Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-17 / 114. szám
■ 1990. május 17-, csütörtök A távoktatásé a jövő? — Milyen az, hogy „egynegyed” főiskola? Menedzserképzés angol módra A „bőrbe kötött tudást” íróasztalán helyezheti el a végzett menedzser Fotó: veress Erzsi Vállalkozni itt is érdemes?! Nyitás előtt a kertmozik „A .hatékony menedzser. (The Effective Manager.) A tapasztalat szerint a tananyag 220 óra átlagos tanulmányi idő alatt sajátítható el. A diákokat alkalmassá teszi arra, hogy első menedzseri feladataikat korszerű módszerek alkalmazásával megoldják, az ütőképes team működését megtervezzék, ellenőrizzék... a távoktatás nemcsak hatékony, hanem olcsó is. A tanulmányi idő a 2-3 órás napi tanulás mellett 3-6 hónap. Mindenki egyéni tempóban halad...” Csak egy aprócska részletet ragadtunk ki abból a tájékoztatóból, melyet a Nyitott Vállalkozóképző és Üzleti Tanácsadó Kft. adott ki az angol oktatási anyagra épülő menedzserképzésről. Ám úgy hisszük, ez a. rövid részlet is elég arra, hogy kíváncsivá tegye .olvasóinkat: miféle távoktatásról van szó egyáltalán? És miként ültetik át az angol Open University — Open Business School anyagát e — nem éppen termékeny — hazai talajba? Mert — a hasonlatnál maradva — félő, hogy az itt elvetett tudásmagocs- kák nehezebben szökkennek szárba, mint mondjuk Angliában tennék. Még ha olyan elszánt kertészek gondoskodnak is róluk, mint Cséfán Lajos tanár, akit e képzési forma lényegéről kérdeztük. — Angliában a mienkhez hasonló állapotok .között indították 1983-ban ezt az iskolát. Akikor 600 hallgatóval indulták, s ma már 18 ezer a beiskolázottak száma. Mi is erre a tömegességre tö- rékszünk, de mielőtt erről szólnék, talán beszéljünk inkább arról, miért ezt a formáját választottuk a menedzserképzésnek. — Miért? Több lehetőség közül választottak? — Igen. A Budapesti Műszaki Egyetem vállalatgazdálkodási szakának docense volt annak a teámnak a vezetője, mely /e mellett az oktatási forma mellett döntött a múlt év nyarán. Nem csak azért, mert az angol, mint köztudott, a nemzetközi menedzsernyelv, .hanem, mert ez az iskola — azon túl, hogy imponáló létszámfelfutást mutat — a kezdetek óta maximálisan támogat minket. Végül, de nem utolsósorban, alapvető szempont ,volt választásunkban a távoktatási forma, s az anyag irányultsága, mely közép- és felsőfokú vezetőik beiskolázását egyaránt lehetővé teszi... — Kérem, beszéljen ez oktatási forma újszerűségéről. Ha jól tudom, Gyulán területi központot hoznak létre. Erre miért van szükség? — Elképzelésünk szerint 50 kilométeres körzetekben alakítjuk ki ezeket a területi központokat, így, ha segítségre lesz szükség, tanáraink elérhető távolságban állnak majd rendelkezésre. — Ezek szerint Gyulán találhatók az e módszerben jártas tanárok? — Egyelőre ketten vagyunk Szatmári Jánossal. 'Hogy ránk, s erre a területi központra miért van szükség? Hogy ezt megértse, rátérek az eredeti kérdésére, hogy miben újszerű ez az oktatási forma. A hallgató egy komplett tananyagot kap, melyből szabadidejében készülhet. Ám nincs teljesen magára hagyva, hiszen hetente egyszer telefonos konzultációt, havonta egyszer pedig személyes konzultációt tartunk számára. Minden témakörhöz video- anyagot biztosítunk és mindezek kiegészítéseként audioanyag áll hallgatóink rendelkezésére. A magnókazettákon például sikeres cégek vezérigazgatói beszélnek vezetési stílusokról. — A hallgatók hogyan bizonyíthatják felkészültségüket? —' A nyolc hónapos kurzus alatt három dolgozatot íratunk. A témák a hallgatók munkahelyeihez kapcsolódnak, az ottani helyzetet, a helyi viszonyokat dolgozzák fel. A célzott kritikus vizsgálatok eredményének az adott üzem, vállalat is hasznát látja. Ha a dolgozat kívánnivalót hagy maga után, nem a hazai gyakorlatot (a ledorongolást) követjük, hanem kiegészítjük, helyére igazítjuk az elsiklott gondolatokat. Természetesen a kurzust vizsga zárja, az angol követelményeknek megfelelően. — Nyolc hónap nagy idő. Sok hiányzással jár a munkahelyről. Hogy fogadják mindezt a munkáltatók? — A telefonos és személyes konzultációk idejét úgy határozzuk meg, hogy ne járjon kieséssel. Ezenkívül bentlakásos hétvégéket is szervezünk, s a területi központok közelsége lehetővé teszi, hogy itt se kelljen eljönni a munkahelyről idő előtt. Ezek a hétvégék egyébként jó alkalmat nyújtanak arra, hogy 10-es tanulócsoportokban gyakorolják hallgatóink például az értekezlet vezetését, az előadások tartását, az interjúkészítést és így tovább. — És aki sikeresen levizsgázik? — Természetesen kézhez kapja az általunk kiállított távoktatással szerzett bizonyítványt, mely — hogy érthetően fogalmazzak — egynegyed főiskola 'llesz. — A további háromnegyedre is lehetősége lesz a hallgatónak? — Jövőre honosítjuk meg a pénzügy-, és könyvelésvezetők, majd az alkalmazott marketing kurzust. 1992-től pedig már hétféle kurzusból választhatják ki azt a hármát a hallgatók, mélyet a legjobban tudnak hasznosítani. Természetesen az első kurzus, az a bizonyos egynegyed főiskola, önmagában zárt egészet alkot, mely középszintű vezetőknek tökéletesen megfelel. — Hol tartanak most a szervezésben? — A kidolgozott stratégia kész, ugyancsak rajtra kész az országban 15 vizsgázott tanár. A kezdést május közepére tervezzük. Ehhez a könyvek, a hang- és a vi- deoanyagok elkészültek. Csúsztatott osztályokat is indítunk. Ez azt jellenti, hogy júniusig angol nyelven harmincán, és magyar nyelven kétszázan kezdik el a kurzust. Az őszi beiskolázásnál már ezer hallgatóra számítunk: — Mire alapozzák e felfutást? — Egyrészt az érdeklődésre. melyet tapasztalunk, másrészt arra. hogy az első hallgatók a legjobb reklám- hordozók. Ehhez perszp az kell — s ennek érdekében mindent megteszünk —, hogy minden pontosan, rendben menjen. — Hány „menedzserinas” lesz megyénkben az első nekirugaszkodással ? — Ügy gondolom, innen negyven szakembert tudunk beiskolázni. — És mindezt mennyiért? — Angol nyelven 49 ezer, magyarul 59 ezer forint a kurzus. Célunk nem az egyszeri, nagy bevétel, hanem a tömegszerűség. Egyébként partnerei kívánunk lenni az összes menedzserképzőnek, mely hazánkban Indul. Angliában kétezernél több ilyen intézmény van. — Még egy teljesen gyakorlati kérdés. Ki és hol jelentkezhet az induló kurzusra? — Gyulán, a Budapest körút 36., III. emelet 14. alatt. A jelentkezéshez csupán középiskolai végzettség szükséges. — És aki csak érdeklődni szeretne? — Az megteheti a 25-777- es telefonszámon. — Szavainak fűtöttségéből arra következtetek, csalhatatlannak tartja ezt a módszert! — Én inkább úgy fogalmaznék. feltétlen híve vagyok. Mióta az „Effective manager” program magyar- országi terjesztésének jogát megkaptuk, részt veszek a munkában. Meggyőződésem, hogy hamarosan nemcsak az általam elmondott példák, tapasztalatok, hanem végzett hallgatóink is bizonyítják létjogosultságát. Nagy Ágnes A tavasz a megújulás, a virágnyílás, a rügyfakadás évszaka. A szerelem, az újrakezdés ideje. Ráadásul ekkor nyitnak megyénkben a kertmozik is. Ezek azonban az idén májusban nemcsak nyitás, hanem — talán — egy új korszak nyitánya előtt is állnak. Az eddigi működtető, a Kontur Moziüzemeltető Vállalat — szaknyelven szólva — átadta ezt a jogot intézményeknek, magántársaságoknak. Így történt ez a békéscsabai kertmozi esetében is: május elsejétől hivatalosan is a Movill Gmk üzemelteti. Ami a vállalkozás kiadási oldalát illeti, az elég tekintélyes. A bevétel 60 százalékát fizetik be a vállalatnak, ebből 40 százalék kölcsönzési díj, 10 százalék kulturális járulék, amit a Kontúr az országos központba továbbít. A fennmaradó 10 százalék az övéké lesz, ez az úgynevezett filmforgalmazási díj. A gépekért — amit ugyancsak a moziüzemeltető vállalattól bérelnek — szintén fizetni kell, további 20 százalék pedig a városi tanácsot illeti meg. — Az a jó, hogy csak négyen vagyunk a munkaközösségben — mondta Végh Tibor —, mert kevesebb a társadalombiztosítás. Most a tavaszi nagytakarítás idejében járnak. Maguk végzik a nézőtér és a vászon javítását, így csak az anyagköltséget kell felszámolniuk. De végül is ez a háttérben játszódik. A nézőt az érdekli, mit lát majd, ha beül a moziba. Június 7-én nyitnak, s amíg az idő engedi, csütörtökön, vasárnap és hétfőn lesz előadás. Két megyei premierre várják az érdeklődőket: Nem vagyunk mi angyalok, Gyilkos lövés. Kiegészítésképpen amatőr művészeket is felléptetnek: népi táncosokat, zenekarokat. Részben előadás előtti szórakoztatásként, de néhány esetben egész estét betöltő műsort is terveznek. S ami a lényeg: nem lesz jegyár- emelés: 30 forintért lehet megnézni egy filmet a békéscsabai kertmoziban. Gyulán is van szabadtéri filmvetítés. Nem is akárhol, az őspark közepén. Ez a te- zület az Erkel Ferenc Művelődési Központé, tőlük bérelte rövid idővel ezelőttig a Kontur. A megállapodás felbomlott, a mozit a továbbiakban a művelődési központ üzemeleteti. Megvásárolták a gépeket, ezért tehát nem kell külön díjat fizetniük. Ök is június 7-én nyitnak a Rendőrakadémia IV- gyel. Terveik szerint két filmet vetítenek, hetente négy alkalommal, a főidényben három filmet, hetente hat este. Három premier-előadásuk lesz a nyár folyamán. Gondjuk azonban már van. Gulyás József ügyintézőtől megtudtuk, hogy a művelődési központ évi felújítási kerete összesen 200 ezer forint. Ebből szinte semmi nem jut a kertmozinak, pedig renoválásra szorulna a fapados nézőtér. A körülmények ellenére ők is ígérnek valami jót: a tavalyi jegyárakat és a 14 éven aluli nézőknek kedvezményt terveznek. Szeretnének egy büfét is nyitni a mozi területén. Nyári programként vendéglátóipari egységek is próbálkoznak keskenyfilmveti- téssel. Így van ez a gyomaendrődi Rózsa presszóban is, amelyet Gyuricza Jánosnéés férje vezet. Hogy mi indította őket a mozizásra? — Nálunk a Kossuth moziban szombat, vasárnap és hétfőn van előadás — mondta Gyuricza János. — Mi azokat szeretnénk becsalogatni ide, akik a fennmaradó napokon is látni akarnak egy-egy jó filmet. A keskenyfilmek kikölcsönzésének módja és tarifája is más: fix áruk van. Egy-egy film minőségtől függően 600-1200 forintba kerül. Ez a vállalkozás a Rózsa presszónak ez idáig még mindig nyereséges volt. A mozi bevétele fedezte az egyik dolgozó fizetését. Az idei tavasz azonban nem indult olyan simán, mint az előzőek. Eddigi partnerük, a gyomaendrődi mozi nem kíván tovább keskenyfilm közvetítésével foglalkozni. Csá- nyi Istvánná, a gyomaendrődi Apolló mozi vezetője elmondta, hogy nekik ez bizony nem éri meg. — A gépészt, a gépet is mi adtuk, mi rendeltük meg a filmet a szolnoki központból — sorolta. — Ha azonban az előadás napján esett az eső, elveszett a posta- költség, a gépész tarifája. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a presszók, éttermek ezentúl nem tudnak vetíteni. Ilyen ügyben közvetlenül a megyei moziüzemi vállalathoz kell fordulniuk, a továbbiakban ők intézik a keskenyfilmek kölcsönzését. * * * •Vegyes tehát a kép, de azért akad benne biztató is. Majd csak kialakul.. k. kA csabai szabadtéri pénztár, május elején Fotó: Gál Ed Beugrásból — kiugrás A színész is ember. Minden elérheti, ami mást, így beteg is lehet, s akkor fájó szívvel kénytelen lemondani a fellépést. Ez régen is előfordult, ma is megesik. A különbség csak annyi, hogy manapság emiatt az előadás elmarad, mint erről egyre többször értesül a közönség. Hogy a jegyeket visszaváltják, vagy ekkorra, meg akkorra érvényesek. .Ahogy a nézőknek tetszik(?), választhatnak. Mindig elcsodálkozom — a napokban is —, 'mikor a fentieket közlik a rádióban, s -azon tűnődöm, mi lehet az oka, hogy senki sem ugrik be az éppen kiesett színész vagy színésznő helyett, mint valaha... Aonikor arról írt az újság, hogy az előadást .megmentendő, beugrott valaki és sikert aratott! Vagyis KIUGROTT az ismeretlenségből. E »eugrás nélkül talán sohasem, vagy csak sokkal később kapta volna meg ,az áhított főszerepet, most pedig a színházi vészhelyzet lehetőséget teremtett, s élt is vele. Régen az bevett volt, ha sűrűn nem is fordult elő, mert a színészek csak végső esetben mondták le a fellépést. Nem csak a felelősség miatt, de annak tudatában is, hogy titokban biztos készen áll valaki a beugrásra, s nem éppen jó érzés egy új vetélytárs sikerét, ünneplését elviselni. Igen, számolni kellett ezzel, mert számolt a másik is, a feltörekvő fiatal, aki vette a fáradtságot és megtanulta előre a főszerepet. Netán egy nap alatt bevágta, csakhogy előtérbe kerülhessen, s megmutathassa, mit tud. Hiszen — általában — az előadást csak valamelyik főszereplő kiesése veszélyezteti. Épp ezért a helyette bátran beugrót a publikum már eleve ro- konszenvvel fogadja, méltányolva az előadás megmentését és .a tét nagyságát. Ez a színpad felé áramló szeretet szárnyakat ad a bátor vállalkozónak, szenzációt szül, s egy felfelé ívelő pálya elindítója lehet. Milyen kár, hogy /ki tudja, mi okból, manapság csak a fellépés lemondása és az előadás elmaradása a divat, beugrásról szó sincs. Így persze kiugrásról sem. V. M.