Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-22 / 118. szám

BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. MÁJUS 22., KEDD Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 118. SZÁM Földet, gyárat vissza eredeti tulajdonosának! Miniszterjelö Iteket hallgatott meg az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága Az Országgyűlés Gazdasá­gi Bizottsága hétfőin három miniszter jelöltet —Nagy Fe­renc földművelésügyi. Ger- bovits Jenő tárca nélküli és Siklós Csaba közlekedési és hírközlési — hallgatott meg. Nagy Ferenc, aki évekig tsz-elnökként dolgozott, majd 1983-ban ment nyug­díjba, elmondotta, hogy alapvetően az 1947-es tulaj­doni állapotokat kívánják helyreállítani, anyagilag re­habilitálva az elmúlt 40 év so­rán megnyomorított, kisem­mizett parasztságot. Nem új földosztásról van szó, hanem a tulajdonjog helyreállításá­ról. Ez azt is jelenti, hogy a termelőszövetkezetek to­vább gazdálkodhatnak, ám a földekért ezután — ameny- nyiben a tulajdonos bérbe­adja — bérleti díjat kell fi­zetni. A program megvaló­sítása során a fokozatosság­ra és a teljes önkéntességre törekednek. Véleménye sze­rint nem marad parlagon föld, mivel a szabadon ma­radt földek az önkórmány- zatok tulajdonába kerülnek. Számos, a felvázolt rend­szerben alapvetően kételke­dő kérdés hangzott el a bi­zottsági ülésen, amelyre a képviselők érdemi választ nem kaptak. A bizottság ezután Ger- bovits Jenő tárca nélküli miniszterjelöltet hallgatta meg. Gerbovits Jenő, aki a kertészeti Egyetemen szer­zett diplomát, elmondotta, hogy véleménye szerint nem­csak a földet kell visszaad­ni a parasztoknak, hanem a gyárat, a bérházát, a különr- böző üzleteket az eredeti tu­lajdonosoknak. Ez utóbbi az ő magánvéleménye, a kis­gazdapárt földprogramját vi­szont mindenképpen követ­kezetesen végig akarja vin­ni. Véleménye szerint ugyan­is attól kell félni, hogy a termelőszövetkezetek előbb szétesnek, mint ahogy a pa­rasztok hozzájuthatnak föld­jeikhez. Az állami támoga­tás megszűnésével a jelen­legi vagyonmentés következ­tében a gazdaságok mind nagyobb része ellehetetle­nül. Bár tárca ‘nélküli minisz­terként fog — a tervek sze­rint — tevékenykedni, a földtulajdonnal kapcsolatos problémák megoldására, a jogi rendezésre mindenkép­pen egy programiroda létre­hozását tartja szükségesnek. A képviselők megkérdezték, mit tart a programiroda alapvető feladatának; az igazságkeresést vagy a me­zőgazdaság hatékonyságának javítását. A miniszterjelölt úgy vélekedett, hogy mind­kettő egyaránt fontos. Siklós Csaba, közlekedési és hírközlési .miniszterjelölt magáról annyit mondott él, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplo­mát, évekig a MÁV-nál dol­gozott, jelenleg pedig a Győr-Sopron-Ebenfurti Vas­útnál lát el vezetői teendő­ket. A közlekedés és a hír­közlés jelenlegi helyzetét válságosnak minősítette, mindkét ágazatot a számot­tevő elmaradottság jellemzi. Éppen ezért véleménye sze­rint összehangolt fejlesztésre van szükség a vasúti, köz­úti és légiközlekedésben, va­lamint a hírközlésben, ami csak a privatizáció, a kül­földi tőke gyors bevonása révén oldható meg. Hangsú­lyozta: szükség van az ér­vényben levő nemzetközi szerződések felülvizsgálatára is. A világkiállítással kapcso­latban a miniszterjelölt úgy foglalt állást: alaposan meg kell vizsgálni, hogyan lehet finanszírozni ezt a jelentős rendezvényt. Véleménye sze­rint az ország legnagyobb pártjainak közösen kell meg­állapodni abban, hogy Ma­gyarország mekkora részt vállalhat a világkiállítás megrendezésében. Ma délelőtt további mi- niszterjelöltek meghallgatá­sával folytatja ülését a Gaz­dasági Bizottság. II tűzoltómunkától a valódi piacig Több mint’ két órán át zá­poroztak a kérdések Rabár Ferenc pénzügyminiszter-je­löltre, aki kinevezése előtti meghallgatáson jelent meg 1 hétfőn az Országgyűlés Költ­ségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága előtt. A leendő miniszter röviden ismertet­te eddigi szakmai pályafu­tását, majd elképzeléseit ecsetelte. Szerencsésnek tar­totta, hogy a Pénzügymi­nisztérium új struktúrája magában foglalja a korábbi Tervhivatal és Árhivatal egyes funkcióit is, már csak azért is. mert ezzel — vé­leménye szerint — remélhe­tőleg megszűnik az a szét­tagoltság, amely eddig zava­rokat okozott a gazdaságpo­litika irányításában. Egyik legfontosabb feladataként a valódi piacgazdálkodás ki­alakítását jelölte meg, még­pedig oly módon, hogy szá­mottevően növekedjen a pia­ci szereplők, azaz a vevők és az eladók száma. Rabár Ferenc a rövid távú intéz­kedések között sorolta fel a vállalkozások élénkítését az infláció megfékezését, s a hosszabb távon megvalósít­ható célok között említette a fizetési mérleg javítását A leendő pénzügyminisz­ter úgy vélte, hogy az idén szinte lehetetlen koncepcio­nálisan irányítani a gazda­ságpolitikát, olyan átmeneti időszak lesz ez az esztendő, amelyben szinte csak tűzol­tómunkára futja az új Pénz­ügyminisztérium erejéből, s az egyetlen fő cél az ország fizetőképességének fenntar­tása lesz. Gluténmentes sütemény lisztérzékenyeknek Barbara kenyerét anyukája sütötte (Coeliakia — Sprue: hasmenéssel, a széklet zsírtartal­mának növekedésével, anyagcserezavarral járó, idült táp­lálkozási hiánybetegség — Üj Orvosi Szótár.) A tápanyagok felszívódászavarán alapuló hiánybeteg­ség (népies nevén lisztérzékenység), amelyet a vékony­bél-nyálkahártya ismeretlen eredetű működészavara okoz. Bizonyos gabonaféleségek (búza, rozs, árpa) egyik fehérjealkatrésze, a gluten játszik szerepet a felszívó­dászavarban. Főként gyermekkori formájában a coella- kiaban jelentős, felnőtteknél kisebb a gluten-túlérzé-, kenység szerepe. A betegtől minden lisztes ételt meg kell vonni, csak kukorica-, illetve rizslisztből készült ételek, sütemények adhatók. Fehérjében, vitaminokban, növényi anyagokban gazdag, zsírban szegény étrendet kell bevezetni. Határozott, erős akaratú asszony ez a törékeny te­remtés? Az, de nem tehet másként. Kezdetben a kis­lányáért kísérletezett, dol­gozott erőn felül, most pe­dig már minden hasonló be- tegségű gyerekért, felnőttért Talpon kell maradnia, de csak akkor teheti meg, ha segítik, ha nem gátolják. fFolytatás az 5. oldalon) Történelmi lehetőség külpolitikánk előtt Helyszíni tudósítás Nagyváradról llhol rossz néven vették a kíváncsiságot Ragyogóan süt a nap a választás délutánján Nagyvá­radon. Az arcokon azonban nyoma sincs sem Ielkesült- ségnek, sem pátosznak. Rovom az utcákat, mígnem a XII. századtól Rogériusznak nevezett városrész 14-es számú iskolájának homlokzatán román nemzeti zász­lók, s alatta román nyelvű felirat arról tájékoztat: itt, a katolikus székesegyház tövében található a 14-es sza­vazóhelyiség. Hosszú sorban voksolni vágyók várakoz­nak. Az ajtó üvegére belülről felragasztott szavazólap­mintákat böngészem, amikor a 200-as sor elejéről ma­gyar szó üti meg a fülemet. Magyarország számára napjainkban egyedülálló tör­ténelmi lehetőség kínálkozik arra, hogy olyan önálló, füg­getlen országgá váljon, amely képes elkerülni bár­miféle egyoldalú orientációt, s minden nagyhatalommal baráti kapcsolatokat tart fenn. A kínálkozó lehetőség megragadása a megújuló magyar külpolitika elsőren­dű felelőssége — jelentette ki hétfőn Jeszenszky Géza, a külügyminiszteri poszt vá­rományosa meghallgatásán az Országgyűlés Külügyi Bi­zottságában. Az Antall-kormány kül­ügyi tárcájának jelöltje meghallgatásán nem hagyott kétséget afelől, hogy Ma­gyarország a „létező szocia­lizmus” rendszerének szét­esése láttán, a kelet-európai bomlásfolyamatok bizonyta­lanságai miatt felújítja azt az óvatos lavírozó politikát, amely a nagyhatalmak közé ékelődött középkori Erdélyt, illetve a második világhá­ború előtti magyar diplomá­ciát is jellemezte. Az ország geopolitika-lehe­tőségeivel messzemenően számoló egyensúlyozó poli­tika kivitelezéséhez Je­szenszky — a Külügyi Bi­zottság véleménye szerint — jó adottságokkal rendelke­zik, hiszen tudományos ku­tatóként, a közgazdaság-tu­dományi egyetem nemzetkö­zi kapcsolatok tanszékének vezetőjeként figyelme eddig is Magyarország európai vi­szonyrendszerének történeti vizsgálatára irányult. A külügyi tárca váromá­nyosa — a meghallgatás ta­pasztalatai szerint — ki­emelt figyelmet szán a Szovjetunióhoz fűződő baráti viszony fenntartásának, ami­ben Finnország példáját tartja követendőnek. Nemrég még újságért álltak sorban — Vállalnák, hogy szava­zás előtt és után beszélget­nek velem? — kérdezem hozzájuk fordulva nagy óva­tosan. Gondolkodás nélkül ráállnák, sőt azt sem bán­ják, ha a körülményesebb jegyzetelés helyett magnót használok. Bemutatkoznak. Két család véletlenül került egymás mellé. Délután há­romnegyed öt van. — Miért ilyen későn jöt­tek? — Reggel 6 és este 11 kö­zött tart nyitva a szavazó­kor — mondja Csikós Vil­mos autószerelő. — Azt hit­tük, hogy már nem lesznek ennyien. Nemrégen még új­ságokért álltunk ilyen sort, de ma már azt sem nagyon kapkodják. — Konszolidálódnak a vi­szonyok, vagy fáradnak az emberek? — Lassan így lesz, és alábbhagy a lendület is. — Kire és mire szavaznak ma? — Pártokra, szenátusra, köztársasági elnökre — fű­zi tovább a szót Csikós Vil­mos. — Hogyan történt a jelö­lés? — kíváncsiskodom, de senki wem tud magyaráza­tot adni. Túl gyorsan jött ez a választás, így a jelöltek mindegyikét sem ismerik. Neveket nem kérdezek, de az érdekel; eldöntötték-e már, hogy kikre szavaznak. A válasz mindenhonnan ha­tározott igen. Megesküdnék, hogy a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének hívei között állok. — Az RMDSZ jelöltjei jó érzésű emberek, s tudni fog­ják, hogy miért vannak ott, ahol vannak — bizonygatják a körülöttem állók. Előadás a szavazásról — csak románul- Beszélgetőtársaim a sza­vazás technikai részleteiből alaposan felkészülve érkez­tek. Mint kiderült, szükség is van erre. Amikor a bejá­rathoz érünk, egy alacsony, betegesen vékony férfi — ki­zárólag román nyelven — aprólékos előadást tart a szavazás rejtelmeiről. Egy 6-8 fős kis csapattal — segí­tő kezek oltalmában — ma­gam is az épület belsejébe kerülök. A tágas Iskolafo­lyosót deréktájon három tri­kolor zárja le: a jobbra nyí­ló tanterem a szavazás he­lye. Benn meglepődve lá­tom, hogy ajtóval ellátott, feltűnő gondossággal elké­szített fülkesor fedi ej a te­rem két falát. A feszesen kék drapériát hófehér fod­ros szalagdísz övezi, még az ajtók köré is jut belőle. Az utcai ablakoknak hátat vet­ve hosszú asztalnál ül a sza­vazatszedő bizottság. Géppel írt listákban bogarásznak, nagyon lassan halad a do­log. Közben szapora pillan­tásokkal egyeztetik a szemé­lyi igazolványok és a név­sor adatait., Ha végre min­den összejön, kis kör alakú bélyegzővel hitelesítik: az igazolvány tulajdonbsa- túl­jutott a választáson. (Né­hány órával később Nagy­szalontán már azt láthat­tam, hogy a váradinál te­kintélyesebb méretű bélyeg­zővel igyekeztek elkerülni a megismételt szavazás lehe­tőségét.) Középen két, a fül­kékhez hasonlóan felöltözte­tett urnagóliát: mintha egész Várad itt akarna szavazni. Szécsata két nyelven Benn némi tumultus: ácsorgók az asztal körül, s várakozók a fülkék előtt is. Csak körülményesen lehet a három listán eligazodni, bár a pártok szimbólumai segí­tenek ebben. Magyar szó el­vétve sincs a szavazólapo­kon. Nézelődöm a helyiségben, mígnem a szavazatszedő bi­zottság egy köpcös férfi tag­ja felfigyel rám: mit kere­sek ott? Nagy nehezen meg­győzöm ártatlanságomró; és ártalmatlanságomról, s pil­lanatokkal később fellélegez­ve indulok újdonsült isme­rőseimmel együtt a kijárat felé. Ekkor ér a meglepetés. A belépők oktatását végző férfi elállja utamat. Beszél­getésbe kezdünk: ő románul mondja, én magyarul. Any- nyit sikerül megértetünk egymással, hogy míg ő hiá­nyolja a váradi tanács láto­gatásomat legalizáló enge­délyét, én anélkül is elfo­gadhatónak találom munka- körülményeimet. Végre akad, aki vállalja a tolmá­(Folytatás a 2. oldalon) _ BÉKÉS MEGYEI w _ w A BBBSEa Kunagotan 1983. január 17-én alakult meg 11 taggal a kunágotai helytörténeti szakkör. Vezetője Tóth Balázsné nyugdíjas pe­dagógus. Marika nénit nemcsak a magyar- és történelem­órákról ismerik, hanem a mindennapi életben vállalt tár­sadalmi teendői közben is nap mint nap találkozik a falu lakosságával. A szakkörön keresztül valósulhat meg az a ré­gi álma, hogy a múlt kutatásával és dokumentálásával va­lami szépet, értékeset hagynak az utókorra. Erről olvashat­nak a 3. oldalon megjelenő írásunkban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom