Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-22 / 118. szám
1980, május 22., kedd o I Rendőrőrs Gifomaendrődön Glutőnmentes sütemény lisztérzékenyeknek A duhajkodókai már ők csípték nyakon Barbara kenyerét anyukája sütötte Kocsmaablakot betömi — egy pillanat műve. Nem is tétovázott Gyomaendrődön egy gyanúsan imbolygó „úriember”, sőt, a másik pillanatban a közelben parkoló autó üvegén próbálta ki az erejét. Nos, nem sokáig duhajkodott, hamarosan nyakon csípték, s előállították. Az ügy persze nem olyan súlyú, hogy részletesen szóljunk a történetéről. A Gyomaendrődön megalakult rendőrőrs állományában viszont azért emlegetik büszkén, mert a tettes gyors kéz- rekerítése már az ő nevükhöz fűződik. Május elsejétől, a sarkadi és a mezőberényi mellett itt is elkezdték kialakítani az új típusú rendőri szervezet személyi, technikai, műszaki feltételeit. Gyomaendrődön kívül egyébként Dévaványán és Ecsegfalván is szolgál az őrs állománya. Az őrs parancsnoka, Auer György százados hittel, lelkesedéssel teli optimizmussal beszél az előkészületekről és a tennivalókról. Van is miben bizakodniuk, hiszen az MSZP volt székházában ideális körülményeket alakíthatnak ki a 26 hivatásos és a 3 polgári alkalmazottból álló őrsnek. Arra is lehetőségük lesz, hogy külön csoportok foglalkozzanak a bűnügyi, a közrendvédelmi, a közlekedési és az igazságrendészeti feladatokkal. A szarvasi rendőrkapitánysághoz tartozó körzetben a gyomaendrődi közbiztonsági helyzet nem túl jó, ám megyei szinten — a bűnügyi statisztikák alapján — a közepesen fertőzött vidékek közé sorolható. Amire különösen figyelniük kell, az a mind kedveltebbé váló gyomai üdülőterület. Védelmére speciális tervet készítenek, s nemcsak az üdülőszezonban, hanem télen (amikor a hétvégi házak elnéptelenednek) is megoldják a védelmét. Közlekedési szempontból a 46-os főút és a vasúti forgalom ad munkát a rendőröknek. — Gyomaendrődön becsülik a rendőrt. Ez pedig a korábbi, Katona Mihály százados vezette kmb-csoportnak köszönhető, hiszen mindenki megelégedésére végezték dolgukat — mondja Auer György, s rögtön hozzá is teszi : — Szeretnénk, ha az utca képéhez a rendőr is hozzátartozna, s ne csak akkor találkozzanak az emberekkel, ha már megtörtént a baj és szaladnak hozzájuk segítségért. Ügy kell dolgoznunk, hogy a lakosság a biztonságát lássa bennünk és ne az ellenséget.. Az őrsön az első naptól kezdve 24 órás ügyeletet tartanak, a rendszeres ügyfél- fogadás pedig június 1-jétől indul Gyomaendrődön. Addig persze sok még a tennivaló, de Auer György szerint olajozottan haladnak az előkészületek. A helyi tanács messzemenő segítséget nyújt a rendőrök lakáshelyzetének megoldásában. Úgy tűnik, sikerül jelentkezőket is találni az őrsre; jönnek Kondorosról, Pestre elszármazottak, sőt, a szebbik nem képviselőiből is egyenruhába öltöznek néhányan. Auer György terve, álma megvalósulni látszik. Kialakultak ugyanis egy mozgékony, hatékony rendőrőrs munkájának a feltételei. A siker, a jó munka ezután csak rajtuk múlik. L. E. Folytatódik-e a hagymaháború? Visszaesett a termelési kedv—szigorúbb a külföldi piac A mezőkovácsházi HORTSEED Kertivetőmag-egyesülés szervezésében az elmúlt napokban Mezőkovácshá- zán került sor a magyarországi hagymatermesztők és -forgalmazók egyesületének igazgatótanácsi ülésére. A tavaly júliusban alakult szervezethez tsz-ek, áfészek, zöldértek, külkereskedelmi vállalatok és különböző kutató-termelő vállalatok csatlakoztak. Békés megyéből 13 szövetkezet kapcsolódott az egyesüléshez. Mennyiben jelent előnyt az egyesületi tagság és mi a lényege a szervezeti munkának? — kérdeztük Füleki Lászlót, az egyesület igazgatóját. — Az egyesülés szervezése Csongrád megyéből, elsősorban Makó környékéről indult. Fő feladatunk a piac figyelembevételével a ter- termelés szervezése és koordinálása. Köztudott, hogy az 1988-as évben, majd ezt követően is tragikussá vált a hagymatermesztés. A nyugati piacon a magyar kereskedők nagyon aláígértek az áraknak. Figyelmeztetést kaptunk, ha nem történik változás, akkor a magyar 'kereskedőket egyszerűen kizárják a külföldi piacról. — Miként tudja az egyesület befolyásolni a termelést? — Az igazgatótanács hatáskörében dönthet a termőterület korlátozásáról. Az országban ismereteink szerint hatezer hektár területen szabad csak hagymát termeszteni, ami megfelel 120-140 ezer ionná termésnek. Ebből export mintegy 80-85 ezer tonna áruféleség lehet. A többi belföldi fel- használás. Az 1988—89-es év tragédiája éppen az, hogy mindebben nem volt semmiféle koordináció. 1988-ban majdnem tízezer és ’89-ben több mint hétezer hektáron termeltek hagymát, ami áruvolumenben is hatalmas mennyiség. A termelési oldal mellett anarchia uralkodott a forgalmazásban is. Mi éppen ennek elkerülésére vontuk be ‘a kereskedőket a szervezeti munkába. — Hogyan működik az egyesülés mint országos szerv? — Van egy áruforgalmi állandó bizottságunk, amihez csatlakoztak az áfészek, a zöldértek és a külkereskedelmi cégek. Feladata az egyeztetéseik elvégzése, mint például a minimum exportár devizában történő meghatározása. Emellett működik három regionális bizottságunk is: a Makó és környéke, a Békés megyei és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei állandó bizottság. A koordináció mellett külön figyelmet kell fordítanunk a termelés vonatkozásában a fajtakérdésre, a márka- és eredetvédelemre, valamint az etikai normák betartására. — A tevékenységi körön belül melyek a főbb teendők? — Ez évre 24 exportáló céggel egyeztettünk. Ugyanis tavaly bonyolította a helyzetet, hogy a Kereskedelmi Minisztérium több külkereskedelmi jogosítvánnyal rendelkező cégnek kiviteli engedélyt adott ki. Mintegy 75 vállalat jelent meg árualappal. A jövőben a minisztériummal történt egyezség alapján csak az egyesülésünk véleményezése után kaphatnak kiviteli engedélyt a cégek. — Nem monopolizálja ez a helyzetüket? — Nem erről van szó. A társasági szerződésünk azt deklarálja, hogy nyitott szervezet vagyunk, és aki a játékszabályokat betartja, az minden további nélkül beléphet. Most márciusban 17 új tagot vettünk fel. Csak így tudjuk az érdekvédelem, az egyeztetés valamiféle biztonságát nyújtani. — Mi várható ez évre, lesz-e új hagymaháború? —■ Egyeztettük a vetésterületeket is. Felmértük, hogy mi a termelői szándék ez évre. Az egyesülés termőterülete nem éri el a háromezer hektárt, és országosan sem lesz 5-6 ezer hektárnál több. Itt, Békés megyében is visz- szaesett a termelési kedv. Mindez ellenére mennyiségben nem lesz gond, viszont a piac oldaláról szűkülnek a lehetőségek. Már most látható, hogy az NSZK-ban maximum stabilizálni tudjuk a , helyzetünket, növelni nem. Abban reménykedhetünk, hogy esetleg új piacok kerülnek előtérbe. Természetesen bizonyos feszültség ma is fennáll a termelő és a piac között. — Egy másik téma a csomagolás. Hozzá kell szoknunk a kisebb kiszerelésű, jó minőségű, mutatós csomagoláshoz. A termelők sajnos ezeket még nehezen fogadják el. Mindezek összehangolásához, a tájékozódás segítéséhez és az új lehetőségek elterjesztéséhez szeretnénk mi is segítséget nyújtani, és a biztonság megteremtésével a múlt évihez hasonló háborúkat elkerülni. • !— halasi — (Folytatás az 1. oldalról) — Barbarát nem tartom betegnek — sorolja Fehér Károlyné, Julika —, viszont a lisztérzékenysége olyan állapot, amely az egész életmódját befolyásolja. A családban senkinek nem volt hasonló gondja, mint a kicsi lányomnak. Pici babakorában a vegyes, habarásos ételek fogyasztásakor tapasztaltunk nála aggasztó jelenségeket. Hasmenést, fogyást, megmagyarázhatatlan rosz- szulléteket. Többszörös kivizsgálás után derült ki, hogy lisztérzékeny, azaz coe- liakiás beteg. Akkor katasztrófának fogtam fel a hírt, aztgn eszméltem, végiggondoltam a tennivalókat. Nagyon sokat köszönhetek a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyermek- klinikáján dr. Várkonyi Ágnes docensnek, aki reményt nyújtott, és ellátott egészségügyi, étrendi tanácsokkal. — Számviteli szakember vagyok, ennek ellenére ne- kigyűrkőztem az élelmiszer- ipari tudományoknak. Méricskéltem, kísérleteztem, hogyan tudnék olyan alapanyagot, majd abból készült kenyeret, süteményt előállítani, ami gusztusos, jó ízű, és a kislányom szívesen megeszi. Egy pohár liszt ide vagy oda, keverés, kavarás, gyúrás, sütés, ez ment ná.lunk hosszú ideig. Hetekig evett az egész család süteményt, amíg a megfelelő arányokat eltaláltam a glu- tenmentes sütiknél. Mennyi kukoricaliszt és keményítő, burgonyapehely, rizsliszt kell ahhoz, hogy ízletes, eltartható, kezelhető tésztát nyerjek ezekből! Nem volt egyszerű megtalálni a módját, az arányokat, de végül sikerült. Ezután következett a hivatalos ügyintézés. A minták, receptek benyújtása az OÉTI-hez (Országos Élelmezéstudományi Intézet), a KERMI-hez (Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet), az egyéb engedélyeztetések. A csomagolóanyag habtálcát, a folpack összhangját megteremtettük. Elnyertük a KÖJÁL engedélyét a műhely üzemeltetéséhez. Megszületett. április 26-ától él, gyárt, elad a „Diéta” Diétás Süteményeket Készítő Gazdasági Munkaközösség Békésén. A Barbara-sütemények, kenyerek (kenyérpor, süteménypor, gluténmentes zsemlemorzsa, kakaós perec, vajas, sós teasütemény, piskótatallér, kakaós linzer) megédesítik a lisztérzékeny gyerekek napjait. A műhely nagyiéknál van, hét végén hajnaltól késő estig az egész család lisztet kavar, tésztát gyúr, süteményt formál és süt. A ház körül száll a csodálatos illat, készülnek a finomságok, csábítják a megrendelőket. Barbara, a 10 éves főszereplő, akiért az egész gmk kitaláltatott, jóízűen falatozza a sóspogácsát, és szerényen mosolyog: — Eleinte rossz volt az iskolában, hogy én azt nem ehettem, amit a többiek, most meg már a társaim felfalják az anyu-sütötte édességeket. Ha kirándulni megyünk, viszem a kenyerem, és azt fogyasztom. Csak győzze készíteni édesanyám. Ebédet a nagymamám főz mindennap, hiszen én nem ehetem az iskolai búzalisztes ételeket. Azt persze jó tudni, hogy a kisasszony igen válogatós. Karalábé, zöldborsó, káposztás tészta (ahogy a nagyi főzi!) jöhet minden mennyiségben. A többi étel között alapos a rostálás. — A süteményeink harminc napig fogyaszthatok, a kenyér- és süteménypor szavatossági ideje kilencven nap — magyarázza a gmkvezető Julika. — A Békés Megyei Gabonaforgalmi Vállalat öt megyebeli szaküzletében forgalmazza ezeket a termékeket, de nálunk is megrendelhetőek. Rengeteg a tervem, az elképzelésem. Miért ne dolgozhatnánk ki cukorbetegeknek is ilyen süteményeket? Hogyan lehetne bővíteni az országos diétáskínálatot? Milyen formájú és ízű sütik a legjobbak? Állandóan töröm a fejem. Levelet küldtem számos nagy- vállalat vezetőjének, egyrészt, hogy rendeljenek, másrészt, hogy segítsenek nekünk. Részlet a levélből: „Tisztelt vállalatvezető! Kérem, segítsen! Az országban nem megoldott a coeliákiás betegek élelmiszerekkel való ellátása. Az én kislányom, Barbara is lisztérzékeny, tízéves. A lisztérzékenyek problémáit magam is érzem ... A gazdasági munkaközösségünk útnak indítása költségigényes, köztudott, hogy igen drágák a gluténmentes liszthez szükséges alapanyagok. 1990. október 3—6-án Szegeden termékbemutatót tartunk egy orvosi tudományos ülésen. Alacsony nyereségkulccsal dolgozunk ...” A Bélmegyer nyomda, a békési malom, a mezőberényi Patex ahogy tud, segít. A városi televíziók ingyen reklámozzák ezeket a termékeket. — Bármennyire sok lehet a megrendelésünk — folytatja Julika —, a főállásomat nem szeretném otthagyni, szívből tanultam. Eddig még nem vettünk igénybe vállalkozói kölcsönt sem, a megtakarított pénzünkből gazdálkodunk. Legalább azt kapjuk vissza. Igaz, igyekszünk olcsók maradni, de szeretnénk ezzel a családi vállalkozással betörni a piacra. Nézegetjük a mai postáit: csurran-cseppen a megrendelés, naponta néhány köszönőlevél. Csak akit a kényszer visz valaminek a nélkülözésére, aki beteg, az értékeli igazán a tehetségeset, az egészséget. Fehérné Julika vállalkozása mindenképpen támogatásra érdemes. Dévaványán a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kivitelezésében épül a biológiai rendszerű szennyvíztisztító telep. A 64 milliós összköltségű beruházásnak ez év november 30-ra kell elkészülnie. A téli hónapokra tervezik a nyomáspróbát, tavaszra pedig a próbaüzemet, ez utóbbi során már a csatornázott lakóházakat is bekötik Fotó: OravSzki Ferena t A kedvenc a sóspogácsa Igazán gusztusos ... Fotó: Kovács Erzsébet Auer György: „Szeretnénk, ha az utca képéhez a rendőr is hozzátartozna” Fotó: Kerekes Zoltár