Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-22 / 118. szám
BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. MÁJUS 22., KEDD Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 118. SZÁM Földet, gyárat vissza eredeti tulajdonosának! Miniszterjelö Iteket hallgatott meg az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága hétfőin három miniszter jelöltet —Nagy Ferenc földművelésügyi. Ger- bovits Jenő tárca nélküli és Siklós Csaba közlekedési és hírközlési — hallgatott meg. Nagy Ferenc, aki évekig tsz-elnökként dolgozott, majd 1983-ban ment nyugdíjba, elmondotta, hogy alapvetően az 1947-es tulajdoni állapotokat kívánják helyreállítani, anyagilag rehabilitálva az elmúlt 40 év során megnyomorított, kisemmizett parasztságot. Nem új földosztásról van szó, hanem a tulajdonjog helyreállításáról. Ez azt is jelenti, hogy a termelőszövetkezetek tovább gazdálkodhatnak, ám a földekért ezután — ameny- nyiben a tulajdonos bérbeadja — bérleti díjat kell fizetni. A program megvalósítása során a fokozatosságra és a teljes önkéntességre törekednek. Véleménye szerint nem marad parlagon föld, mivel a szabadon maradt földek az önkórmány- zatok tulajdonába kerülnek. Számos, a felvázolt rendszerben alapvetően kételkedő kérdés hangzott el a bizottsági ülésen, amelyre a képviselők érdemi választ nem kaptak. A bizottság ezután Ger- bovits Jenő tárca nélküli miniszterjelöltet hallgatta meg. Gerbovits Jenő, aki a kertészeti Egyetemen szerzett diplomát, elmondotta, hogy véleménye szerint nemcsak a földet kell visszaadni a parasztoknak, hanem a gyárat, a bérházát, a különr- böző üzleteket az eredeti tulajdonosoknak. Ez utóbbi az ő magánvéleménye, a kisgazdapárt földprogramját viszont mindenképpen következetesen végig akarja vinni. Véleménye szerint ugyanis attól kell félni, hogy a termelőszövetkezetek előbb szétesnek, mint ahogy a parasztok hozzájuthatnak földjeikhez. Az állami támogatás megszűnésével a jelenlegi vagyonmentés következtében a gazdaságok mind nagyobb része ellehetetlenül. Bár tárca ‘nélküli miniszterként fog — a tervek szerint — tevékenykedni, a földtulajdonnal kapcsolatos problémák megoldására, a jogi rendezésre mindenképpen egy programiroda létrehozását tartja szükségesnek. A képviselők megkérdezték, mit tart a programiroda alapvető feladatának; az igazságkeresést vagy a mezőgazdaság hatékonyságának javítását. A miniszterjelölt úgy vélekedett, hogy mindkettő egyaránt fontos. Siklós Csaba, közlekedési és hírközlési .miniszterjelölt magáról annyit mondott él, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, évekig a MÁV-nál dolgozott, jelenleg pedig a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasútnál lát el vezetői teendőket. A közlekedés és a hírközlés jelenlegi helyzetét válságosnak minősítette, mindkét ágazatot a számottevő elmaradottság jellemzi. Éppen ezért véleménye szerint összehangolt fejlesztésre van szükség a vasúti, közúti és légiközlekedésben, valamint a hírközlésben, ami csak a privatizáció, a külföldi tőke gyors bevonása révén oldható meg. Hangsúlyozta: szükség van az érvényben levő nemzetközi szerződések felülvizsgálatára is. A világkiállítással kapcsolatban a miniszterjelölt úgy foglalt állást: alaposan meg kell vizsgálni, hogyan lehet finanszírozni ezt a jelentős rendezvényt. Véleménye szerint az ország legnagyobb pártjainak közösen kell megállapodni abban, hogy Magyarország mekkora részt vállalhat a világkiállítás megrendezésében. Ma délelőtt további mi- niszterjelöltek meghallgatásával folytatja ülését a Gazdasági Bizottság. II tűzoltómunkától a valódi piacig Több mint’ két órán át záporoztak a kérdések Rabár Ferenc pénzügyminiszter-jelöltre, aki kinevezése előtti meghallgatáson jelent meg 1 hétfőn az Országgyűlés Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága előtt. A leendő miniszter röviden ismertette eddigi szakmai pályafutását, majd elképzeléseit ecsetelte. Szerencsésnek tartotta, hogy a Pénzügyminisztérium új struktúrája magában foglalja a korábbi Tervhivatal és Árhivatal egyes funkcióit is, már csak azért is. mert ezzel — véleménye szerint — remélhetőleg megszűnik az a széttagoltság, amely eddig zavarokat okozott a gazdaságpolitika irányításában. Egyik legfontosabb feladataként a valódi piacgazdálkodás kialakítását jelölte meg, mégpedig oly módon, hogy számottevően növekedjen a piaci szereplők, azaz a vevők és az eladók száma. Rabár Ferenc a rövid távú intézkedések között sorolta fel a vállalkozások élénkítését az infláció megfékezését, s a hosszabb távon megvalósítható célok között említette a fizetési mérleg javítását A leendő pénzügyminiszter úgy vélte, hogy az idén szinte lehetetlen koncepcionálisan irányítani a gazdaságpolitikát, olyan átmeneti időszak lesz ez az esztendő, amelyben szinte csak tűzoltómunkára futja az új Pénzügyminisztérium erejéből, s az egyetlen fő cél az ország fizetőképességének fenntartása lesz. Gluténmentes sütemény lisztérzékenyeknek Barbara kenyerét anyukája sütötte (Coeliakia — Sprue: hasmenéssel, a széklet zsírtartalmának növekedésével, anyagcserezavarral járó, idült táplálkozási hiánybetegség — Üj Orvosi Szótár.) A tápanyagok felszívódászavarán alapuló hiánybetegség (népies nevén lisztérzékenység), amelyet a vékonybél-nyálkahártya ismeretlen eredetű működészavara okoz. Bizonyos gabonaféleségek (búza, rozs, árpa) egyik fehérjealkatrésze, a gluten játszik szerepet a felszívódászavarban. Főként gyermekkori formájában a coella- kiaban jelentős, felnőtteknél kisebb a gluten-túlérzé-, kenység szerepe. A betegtől minden lisztes ételt meg kell vonni, csak kukorica-, illetve rizslisztből készült ételek, sütemények adhatók. Fehérjében, vitaminokban, növényi anyagokban gazdag, zsírban szegény étrendet kell bevezetni. Határozott, erős akaratú asszony ez a törékeny teremtés? Az, de nem tehet másként. Kezdetben a kislányáért kísérletezett, dolgozott erőn felül, most pedig már minden hasonló be- tegségű gyerekért, felnőttért Talpon kell maradnia, de csak akkor teheti meg, ha segítik, ha nem gátolják. fFolytatás az 5. oldalon) Történelmi lehetőség külpolitikánk előtt Helyszíni tudósítás Nagyváradról llhol rossz néven vették a kíváncsiságot Ragyogóan süt a nap a választás délutánján Nagyváradon. Az arcokon azonban nyoma sincs sem Ielkesült- ségnek, sem pátosznak. Rovom az utcákat, mígnem a XII. századtól Rogériusznak nevezett városrész 14-es számú iskolájának homlokzatán román nemzeti zászlók, s alatta román nyelvű felirat arról tájékoztat: itt, a katolikus székesegyház tövében található a 14-es szavazóhelyiség. Hosszú sorban voksolni vágyók várakoznak. Az ajtó üvegére belülről felragasztott szavazólapmintákat böngészem, amikor a 200-as sor elejéről magyar szó üti meg a fülemet. Magyarország számára napjainkban egyedülálló történelmi lehetőség kínálkozik arra, hogy olyan önálló, független országgá váljon, amely képes elkerülni bármiféle egyoldalú orientációt, s minden nagyhatalommal baráti kapcsolatokat tart fenn. A kínálkozó lehetőség megragadása a megújuló magyar külpolitika elsőrendű felelőssége — jelentette ki hétfőn Jeszenszky Géza, a külügyminiszteri poszt várományosa meghallgatásán az Országgyűlés Külügyi Bizottságában. Az Antall-kormány külügyi tárcájának jelöltje meghallgatásán nem hagyott kétséget afelől, hogy Magyarország a „létező szocializmus” rendszerének szétesése láttán, a kelet-európai bomlásfolyamatok bizonytalanságai miatt felújítja azt az óvatos lavírozó politikát, amely a nagyhatalmak közé ékelődött középkori Erdélyt, illetve a második világháború előtti magyar diplomáciát is jellemezte. Az ország geopolitika-lehetőségeivel messzemenően számoló egyensúlyozó politika kivitelezéséhez Jeszenszky — a Külügyi Bizottság véleménye szerint — jó adottságokkal rendelkezik, hiszen tudományos kutatóként, a közgazdaság-tudományi egyetem nemzetközi kapcsolatok tanszékének vezetőjeként figyelme eddig is Magyarország európai viszonyrendszerének történeti vizsgálatára irányult. A külügyi tárca várományosa — a meghallgatás tapasztalatai szerint — kiemelt figyelmet szán a Szovjetunióhoz fűződő baráti viszony fenntartásának, amiben Finnország példáját tartja követendőnek. Nemrég még újságért álltak sorban — Vállalnák, hogy szavazás előtt és után beszélgetnek velem? — kérdezem hozzájuk fordulva nagy óvatosan. Gondolkodás nélkül ráállnák, sőt azt sem bánják, ha a körülményesebb jegyzetelés helyett magnót használok. Bemutatkoznak. Két család véletlenül került egymás mellé. Délután háromnegyed öt van. — Miért ilyen későn jöttek? — Reggel 6 és este 11 között tart nyitva a szavazókor — mondja Csikós Vilmos autószerelő. — Azt hittük, hogy már nem lesznek ennyien. Nemrégen még újságokért álltunk ilyen sort, de ma már azt sem nagyon kapkodják. — Konszolidálódnak a viszonyok, vagy fáradnak az emberek? — Lassan így lesz, és alábbhagy a lendület is. — Kire és mire szavaznak ma? — Pártokra, szenátusra, köztársasági elnökre — fűzi tovább a szót Csikós Vilmos. — Hogyan történt a jelölés? — kíváncsiskodom, de senki wem tud magyarázatot adni. Túl gyorsan jött ez a választás, így a jelöltek mindegyikét sem ismerik. Neveket nem kérdezek, de az érdekel; eldöntötték-e már, hogy kikre szavaznak. A válasz mindenhonnan határozott igen. Megesküdnék, hogy a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének hívei között állok. — Az RMDSZ jelöltjei jó érzésű emberek, s tudni fogják, hogy miért vannak ott, ahol vannak — bizonygatják a körülöttem állók. Előadás a szavazásról — csak románul- Beszélgetőtársaim a szavazás technikai részleteiből alaposan felkészülve érkeztek. Mint kiderült, szükség is van erre. Amikor a bejárathoz érünk, egy alacsony, betegesen vékony férfi — kizárólag román nyelven — aprólékos előadást tart a szavazás rejtelmeiről. Egy 6-8 fős kis csapattal — segítő kezek oltalmában — magam is az épület belsejébe kerülök. A tágas Iskolafolyosót deréktájon három trikolor zárja le: a jobbra nyíló tanterem a szavazás helye. Benn meglepődve látom, hogy ajtóval ellátott, feltűnő gondossággal elkészített fülkesor fedi ej a terem két falát. A feszesen kék drapériát hófehér fodros szalagdísz övezi, még az ajtók köré is jut belőle. Az utcai ablakoknak hátat vetve hosszú asztalnál ül a szavazatszedő bizottság. Géppel írt listákban bogarásznak, nagyon lassan halad a dolog. Közben szapora pillantásokkal egyeztetik a személyi igazolványok és a névsor adatait., Ha végre minden összejön, kis kör alakú bélyegzővel hitelesítik: az igazolvány tulajdonbsa- túljutott a választáson. (Néhány órával később Nagyszalontán már azt láthattam, hogy a váradinál tekintélyesebb méretű bélyegzővel igyekeztek elkerülni a megismételt szavazás lehetőségét.) Középen két, a fülkékhez hasonlóan felöltöztetett urnagóliát: mintha egész Várad itt akarna szavazni. Szécsata két nyelven Benn némi tumultus: ácsorgók az asztal körül, s várakozók a fülkék előtt is. Csak körülményesen lehet a három listán eligazodni, bár a pártok szimbólumai segítenek ebben. Magyar szó elvétve sincs a szavazólapokon. Nézelődöm a helyiségben, mígnem a szavazatszedő bizottság egy köpcös férfi tagja felfigyel rám: mit keresek ott? Nagy nehezen meggyőzöm ártatlanságomró; és ártalmatlanságomról, s pillanatokkal később fellélegezve indulok újdonsült ismerőseimmel együtt a kijárat felé. Ekkor ér a meglepetés. A belépők oktatását végző férfi elállja utamat. Beszélgetésbe kezdünk: ő románul mondja, én magyarul. Any- nyit sikerül megértetünk egymással, hogy míg ő hiányolja a váradi tanács látogatásomat legalizáló engedélyét, én anélkül is elfogadhatónak találom munka- körülményeimet. Végre akad, aki vállalja a tolmá(Folytatás a 2. oldalon) _ BÉKÉS MEGYEI w _ w A BBBSEa Kunagotan 1983. január 17-én alakult meg 11 taggal a kunágotai helytörténeti szakkör. Vezetője Tóth Balázsné nyugdíjas pedagógus. Marika nénit nemcsak a magyar- és történelemórákról ismerik, hanem a mindennapi életben vállalt társadalmi teendői közben is nap mint nap találkozik a falu lakosságával. A szakkörön keresztül valósulhat meg az a régi álma, hogy a múlt kutatásával és dokumentálásával valami szépet, értékeset hagynak az utókorra. Erről olvashatnak a 3. oldalon megjelenő írásunkban.
