Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-31 / 126. szám

/ 1990. május 31., csütörtök EH2IZSZ3­Felszentelték Czigler Untai szabadkígyós! sírját — Addig él az ember, míg emlékeznek rá — mondta kedden délután a szabadkí­gyósa temetőben D. Nagy András gyulai helytörténész, idős Czigler Antal építész­mester sírjánál. E szavak a sírkő újbóli beszentelése al­kalmából hangzottak el. Czigler Antal sírkövét ugyanis — feltehetően az ötvenes években — eltávo­lították a sírról és a Farkas­féle kripta, a mai halottas­ház mellé vontatták. A mi­értre nincs magyarázat. S hogy a sírkő 1990-ben, az építész halálának évforduló­ján visszakerült helyére, az mindenekelőtt Hankó József kígyósi helytörténésznek és D. Nagy Andrásnak köszön­hető, meg Hulin Györgynek, aki a Wenckheimek szolgá­latában állt, s évekkel ez­előtt, még életében elmondta Hankó Józsefnek, hogy a gróf parancsára valami épí­tész sírjára virágot hordott... Idős Czigler Antal azon­ban nem „valami” építész volt. 1767. június 13-án szü­letett a délvidéki Cserevit- zen és Ókígyóson halt meg 1862. május 29-én. Életének kilencvenöt éve alatt olyat alkotott, amely a mai napig időtálló, példaadó Békés me­gye építészetében. Czigler Antal Bécsben végezte ta­nulmányait, 1801-ben gróf Wenckheim Ferenc hívására érkezett Gyulára, hogy meg­újítsa a leégett urasági kas­télyt. Hatvan éven át állt a család szolgálatában. Ez idő alatt olyan épületet al­kotott, mint Gyulán a lo­varda, a görögkeleti temp­lom, a Körkövizig székháza, a Százéves cukrászda, a La- dics-ház, a Bárdos-ér hídja, újjáépítette a grófi kastélyt, a Szentháromság-kápolnát. Békéscsabán megépítette az evangélikus nagytemplomot, amely a város jelképévé vált. Békésen ő emelte a re­formátus templomot, Dobo­zon a Wenckheimek vadász- kastélyát, Mezőberényben a református templomot, az prasági kastélyt (ma könyv­tár és iskola), Tótkomlóson az evangélikus lelkészlakást és presbitériumi irodát (ma a Koppány néprajzi gyűjte­mény háza), Körösladányban a Wenckheim-kastélyt és a római katolikus templomot, Szabadkígyóson a kápolnát és még sorolhatnánk műveit. Czigler Antal híres építész volt, dolgozott Békés, Arad, Bihar, Heves megyében, ahol -majd minden nevezetes lakóház, gazdasági épület, kastély, templom az ő al­kotása. Vagyonos ember volt, de szegényként halt meg. Vidovich György alis­pán temebtette el Ókígyó­son. Sírját a temető szélén ala­pos kutatás után találták meg. A községi tanács ta­valy márvány-emléktáblát helyezett el. a sírkövén, most az visszakerült helyére. Czigler Antal életéről, élet­művéről D. Nagy «András emlékezett meg, majd Szige­ti Antal kígyósi plébános a katolikus szertartás szerint felszentelte a sírt. Jelen volt az ünnepségen Táborszky László evangélikus esperes, püspökhelyettes is. Mindket­ten példaként állították a templomépítő emberségét, a szegényeknek nyújtott ado­mányozó magatartását, hitét, szorgos életét. Az emlékező szavak után a résztvevők, a 'békéscsabai Haán I/ajos helytörténeti szakkör és a gyulai városszépítő egyesület tagjai koszorúkat helyeztek el a sírkövön. ■ Remélhetőleg gondot visel pá az utókor. Az építőmes­terre ugyanis, házait hasz­nálva, lehetetlen nem emlé­kezni. Sz. M. \ Tanácskozott a kisgazdapárt polgári tagozata Miért magasak az élelmiszerárak? A kisgazdapárt békéscsa­bai polgári tagozata hétele- ji összejövetelén többek kö­zött az élelmiszerárak alaku­lását vitatta meg a Luther utcai székházában. Mekis András megnyitója után Ma- czák János tájékoztatta a mintegy 60 fős polgári hall­gatóságot a kisgazdapárt előtt álló feladatokról. A fel­vetett problémákkal kapcso­latban élénk vita alakult ki és bebizonyosodott, 'hogy az értelmiséget is erősen fog­lalkoztatja a kisgazdapárt földprogramja, főleg abból a szempontból, hegy ez meny­nyiben fog hozzájárulni a lakosság olcsóbb és jobb élelmiszer-ellátásához. > Közös nevezőre jutottak abban, hogy a mostani élel­miszerárakat a magas ter­melési költségek — a táp, a tsz-ek túlzott adminisztrá­ciója —, valamint a szükség­telen és felesleges lánckeres­kedelem növeli. Ha a paraszt megkapja a földjét és az azon megtermelt takartnány- nyal eteti jószágait, és saját maga értékesíti termékeit, a fogyasztók sokkal olcsóbban jutnak az élelmiszerekhez. Felszólalt Molnár László, aki Ausztráliában élt és a közelmúltban hazaköltözött, csodálkozott azon, hogyan tűri ezeket az árakat a ma­gyar parasztság és a fo­gyasztók széles rétege ... Ausztráliában az olcsó élel­miszernek az a magyaráza­ta, hogy a megtermelt áru a paraszti gazdaságból rögtön a fogyasztóhoz kerül. Többen felvetették, hogy miként juthatna a paraszt­ság kedvező hitelekhez, mert hiszen az újrakezdés­nek ez az egyik elengedhe­tetlen feltétele. Arad megyei delegáció a megyeszékhelyen Ez év januárjában, az Arad Megyei Nemzeti Meg­mentést Front kulturális al­bizottsága és a Békés Me­gyei Tanács művelődési osz­tálya között, együttműködé­si megáMapodás jött Hétre. Ennek keretén belül vette fel egy hónappal ezelőtt a kapcsolatot a Békés Megyei Pedagógiai Intézet, és az Arad Megyei Tanfelügyelő­ség. Az akkori első találkozás az ismerkedíés jegyében telt el. Az eszmecsere aztán az dlmúlt napokban tovább folytatódott. A tanfelügyelő­ség képviseletében hat Arad megyei pedagógus érkezett megyeszékhelyünkre, ahol dr. Kincses László, a peda­gógiai intézet Igazgatója, rö­vid tájékoztatást adott in­tézményük működéséről. Matekovits Mihály, mate­matika-tanfelügyelő, az ara­di delegáció vezetője pedig arról érdeklődött, hogyan kapcsolódhatnának be a pe­dagógiai intézet által szer­vezett Békés megyei szak­mai továbbképzésekbe, minthogy számukra most ez lenne a legnagyobb segítség. A pedagógiai intézet ígére­tet tett. hogy amint elkészül a jövő (tanévre vonatkozó részletes továbbképzési terv, jelentkeztetés céljából eljut­tatják azt a tenfelügyelőség- re. Addig is várják azt a 3-3 Arad megyei pedagógust, akik számára már az emlí­tett együttműködési megál­lapodás során helyet bizto­sítottak két, Gyulán szerve­ződő nyári továbbképzési tanfolyamon. Az aradi pedagógusok a szakmai továbbképzéseken túl, a pedagógiai intézet ki­adványai. valamint a ma­gyar tanítási kísérőietek és módszerek iránt érdeklődtek még. ' ria Ma folytatják a földtörvény módosításának vitáját (Folytatás az 1. oldalról) Az előadó hangsúlyozta, ez a módosítás nemhogy lazí­taná, hanem inkább szigo­rítja a csődtörvényben kívá­natosnak tartott pénzügyi fe­gyelmet, ugyanis gazdasági módszerekkel irányítja a fi­gyelmet a pénzügyi és gaz­dálkodási bajok eredetére. A törvényjavaslathoz sen­ki nem nyújtott be módosí­tó indítványt, így az elnök javaslatára a képviselők el­fogadták, hogy együttesen folytassák le az általános és részletes vitát. A teljes egyetértést mu­tatta az is, hogy a határo­zathozatal során ellenszava­zat és tartózkodás nélkül, valamennyi képviselő elfo­gadta a felszámolási eljárás­ról szóló törvényerejű ren­delet kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot. Mielőtt a következő napi­rendi pont tárgyalására tér­tek volna. Szabad György megbízott házelnök kö­szöntötte a teremben helyet foglaló két amerikai kong­resszusi delegációt. Köszöne­tét fejezte ki, hogy a Wil­liam H. Gray, a Newt Ging­rich, valamint a Martin Frost által Vezetett képvise­lőcsoportok eddigi magyar- országi tárgyalásaik során az Egyesült Államok politikai szolidaritásáról, erkölcsi és anyagi támogatásáról bizto­sították hazánkat. Az előterjesztéssel, az egy­bemosódó bizottsági szüne­tekkel, a politikai szócsaták­kal, módosító javaslatokkal, ügyrendi indítványokkal „fű­szerezett”, ám a konkrét ér­demi érveket túlnyomó- részt nélkülöző, és összesen hét órán át tartó általános vitát végül is szerda este hat órakor felfüggesztette a plénum. A téma a napi­rend szerint a földtörvény módosítása vallt, erre az ön- kormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság terjesztett elő tör­vényjavaslatot. Lényege, hogy bizonyos kivételekkel ellenőrzés alá vonják a le­endő önkormányzati tulaj­dont, amellyel jelenlegi, hi­vatalosan csak kezelői joggal rendelkező „gazdák” hata­lom-, illetve vagyonátmenté­si céllal „gazdálkodnak”. Ez ,a törvényjavaslat a korábbi bizottsági tárgyalásokon többször változott, s további módosító, illetve kiegészítő indítványok is kapcsolódnak hozzá. A plénum napirendjén sze­repelt volna még szerdán a termőföldek, valamint a volt egyházi tulajdon védelmét szolgáló két, különálló tör­vényjavaslat. A vitából ki­tűnt: ez a három tervezet egymással nincs összhang­ban, holott hasonló célokat szolgál. A felszólalásokból mindvégig nehezen volt kö­vethető a «képviselők számá­ra is: pontosan melyik tör­vényjavaslatról, illetve in­dítványról beszélnek az ülés­teremben. Annál is inkább, mert az önkormányzati bi­zottság például elvetette a volt egyházi tulajdon védel­mét szolgáló önálló törvény- tervezetet, s azt beépítette (sajátjába. Szerdán azonban a bizottság ezt a passzust visszavonta, az erre vonat­kozó módosító javaslat azon­ban érvényben maradt. Minden beterjesztő fenntar­totta saját indítványát, sőt újabbak is születtek, mond­ván: ha csak az ülésnap kez­detén (kapnak meg ilyen fontos előterjesztést, akkor senki ne Csodálkozzék azon, hogy záporoznak a módosító javaslatok. Ezek egyébként a törvény kijátszásának to­vábbi lehetőségeire vagy a törvény hatálya alól kivo­nandó újabb kivételekre vo­natkoztak. Míg a Magyar Demokrata Fórum, a független kisgaz­dapárt képviselői következe­tesen a törvényjavaslat el­fogadása mellett érveltek, sorolva az állami ingatlanok és a szövetkezeti tulajdon elkótyavetyéléséről, átmen­téséről szóló példákat, addig a Fidesz — nem kevésbé kö­vetkezetesen — kormány- koncepciót sürgetett. Orbán Viktor és Szájer József ar­ra hívta fel a figyelmet: az utóbbi időben körülbelül tíz hasonló tartalmú indítvány került a képviselők asztalá­ra. Ez a tény önmagában is jelzői, hogy sürgető lenne a részletek szabályozása he­lyett a tulajdonról szóló tör­vény megalkotása. A Fidesz frakcióvezetője konkrét kifogást is említett a volt egyházi vagyon vé­delmével kapcsolatban, ame­lyet egy MDP-képviselő fél­reértelmezett. Gál Zoltán, az MSZP- frakció nevében ugyancsak Nagy Ferenc József egyik kijelentésére reagált, vissza­utasítva azt a szemrehá­nyást. hogy lassú a törvény- hozás. Ráadásul — mondta — a miniszter akkor bírálta a törvényhozást, amikor a benyújtott törvénytervezet­hez a kormánynak semmi köze nem volt. Véleménye szerint nem képviselőknek és bizottságoknak kellene ilyen horderejű törvényja­vaslatokat szövegezniük. Ezekkel a vélekedésekkel szemben a kormányzópártok úgy vélekedtek: ezúttal tűz­oltó munkát kell végezni, nem lehet várni a teljes tu­lajdonkoncepcióra, mert ha most nem fogadják el a benyújtott előterjesztést, ak­kor négy hónap múlva már nem lesz szükség sem új pri­vatizációs, sem új földtör­vényre. A vita végül is azzal sza­kadt félbe, hogy az elnöklő Szabad György tisztázta: melyik törvényjavaslathoz milyen -módosító . indítvá­nyok kapcsolódnak. Kísérle­tet tett arra is, hogy a plé- nummal az általános vita lezárását fogadtassa el, mi­után azonban több képvise­lő is jelezte, hogy további módosító javaslata van, ezt a T. Ház elvetette. Indítvá­nyozta azt is, hogy az Or­szággyűlés — lia már fel­függesztette az általános vi­tát — térjen rá újabb tör­vényjavaslat tárgyalására. Ám egy honatya szerint a Parlament szerdai munkája alapján a közvélemény előtt nevetségessé vált, mint mon­dotta. „produkciója felért a Fővárosi Nagycirkuszéval”, ezért ajánlotta, hogy fejez­zék be az ülést. Szabad György a vádat visszauta­sítva végül is eleget tett a kérésnek. » Az Országgyűlés ma 10 órakor folytatja munkáját. Valami megmozdult a tanácsházán is... II „hosszabbítás” előtti utolsó tanácsülés Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) A kihirdetés szerint 37 „igen” és 1 „nem” szavazat­tal, 4 tartózkodás mellett (ez ugyan 42 fő ...) elfogadta a testület a város régi-új cí­merét és zászlaját. 1918-ban egyszer már a város jelké­pévé fogadták ezt a díszes, a heraldikai szabályoknak minden tekintetben megfele­lő címert, amelynek fő mo­tívuma, a kezében három szál búzát tartó, Rétfarkú oroszlán 1724-ben került át a megyei főispán, Löwen- burg János Jakab családjá­nak . címeréből. Nem kapott minősített többséget az az indítvány, amely 5 millió forintos hi­tel felvételét javasolta a la­kásvásárlók és építkezők tá­mogatására. (A hitel ez évi kamata másfél millió forint lett volna.) Komor felhők takarták el az éltető fényt a „Napóra” című irodalmi hetilap elől. Hatvani Dániel ex-főszer- kesztő — aki éppen pereli volt munkaadóját, a városi tanácsot — kérte, hogy az eddig közel két és fél mil­lióba került Napóra kiadá­sára szervezendő kft.-je ré­szére mielőbb juttassák el a februárban megszavazott 2 millió forintot. Indítványoz­ta. hogy a kft. a továbbiak­ban is használhassa a ta­nács által eddig biztosított helyiséget, annak berende­zéseit. Tisztázódott: meg­kapják a pénzt, de az ere­deti döntésnek megfelelően, csak a cégbírósági bejegy­zés után. A -vita többi rész­letére p’edig ereszkedjen a feledés jótékony homálya... A testület elfogadta a pénzügyi és tervosztály ve­zetőiének beszámolóját az 1989. évi költségvetés telje­sítéséről, illetve az ifjúsági és sportbizottság tevékeny­ségéről szóló beszámolót. A végrehajtó bizottság 1985 óta végzett munkáját érté­kelő, tárgyszerű statisztikai táblázatokkal alátámasztott anyag megállapításait ugyancsak tudomásul vették a tanácstagok. A bírálatok, megjegyzések inkább a „kar­zatról” hangzottak el, amely lassan már többet használ fel a rendelkezésre álló tár­gyalási időből, mint maga a testület. Az interpelllálók többek között a strandfürdő reggeli nyitásideiének megváltozta­tását nehezményezték, tájé­koztatást kértek az Árpád sor 176-os számú ház ügyé­nek állásáról, valamint a pártingatlanok hasznosításá­ról. A testület hozzájárult á tanácselnök és két helyette­se első félévre tervezett, kéthavi nettó bérüknek megfelelő jutalmának kifi­zetéséhez, majd kérelmére felmentette beosztásából Vi­rág László osztályvezetőt. Az ülés záró gondolatai­nak elmondása közben 13 óra 44 perckor Mázán Má­tyás hirtelen elhallgatott, és megkövültén a tanácsterem mennyezetére szegezte te­kintetét. Mindenki odapil­lantott. A csillárok diszkré­ten, de egyre határozottab­ban lengni és körözni kezd­tek. A jelenlevőkben végig­futott a felismerés: mint­hogy a tanácselnök e dolog­ban nyilvánvalóan vétlen, Albert Ignatyenko ukrán oszlchoenergia-átadó feno- mén pedig csak június 10-re jelezte békéscsabai látogatá­sát: csakis földrengésről le­het szó ... -ria-----------------^ ______. __ T áborszky László esperes, püspökhelyettes emlékezik Czigler Antalra Fotó: Gál Edit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom