Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-28 / 123. szám

1990. május 28., hétfő II dolgos évek után szorgalmas tanulás Nyugdíjasok Ki mit tud ?-ja Nagyszénáson BNV-díjas a békéscsabai Forcón terméke Oklevél és BNV-díj a békéscsabai Forcon standján Mi van itt, lakodalom? — kérdezte szombaton délelőtt egy kerékpáros a társait. A válasz csupán egy vállrán­dítás volt. mivel az együtt kerekezők egyike sem tudta mire vélni a nagyszénási művelődési ház környékén parkoló sok buszt és sze­mélygépkocsit. Az idősebb korosztály képviselői azon­ban „célirányosan” közle­kedtek a faluban, tudván, hogy ezen a napon itt ren­dezik meg a VII. Békés me­gyei nyugdíjas Ki mit tud?- ot közösségeik részére. Jávorcsik Bélával, a me­gyei nyugdíjas tanács titká­rával az ünnepélyes meg­nyitó után a folyosón talál­koztunk, ahol fáradhatatla­nul szervezett, útbaigazított, tanácsokat adott, segédke­zett, mint ahogy azt egy vérbeli házigazdától elvár­ják. — A kluboknak írtam le­velet. és abban felhívtam a figyelmüket arra, hogy itt, Szénáson 900 vendég lesz, és mi, népművelők csak ket­ten vagyunk, legyen min­denki megértéssel, türelem­mel. Nem akarom elkiabál­ni, de idáig minden ment, mint a karikacsapás — mondja a titkár, aki egyben a művelődési ház igazgatója ’s. — Rutinnal, sokéves ta­pasztalattal a hátuk mögött nem is csoda, hogy ilyen gördülékenyen szervezik az eseményeket?! — A tényleges munkát végző tagok száma 597, az alkalmazottaké 35 és a nyug­díjasok száma 653. Ez év ta­vaszán mért adatok szerint összes szántóterületünk 5367 hektár, amelyből közös beta­karításé szántó 3800 hektár. Fő növényeink a kukorica, búza, árpa, vetőmagborsó, cukorrépa és a takarmányci­rok — mondja az elnök, majd így folytatja: — A téli időjárás kedvező alakulásá­val a tavaszi munkákat idő­ben el tudtuk végezni. A csa­padékhiány miatt csupán a mák termesztése vált siker­telenné. A tavaszi időjárás sokkal szélsőségesebb volt. A hőmérsékletingadozás, a kezdeti vízhiány, majd ké­sőbb ennek egyenlőtlen te­rületi megoszlása, kedvezőt­lenül hatott a munkamenet­re. — Miként alakul a háztáji növénytermesztés? — A háztáji terület ösz- szességében 1144 hektár. Ez évtől a termelőszövetkezet­nek az érvényben levő jog­szabályok lehetőséget bizto­sítanak — alapszabályi dön­tésnek megfelelően — a ház­táji termőterület nagyságá­nak a meghatározására. Ezt kihasználva döntés született, hogy a háztáji területeket egy hektárra emeljük fel. Gondolom, ez sok embernek jelent jobb megélhetési le­hetőséget. E területekből mintegy 840 hektár a kuko­rica, 107 hektár a seprűci­rok, 42 hektár a takarmány­cirok és a kisebb területeken több mint 15-féle növényt termesztenek tagjaink. — Bizony, ez már a VII. Kit mit tud?, amit nyug­díjasoknak rendezünk. Néz­zen csak körbe, telt ház van! Közel ezer idős ember, 97 műsorszámmal érkezett. Tudja, mi a legcsodálato­sabb ebben? Hogy újra és újra próbálkoznak azok is. akiknek előző alkalommal nem sikerült. Egész évben készülnek, tanulnak ezek a megfáradt idős emberek, hogy a Ki mit tud?-on fia­talos lelkesedéssel szerepel­hessenek. Beszélgetésünk ideje alatt a nagyszínpadon felsorako­zik a csabacsüdiek kórusa. A színfalak mögött várako­zók sem unatkoznak, vala­mint „illatos aromát” ízlel­getnek. — Ez a bátorító — mond­ja huncutul Váradi László- né. — De ne gondolja, hogy félünk, rettenetesen meré­szek vagyunk! — Gerláról jöttünk — mutatkozik be Szabó Gábor- né —, és csak azért álltunk össze, hogy itt színpadra léphessünk. Ez lesz az első bemutatkozásunk. Míg a színházterem a nó- tázástól hangos, addig a könyvtárban a vers- és a prózamondók adnak számot felkészültségükről. Az arany­szőke hajú magyarbánhe- gyesi Molnár Erzsébet is magára ölti fekete julinénis jelmezét, hogy előadja az ál­tala írt kis novellát. A pro­— A háztájin kívül van-e más lehetősége a tagoknak a gazdálkodásra? — Az 1990-es évben is al­kalmaztuk a már korábban bevezetett földbérleti lehe­tőséget. Az igényeket mu­tatja, hogy 420 hektár terü­letet adtunk ki bérletbe tag­jainknak. A terület felső ha­tárát 2 hektárban határozta meg a vezetőség, és a bérle­ti díjat pedig négyzetméte­renként egy forintban. A bérelt területeken is túlnyo­mórészt kukoricát termesz­tenek. Talán ez a bérleti le­hetőség az egyik oka, hogy más vállalkozási formákkal egyelőre nem ostromolják a szövetkezetünket. — Bevétel szempontjából a növénytermesztés mellett mi jelent még nagyobb vo­lument? — A növénytermesztés mellett az állattenyésztés, ezen belül is a sertéstartás és -hizlalás az egyeduralko­dó. Az elmúlt évben 21 500 hízósertést értékesítettünk, 2300 tonna összsúlyban. Emellett még értékesítettünk 6655 süldőt is, amelyeknek felét kedvezményesen a ta­goknak adtuk el. Ez évben 22 600 sertés értékesítésével' számolunk. Háztáji sertés- forgalmazással is foglalko­zunk, amelyből május végé­ig 4100 darab került eladás­ra. Annak a ténynek, hogy Kunágotán nem csökkent a sertéshizlalási kedv, úgy hi­szem, nagy szerepe van szö­vetkezetünknek. A kedvez­ményesen eladott süldő, az állandó, jó minőségű takar­dukció végén nagy taps a jutalma. — Érdemes volt a publi­kum elé állni, úgy, mint Kaszaperen. Ott már volt sikerem a darabbal. Azért azt sajnálom, hogy itt nem a színházteremben mondhat­tam el a szerepet. No, majd legközelebb — törődik bele a megmásíthatatlanba a nyugdíjas asszony. Ládi Imrével és Elek Ist­vánnal a művelődési ház előtt találkoztunk, épp tár­saikat keresik a szeghalmi citerások. — Az „aranyért” jöttünk, meg akarjuk nyerni — mondja magabiztosan egyi­kőjük. — Sokat gyakorol­tunk, reméljük, hogy szor­galmunknak meglesz az eredménye... A további „esélylatolga­tást” a bőbeszédű Váradiné szakítja félbe: — No, hal­lották az előadásunkat? Nem? Nagy kár! Még visz- sza is tapsoltak bennünket. Nagyon jól érezzük magun­kat — csapja össze tenyerét elégedetten az asszony, és már szalad is társai után. A délutáni eredményhir­detésig, a búcsúzásig sok idő van még hátra. A nyugdíja­sok minden percet kihasz­nálnak. Karonfogva sétál­gatnak. nagyokat beszélget­nek és már a gálaműsorra gondolva tervezgetnek, újabb „szerepálmokon” törik a fe- iiíket (esete) mányt biztosító két bolt és a bérelt földön megtermelt olcsó tömegtakarmány mind ösztönzőleg hatott. — Hogy Ítéli meg a szö­vetkezet fejlődését az el­múlt évekhez képest? — A szövetkezet 10 éves munkáját vizsgálva a gaz­dálkodás jónak mondható. Sajnos, az állami elvonások sokszor nem álltak arány­ban a megtermelt eredmény felhasználási lehetőségeivel. A tíz év alatt megtermelt 364 milliós nyereséggel szem­ben 195 milliót költségként és 182 milliót adó formájá­ban fizettünk az állam kasz- szájába. A fennmaradó, fej­lesztésre szolgáló haszon nagy része csak az egyszerű újratermelést szolgálta, és lényeges szerkezetváltást nem bírt a gazdaság végre­hajtani. A megtermelt 2 milliárd 900 millió forint ter­melési érték zömében ma is hasonlóan oszlik meg (40 százalék növénytermesztés, 35 az állattartás, 15 a keve­rőüzem és 10 az alaptevé­kenységen kívüli tevékeny­ség). Amit fejleszteni lehe­tett, az mind a falu ellátá­sát szolgálta, valamint a foglalkoztatás bővítését. Példának kiemelhetjük az 1982-es évet, amikor a 33 milliós nyereség mellett 24 milliót, 1989-ben ugyaneny- nyi nyereség mellett már 60 milliót fizettünk az állam­kasszába. Plósz teher ezen belül a társadalombiztosítási járulók, ami négyszeresére nőtt az elmúlt évek alatt. Lehet, hogy a gazdaság tő­kéje forintosítva a bankban jobban kamatozna? — te­szi fel az elnök szinte önma­gának a kérdést. A válasz azonban egyértelmű, hisz á falunak, az országnak éle­lem, munkalehetőség kell, és mindenképp meg kell talál­ni az utat a továbblépéshez. Ezzel a lépéstartással pró­bálkoznak Kunágotán is. — halasi — (Folytatás az 1. oldalról) azokat a megyei cégeket ke­restük föl a vásárvárosban, melyek termékeikkel vállal­ták a bemutatkozást, a meg­mérettetést a nemzetközi piacon. A BNV hagyományos ki­állítója a orosházi Alföldi Kőolajipari Gépgyár, amely a hazai szénhidrogénipar egyik gépipari bázisa. Évről évre jelennek meg standju­kon a speciális olaj- és gáz­ipari, illetve vegyipari ter­mékek, így például a külön­böző tolózárak és a 2,5 ton­nánál kisebb öntvények. Új­donságnak számít viszont a kiállított golyós visszacsapó szelep, valamint a nyugaton már elterjedt — a fogyasz­tók fokozottabb védelmére kifejlesztett — PB-gázpa- lack-nyomásszabályozó, mely hibás felszerelés . esetén megszünteti az esetleges gáz­szivárgást. A Forcon Békéscsabai For­gácsolószerszám-ipari Válla­lat 1984 óta gyártja az NC- esztergák felszerszámozására szolgáló álló rendszerű VDI- szerszámtartó családját. Az esztergagépek korszerűsíté­sével lépést kívánva tartani, 1988-ban hozzáláttak a ter­mékeiknek a DIN-szabvány- nak is megfelelő áttervezé­sére. A hosszas, kitartó fej­lesztőmunka mostanra hozta meg gyümölcsét. A BNV 14 vásári nagydíja közül az egyiket a békéscsabai For- connak sikerült elnyernie fenti termékével. A DIN- szabványú, hengeres szárú szerszámtartó iránt óriási a külföldi érdeklődés, s a gyár többmilliós üzletköté­sekkel büszkélkedhet. A megrendelések alapján már 1991-re is lekötötték a kapa­citásaikat. Am, hogy az üz­leti sikerek nem tették pasz- szíwá a vállalati kollektí­vát, ez abból is lemérhető, hogy már folyik a forgó­rendszerű szerszámtartó (Va- ritool) szabadalmaztatása, mely talán a jövő évi BNV egyik díjazott terméke le­het. Igaz, szerény területen, de helyet kapott a vásáron a békéscsabai Generál Ipari Szolgáltató Szövetkezet. Ugyan vásári tapasztalatok híján, de mégis berobban­tak az élbolyba. ARKA ne­vű, univerzális - betegemelő és -szállító gyártmánycsalád­jukkal elnyerték az Okisz dí­ját. A fekvő, illetve mozgás- sérült betegek szállítására al­kalmas berendezésük méltán vívta ki nemcsak a zsűri, de a szakmai közönség érdek­lődését is, hiszen ez, a be­teg mozgását végző rendszer a kórházakban és egyéb egészségügyi intézetekben egyaránt kíméli a beteget, és a betegápolót. A fejlesztés és szabadalom alatt álló termé­kük iránt már külföldiek is érdeklődtek. A Hafe, Békéscsabai Haj­tómű- és Vezérléstechnikai Leányvállalat termékei a B pavilonban láthatók. A pro­filjukba tartozó egy-, két- és háromlépcsős, hengeres, kúp-, illetve kúphengerkere- kes hajtóműveikkel, az egy- és kétlépcsős csigahajtómű­sorokkal vannak jelen a pia­con. Célhajtóműveik a leg­különbözőbb területeken áll­ják a versenyt. Így megta­lálhatók termékeik a mező- gazdasági, fafeldolgozó gé­pek körében éppúgy, mint az egészségügyi, élelmiszer-, textil- vagy vegyiparban. Ugyancsak rendszeres ven­dége a BNV-nek az Oroshá­zi Kazángyártó és Építőipa­ri Szövetkezet. A már köz­ismert és népszerű Thermo- press-modul kazáncsaládju­kon kívül megjelentek a 'ki­állításon a különféle herme- tikus, illetve hegesztett pil­langószelepeikkel, valamint a különböző célokra gyártott alumíniumoxid szintetikus rubinkerámia alkatrészekkel. A Bronswerk—Kazép kazán mellett újdonság a Villamos- energia-ipari Kutató Intézet­tel közösen fejlesztett, Vei- ki-technológiával működő ipari vízelőkészítő és vízke­zelő berendezés. A világszer­te ismert nyugatnémet BOOP & Reuther cég nagy pontos­ságú áramlásmérő műszerei, biztonsági szelepei és egyéb kiegészítő tartozékai már Magyarországon sem isme­retlenek. A céggel való együttműködés keretében ezen termékek beszerzését, alkatrészellátását, szervize­lését is felvállalta a Kazép, melyet a mostani BNV-n is elismeréssel vett tudomásul a nyugatnémet fél. A húsz évig ÉTI néven forgalmazott gáztüzelésű ka­zánok gyártója, a Körös Ka­zángyártó és Gépipari Vál­lalat standján ott láthatók a Körös—20 öntöttvas vegyes tüzelésű kazán, mely kivá­lóan idomul a dráguló tüze­lőanyagokat kiváltó egyéb fűtőanyagok gazdaságos el­égetéséhez. Hatékonyan el­égethető benne a gyengébb minőségű tüzelőanyag, bio­hulladék stb. A kazán külön­legessége, hogy az öntöttvas része egy közös, szovjet— magyar műszaki tudományos megállapodás keretében lét­rejött együttműködés révén kerül az országba. Ez már csak azért is említésre mél­tó, mert az egyre csökkenő szovjet—magyar piacok el­lenére a békéscsabai válla­lat épp most talált egy meg­bízható, pontosan szállító rovnói cégre. Ugyanakkor az osztrák partnerekkel is ki­váló az együttműködés, hi­szen közös fejlesztésük a BNV-n látható komplett mi­ni hőközpont, az Elko-therm Eder nevű komplett egység egy gázkazánból, egy vegyes tüzelésű kazánból és egy me­legvíz-tárolóból tevődik ösz- sze. A berendezés rugalma­san tud alkalmazkodni a ha­zai klímaviszonyokhoz, jól képes követni a hőmérsék­letingadozásokat, s nem utolsó szempont, hogy mind­ezt gazdaságosan éri el. Ott- jártunkkor megtudtuk még azt is, hogy hamarosan meg­nyílik a fővárosban a Jav­szerrel egy közös mintabolt­juk, ahol a Körös Kazán termékeinek teljes áruská­láján kívül egy épületgépész alkalmazásával komplett te­lepítési tanácsadással állnak a vevők érdeklődési igényei­nek kielégítésére. Úgy tűnik, megyénk kitű­nik a kazángyártóival. Az Orosházi Unior Szövetkezet­nek is egyik jelentős ágaza­ta a kazángyártás. A már hagyományosnak tekinthető gázkazánjai, kandallói mel­lett új termékkel is jelent­keztek a beruházási javak szakvásárán. Az Alutherm 15, 25 falikazánok központi fűtésre alkalmas földgáztü­zelésű berendezések. Főleg családi házak, lakások, apartmanok központi fűtési rendszeréhez használhatók. Az NSZK—magyar vegyes vállalat ugyancsak itt be­mutatott (EWFE—UNIOR) Micromat nevű kondenzációs gázkazánja pedig a környe­zetbarátok kedvében kíván járni, hiszen így hirdeti a berendezését: „Vége a kor- molós időszaknak”. Bacsa András Élelmiszer az országnak, munkalehetőség a tsz-tagnak kell Pedig a bankbetét többet hozna Kunágotán Kunágotán a Bercsényi Mezőgazdasági Termelőszövet­kezet léte alapvetően meghatározó a falu életében. Számszerűen is a legjelentősebb munkaalkalmat bizto­sító gazdálkodó egység. Nemcsak az 1250 tsz-tag megél­hetése, de az itt élő lakosság életszínvonala is szorosan kapcsolódik a szövetkezet tevékenységéhez. Ezért is tartottuk fontosnak bemutatni a tsz-ben dolgozók kö­rülményeit, lehetőségeit. A gazdálkodásról beszélgettünk Pócsik Gáborral, a szövetkezet elnökével. i Az MGK—3000 típusú Broiíswerk—Kazép gőzkazán, előtérben pedig egy pillangószelep ; Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom