Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-19 / 116. szám
IfkÖRÖSTÁJ--------------------------------------------------------------------------------------EXKLUZÍV--------------------------------------------------------------------------1990. május 19., szombat-------Q P ártszékházakból valami más... Kormánydöntés után az MSZP-ingatlanokról A megújulni kívánó MSZMP tavaly, októberi kongresszusán elsöprő többséggel új pártot alakított, a Magyar Szocialista Pártot. Már akkor napirenden szerepelt a párt vagyoni helyzete és döntés született arról, hogy az MSZP lemond ingatlanainak a működéséhez feleslegesnek ítélt részéről. Az ingatlanok akkor összességében a párt vagyonának mintegy háromnegyed részét jelentették. Még októberben minisztertanácsi határozat rendelkezett arról, hogy kormánybiztost keli kinevezni a pártvagyon „ügyének” irányítására, akinek a hónap végéig munkabizottságot kell alakítania az ingatlanra igényt tartó megyék, minisztériumok képviselői és a Minisztertanács Hivatala illetékesének részvételével. Ez volt az 1132/89-es minisztertanácsi határozat, majd az 1133'89-es határozattal kimondatott, hogy a jogfolytonosságot fenntartó MSZP maga dönti el, hol tartja meg az állam tulajdonát képező pártvagyon fölött kezelői jogát és mennyit ítél meg ebből a működéséhez szükségesnek. Hogy mit ad le, és mit tart meg, arról a szocialista pártnak december 31-ig kellett nyilatkoznia. A megyénkben pártingaitlanok sorsáról dr. Farnas Józsefet, a megyei tanács elnöki hivatalának főmunkatársát kérdeztük, akit a vagyonrendezési feladatokkal bíztak meg. — Mi történt december 31-e után? — Még az év elején, igen szoros határidővel a megyei tanácsoknak, a minisztériumoknak javaslatokat kellett tenni a kormánybizottságnak, sőt a pártok is jelezhették igényeiket. Az 1133/89-es minisztertanácsi határozat egyébként ajánlotta, hogy a párti ngatlanokat elsősorban egészségügyi, oktatási, szoeiális, kulturális és igazságszolgáltatási célokra használják fel. — A felsorolás egyben fontossági sorrendet is jelent? — A jogszabály nern tett ilyen megkülönböztetést, ezeket a célokat kiemeltként, de egyenrangúan jelölte meg. Később a Belügyminisztérium is jelentkezett és a rendőrség kapott az ingatlanokból. Ügy tűnik, ha a felsorolt célokra nem volt helyben igény, akadály nem gördült másmilyen felhasználás elé .. . — Milyen szerepe volt a megyei tanácsnak az ingatlanok odaítélésében? . — A helyi tanácsok — tudtommal széleskörű tájékozódás, testületi döntések után — javaslataikat a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztették. A vb nem változtatott rajtuk, mivel nem érezte illetékesnek magát a helyi döntések felülvizsgálatában. Előfordult persze, hogy ütköz- t tek megyei és helyi érdekek. Ekkor a vb úgy foglalt állást, hogy mindkét igényt_ továbbítani kell a kormánybiztos titkárságának. — Így történt ez a gyulai pártszékház esetében is? — Ez volt a megyében az egyetlen megyei és helyi érdekütközés, tulajdonképpen az Igazságügyi Minisztérium és a város között. Természetes, hogy a tanács, melynek feladata az oktatás helyi feltételeinek biztosítása, iskolát akart az épületből, ehhez az elképzeléséhez ragaszkodott. Ugyanakkor a városban az egyébként központi költségvetésből működő megyei bíróság is igényt tartott az ingatlanra, szűkös körülménye miatt. A jogszabály szerint mindAhol mór egy éve az oktatásé a pártingatlan Méhkeréken a tanács kapta meg a helyi pártingatlant. A megyei kimutatásból azonban nem sikerült kideríteni, hogy mire használják. — Mintegy 150 négyzetméternyi ingatlanrészről van szó — mondta Vecsernyés István vb-titkár —. a könyvtárral közös épületben. Tanácsunk már majd egy éve használja a párthelyiségeket. mégpedig oktatási célokkal. Két tantermet helyeztünk el itt, az egyik az iskolában tavaly életveszélyessé vált és lebontott termet helyettesíti, a másikat számítógépekkel rendeztük be a tanulóknak. — Miért mondott le az épületről a helyi pártszervezet, megelőzve az or- szágog döntést? — Nem volt igazán szüksége rá, és belátta, hogy az oktatás, a gyerekek fontosabbak. m Csupán egy kis irodahelyiséget tartott meg. melyért a folyamatban levő átírás után ők fizetnek nekünk bérleti díjat. Ez a bérlétig díj egyelőre csak azt jelenti, hogy az épületben lévő ingóságaikat használhatjuk. két félnek egyenlő esélye volt. Végül is, szerencsés fordulatot vett az ügy, egyezség született. Az ingatlant megkapta a bíróság, ugyanakkor az Igazságügyi Minisztérium jelentős összeggel járul hozzá, hogy Gyulán iskola épüljön. — Ki döntött valójában a leadott pártingatlanok kezelői jogáról? — A kormány, amely azt az állásfoglalást alakította ki és az 1020/1990-es rniniszA gyulai pártházba a bíróság és az ügyészség költözik be júniusban. A jelenleg ott található szervezetek, pl. a Békés Tourist- iroda, egyelőre maradnak tertanácsi határozattal el is rendelte, hogy a megyei, városi székházakat, oktatási igazgatóságokat, üdülőket és a vitás ingatlanokat kivéve az összes többi kezelői jogáról úgy lehet intézkedni, ahogyan azt a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai felterjesztették. Azaz helyben hagyták a helyi tanácsok javaslatait; az említett kivételekkel. Ezekről a kivételekről külön-kü- lön, tételesen felsorolva az 1047/1990-es minisztertanácsi határozat rendelkezett. Elolvasható a Magyar Közlöny március 21—1 számában, kik kezébe kerültek a székházak, a dobozi vendégház. a szeghalmi folyamatban levő beruházás. Ezután már a megyei tanácsnak csak a kezelői jog átvezetésével kapcsolatos feladatai maradtak. A szerződéseket elkészítettük, az MSZP már valamennyit aláírta, s az új kezelők is szinte kivétel nélkül. Ezzel kapcsolatban semmilyen problémáról nem tudok, a földhivatal is soron kívül vállalta az átvezetést ... — Készült-e összesítés az MSZP megyénkben ingatlanjairól? — Nyilatkozatuk alapján a következőket mondhatom; 1989. december 31-ig 86 ingatlan volt a párt kezelésében. Ebből 59-et teljes egészében átadott, de öt esetben kapott csereingatlant, tehát ténylegesen 54 kerül új kezelőkhöz. 19 helyen tartott fenn magának részkezelői jogot, azaz általában a létesítményből 15-40< négyzetméternyi Területet birtokol. Nycnc helyen, többnyire kerületi székházak, községi irodák esetében, megtartotta a teljes kezelői jogot, összesen. cserével,- nész-, vagy teljes kezelői joggal megyénkben 32 ingatlan fölött rendelkezik a szocialista párt, amelyek mint mondtam, általában 15 és 40 négyzetméter közöttiek. Vannak azonban kivételek; a megyei székház 3716 négyzetméternyi te» rü létéből 495 négyzetmétert tartott meg. Elzen van 28 négyzetméternyi raktár, négy iroda, a számítógépközpont, 165 négyzetméter úgynevezett közös terűiét és az archívum, amely a békéscsabai városi tanáccsal kötött megállapodás szerint a párt kezelésében maradit. Ugyanilyen átlag fölötti •számot mutat egy békési, gádorost és orosházi ingatlan területe is: 110, 82, illetve 69 négyzetméterről beszél a kimutatás. Arról, is képet ad, hogy a párt kezelésében három-három ingatlan Békéscsabán és Orosházán van, kettő Békésen, a többi egy-egy településen. — Kik kapták a részben, vagy teljes egészében leadott, elcserélt ingatlanokat? — Négyet a Belügyminisztérium; Sarkadon, Mezőhegyesen. Gyomaendrődön, Me- zőberényben kivétel nélkül a városi székA legújabb adatok szerint az MSZP a békéscsabai „Fehér Házból” 428 négyzetmétert tartott meg. Az épület többi részének kezelését a városi tanács az IKV-ra bízta, amely bérbe adja. A távlati célok között az épület mint nyelvi gimnázium szerepel házakat a rendőrség. Az Igazságügyi Minisztérium a gyulai és békési székházat, a jelenlegi gondok megoldásaként, illetve új bíróság működtetéséhez. Egy településen, Végegyházán a helyi termelőszövetkezet javára lemondott a községi tanács, hisz a tsz irodaházában levő, mintegy 10 négyzet- méteres helyiségről van szó. Hatvankilenc esetben a helyi tanács az új kezelő. Két speciális helyzet is adódott; a szeghalmi beruházás és a dobozi vendégház. melyeket a kormánydöntés szerint az Állami Fejlesztési Intézet értékesít. Szeghalmon a vételár egy része az államkasszába folyik be, más része a tanácsé lesz, mivel annak idején a terület egy részét saját pénzéből sajátította ki. Szó van arról is, hogy a létesítményből szintén kap a -tanács, amelyet talán oktatási célokra fordít. A dobozi vendégház is komoly tanácsi segítséggel épült, pontosabban az építkezés úgy indult, hogy megyei tanácsi vendégház lesz. később adta át a pártnak. A megyei tanács jogot formál az értékesítés utáni vagyoni hányad megfelelő részére. Másik változatként kezdeményeztük a kormánynál!; hogy a vendégház fölött rendelkezési jogot kapjunk. Ez esetben ugyanis elcserélhetnénk egy olyan ingatlanra, ahol szociális létesítményt alakíthatnánk ki — nagy szükség is lenne az ilyesmire a megyében. Mind a szeghalmi, mind a dobozi ingatlanoknál újabb kormánydöntésre várunk. — Van-e információjuk arról, hogy az új kezelők mire használják az egykori pártépületeket? — Az említett négy rendőrségi, két bírósági és egy termelőszövetkezeti hasznosítás mellett a helyi tanácsok 19 ingatlant oktatási. nyolcat kulturális, négyet egészség- ügyi célokra fordítanak, 11-et közösségi háznak szánnak és kilencet az egyéb kategóriába soroltam; iroda lesz bennük, öt ingatlan felihasználásáról pedig nem tudok. Egyébként-, ezt nem is volt kötelező bejelentenie a helyi tanácsoknak. — Az épületbeli ingóságokról született-e .valamilyen döntés? — Az 1047/1990-es minisztertanácsi határozat foglalkozik az ingóságok kérdésével is. Ha igényt tartanak rá az új kezelők és az MSZP átadja, könyv jóváírással megkaphatják. Az átadott ingóságok ellenértéke a kormánnyal kötendő különmeg- állapodás alapján egy központi vagyonrendezési számláról fizethető ki az MSZP-nek. Hogy mennyi, azt a megállapodás rögzíti majd. Megyénkben egyébként, mind az ingatlanokat. mind az ingóságokat is átadta A békési pártszékházat az Igazságügyi Minisztérium kapta meg/ A helybeliek és a tanács örül a változásnak, mert hosszú évek után a nyártól újra lesz városi bíróság Békésen Kényszerű megegyezés, vagy jó üzlet? Az Igazságügyi Minisztérium és a Gyulai Városi Tanács közötti, szerencsésnek mondott megegyezésről dr. Takács Lőrinc tanácselnököt kérdeztük, — A hírek szerint a tanács pénzt kapott a visszalépésért. Mennyit? — 30 millió forintot, amelyet a régóta tervezett egészségügyi szakközépiskola építésére fordítunk. A. Mágocsi utca és a Gyulai Szabók Szövetkezete által határolt területen várhatóan szeptemberben megkezdődik az építkezés. Az első ütem végeztével. 1992. július 1-jére 11 tantermet szeretnénk átadni az oktatásnak. — Tudtommal a városban súlyos tanteremgondok vajinak, épp ezért a helybeliek a pártszékházból iskolát akartak. Alkalmas rá egyáltalán az épület? — Csak átmeneti megoldást jelentett volna. A betonvázas létesítmény irodaháznak épült, átalakítani szinte lehetetlen,. Arra is gondoltunk, legyen benne kollégium, s valamely kollégiumból iskola. Az átalakításokra azonban ráment volna a 30 millió forint mellé újabb 20: és egyik beruházás sem tökéletes. Az új iskola viszont pontosan funkciójának épül. — Azt mondják, a gyulai pártszékház 70 millió forintot ér. önök harmincat kapnak a minisztériumtól. Ennyiért átadták? — A könyvnyilvántartások szerint az épület értéke alig több. mint 17 millió forint, így örülhetünk ennek az összegnek. — Sok-sok tárgyalás után arra jutottunk, ha a kormány a bíróság igénye mellett dönt, mi elfogadjuk, ők pedig fájdalomdíjként megfizetik az általunk kért összeget, ami egyáltalán nem lett volna kötelező. Ügy vélem, az egyezséggel mindannyian jól jártunk: megkezdhetjük az iskolaépítést, a bíróság pedig irodaházat kap. Városi érdek az is, hogy a megyei és városi bíróság, ügyészség megfelelő körülmények között működjön Gyulán. már a szocialista párt, a jegyzőkönyvek aláírása, pontosítása és összegyűjtése folyik, ami elsősorban az MSZP érdeke, hisz’ így tud mihamarabb elszámolni a kormánynyal. A dobozi vendégházat újabb döntésig a Békéscsabai Állami Gazdaság bérli, melyben Lux panziója működik , Fotó: Veress Erzsi — Mennyire tekinthetők véglegesnek az új kezelői jogok? — Ott, ahol osztott a kezelői jog, elképzelhető, hogy a helyi tanács igyekszik az egész ingatlant megszerezni és cserét ajánl fel. Persze, nem biztos, hogy van miből adnia és az sem, hogy az MSZP elfogadja. — Az ingatlanok felhasználásában lesz-e változás, hisz’ helyhatósági választások előtt állunk ... — Inkább az képzelhető el. hogy az ön- kormányzatok tulajdonjogot kapnak. így is, úgy is a mindenkori önkormányzat dolga lesz eldönteni, mik helyben a legégetőbb feladatok, s ennek függvényében változtathat a felhasználáson. Ám az mindenképpen várható, hogy az új Parlament döntési jogkörébe vonja a pártok tulajdoni viszonyainak rendezését. Előbb-utóbb . egységesen meg kell állapítani ugyanis, hogy a pártoknak mekkora ingatlanai tegyenek és tulajdonosi, kezelői, vagy használói jogkörrell Mert most az a helyzet, hogy az MSZP kezelői joggal rendelkezik, a többi viszont csak használó. Már hallhattunk róla, a kisgazdapárt visszaköveteli egykori tulajdonjogát, ami valahol jogos igény ... — Vagyis, a jelenlegi helyzet szerint vita kerekedhet a pártok között? — Ott lehetséges ez. ahol az MSZP nem döntött felelősen, mikor meghatározta a működéséhez szükséges feltételeket. Erről azonban a jogszabály nem rendelkezik, ez politikai kérdés. Legfőbb ideje lenn,* kimondani az utolsó szót az egykori MSZMP vagyoni helyzetéről — és nemcsak az ingatlanok kérdésében. Az MSZP-nek sem lehet más érdeke, mint a vagypni tisztázás és az ezzel elnyerhető politikai szabadság. Szőke Margit
