6 ezer mellett döntött, azért, hogy a különböző szociális jutta­tások termelési alapja ne csökkenjen. S ezt úgy is fel­foghatjuk, mint a szövetke­zésben gondolkozást a jelen­legi és a jövőbeli változáso­kon keresztül, mert azok fel­tétlenül szükségesek a kor­nak és a kívánalmaknak megfelelően. A lehetőségek is megvannak hozzá; a jó földek, kiemelkedő termés­átlagok, gépesítettség, épü­letek, s nem utolsósorban a széles szakmai ismeretek. Ezekhez, valamint az embe­rekben rejlő képességekhez és ambícióhoz, vagyis, hogy mindezt kifejthessék, kell a megfelelő formát megtalál­ni. Egyedül és együtt is — Például a továbblépést a kft. felé? — Az is egy út többek kö­zött, de szó lehet részvény- társaságról, betéti társaság­ról, vállalati gazdasági mun­kaközösségről vagy bérbe­adásról is. Amelyik részleg viszont átalánydíjas akar maradni, az is lehetséges, csak előreláthatólag bizo­nyos változtatással. — Gondolom, ez a terve­zett és gyors előrelépés a különböző más formák felé az átalánydíjas struktúra várható változásával függ össze? — Igen. Azzal, hogy év végével központilag hatá­lyon kívül helyezték. Volta­képpen működhet tovább is, ha a többletjövedelem után — amit eddig semmi sem terhelt — a részlegek tagjai társadalombiztosítási járu­lékot fizetnek. Hogy ez mennyi lesz, az még a jövő titka. — Mint laikus, úgy vé­lem, nem könnyű hajózni, lavírozni az egyébként lét- fontosságú mezőgazdaság tengerén? / — Soha nem is volt az, és nem is lesz. Nagy tőkét köt le, s ellentétben az ipar­ral, lassan fordul meg a pénz és jóval kisebb hasz­not hoz. És még sok mást említhetnék, de csupán eze­ket az összefüggéseket sincs mód elemezni egy ilyen rö­vid beszélgetésben. Azt hi­szem, elég, ha annyit mon­dok, nem véletlen, hogy a mezőgazdaság a világ min­den országában támogatott. A legfejlettebb tőkés orszá­gokban is, például a Közös Piac tagállamaiban számos kedvezmény van, s még így is akadnak gondok nemegy­szer. Vass Márta Egy a sertéstelep 750 anyakocájából malacaival

Next

/
Oldalképek
Tartalom