Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-30 / 125. szám

1990. május 30., szerda NÉPÚJSÁG Jelcin ismét az élvonalban Borisz Jelcin lett az Orosz­ország! Legfelsőbb Tanács elnöke. A legmagasabb oroszországi közjogi tiszt­ségbe a népszerű politikus 534 szavazattal került, vagy­is négy vokssal kapott töb­bet, mint amennyi a siker­hez minimálisan kellett. Jelcin sikere azért is fi­gyelemreméltó, mert a leg­felsőbb szovjet vezetés — élén GorbacsoVval — egy percre sem csinált belőle titkot, hogy nem fogadná szívesen Jelcin megválasz­tását. Borisz Jelcin 1985 után, Gorbacsov hatalomra jutá­sát követően került be a leg­felsőbb politikai körökbe. Az SZKP moszkvai bizottsá­gának lett első titkára, s e minőségében (szavazati jog nélküli) póttagja volt a párt politikai bizottságának. E tisztéből 1987-ben mentették föl, azután, hogy a forrada­lom 70. évfordulóját előké­szítő központi bizottsági ülésen élesen bírálta a ve­zetés kiváltságait, s név sze­maga mögött hazájában Mihail Gorbacsov tegnap Kanadába utazott, ahonnan ma továbbmegy Washing­tonba, az újabb szovjet— amerikai csúcstalálkozóra. A szovjet elnökr és pártfőtit­kár hatalomra kerülése óta még soha ilyen feszültséget nem hagyott maga mögött hazájában. A szovjet tömegtájékozta­tás mindent megtesz azért, hogy a hazai közvéleményt „ráhangolja” az újabb csúcs­ra, amely, ha a leginkább rint kritizált több vezetőt is. Jelcin ezután miniszteri rangban az Állami Építési Bizottság első elnökhelyet­teseként dolgozott a tavaly márciusi népi választásokig. Ekkor a miniszteri bársony­széket felcserélte a népi kül­döttek mandátumával. Vá­lasztási sikere (Moszkva je­löltjeként csaknem 90 szá­zalékot szerzett) jelezte, hogy a reformok iránti elkö­telezettsége, a hatalommal való nyílt szembeszállása amolyan népi hőssé avatta. Nem csekély viharok után — egy képviselőtársa visszalé­pése után — a Legfelsőbb Tanács tagja lett, s itt az építési és építészeti bizott­ság vezetésével bízták meg. Győzelmével Jelcin ismét bekerült a legfelsőbb hatal­mi körökbe, hiszen az OSZSZSZK parlamenti elnö­keként tagja az államfő mellett működő Föderációs Tanácsadó Testületnek. Ha az oroszországi parlament módosítja a köztársaság al­kotmányát, s bevezeti az el­várt eredményt — a hadá­szati támadó fegyverek felé­re csökkentéséről szóló szer­ződést — nem is hozza meg, komoly szerződéseket ígér a vegyi fegyverek ügyében, csakúgy, mint a kétoldalú kapcsolatok terén. Csakhogy az utazás nap­jaiban a szovjet közvéle­ményt vajmi kevéssé izgat­ják a csúcs előkészületei. A figyelmet intézményesen, a sajtó eszközeivel is nehéz a diplomáciai események felé nöki rendszert, Jelcinnek jók az esélyei, hogy megsze­rezze a Gorbacsovnak igazi kihívást jelentő oroszorszá­gi elnöki posztot. Borisz Jelcin választási si­kere most segítséget jelent­het Mihail Gorbacsovnak, hiszen a szovjet államfő a radikális reformok híve, programjához pedig nagyobb népi támogatásra van szük­sége — jelentette ki az ame­rikai NBC tévétársaság „To­day” című műsorában Vita- lij Csurkin, a szovjet kül­ügyminiszter egyik magas -rangú tanácsadója. Szerinte ha Jelcin és Gor­bacsov együttműködne egy­mással, akkor az elnök ál­tal sürgetett radikális gaz­dásági reformok nagyobb népi támogatásra számít­hatnának. A tanácsadó fel­hívta a figyelmet arra: Bo­risz Jelcin korábban kijelen­tette, hogy ha megválaszt­ják az Oroszországi Legfel­sőbb Tanács elnökének, kész együttműködni Mihail Gor- bacsowal. fordítani. Az ellentétet csak növelik azok a képek, ame­lyek az észak-amerikai kon­tinens áruktól roskadozó polcait mutatják, miközben a szovjet emberek az amúgy is szűkös áruellátásban a maradék árukészletek meg­szerzéséért folytatnak oly­kor a szó fizikai értelmében is ádáz harcot. Bármilyen sikeres legyen is Mihail Gorbacsov észak­amerikai utazása, amely egyúttal az elnökké válasz­tása óta az első külföldi út­ja, Moszkvából- a korábbi­nál jóval kisebb érdeklődés követi az elnöki csúcsdiplo­máciát. Ma elsősoran a bel­politikában várják tőle a látványos eredményeket, a sikereket. Domokos Géza nem támogatja az Erdélyi Világszövetség megmozdulását Felvonulást akar szervezni Temesvárra, illetőleg Magyar- országon, a román határhoz az Erdélyi Világszövetség nevű szervezet. A megmozdulást „a magyar—román barátság és a közös európaiság jegyében’’ tervezik június 2-ára és 3-ára — közölte Simó Endrével, az MTI Buenos Airés-i tudósítójá­val Zolcsák István, a szervezet vezetője. Fenntartásait hangoztatta a tervezett megmozdulással kap­csolatban Domokos Géza, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Oltványi Ottónak, az MTI bu­karesti tudósítójának nyilat­kozva, íelhívta rá a figyelmet, hogy Romániában a május 20- án megtartott választások után meglehetősen feszült a helyzet. Az RMDSZ komoly sikert ért el, az ország második legna­gyobb politikai erejévé vált, s ez a román közvéleményben kérdőjeleket vet fel. Ilyen hely­zetben, a tervezett felvonulás és a hozzá hasonló lépések nem biztos, hogy segítik a ro­mán-magyar barátság építését, támogatást szereznek a romá­niai magyarság jogainak. Félő, hogy az akciót félreértenék, fe­szültségek forrásává válna. Domokos Géza végezetül le­szögezte: jólenne, ha a jövőben az ilyen jellegű kezdeményezé­sek előtt megkérdeznék annak a városnak illetékes politikai vezetőit, ahova a találkozót szervezik. Jelen esetben aján­latos lett volna az RMDSZ te­mesvári vezetőivel konzultálni. A MAHIR FELVÉTELRE KERES érettségizett, számlázásban jártas, gépírni tudó FIATAL NŐT. Jelentkezés: MAHIR, Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 32. szám. RAJZFILM BIBLIAI TÉMÁRA A SZOVJETUNIÓBAN A Szovjetunióban e hónap végén megkezdődik egy tá­véra jzfilm-sarozait bemuta­tása, amelyet a biblia alap­ján készítetitek. Eddig még semmi hasonlót nem mutat­tok be a szovjet tévén. A sorozat az ó- és újtesfamen- tum alapján készült, s be­mutatása egy évig fog tar­tani. Hetente két részt köz­vetítenek. NAGY KÁBÍTÓSZER- KÉSZÍTŐ ÜZEMET FEDEZTEK FEL A kolumbiai hadsereg Bo­gotától délnyugatra, a dzsun­gelban egy nagy kábító­szer-készítő és -elosztó üze­met fedezett fel. 12-17 ton­na kokaint találtak, amely­nek értéke 900 millió dollár. Ezenkívül öt repülőgépet is elkoboztak, amelyekkel a ká­bítószert szállították. Ez a katonaság egyik legeredmé­nyesebb akciója azóta, hogy tavaly augusztusban, a ko­lumbiai elnök hadat üzent a kábítószer-maffiának. Az el­múlt kilenc hónap alatt, a, kormány egységei több ká­bítószer-készítő üzemet fe­deztek fel. FELAJÁNLOTTÁK EGY MŰHOLD MEGMENTÉSÉT Az amerikai űrügynökség, a NASA felajánlotta, hogy űrrepülőgépet küld egy mű­hold megmentésére, amely letért a Föld körüli pályá- ,ról. Ezt a vállalkozást, amely 100 ezer dollárba ke­rül, 1990 végére vagy 1992- re tervezik, ha az Intelsat- nak megfelel az ár. Erről a jövő hónapban Barbadosban döntenek, az Intelsat ta­nácsülésén. Az Intelsatnak ez a műhold 157 millió dol­lárba került, és nincs biz­tosítva. A szatelit az elő­irányzottnál 35 ezer kilomé­terrel alacsonyabban kering a Föld körül, mert március közepén rosszul vált el a Titan—3 rakéta második fo­kozatától. Ennek az öt ton­na súlyú műholdnak az At­lanti-óceán fölött kellett vol­na váltania két régebbi szat- elitot. Három tévécsatorna közvetítését és egyidejűleg 120 ezer telefonkapcsolatot kellett volna megvalósíta­nia. A NASA felajánlotta, hogy a műholdat vagy visz- szahozza a Földre, vagy egy rakéta segítségével a kívánt Föld körüli pályára helyezi. ELADÁSRA FELKÍNÁLJUK — Fusomatic CR 59 ragasztóprést — elektromos, villás targoncát —, SLT—1 olajkazánt — 5000 1 olajtartályt — PGG—80 gázégőt — 60 literes desztillálóberendezést. Érdeklődni: UNICON RUHÁZATI VÁLLALAT, (66) 25-155, a műszaki osztályon. Csúcs előtti várakozások Gorbacsov ilyen feszültséget soha nem hagyott DER SPIEGEL-ben olvastuk: „Hittérítő vagy őrült” Interjú Antall lózsef miniszterelnökkel Spiegel: Miniszterelnök úr, Magyarország fizetésképtelen, Európa szegényházává züllött. Hogyan akarja ön az orszá­gát kivezetni a nyomorból? Antall: Magyarország nem csak a kormányváltás idősza­kát éli most át, nem csak a politikai rendszer változik meg, alakul át egyikből a másikba, a diktatúrából a parlamenti demokráciába, ahogyan az Spanyolországban történt. Ná­lunk valóban az egész társadalmat és az egész gazdaságot teljesen át kell alakítani. Olyan feladat ez, amilyen előtt eddig még senki sem állt. Spiegel: Hol akarja elkezdeni? Antall; A tulajdonviszonyok alapvető megváltoztatásával akarunk hozzáfogni. A magyar nép vagyonának majdnem 90 százaléka állami tulajdonban van. Ezt a 90 százalékot kell belátható időn belül legalább 30 százalékra csökken­teni. Amíg ezt a radikális privatizációs folyamatot nem tudjuk magunk mögött, amíg nem sikerül az erhardi ér­telemben vett szociális piacgazdaságot bevezetnünk, addig egész gazdasági életünk képtelen működni. Spiegel: Ez a közgazdasági forradalom sok magyar szá­mára — az NDK-hoz hasonlóan — először végzetes követ­kezményekkel jár, például tömeges munkanélküliséggel. Antall: Ez vitathatatlan. Spiegel: Az ötmillió magyar dolgozóból hány jut erre a sorsra? Antall: Most még nem tudunk pontos számokat monda­ni. Ügy gondolom, hogy 100 000 és 300 000 között mozog majd a munkanélküliek száma, remélem viszont, hogy ez borúlátó becslés, és a valós szám ennél kisebb lesz. A munkanélküliség orvoslására gyökeresen új szociális rend­szert is ki kell építenünk. Első hivatali teendőim közé tar­tozik ezért a munkaügyi minisztérium létrehozása, amely a foglalkoztatáspolitikával, az átképzéssel, és minden ide­tartozó kérdéssel foglalkozik majd. Spiegel: Európában Magyarországon legmagasabb az egy főre jutó külföldi eladósodás mértéke, a lakosság egy- harmada él itt a hivatalosan megadott létminimum alatt, és 30 százalékos az infláció. Radikális lépésekre van szük­ség. Felkészítették erre a magyar népet? Antall: Sajnos, ezt elmulasztották a korábbi években, ez az egyik legnagyobb hibája az előző kormányzatnak, és egyáltalán a pártállamnak. Ezt a feladatot ugyanúgy örö­költük, mint a gazdasági káoszt. Meg kell találnunk a kö­zéputat, vagyis egyrészt fel kell világosítani a lakosságot nyomasztó helyzetéről, ugyanakkor viszont hitet kell ön­tenünk az emberekbe, hogy van kiút a szükségállapotból. Spiegel: Hogyan akarja mindezt elérni? Antall: Nehéz lesz. Hiszen a politikai stabilitásit meg kell, őriznünk, miközben a nép haragját és bosszúvágyát is meg kell! fékeznünk azokkal: szemben, akiik ide juttatták az or­szágot. Csillapítanunk kell parasztok százezreinek dühéit, akiket elüldöztek földjeikről!, akárcsak ugyanannyi iparos mérgét, akik a kommunizmus következtében elveszítették önállóságukat. Helyre kell állítanunk a társadalmi igazsá­gosságot. Egyszerűen nem szabad 'megengednünk, hogy ko­rábbi börtön-őrök magasabb nyugdíjat kapjanak, minit egy­kori politikai foglyaik. Spiegel: S mindenre képesnek 'tartja önmagát? Antall: A Spiegel már idézte egyszer azt a mondatomat, hogy aki most Magyarországon a kormány vezetését elvál­lalja, az vagy fanatikus', vagy hittérítő, vagy őrült... Spiegel: ... .akiinek ráadásul a magyar nép kivételes lelki érzékenységével Is kell törődnie: az ön országában van a legtöbb öngyilkos és óriási probléma az alkoholizmus. Antall: A nagyszámú öngyilkosság'mem új -jelenség ha­zánkban. Valószínűleg nemzeti jellemvonásunkkal függ ösiz- sze, hogy sokan egyszerűen odadobják az életüket. Spiegel: Netán ön is foglalkozott már az öngyilkosság gondolatával? Antall: Azt hiszem, mindenki gondol rá egyszer az életé­ben. De biztosíthatom: jelenleg nem foglalkoztat az öngyil­kosság gondolata. Ekkora bánatot nem szívesen okoznék a barátaimnak, illetve ekkora örömöt az ellenségeimnek. Spiegel: Az ellenzékkel meglepően gyorsan egyezségre tu­dott jutni az új államelnök személyéit illetően. Göncz Árpád, az író és az ellenálló, aki évekig ült 'börtönben, mindenütt elismerésinek örvend. Egy kis szépséghiba azért akad a ki­nevezésével: elmarad az eredetileg tervezett népszavazás. Talán attól félt, hogy a népszavazással olyan reformkommu- nisták győzhetnének, minit Németh Miklós vagy Pozsgay Imre? Antall: Nem, egyáltalán nem erről van szó. Nem olyan a hangulat az országban, hogy egy reforrnkommunisitát — még ha annyi érdeme is van — választanának meg. Az államel­nök Parlament által történő megválasztása már a múlt szá­zad óta magyar hagyomány. Helyes, hogy a népet a kétfor­dulós parlamenti választások után és a helyhatósági válasz­tások .előtt nem terheljük 'még egy másik választási csatá­val. Ezenkívül biztos vagyok afelől, hogy a köztársasági el­nök hivatalára Göncz Árpád a legmegfelelőbb ember — a nép számára j®. Spiegel: Magyarország mem csak belső problémákkal küzd. A szomszédos Romániában, Erdélyben üldözik a magyar ki­sebbséget. Mit tudnak tenni fenyegetett 'honfitársaik védel­mében? Antall: Alapvetően .felelősséggel 'tartozunk mindenki iránit, akárhol is éli, aki magyarnak vallja magát. Ezért elképzel­hetetlen, hogy jó viszonyban legyünk egy olyan országgal, amelyben a magyar 'kisebbséget elnyomják. Spiegel: S mi a kormányzatának az álláspontja azokkal a kisebbségekkel1 szemben, akik Magyarországon élnek? Antall: Csak akkor van erkölcsi alapunk arra, hogy kiáűl- jumk a külföldi magyar kisebbségekért, ha egyidejűleg a le­hető legjobban bánunk az országunkban élő nemzetiségiek­kel. Ez politikánk alapja. Spiegel: Érvényes a cigányokra is? Antall: Természetesen... De visszatérve a romániai ma­gyar kisebbségre: minden tőlünk telhetőt elkövetünk azért, hogy Európa figyelmét ráirányítsuk ezeknek az emberek­nek a sorsára. Anyagilag és lelkiekben egyaránt támogatjuk őket. Ceausescu bukása után az első segélyszállítmány ok egyikével magam is átmentem, hogy saját Szememmel lás­sam, mi a helyzet. Spiegel: Ceausescu utódjaival lehetséges a párbeszéd? Antall: Iliescu elnök nemrégiben kijelentette, hogy meg­érti a két és fél millió romániai magyar iránti megkülön­böztetett érdeklődésemet. Ezt örvendetes jeliként fogadtam. Spiegel: A román nacionalisták azzal' az érvvel uszítanak az ottani magyarság ellen, hogy 'Magyarország ismét ki­nyújtja kezét Erdélyért. Antall: Sohasem beszéltünk határrevízióról. Tiszteletben tartjuk a helsinki záróokmányt, amely kizárja a hátárok bárminemű erőszakos megváltoztatását. Nem mi törekszünk terüdetgyarapításra, hanem a román nacionalisták beszél­nek nyíltan kelet-magyarországi részek és Moldávia -beke­belezéséről. Spiegel: Egyáltalán igazi forradalom zajlott le Romániá­ban, vagy még csak ezután ikerül rá sor? Antall: Meggyőződésem, hogy még messze nem zajlott le a forradalom. S ami nagyiban bonyolítja a helyzetet: az el­lenzéken belül egyre nő a megrögzött nacionalisták száma — és ideológiájuk direkt Ceausescu ideodógiájána épül, A románoknak egyszerűen ellenségképre van szükségük. Spiegel: fis ez Magyarország. Antall: Igen, mi vagyunk. Az ellenzékkel ellentétben a ro­mán kormány kevésbé nacionalista. Igaz, a nép szemében kompromittálódott, mivel nem 'kevés munkatársa volt kom­munista vagy szolgált Ceausescu alatt. Másrészről azonban pucasot hajtottak végre a diktátor ellen — egyébként min­dén bizonnyal Mihail Gorbacsov hallgatólagos jóváhagyá­sává1. Spiegel: Gorbacsov birodalmában, a másik szomszédnál is egyre zavarosabb a helyzet, ön ad még esélyt a szovjet re­formnak? Antall:'ügy vélem, a peresztrojka aligha hajtható végre, ahogyan, azt Gorbacsov eredetileg meghirdette. Többek kö­zött azért sem, ment a kommunizmus a valóságban megre- fonmiáiihaitatlan. A derűlátó változat az, hogy a reformjainak egy részét meg lehet valósítani. Spiegel: És a borúlátó? Antall: Az pedig úgy fesrt, hogy anarchia vagy katonai diktatúra következhet be a Szovjetunióban. Szomszédként abban vagyunk érdekelitek, hogy a Szovjetunió előbbre jus­son éji az utolsó szovjet -katona is mielőbb elhagyhassa Ma­gyarországot ... Spiegel: Magyarország a német egység létrejöttében, a szó nemes értelmében persze, nem egészen ártatlan. A gyom egyesítési folyamat láttán a magyarok is aggódnak vajon, ahogyan a többi szomszéd, hogy a hatalmas Németország isimét veszélyes lehet Európára nézve? Antall: Ugyanezt kérdezte tőlem nemrégen Amerikában egy vezető politikus. Azt válaszoltam: egyáltalán nem ag­gódunk. Mire ő közölte, hogy akikor mi vagyunk az egyetlen ország, amelynek az újraegyesítés nem okoz gondot. En sze-, mély szerint mindig -is a német újraegyesítés feltétel nélküli híve voltam. S egyébként mi, magyarok valóiban büszkék vagyunk ajra, hogy közvetve szerepet játszattunk a berlini fai ledöntéséinél... Az ismert magyar politikust, báró Eöt­vös Józsefet szeretném itt idézni. A XIX. sízázad közepén azt mondta: a magyar függetlenség a német egységtől függ. Büszke vagyok arra, hogy ma elmondhatom: a német egy­ség a magyar függetlenségtől függött. Fordította: Niedzielsky Katalin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom