Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-23 / 119. szám
BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. MÁJUS 23., SZERDA Ars: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 119, SZÁM Szabadság — nép — gazdasági fordulal — európaiság II nemzeti megújhodás programja a Parlament elfitt Fontos állomásához érkezett a másfél hónappal ezelőtt újonnan megválasztott Országgyűlés: tegnap 15 órakor kormányalakító ülésszakra szólította a képviselőket a parlamenti csengő. A korszakos jelentőségű ülésszakot Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke nyitotta meg, és indítványozta —- ezzel a Parlament tagjai 349 igenlő szavazattal, 3 tartózkodás mellett egyetértettek —, hogy az ülésszak napirendje a kormányprogram ismertetése, továbbá vitája, a program elfogadásáról és a miniszterelnök megválasztásáról szóló határozathozatal, a Minisztertanács tagjainak bemutatkozása, valamint a miniszterelnök és a kormány tagjainak ünnepélyes eskütétele legyen. Ezután dr. Antall József kijelölt miniszterelnök lépett a szónoki emelvényre. Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Honfitársaim! Hölgyeim és Uraim! Ünnepi pillanatban állok a magyar Országgyűlés és az egész nemzet nyilvánossága előtt, olyan pillanatban, amelyet végtelennek tűnő várakozás előzött meg, s amelyről gyakran hittük, hogy talán sohasem fog eljönni; de ha el is jön valaha. azt közülünk kevesen érik meg. Megrendülve gondolok azokra a társainkra, nevesekre és névtelenekre, akik nem élték meg e hőn áhított napot. Tisztelt Ház! Ami az elmúlt két évben történt, az páratlan a mi történelmünkben, de egész Európa történetében sem akad sok párja. Rendkívüli tudatossággal és keménységgel, mégis egyetlen csepp vér ontása nélkül vittünk végbe egy forradalmat, úttörőként és példaként egész térségünk- számára. És ezt így tartja számon a világ. A bemutatásra váró kormány a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazda- párt és a Kereszténydemokrata Néppárt koalíciós kormánya lesz, amely az európai és a magyar politika irányvonala szerint a középerők, a centrum kormánya kíván lenni. A kormány, amelynek irányvonalát programbeszédem hivatott meghatározni, négy alapelv szellemében fog a működéshez, ha megkapja és megkapom az Országgyűlés bizalmát. Ezeket az alapelveket történelmi követelményként támasztja magával szemben a kormány, és csak akkor tud nyugodtan szembenézni a maga lelkiismeretével és az utókor ítéletével, ha ezektől nem tán- torodik el. Első alapelvként kimondjuk, hogy ez a kormány a szabadság kormánya kíván lenni. Törvényhozási és kormányzati munkájában egyaránt arra fog törekedni, hogy minden magyar állampolgár ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségek- ke. rendelkezzék a törvény előtt, a hivatalokban és egymás iránt is. A jogállamiság követelményének tartja, hogy a vélemény-, szólás-, gyülekezési, mozgás- és utazási szabadság terén a jogalkotás további korszerűsítését kezdeményezze. Az új kormány híve a sajtó és a kultúra teljes körű szabadságának, s e jogok gyakorlását csak azokon a pontokon kívánja korlátozni, ahol az mások szabadságát vagy jogait sérti. A szabadság nélkülözhetetlen része- a nevelési és oktatási szabadság is. Történelmi feladat a vállalkozási, a gazdasági szabadság helyreállítása. Második alapelvként leszögezzük, hogy az új kormány a nép kormánya kíván lenni. Negyvenhárom év óta első ízben a magyar nép által szabadon választott Parlament iktat be most egy kormányt. Ezért a kormány, ha bizalmat kapok az Országgyűléstől, és bizalmat kap a kormány, akkor tényleg a magyar nép kormánya lesz. Tudjuk, hogy ez a gondolat az, amelyet az egy- pártrendszer kormányai a legjobban lejárattak. Ezt a fogalmat 1956 gyönyörű, de rövid közjátékától eltekintve. hazug jelszóvá sorvasztották. Az új kormány élettel, tartalommal akarja kitölteni a népfelség elvét. Ez a szellem a morális újjászületésnek a magyar népben szunnyadó elemeit ragadja meg. a belső és külső újjászületés vágyát, a szélsőségek kerülését, a toleranciát, a higgadt, de eltökélt haladásra való készséget. Harmadik alapelvünk szellemében. ez a kormány a gazdasági fordulat kormánya kíván lenni, és tisztában van azzal, hogy a legnehezebb feladatok ezen a téren várnak reá. A gazdaság nehéz helyzetéről beszélni közhely, űe a baj teljes felmérését csak ezután tudjuk elvégezni, s amit meg tudunk ezután, azt közölni fogjuk az ország nyilvánosTisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Honfitársaim! Kormányunk programjának középpontjába az embert állítottuk. Nemcsak az országot, hanem az egyes emberek problémáit is ismerjük és mélyen átérez- zük. A kormány úgy gondolja, hogy a nemzeti megságával. Célunk a szociális piacgazdaság megvalósítása, •vagyis olyan gazdaságé, amelyben a piac nyitottságát szociális, és tegyük hozzá, környezetvédelmi szempontok, a gondoskodó és hosszú távlatokban gondolkodó társadalom elvárásai egészítik ki. Végül, negyedik alapelvként, az új kormány európai kormány lesz, a szónak nemcsak földrajzi értelmében. A demokrácia, a pluralizmus, a nyitottság hagyományát valljuk. Az elmúlt negyven év törést jelentett nemzetünk történelmében. Most viasza akarunk térni az európai . örökséghez, de egyben mindazokhoz az újabb értékekhez is. amelyet Európa az elmúlt negyven év alatt, a második világháború szörnyű élményei és tapasztalata nyomán és után alkotott meg. Az európaiság másik kérdése a visszatérés a kontinens történelmileg megbontott egységébe. A kormány elkötelezi magát az európai integráció gondolatának. Az integráció első fejezete a szabad Magyarország felvétele lesz az Európa Tanácsba. Ennek kedvező kilátásait éppen a múlt 'héten erősítették meg Budapesten a tanács vezetői. újhodás záloga a törvények előtt szabad, de belsőleg is megújult, felszabadult alkotó ember. A megújuló Magyarország ilyen emberek közössége legyen. Ezért is fűztük fel kormányprogramunk egész gondolatmenetét az ember és a körülötte levő világ viszonyára, mert számunkra ez a legfontosabb. Az első, amiről szólok, az ember és környezete. Az ember csak a teljes testi, lelki és szociális jólét állapotában tudja képességeit szabadon kibontakoztatni. Ezzel szemben jelenleg várható életkorunk Európában a legalacsonyabb; a szervi betegségeken túl az öngyilkosság, az alkoholizmus, a kábítószerfüggés is tizedeli népünket. Hiányzik a társadalmi türelem, a segítőkészség és egymás megbecsülése. Mindez az egészségesek életét is sivárrá teszi. Hazánkban egy évtizede a halálozások száma meghaladja a születések számát. A túlmunkára kényszerítő megélhetési gondok, valamint az erősen szennyezett környezet hatására a középkorú lakosság megbetegedési, halálozási adatai a legrosszabbak a civilizált országok között. Családok ezrei hullanak szét. az idősek létbizonytalanságban élnek. Milliónyi ember él a létminimum alatt. A szegénység öröklődik, a társadalmi hátrányok halmozódnak. A kormány alapvető célja, hogy e megdöbbentő helyzetben megújítsa a szociális és egészségügyi ellátást. A (Folytatás a 2. oldalon) Visszapillantó Napokig témául szolgál még a képviselők körében a miniszterjelöltek hétfői bemutatkozása. Tegnap délután Békés megye MDF-es képviselői közül mondták el né- hányan benyomásaikat. Varga Zoltán, az orosházi választókerület képviselője örömmel nyugtázta, hogy jó kezekbe kerül a kulturális és közoktatási tárca. Andrásfalvy Bertalan csendes, j visszafogott hangnemben szólt érveiről. Jellemző módon az ülésen nem alakult ki szócsata a különböző pártok képviselői között, holott stratégiai területről van szó. Az új demokratikus rendszerhez méltóan újul meg a magyar kultúra, művészet és közoktatás, ha megfelelő társadalmi támogatásra lel. Dr. Remport Katalin mezőkovácsházi képviselőnő a jogi bizottság ülésén hallgatta végig, hogy dr. Balsa István miniszterjelölt a gyakorló jogász szemével milyen területek mielőbbi kézbe vételét, átszervezését, támogatását tartja szükségesnek. Külön szó esett a bírósági jogalkalmazási rendszer módosításáról, a háromlépcsős bíráskodás bevezetésének kérdéséről, s a legszükségesebb törvényalkotási feladatokról, amelyek között kiemelt helyen szerepel a sajtótörvény, a polgári törvény- könyv és a büntető törvénykönyv reformja. Szokolay Zoltán békéscsabai képviselő a nemzetbiztonsági különbizottság tagjaként hozzáfűzte, hogy megnő a feladata és a felelőssége a Horváth Balázs vezette tárcának az államigazgatás átalakításában. Mindemellett fontos a rendőrség anyagi, erkölcsi megerősítése. Felvázoltak egy törvényalkotási csomagtervet, amely tartalmazza a közrendről és közbiztonságról, a nemzet- biztonságról és a határőrizetről szóló szabályokat. Középpontban az alkotó ember Tisztújító közgyűlés a gyulai szabaddemokratáknál A közelmúltban tartotta meg esedékes közgyűlését az SZDSZ gyulai szervezete. A sikeres választási kampány utáni helyzet feladatait Danes László leköszönő ügyvivő vázolta fel, majd időszerű pártszervezési kérdéseket is szóba hozott. Többek között ismertette a helyiek szervezeti és működési szabályzatának tervezetét is. A kampány tapasztalatairól Szabó Tamás Péter számolt be, míg a helyhatósági választások felkészülési és kampányállomásairól, az elvégzendő feladatokról Kara Mihály szólt a szépszámú megjelenthez. A közgyűlésen az ügyvivői feladatok alól felmentését kérte Danes László, aki az SZDSZ országos tanácsában Békés megye delegáltja lett. A tagság tudomásul vette kérelmét, majd kibővített ügyvivői testületet hozott létre. A szervezet ügyvivője lett; dr. Szécsi István, Kara Mihály, Szabó Tamás Péter, Gömdöcs Péter és Virág Tibor. Egyelőre továbbra is a 71 fős gyulai tagság rendelkezésére áll a volt Erkel mozi. Megállapodtak abban, hogy mindéi hónap első hétfőjén a 2-es számú országgyűlési választókerület helyi SZDSZ-szervezeteinek bevonásával kibővített taggyűlésen találkoznak. Minden más hétfői napon a gyulai tagság vitathatja meg a tapasztalatokat, feladato- kt ügyvivőivel, illetve a létrehozandó szakbizottságokkal. Az ügyvivői testület pedig hetente ülésezik a jövőben. Nemzetiségi párbeszéd Egy híján húszán jöttek el a minap a gyulai magyar— román baráti társaság hívó szavára a Mogyoróssy Könyvtár folyóirat-olvasójába, ahol a nemzeti kisebbségek helyzetéről esett szó. Kádár Péter református lelkész, a gyulai választókerület országgyűlési képviselője a'találkozó vendégeként az SZDSZ kisebbségi, ezen belül nemzetiségi politikájából kiindulva tartott vitaindítót. Többek között kiemelte az oktatás és a nemzetiségek viszonyának fontosságát, illetve arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar- országi nemzetiségeknek nem kell tartaniuk az asszimilációtól, különösen annak erőszakos módjától. A vita természetesen a magyarországi román és a romániai magyar kisebbség sorsának megítélése körül alakult ki. Többen is hangsúlyozták: nem lehet egyenlőségjelet tenni a két nemzetiség sérelmei közé. Nem közeledtek az álláspontok annak megítélésében, hogy mi szolgálná jobban a nemzetiségek érdekét: a teljes jogú parlamenti képviselet, Érvényes 1990. május 27-étől 1991. június 1-jéig Utazni pedig csak kell! Ügyeletünkön gyakran cseng a telefon, figyes-bajos dolgaikban szívesen fordulnak hozzánk az emberek. Ha tehetjük, segítünk. Tegnap kétszáz, Jaminában lakó nevében kérte olvasónk, szóljunk a, Körös Volán vezetőinek, ne szüntessék meg az 1G gyorshelyi autóbusz 7.30- as és 12.50-es járatát, hiszen a városrész közlekedőit erre az időre megbénítaná az intézkedés. Megkérdeztük, elmondtuk, intézkedtek: Vándor Pál igazgató megígérte, mindenképpen megtartják /a reggel 8 óra előtti Járatot, a másik kifogásolt módosítást pedig megvizsgálják. I_ ................. ~________ • A tömegközlekedés állami feladat Hagyományos májusvégi közlekedési sajtótájékoztatón vehettünk részt tegnap Békéscsabán, a Körös Volán jóvoltából. Sokan voltunk, eljöttek a városok, kisebb települések vezetői, a helyi, megyei sajtóorgánumok, utaztató vállalatok, utazási irodák képviselői. Pomázi László termelési igazgatóhelyettes üdvözlő szavait követően Vándor Pál igazgató tájékoztatott arról, hogy a A BÉKÉS MEGYEI mm r _ w GHaom Kunagotan Azt tartja a közmondás, hogy mindenki saját szerencséjének kovácsa. De vajon elegendő-e mindehhez a „mesteri” tudás vagy akarat? Élni pedig kell, mindig az adott körülmények között, és az adott társadalmi szférában. Kunágo- tán két családot kerestünk meg, és tettük fel a kérdést: hogyan élnek? A választ lapunk 5. oldalán találhatják olvasóink. Volán-vállalatok központját tavaly december 31-én megszüntette a Minisztertanács, és a cégek feladataik koordinálására megalakították a Volán Egyesülést. A közlekedési ágazat a népgazdaság igen fontos eleme, a foglalkoztatottak 7 százaléka e területen dolgozik. A tömegközlekedés biztosítása állami feladat, megvalósítása korántsem nyereséges, a Volán-vállalatok viszont nyereségérdekeltek. Ezt az ellentmondást igen nehéz úgy feloldani, hogyaz (Folytatás a 4. oldalon) vagy a parlamenti nemzetiségi szószólók működése. Ez utóbbiak létjogosultságát végső soron mindenki egy csupán átmeneti időszak lehetséges megoldásának tekintette. Ismét felmerült a Parlament két kamarássá alakításának igénye. Elhangzott, hogy az itt élő románok sorsa nem tehető függővé a romániai magyarok helyzetének alakulásától. Egyetértésre talált az a megállapítás, miszerint a kisebbségi állapot mindig is nagyobb érzékenységet jelent, s a kisebbségektől soha nem szabad elvárni hűségnyilatkozatokat. Egy javaslat szerint az embereket kellene közelíteni egymáshoz, hogy kölcsönösen becsüljék a másik kultúráját. Azt a kultúrát, amelynek a térség nemzetiségi helyzete — akárhogyan is nézzük — hű tükörképe. Végül Kádár Péter képviselői kötelezettségének minősítette az Országgyűlésre tartozó ügyekben őt megkereső nemzetiségiek parlamenti képviseletét. K. A. J.
