Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-28 / 123. szám
1990. május 28., hétfő II dolgos évek után szorgalmas tanulás Nyugdíjasok Ki mit tud ?-ja Nagyszénáson BNV-díjas a békéscsabai Forcón terméke Oklevél és BNV-díj a békéscsabai Forcon standján Mi van itt, lakodalom? — kérdezte szombaton délelőtt egy kerékpáros a társait. A válasz csupán egy vállrándítás volt. mivel az együtt kerekezők egyike sem tudta mire vélni a nagyszénási művelődési ház környékén parkoló sok buszt és személygépkocsit. Az idősebb korosztály képviselői azonban „célirányosan” közlekedtek a faluban, tudván, hogy ezen a napon itt rendezik meg a VII. Békés megyei nyugdíjas Ki mit tud?- ot közösségeik részére. Jávorcsik Bélával, a megyei nyugdíjas tanács titkárával az ünnepélyes megnyitó után a folyosón találkoztunk, ahol fáradhatatlanul szervezett, útbaigazított, tanácsokat adott, segédkezett, mint ahogy azt egy vérbeli házigazdától elvárják. — A kluboknak írtam levelet. és abban felhívtam a figyelmüket arra, hogy itt, Szénáson 900 vendég lesz, és mi, népművelők csak ketten vagyunk, legyen mindenki megértéssel, türelemmel. Nem akarom elkiabálni, de idáig minden ment, mint a karikacsapás — mondja a titkár, aki egyben a művelődési ház igazgatója ’s. — Rutinnal, sokéves tapasztalattal a hátuk mögött nem is csoda, hogy ilyen gördülékenyen szervezik az eseményeket?! — A tényleges munkát végző tagok száma 597, az alkalmazottaké 35 és a nyugdíjasok száma 653. Ez év tavaszán mért adatok szerint összes szántóterületünk 5367 hektár, amelyből közös betakarításé szántó 3800 hektár. Fő növényeink a kukorica, búza, árpa, vetőmagborsó, cukorrépa és a takarmánycirok — mondja az elnök, majd így folytatja: — A téli időjárás kedvező alakulásával a tavaszi munkákat időben el tudtuk végezni. A csapadékhiány miatt csupán a mák termesztése vált sikertelenné. A tavaszi időjárás sokkal szélsőségesebb volt. A hőmérsékletingadozás, a kezdeti vízhiány, majd később ennek egyenlőtlen területi megoszlása, kedvezőtlenül hatott a munkamenetre. — Miként alakul a háztáji növénytermesztés? — A háztáji terület ösz- szességében 1144 hektár. Ez évtől a termelőszövetkezetnek az érvényben levő jogszabályok lehetőséget biztosítanak — alapszabályi döntésnek megfelelően — a háztáji termőterület nagyságának a meghatározására. Ezt kihasználva döntés született, hogy a háztáji területeket egy hektárra emeljük fel. Gondolom, ez sok embernek jelent jobb megélhetési lehetőséget. E területekből mintegy 840 hektár a kukorica, 107 hektár a seprűcirok, 42 hektár a takarmánycirok és a kisebb területeken több mint 15-féle növényt termesztenek tagjaink. — Bizony, ez már a VII. Kit mit tud?, amit nyugdíjasoknak rendezünk. Nézzen csak körbe, telt ház van! Közel ezer idős ember, 97 műsorszámmal érkezett. Tudja, mi a legcsodálatosabb ebben? Hogy újra és újra próbálkoznak azok is. akiknek előző alkalommal nem sikerült. Egész évben készülnek, tanulnak ezek a megfáradt idős emberek, hogy a Ki mit tud?-on fiatalos lelkesedéssel szerepelhessenek. Beszélgetésünk ideje alatt a nagyszínpadon felsorakozik a csabacsüdiek kórusa. A színfalak mögött várakozók sem unatkoznak, valamint „illatos aromát” ízlelgetnek. — Ez a bátorító — mondja huncutul Váradi László- né. — De ne gondolja, hogy félünk, rettenetesen merészek vagyunk! — Gerláról jöttünk — mutatkozik be Szabó Gábor- né —, és csak azért álltunk össze, hogy itt színpadra léphessünk. Ez lesz az első bemutatkozásunk. Míg a színházterem a nó- tázástól hangos, addig a könyvtárban a vers- és a prózamondók adnak számot felkészültségükről. Az aranyszőke hajú magyarbánhe- gyesi Molnár Erzsébet is magára ölti fekete julinénis jelmezét, hogy előadja az általa írt kis novellát. A pro— A háztájin kívül van-e más lehetősége a tagoknak a gazdálkodásra? — Az 1990-es évben is alkalmaztuk a már korábban bevezetett földbérleti lehetőséget. Az igényeket mutatja, hogy 420 hektár területet adtunk ki bérletbe tagjainknak. A terület felső határát 2 hektárban határozta meg a vezetőség, és a bérleti díjat pedig négyzetméterenként egy forintban. A bérelt területeken is túlnyomórészt kukoricát termesztenek. Talán ez a bérleti lehetőség az egyik oka, hogy más vállalkozási formákkal egyelőre nem ostromolják a szövetkezetünket. — Bevétel szempontjából a növénytermesztés mellett mi jelent még nagyobb volument? — A növénytermesztés mellett az állattenyésztés, ezen belül is a sertéstartás és -hizlalás az egyeduralkodó. Az elmúlt évben 21 500 hízósertést értékesítettünk, 2300 tonna összsúlyban. Emellett még értékesítettünk 6655 süldőt is, amelyeknek felét kedvezményesen a tagoknak adtuk el. Ez évben 22 600 sertés értékesítésével' számolunk. Háztáji sertés- forgalmazással is foglalkozunk, amelyből május végéig 4100 darab került eladásra. Annak a ténynek, hogy Kunágotán nem csökkent a sertéshizlalási kedv, úgy hiszem, nagy szerepe van szövetkezetünknek. A kedvezményesen eladott süldő, az állandó, jó minőségű takardukció végén nagy taps a jutalma. — Érdemes volt a publikum elé állni, úgy, mint Kaszaperen. Ott már volt sikerem a darabbal. Azért azt sajnálom, hogy itt nem a színházteremben mondhattam el a szerepet. No, majd legközelebb — törődik bele a megmásíthatatlanba a nyugdíjas asszony. Ládi Imrével és Elek Istvánnal a művelődési ház előtt találkoztunk, épp társaikat keresik a szeghalmi citerások. — Az „aranyért” jöttünk, meg akarjuk nyerni — mondja magabiztosan egyikőjük. — Sokat gyakoroltunk, reméljük, hogy szorgalmunknak meglesz az eredménye... A további „esélylatolgatást” a bőbeszédű Váradiné szakítja félbe: — No, hallották az előadásunkat? Nem? Nagy kár! Még visz- sza is tapsoltak bennünket. Nagyon jól érezzük magunkat — csapja össze tenyerét elégedetten az asszony, és már szalad is társai után. A délutáni eredményhirdetésig, a búcsúzásig sok idő van még hátra. A nyugdíjasok minden percet kihasználnak. Karonfogva sétálgatnak. nagyokat beszélgetnek és már a gálaműsorra gondolva tervezgetnek, újabb „szerepálmokon” törik a fe- iiíket (esete) mányt biztosító két bolt és a bérelt földön megtermelt olcsó tömegtakarmány mind ösztönzőleg hatott. — Hogy Ítéli meg a szövetkezet fejlődését az elmúlt évekhez képest? — A szövetkezet 10 éves munkáját vizsgálva a gazdálkodás jónak mondható. Sajnos, az állami elvonások sokszor nem álltak arányban a megtermelt eredmény felhasználási lehetőségeivel. A tíz év alatt megtermelt 364 milliós nyereséggel szemben 195 milliót költségként és 182 milliót adó formájában fizettünk az állam kasz- szájába. A fennmaradó, fejlesztésre szolgáló haszon nagy része csak az egyszerű újratermelést szolgálta, és lényeges szerkezetváltást nem bírt a gazdaság végrehajtani. A megtermelt 2 milliárd 900 millió forint termelési érték zömében ma is hasonlóan oszlik meg (40 százalék növénytermesztés, 35 az állattartás, 15 a keverőüzem és 10 az alaptevékenységen kívüli tevékenység). Amit fejleszteni lehetett, az mind a falu ellátását szolgálta, valamint a foglalkoztatás bővítését. Példának kiemelhetjük az 1982-es évet, amikor a 33 milliós nyereség mellett 24 milliót, 1989-ben ugyaneny- nyi nyereség mellett már 60 milliót fizettünk az államkasszába. Plósz teher ezen belül a társadalombiztosítási járulók, ami négyszeresére nőtt az elmúlt évek alatt. Lehet, hogy a gazdaság tőkéje forintosítva a bankban jobban kamatozna? — teszi fel az elnök szinte önmagának a kérdést. A válasz azonban egyértelmű, hisz á falunak, az országnak élelem, munkalehetőség kell, és mindenképp meg kell találni az utat a továbblépéshez. Ezzel a lépéstartással próbálkoznak Kunágotán is. — halasi — (Folytatás az 1. oldalról) azokat a megyei cégeket kerestük föl a vásárvárosban, melyek termékeikkel vállalták a bemutatkozást, a megmérettetést a nemzetközi piacon. A BNV hagyományos kiállítója a orosházi Alföldi Kőolajipari Gépgyár, amely a hazai szénhidrogénipar egyik gépipari bázisa. Évről évre jelennek meg standjukon a speciális olaj- és gázipari, illetve vegyipari termékek, így például a különböző tolózárak és a 2,5 tonnánál kisebb öntvények. Újdonságnak számít viszont a kiállított golyós visszacsapó szelep, valamint a nyugaton már elterjedt — a fogyasztók fokozottabb védelmére kifejlesztett — PB-gázpa- lack-nyomásszabályozó, mely hibás felszerelés . esetén megszünteti az esetleges gázszivárgást. A Forcon Békéscsabai Forgácsolószerszám-ipari Vállalat 1984 óta gyártja az NC- esztergák felszerszámozására szolgáló álló rendszerű VDI- szerszámtartó családját. Az esztergagépek korszerűsítésével lépést kívánva tartani, 1988-ban hozzáláttak a termékeiknek a DIN-szabvány- nak is megfelelő áttervezésére. A hosszas, kitartó fejlesztőmunka mostanra hozta meg gyümölcsét. A BNV 14 vásári nagydíja közül az egyiket a békéscsabai For- connak sikerült elnyernie fenti termékével. A DIN- szabványú, hengeres szárú szerszámtartó iránt óriási a külföldi érdeklődés, s a gyár többmilliós üzletkötésekkel büszkélkedhet. A megrendelések alapján már 1991-re is lekötötték a kapacitásaikat. Am, hogy az üzleti sikerek nem tették pasz- szíwá a vállalati kollektívát, ez abból is lemérhető, hogy már folyik a forgórendszerű szerszámtartó (Va- ritool) szabadalmaztatása, mely talán a jövő évi BNV egyik díjazott terméke lehet. Igaz, szerény területen, de helyet kapott a vásáron a békéscsabai Generál Ipari Szolgáltató Szövetkezet. Ugyan vásári tapasztalatok híján, de mégis berobbantak az élbolyba. ARKA nevű, univerzális - betegemelő és -szállító gyártmánycsaládjukkal elnyerték az Okisz díját. A fekvő, illetve mozgás- sérült betegek szállítására alkalmas berendezésük méltán vívta ki nemcsak a zsűri, de a szakmai közönség érdeklődését is, hiszen ez, a beteg mozgását végző rendszer a kórházakban és egyéb egészségügyi intézetekben egyaránt kíméli a beteget, és a betegápolót. A fejlesztés és szabadalom alatt álló termékük iránt már külföldiek is érdeklődtek. A Hafe, Békéscsabai Hajtómű- és Vezérléstechnikai Leányvállalat termékei a B pavilonban láthatók. A profiljukba tartozó egy-, két- és háromlépcsős, hengeres, kúp-, illetve kúphengerkere- kes hajtóműveikkel, az egy- és kétlépcsős csigahajtóműsorokkal vannak jelen a piacon. Célhajtóműveik a legkülönbözőbb területeken állják a versenyt. Így megtalálhatók termékeik a mező- gazdasági, fafeldolgozó gépek körében éppúgy, mint az egészségügyi, élelmiszer-, textil- vagy vegyiparban. Ugyancsak rendszeres vendége a BNV-nek az Orosházi Kazángyártó és Építőipari Szövetkezet. A már közismert és népszerű Thermo- press-modul kazáncsaládjukon kívül megjelentek a 'kiállításon a különféle herme- tikus, illetve hegesztett pillangószelepeikkel, valamint a különböző célokra gyártott alumíniumoxid szintetikus rubinkerámia alkatrészekkel. A Bronswerk—Kazép kazán mellett újdonság a Villamos- energia-ipari Kutató Intézettel közösen fejlesztett, Vei- ki-technológiával működő ipari vízelőkészítő és vízkezelő berendezés. A világszerte ismert nyugatnémet BOOP & Reuther cég nagy pontosságú áramlásmérő műszerei, biztonsági szelepei és egyéb kiegészítő tartozékai már Magyarországon sem ismeretlenek. A céggel való együttműködés keretében ezen termékek beszerzését, alkatrészellátását, szervizelését is felvállalta a Kazép, melyet a mostani BNV-n is elismeréssel vett tudomásul a nyugatnémet fél. A húsz évig ÉTI néven forgalmazott gáztüzelésű kazánok gyártója, a Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat standján ott láthatók a Körös—20 öntöttvas vegyes tüzelésű kazán, mely kiválóan idomul a dráguló tüzelőanyagokat kiváltó egyéb fűtőanyagok gazdaságos elégetéséhez. Hatékonyan elégethető benne a gyengébb minőségű tüzelőanyag, biohulladék stb. A kazán különlegessége, hogy az öntöttvas része egy közös, szovjet— magyar műszaki tudományos megállapodás keretében létrejött együttműködés révén kerül az országba. Ez már csak azért is említésre méltó, mert az egyre csökkenő szovjet—magyar piacok ellenére a békéscsabai vállalat épp most talált egy megbízható, pontosan szállító rovnói cégre. Ugyanakkor az osztrák partnerekkel is kiváló az együttműködés, hiszen közös fejlesztésük a BNV-n látható komplett mini hőközpont, az Elko-therm Eder nevű komplett egység egy gázkazánból, egy vegyes tüzelésű kazánból és egy melegvíz-tárolóból tevődik ösz- sze. A berendezés rugalmasan tud alkalmazkodni a hazai klímaviszonyokhoz, jól képes követni a hőmérsékletingadozásokat, s nem utolsó szempont, hogy mindezt gazdaságosan éri el. Ott- jártunkkor megtudtuk még azt is, hogy hamarosan megnyílik a fővárosban a Javszerrel egy közös mintaboltjuk, ahol a Körös Kazán termékeinek teljes áruskáláján kívül egy épületgépész alkalmazásával komplett telepítési tanácsadással állnak a vevők érdeklődési igényeinek kielégítésére. Úgy tűnik, megyénk kitűnik a kazángyártóival. Az Orosházi Unior Szövetkezetnek is egyik jelentős ágazata a kazángyártás. A már hagyományosnak tekinthető gázkazánjai, kandallói mellett új termékkel is jelentkeztek a beruházási javak szakvásárán. Az Alutherm 15, 25 falikazánok központi fűtésre alkalmas földgáztüzelésű berendezések. Főleg családi házak, lakások, apartmanok központi fűtési rendszeréhez használhatók. Az NSZK—magyar vegyes vállalat ugyancsak itt bemutatott (EWFE—UNIOR) Micromat nevű kondenzációs gázkazánja pedig a környezetbarátok kedvében kíván járni, hiszen így hirdeti a berendezését: „Vége a kor- molós időszaknak”. Bacsa András Élelmiszer az országnak, munkalehetőség a tsz-tagnak kell Pedig a bankbetét többet hozna Kunágotán Kunágotán a Bercsényi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet léte alapvetően meghatározó a falu életében. Számszerűen is a legjelentősebb munkaalkalmat biztosító gazdálkodó egység. Nemcsak az 1250 tsz-tag megélhetése, de az itt élő lakosság életszínvonala is szorosan kapcsolódik a szövetkezet tevékenységéhez. Ezért is tartottuk fontosnak bemutatni a tsz-ben dolgozók körülményeit, lehetőségeit. A gazdálkodásról beszélgettünk Pócsik Gáborral, a szövetkezet elnökével. i Az MGK—3000 típusú Broiíswerk—Kazép gőzkazán, előtérben pedig egy pillangószelep ; Fotó: Veress Erzsi