Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-18 / 115. szám

1990. május 18., péntek o Szegediek vendégjátéka Békéscsabán Beckett, á la Epilog lúniusban új földtörvény 11 kisgazdák megvitatták a tervezetet Beckett, avagy az ifjúság nem édes _ madár címmel tartottak előadást szerdán Békéscsabán, az ifjúsági házban a szegedi Epilog Ka­mara társulat tagjai. Az együttes 1989. szeptemberé­ben alakult,-és a szegedi Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskola klubjában működik. Tagjai egyetemisták, főisko­lások, dolgozók, akik már korábban is „színpadoztak” együtt. A Színház Diákjai­nak Európai Szövetségéhez tartoznak, s távolabbi ter­vük, hogy önálló társulattá váljanak. Vezetőjük' Balog József azt is elmondta még, hogy most egy új, országos, sőt határon túlra is kitekin­tő érdekvédelmi színházi szervezet megalakításán dol­goznak, melyet ők és az At­lantisz nevű, ugyancsak sze­gedi társulat kezdeménye­zett. — Négy hozzánk hasonló, hagyományostól eltérő szín­ház létezik Szegeden — mondta. — Ezeket nem ne­vezném amatőröknek, má­sok mint a régiek. Jól együttműködünk, nemsokára nálunk rendez valaki tő­lük, én jpedig egy másik tár­sasággal állítok színpadra egy művet. — Szegeden persze hagyo­mánya van a „másféle” színházcsinálásnak, de azt gondolná az ember, hogy agy egyetemi városban foly­ton cserélődik a potenciális társulati tagság. ■— Mindig marad egy mag, amely továbbviszi az. ügyet. Példa erre a tíz éve műkö­dő Próbatársulat, ‘amelynek tagjai az ország minden ré­széből eljönnek nyaranta, hogy előadjanak együtt egy művet. A darabot Balog József írta és rendezte, Beckett novelláiból. A tenyérnyi kis játéktérben együtt volt je­len több helyszín, több sze­replő, több novellahős, sőt több dimenzió is. A novel- lafüzér-történet segítségé­vel á közönség — bár nem voltak sokan, a délutáni előadás P1 is maradt —egy különös nyomasztó világba került, ahol tragikus és mu­latságos figurák adták elő kis életeiket. Az előadás /legnagyobb erénye a nézőtérről is ta­pasztalható összhang volt. Hol a középpontban, hol a periférián, de mindvégig az összes szereplő játszott a színen. S hogy a nézők fi­gyelme nem oszlott meg, az annak volt köszönhető, hogy mindenki pontosan tudta, kinek mi a szerepe ... k. k. Fotó: Kovács Erzsébet Mérsékelt idegenforgalom várható az idei szezonban Mérsékelt, helyenként gyenge vendégforgalomra számítanak az idegenforgal­mi szakemberek, az idei sze­zonban. Az ország turiszti­kailag legjelentősebb vidéki körzeteiben a tavalyihoz ké­pest számottevő, egyes prog­nózisok szerint huszonöt­harminc százalékos vissza­esés várható. A lengyel idegenforgalmi szervezetek például ez évre már egyáltalán nem kötöt­tek szerződéses megállapo­dásokat magyar partnerin­tézményeikkel. A csehszlo­vák és szovjet utazási irodák a tavalyinál lényegesen ke­vesebb előmegállapodás je­lentős hányadát is lemond­ták. Jellemző, hogy csupán a debreceni Arany Bika Szál­lóba háromszázzal kevesebb turistacsoport érkezik az idén, mint a múlt esztendő­ben- az IBUSZ Balatoni Igazgatóságán eddig a szov­jet rendelések hetven száza­lékát törölték, s nem sóikkal jobb a helyzet a csehszlovák csoportok esetében sem. Míg az említett országok­kal kapcsolatosan főként gazdasági és elszámolási gondókkal magyarázzák a szakemberek a forgalom csökkenését, az NDK-beli tu­risták Magyarország iránti vonzalmát az ismert társa­dalmi-politikai változások is mérséklik. Köztudomású, hogy a korábbi években ha­zánk, ezen belül is főként a Balaton térsége volt a kelet- és nyugatnémet állampolgá­rok találkozóhelye. Miután e célból már nem kell Ma­gyarországra utazni, az NDK idegenforgalmi szervezetei a Balatonnál lekötött utak negyven-nyolcvan százalékát lemondták. Kisebb méretek­ben ugyanez a tendencia tapasztalható a Velencei-tó­nál és a nyugati határ men­tén, Vas megyében is. — Nem a ’67-es földtör­vényből, hanem a ’47-es tu­lajdonviszonyokból és az ak­kori jogalkotás hagyomá­nyaiból indulunk ki. Alapel­vünk: úgy igazságot és jo­gokat szolgáltatni a paraszt­ságnak, hogy közben újabb jogsértéseket ne kövessünk el. Ugyanakkor azt Is figye­lembe kell venni, hogy 1947- től napjainkig olyan átren­deződések is lezajlottak, amelyeket nem lehet vissza­csinálni — fogalmazta meg a, hódmezővásárhelyi kis­gazdák földprogramjának lé­nyegét - országgyűlési képvi­selőjük, Szabó Lajos. A helyi állattenyésztési fő­iskola nagytermében meg­rendezett kisgazda földtör­vénytervezeti vitán az or­szág valamennyi részéről je­len lévők a vásárhelyi javas­lat alapelvei ellen nem emel­tek kifogást. Két fontos kér­désiben viszont módosítást javasoltak, nevezetesen: a magánszemélyek földtulaj­don-szerzési jogának szabjon felső határt a törvény, így megakadályozva a nagybir­tok kialakulását. Ugyanak­kor a tervezet ne adjon le­hetőséget arra, hogy külföl­di állampolgárok földet vá­sárolhassanak. Azt a tényt, hogy a kis­gazdák továbbra sem enged­nek a ’47-ből, a jelenlévő Nagy Ferenc József pártel­Pedagógusok és szülők gyakran vetik fel, milyen alapvető hiányosságai van­nak n magyar oktatásügy­nek. Ezek egyike az erkölcsi nevelés, mely az egyházak kivonulásával szinte teljesen eltűnt az iskolákból. Márpe­dig az útmutatás, a példa­adás, a jóra nevelés, az em­berformálás nélkülözhetet­len része; megelőzése az el­magányosodásnak, a bűnö­zésnek, a kábítószer-fogyasz­tásnak. Kétségtelen, hogy az egyházak nélkül ez nem va­lósítható meg, hisz az er­kölcstan — melyet már több száz éve kidolgoztak — val­lási alapokon nyugszik. Milyen keretek között le­hetne pótolni ezt az égető hiányosságot? — többek közt erről mondták el vélemé­nyüket az egyházak képvi­selői a megyei vallásügyi ta­nács tegnapi ülésén, melyet Békéscsabán, megyei ta­nács vb-termében tartottak. Akadtak, akik már készítet­nék, a földművelésügyi tár­ca jelöltje is megerősítette. Hozzászólásában kitért arra is, hogy a nemzeti kormány- programba az MDF földtör­vényre vonatkozó javaslata került, amely ellen azonnal tiltakoztak, s követelték a módosítást. A kisgazdák és az MDF koalíciójának felté­tele éppen a ’47-es földtu­lajdon figyelembevétele volt, amelyről a megállapodást Antall József miniszterel­nök-jelölt kézjegyével szen­tesítette. A földművelésügyi tárca várományosa azt is le­szögezte, hogy a földrende­zés során a téeszek lerom­lott anyagi helyzetét min­denképpen figyelembe ve­szik, s a végrehajtás csak fokozatosan, önkéntes ala­pon, egy-két év leforgása alatt mehet végbe, mert így biztosítható a termelés szín­vonala, a zökkenőmentes át­állás. A Békés megyei résztve­vők közül dr. Zsíros Géza, a megyei pártszervezet el­nöke egy csokorra való mó­dosító javaslatot indítványo­zott, amely egyöntetű sikert aratott a jelenlévők köré­ben. Mindenekelőtt javasol­ta, hogy a kollektív bűnös­ségük miatt kitelepített svá­bokat, valamint a hetvenez- res létszámban a Felvidék­ről kitelepítetteket és átte­lepítetteket rehabilitálják. A tek előzetes felmérést lakó­helyükön, s azt tapasztalták; a szülők jelentős hányáda igényli, hogy gyermeke vala­milyen formában részesüljön vallásoktatásban. Ám ehhez hiányoznak a személyi felté­telek, hisz kevés a lelkész, a pedagógusok többségének pedig nincs ehhez szükséges képzettsége- Megoldást je­lenthet a tömegkommuniká­ció, amely — például iskola­tévé formájában — ismere­teket közvetítene a vallás főbb tanairól, bibliai törté­netekről. A tévéadást beszél­getés követhetné, hisz ez a tantárgy különösen igényli a személyes kapcsolatot. Ám kevés a hitoktató, a kántor­tanítók pedig rég eltűntek az iskolákból. Erkölcstant viszont csak olyan ember ta­níthat, aki nem „vizet prédi­kál és bort iszik”, hanem személyes példamutatásával is neveli a gyerekeket, a fia­tanyával rendelkezők az in­gatlan mellett kapják vissza földjüket, függetlenül attól, hol volt eredetileg. A köz­birtokosságot maradéktala­nul állítsák vissza; a közsé­gek legelőit, földterületeit, valamint a helyi egyházi hi­vatalok földjeit. Előterjesz­tésében hangsúlyozta, hogy az új földtörvény deklarálá­sával egy időben módosítani kell a társasági törvényt, a polgári törvénykönyvet és a szövetkezeti törvényt, így te­remtve összhangot a négy törvény között. A jogtalanul elvett paraszti tanyás ingat­lanok kártérítését földben is lehessen kérni. Határozzon meg a törvény bérleti dí- ként — aranykorona alapján — egy alsó határértéket, hogy ne lehessen fillérekért használni. Ä tsz vagyonne­vesítést illetően dr. Zsíros Géza leszögezte, hogy az mindenképpen 50 százalék­ban az alapítói vagyon sze­rint és 50 százalékban a végzett munka alapján ke­rüljön privatizálásra. Végül kitért arra is, hogy a két- három-négy hektáros földtu­lajdonnal rendelkező szövet­kezeti tagok vagy kívülál­lók számára deklaráljon jo­got arra, hogy önkéntesen szövetkezve földjeiket a té- esz vagy állami gazdaság egy helyen mérje ki. Az egyházak sajátos esz­közeikkel segíteni kívánják az iskolai oktató-nevelő munkát, cserébe elvárják, hogy a lelkészt a tantestület partnerként kezelje. Hogy a hittanórákat, vagy az er- kölcstani órákat kötelező, il­letve fakultatív tantárgy­ként iktatják be a tanrend­be, abban jó lenne, ha az adott iskola dönthetne, ter­mészetesen figyelembe véve a szülők többségének igé­nyét. Országszerte sokan várják, hogyan foglal majd állást ebben a kérdésben az új kormány. A megyei egyházak képvi­selői és a megyei tanács il­letékesei mindenesetre meg­állapodtak abban, hogy mi­nél hamarabb fel kell mér­ni az igényeket. Még e tan­év végén kérdőíveket juttat­nak el az iskolák a szülők­höz, s ezek alapján dönte­nek majd a további teendők­ről. Paul Az élet már csak ilyen. Amikor betolnak a kórterem­be, azon veszem észre magam, hogy azt kutatom: hányas­ba kerültem. Mert hogy mindennek jelentősége van, le­het. Es lám, sejtésem beigazolódik, eszembe jut valami a negyvenegyes számról. A negyvenegyedik, Borisz Lavre­nyov 1924 márciusában írt — o polgárháború idején ját­szódó — csodálatos elbeszélése egy vöröskatona-lány és rá bízott foglya, egy fehér gárdatiszt tragikusan szép sze­relmi drámájáról. Már éppen elképzelném azt a helyze­tet, amikor Marjutka lelövi kedvesét és térden kúszik utána ... Nyílik az ajtó, újabb pácienst hoznak. Arca és orra nem kis károsodást szenvedett; utóbbi úgy néz ki, mintha ka­maszként fejest próbált volna ugrani az ötvencentis víz­be. Jókorát káromkodik, miután leteszik az ágyra. Meg se bír mozdulni. Frontális ütközés '— medencecsont- és lábtörés. Hajaj. De nincs összetörve. Mondom neki: „Hallja, maga az­tán birtokában van a magyar nyelv rejtelmeinek!’’. Jót nevet „lőrinczelajoskodásomon": — Nyugodtan tegezz, nem vagyok én rriég olyan idős. Mindössze néhány évvel vagyok túl a hatvanon. Egyéb­ként, ha hiszed, ha nem, igazából csak magyarul lehet cifrákat mondani. Balogh úrral, kinek a jobb lábán úgy meghempergő- zött egy hárommázsás kan (a disznó azóta már nem az), hogy az apró darabokra töredezett, összenézünk. Szám­űzve lennének unalmas perceink, óráink? Nem is kell kérdeznünk a sors akaratából néhány perce mellénk ren­delt szobatársat, ömlik belőle a szó. — Vasesztergályos létemre bejártam fél Európát. Igaz, ötvenhat előtt másfél évet ültem Sopronkőhidán, tiltott határátlépési kísérletért. A forradalom alatt aztán ki­pattantam Svájcba, ahol több mint tíz évig éltem. Hosz- fzabb-rövidebb ideig megfordultam Svédországban, Nyu- gat-Németországban és Angliában is, de mondhatom: a legjobban Svájcban éreztem magam. 0— Nocsak, feltaláltad a számlap nélküli órát? — in­cselkedem vele. — A, dehogy. Tudod, a németek szörnyen beképzeltek, önteltek, a svéd férfiak bárgyúak, az angolok meg sze­gények. A svájciakkal egyetlenegyszer támadt konfliktu­som, amikor azt mondták nekem az üzemben: „Paul, ma­ga nem zuhanyozhat munka után”. Majd csak nézd meg, milyen gyönyörű, 6600 köbcentiméteres Chevrolettel jön a fiam meglátogatni. Fogtechnikusnak készül, odakint. — És a nők, Paul, a nők? — Istenem, ha belegondolok abba, hogy volt idő, mi­kor képes voltam egy nőért Baselból Belgiumba elmoto­rozni, az NSU-mmal! öregnek nézel? Ne tedd. Én még most is csak húsz év alatti nőkkel foglalkozom. A nap mint nap emberfelettit produkáló orvosok, nő­vérek és valamennyiünk rémületére eszeveszett kiáltozás hallatszik a női részleg felől. „Ja], segítség! Nagy Imre! Itt gyilkosok is vannak!" Zavartan pislogunk egymásra, a helyzet foglyai vagyunk. Paul rándít egyet a fején. — Jegyezd meg, kiskomám, a nőkben nem lehet meg­bízni! Jól tudják, hogy mitől döglik a légy, de mihelyst kifosztottak, az első adandó alkalommal továbbállnak. — Te, Paul, hol a feleséged? — jön ki hirtelen a szá­mon. Félelmetesen könnyed a válasz. — Nem jött haza. Dányi László talókat. ’ G. K. 60 hektáron termesztenek az idén paprikát a Dobozi Petőfi Termelőszövetkezetben — háztájiban. A gép segítségével palántáit növényeket azonnal öntözik is. Képünk a Dobozi úton, a gerlai határban készült • Fotó: Veress Erzsi — rákóczi — Hittan vagy erkölcstan ? Sok szülő igényli a vallásoktatást

Next

/
Oldalképek
Tartalom