Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-23 / 119. szám

1990. májas 23., szerda o Száz nap leendői A kormány a hivatalba lé­pését követő időszak alap­vető céljaként kezeli az inf­láció csökkentését. Ebből kiindulva a kormány műkö­désének első 100 napjára olyan inflációellenes és vál­lalkozásélénkítő programot hirdet meg, amey koncent- rátan támadja az infláció fő fészkeit, ugyancsak koncent­ráltan segíti elő nagyszámú új vállalkozás kialakulását. Ez a program egyben az el­ső lépés a sokat idézett szo­ciális piacgazdaság kiépíté­séhez, mert a munkahelyet veszítő, de vállalkozó szel­lemű és alkalmazkodásra ké­pes embert visszakapcsolja a gazdaság vérkeringésébe. Néhány fontosabb pont: 1. A kormány a tarthatat­lan méretűre duzzadt válla­lati sorbanállások kezelésére programot dolgoz ki. 2. A kormány csődeljárást indít a legnagyobb, tartósan csődben levő vállalatcsoport ellen. 3. A kormány vállalkozás­élénkítő programot hirdet meg. amelyben koncentrálja a vállalkozástámogatásra adott külföldi forrásokat és a rendelkezésre álló •hazai pénzt. 4. A kormány előprivati­zációt hirdet meg a belke­reskedelemben, vendéglátó- iparban, szállodaiparban, fo­gyasztási és szolgáltatói körben és a benzinkútháló­zatnál. 5. A kormány kezdemé­nyezi a vállalati tanácson és közgyűlésen alapuló válla­latvezetési formák módosí­tását. 6. Kezdeményezi továbbá a belső egységeiket társa­sággá átalakított állami vál­lalatok jogi helyzetének mó­dosítását, szükség szerint al- lamigazgatási irányítás alá vonását. 7. A program részeként külföldi befektetést ösztönző csomagtervet dolgoz ki és vezet be. 8. A kormány megtakarí­tás-ösztönző programot hir­det meg, amelyben ösztönzi a forintbetétekre adott po­zitív reálkamatokat, és von­zó kamatokat ígér a deviza­betétekre. 9. A kormány a költség- vetéssel kapcsolatban teljes körű felülvizsgálatot indít. 10. A rövid távú program következtében megnövekvő munkanélküliség kezelésére új információs, munkaerő- közvetítő és átképzési in­tézmények létrehozását kez­deményezi, a munkanélkü­liek segélyezését, vállalkozá­si támogatási alapjait for­rásokkal feltölti. Néhány kiemelt terület felülvizsgálata. A kormány külön felül­vizsgál néhány olyan társa­dalmilag kiemelt programot, tervet, amely gazdasági sú­lya, illetve társadalmi érzé­kenysége miatt a lakosság érdeklődésének középpont­jában áll: Így: 1. ' A Budapest— Bécs Vi­lágkiállítással kapcsolatban kialakítja, illetve véglegesí­ti a megrendezés minimum- programját, különös tekin­tettel a megfelelő pénzfor­rások biztosítására, olyan feltételek teremtésére, ame­lyek nemcsak az ország egyes részei számára lenné­nek hasznosak, hanem az egész országnak, és nemcsak egy adott cél, a világkiállí­tás szolgálatában állanak, hanem az ország infrastruk­túrájának kiépítéséhez és a vállalkozás, a befektetés élénkítéséhez vezetnének. Ezek azok a feltételek, ame­lyek mellett a Budapest— Bécs Világkiállítás vállalha­tó a kormány számára. 2. A kormányprogramban foglalt alapelvek — és az eddigi előkészítő munkák — figyelembe vételével elkészí­ti a lakásgazdálkodási rend­szer reformjára vonatkozó javaslatát. 3. Áttekinti a környezet­védelem jogi szabályozását és elvégzi a szükséges fe­lülvizsgálatokat, kidolgozza a hiányzó végrehajtási ren­delkezéseket. 4. A kormány előkészíti a döntést az egészségügy for­rásteremtésének jövőbeni módjáról, és kidolgoztatja a szóba jöhető biztosítási for­mákat. 5. A kormány megvizsgál­ja a forgalmi adónak és a vámtételeknek olyan módo­sítását, amely a jelenlegi­nél jobban tükrözi a társa­dalmi érdekeket. 6. A kormány továbbra is fenntartja a dunai vízlépcső ügyének külön kezelését. Meg kívánja kezdeni a nagymarosi helyreállítás előkészítését és a bősi léte­sítménynél folyó munkák felfüggesztése mellett a kér­déskör újratárgyalását kez­deményezi csehszlovák part­nerével. 7. A kormány felméri a tudományos kutatás és tech­nológiai fejlesztés problé­máit, és meghatározza az 1991 végéig érvényes vál­ságkezelést. A kormány felméri a meg­kezdett haderőreform pon­tos céljait és jelenlegi hely­zetét, majd meghatározza az új honvédelmi doktrína alapelemeit, a folyamatban lévő átszervezés ezekkel összhangba hozásához szük­séges teendőket. A társadalmi-gazdasági helyzet feltárásáról: A kormány a hivatalba lépését követő hónapokban felmérést készít azokon a legfontosabb társadalmi és gazdasági területeken, ame­lyek hároméves megújhodá­si programja középpontjá­ban állnak. Ennek kereté­ben például bemutatja a tár­sadalom számára a külföld­ről felvett adóság elköltésé­nek hiteles történetét és helyzetét, a belső államadós­ság nagyságát és szerkeze­tét, a területileg kialakult gazdasági aránytalanságo­kat és a vállalkozások valós állapotát. A helyzetről al­kotott megbízható kép lehet Illúziók nélkül A kormány által felvázolt alapértékek és cselekvési irányok, valamint a hiteles felmérés alapján — figye­lembe véve az első hóna­pokban előkészített és bein­dított kiigazítási gyorsprog­ram tapasztalatait is — a kormány részletes progra­mot készít. Ez a kormányzat működésének első három évére érvényes feladatokat, ezek részletes számításait, valamint politikai és társa­dalmi feltételeit • foglalja össze. Az ország súlyos helyzeté­nek ismeretében a kormány nem táplál illúziókat prog­ramja népszerűségéről, moz­gásteréről. Az elmúlt évti­zedek méltánytalanságai, szenvedései, korábban elfoj­tott és ma feltörő indulatai, ha nem is mentik, magya­rázzák az érzelmi töltetű vagy csodaváró magatartás elszabadulását ‘ nem egyszer a közéletünkben. Szeretném azonban azt hangsúlyozni: függetlenül attól, hogy a leendő kormány megéri-e vagy megéli-e megbízatásá­nak teljes időszakát, a kö­vetkező kormány sem lesz könnyű helyzetben, és a kö­vetkező kormány sem tud ennél jobbat ígérni a ma­gyar népnek. Az érzelmi töltetek, indulatok, személyi ambíciók elragadhatják könnyen az ország szekerét. Hadd idézzem Deák Ferenc ismert anekdotáját, amikor a kocsis idegeskedő útitársá­hoz e szavakkal fordult: „Bátyám, ha nem kap bele a gyeplőbe, talán megrne- nekszünik, de ha belekapkod, okvetlenül odaveszünk.” Az ország mai helyzetében nagyon is megszívlelendő a deáki bölcsesség. Ma sokan kapkodnak a gyeplő után, ennek könnyen árokba bo­rulás lehet a vége. Az or­szág szekerét higgadtan és erős kézzel irányító, hiteles jövőképpel rendelkező kor­Antall József nagy tapssal fogadott beszéde után meg­kezdődött a kormányprog­ram vitája. Dr. Tölgyessy Péter (SZDSZ) a legfontosabb teendők közé sorolta a he­lyi rendszerváltás levezény­lését, s szükségesnek nevez­te, hogy az önkormányzati törvény méltó megfontolása után mielőbb helyhatósági választásokat tartsanak. Ugyanígy a mihamarabbi teendők közé sorolta az em­beri alapjogok kiépítésének befejezését,. Határozottan bírálta a program agrár-részét. Ki­fejtette: az egyszerre két célt fogalmaz meg, neveze­tesen a kormány az 1947-es birtokviszonyokat kívánja gyorsan helyreállítani, s ez­zel. egyidejűleg fenn akarja tartani az élelmiszergazda­ság teljesítőképességét. Vé­gezetül kifejtette: az SZDSZ úgy látja, hogy a kormány vonzó célokat állít az or­szág elé, ugyanakkor a cé­lok közötti összhang nincs biztosítva. Pártja jobbnak tartaná, ha a kormány föl­dön járó, kisebb célokat tű­zött volna ki, megteremtve azok összhangját. Kónya Imre (MDF) nagy jelentőségűnek ítélte, hogy a kormányprogramban - a földkérdéstől eltekintve — tükröződik a koalíciós part­nerek összhangja. A továb­biakban a bizalom fontos­ságát hangsúlyozta a kép­viselő. Mint mondotta, az intézkedések közvetlen, s gyakran kellemetlen hatását csak úgy lesz képes elvisel­ni a nép, ha elhiszi a kor­mánynak, hogy döntései megalapozottak, s belátható időn belül meghozzák a vár­va várt pozitív változásokat. az alapja egy részletes, va­lamennyi szükséges számí­tást és előrejelzést tartal­mazó végleges kormány- programnak. mányzást kér ma a törté­nelem. A munkálkodó nép nyu­galmat, biztonságot igényel. Nem titkolhatjuk el azon­ban, hogy a nemzeti meg­újhodás nemcsak a hatalom korábbi birtokosainak, ked­vezményezettjeinek helyze­tét ronthatja, hanem mind- azokét is, akik a múlt örök­ségeként életképtelenné, fe­leslegessé váló tevékenysé­geket folytatnak. A munka- nélküliség az átképzés, az újrakezdés terhei, a fogyasz­tás átmeneti visszaesése, a gazdaság súlypontjainak át­rendeződése, az infláció egyes lakosságcsoportokra — önhibájukon kívül — külö­nösen súlyos terheket há­ríthat. A kormány a szent istváni intelmek, a huma­nista és nemzeti szolidaritás szellemében törekszik arra, hogy a megújhodás vihará­nak méltánytalan kárval­lottjai is érezhessék a tár­sadalom törődését, együttér­zését. Számít arra, hogy az átmeneti áldozatok vállalá­sának eredményeként a nem­zeti megújhodás, a nemzeti újjáéledés programja már középtávon is teremt és mozgósít olyan .fejlődési energiákat, belső és külső erőforrásokat, amelyek lehe­tővé teszik a jelenlegi vál­sághelyzet felszámolását, a jólét emelését és az ország európai felzárkózását. Ehhez azonban nem elég a prog­ram, ehhez nem elég a szán­dék a kormány részéről, eh­hez bizalomra és türelemre van szükség az Országgyű­lés. és ami még ennél is fontosabb, a magyar nép egésze részéről. Bocsássák meg. ha ismét Deák Ferencre hivatkozom, illetve egy 1848 tavaszán el­mondott parlamenti beszé­dének örökérvényű, de je­len helyzetünkben különle­gesen időszerű üzenetére. „Azokat is, akik a jelenlegi átalakulásnak nem barátai, Pozsgay Imre (MSZP) ki­jelentette: a bizalom annak a politikai szándéknak, köz­megegyezési törekvésnek szól, amelyet Antall József fogalmazott meg előadói be­szédében; a fenntartás a program illuzórikus, a reali­tásoktól itt-ott elrugaszkodó elgondolásait illeti, amely szerint a társadalom minden csoportja számára azonnal kivezető utat kell mutatni, miközben erre nincs meg az adottság, a lehetőség. Hiá­nyolta a programból a biza­lom mindkét irányban köz­lekedő pályájának megraj­zolását, azt a feltételezést belekalkulálva, hogy a Házban a kormánypárti és az ellenzéki oldalon egy­aránt olyan képviselők ül­nek, akik részt vettek a rendszerváltozás előmozdí­tásában, s érdekeltek a múltbéli kölöncöktől való megszabadulásban. Torgyán József (FKgP) pártja és a kormány föld­programját magyarázta-nép- szerűsítette felszólalása első részében, mondván: „ezen az ünnepi napon a szabad- demokrata képviselők ne tá­vozzanak szomorúan e ház­ból a koncepció meg nem értése miatt”. Kiemelte: a kormány felismerte, hogy Magyarországnak nincsenek aranymezői, ellenben igen nagy adóssága van, tehát ahhoz a kincshez kell nyúl­ni, ami csak hazánk saját­ja. S ez jó termőföldünk, páratlan tehetségű és szor­galmú parasztságunk mun­kája, amely, mint a törté­nelemben annyiszor, most is képes lesz kivezetni az or­szágot a katasztrófahelyzet­ből. Pártja nevében arra kér­te a kormányt, hogy az ál­lamigazgatás átszervezése igyekeznünk kell barátaivá tennünk: csak kezet fogva érhetünk célt, s ha magunk közt összebomlunk, nem is kell külső ellenség, mert az ország magát teszi semmi­vé.” Az ország mai állapota, korábbi. viszonylag jobb éveinek válságosra fordulá­sa nem a mi tevékenysé­günk következménye. De az örökség átvétele és megol­dása nekünk jutott osztály­részül. Nehéz történelmünk üze­nete: ha a nemzet létérde­keiről van szó, egymás mel­lett kell állnunk alapvető kérdésekben, és ez vonatko­zik nemcsak a koalíció po­litikai pártjaira, nemcsak az általunk megbecsült ellen­zékre, hanem vonatkozik mindazokra, akik e hazában élnek. Ebben a szellemben, során kerülje el a kormány­zati munkában fenyegető fennakadásokat, mert — mint mondotta — a minisz­tériumokban, a tanácsoknál már ma is alig-alig dolgoz­nak. Végül „Isten áldását, a magyar nép odaadó segítsé­gét, a Parlament jóváhagyá­sát”, kérte „e csodálatos kor­mányprogramra”. Orbán Viktor (Fidesz) le­szögezte: szerintük sem a beterjesztett dokumentum, sem a miniszterek bizottsá­gi meghallgatása nem adott garanciákat arra, hogy -a most megalakuló kormány képes lesz megoldani az or­szág égető gondjait. A beter­jesztés. véleményük szerint nem ütötte meg a kormány- program mércéjét, ezért is kaphatta az „irányelvek” megnevezést, utalva arra: nincs kormányprogram, vagy ha van is, az, ami a képvi­selők előtt fekszik, nem az. Orbán Viktor megjegyezte: az alkotmány nem a kor­mányprogram irányelveinek vitáját írja elő, hanem ma­gáét a programét. A beter­jesztett dokumentum nem más, mint tényleírásokat és kívánságokat tartalmazó ki­jelentések laza gyűjteménye — mondotta, amelyből ép­pen az hiányzik, ami a szö­veget programmá emelhetné, vagyis, hogy miképpen ju­tunk el a jelen helyzetből a kívánt célokhoz. Keresztes Sándor (KDNP) a kormányprogramot ele­mezve kiemelte: a szociális és egészségügyi ellátási rendszer megújításának szükségessége megfelel a keresztény világnézeti prog­ramnak. Hiányolta azonban, hogy az előterjesztés nem tér ki* a hitoktatás és az er­kölcsi nevelés kérdésére. egy megszülető modern ma­gyar parlamentarizmus ott­honában, a magyar közjogi folytonosság házában kérem erre a kormánytöbbséget és kérem erre az ellenzéket, amelynek felelőssége éppen olyan, mint a kormányzaté. Van kormány- és van ellen­zéki felelősség, és úgy gon­dolom, ez az Országgyűlés e rövid néhány hét alatt is megmutatta Európának és a világnak, hogy működőké­pes. kormányzópártokat és ellenzéket befogadni képes Parlament, amely képes lesz a magyar jövő alapja­it együttesen lerakni. E szel­lemben kérem a kormány törekvéseinek megvalósítá­sához a nemzet és a Par­lament bizalmát, támogatá­sát. Fodor István (független képviselő) szerint a nemzeti megújhodás programja poli­tikai szempontból kiegyen­súlyozott, szélsőségektől mentes. Céljai ötvözik a nemzet többsége által el­fogadott értékeket. A prog­ram reálisan veszi számba a koalíciós pártok által ed­dig megismerhetővé vált ki­indulási helyzetet és esz­közrendszert. Részleteiben pedig olyan helyzetfeltáró és -elemző munkára hagyatko­zik, amelynek elvégzésére a kormányzó pártoknak csak a kormányzati pozícióból lesz lehetőségük. Mint mondotta: helyénva­ló, hogy ma, a kormány be­mutatásának időpontjában Antall József kijelölt mi­niszterelnök kizárólag irány­elvek előterjesztésére szorít­kozik. Éppen azért, mert csak irányelvekről van szó, túlzott elméletieskedés len­ne a program egyes tézisei­vel érdemben vitába száll­ni. Fodor István örvendetes­nek ítélte, hogy adottnak látszik az a kompromisz- szumkészség, amelyet a kor- mányozhatóság, a társadal­mi, gazdasági stabilitás, a már végbement politikai rendszerváltás alapján a gazdasági rendszerváltás végrehajtása követel meg az ország hatalmi tényezőitől. Végezetül hangsúlyozta: a miniszterelnök-választás­hoz bizalom kell. és a füg­getlen képviselők bizalmat szavaznak Antall Józsefnek, a kormányprogram irányel­veit nem vitatják. Végleges álláspontjukat azonban a részletek kidolgozásakor ala­kítják majd ki, s szavaza­taikkal juttatják kifejezésre. A független képviselők ál­láspontjának meghallgatását követően az elnöklő Szabad György 19 óra előtt néhány perccel a kormányprogram vitáját felfüggesztve az ülés­napot bezárta. A képviselők ma reggel 9 órakor folytat­ják munkájukat. Az első taps, és ami mögötte volt Pontosan egy óra húsz perce ismertette Antall József a leendő kormány programját, amikor először felcsat­tant a taps. Mégpedig a készülő földtörvény taglalásá­nál akkor, amikor a negyvenhetes viszonyok alapul vé­telét említette. — Tudja, miért kísérte taps a bejelentést? — fordult hozzám dr. Zsíros Géza, a Független Kisgazdapárt Békés megyei képviselője. — Azért, mert még a hét végén, szombaton és vasárnap is tárgyaltunk a földkérdésről. Nem eredménytelenül, hiszen abban is megállapodtunk, hogy a vagyonnevesítéséket is leállítják. Így az átmene­ti időszakban mindenféle átmentési kísérletet kudarc kísér. Megragadva az alkalmat, Zsíros Géza örömmel újsá­golta, hogy e hét végén, vasárnap Orosházán rendezik a Parasztszövetség országos nagyválasztmányi ülését, ahol a kormányprogramban elhatározottak figyelembe vételével, a magyar parasztság tulajdonviszonyainak helyreállításával kapcsolatos törvénytervezet elképzelé­seit ismerteti. Ezenkívül egy konkrét bejelentésre is ké­szül, amiről csak annyit árult el, hogy a mezőgazdasági műszaki fejlesztés egy fontos láncszemét — külföldi se­gítséggel — várhatóan éppen Békés megyében építik ki. A beruházás előreláthatóan több ezer embernek ad munkát. Vita — véleménykülönbségekkel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom