Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-15 / 112. szám

BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. MÁJUS 15., KEDD Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 112. SZÁM Két téma a Parlament mai ülése elé Alapelv: a kisebbségek védelme Nem szerepel a napirenden hazánk és a VSZ viszonya Nz Országgyűlés külügyi bizottságának ülése Kádár Péter az Az Országgyűlés ma kez­dődő ülésén az SZDSZ in­dítványára megvitatnak egy határozati javaslatot, amely a szomszédos államokban élő magyar nemzeti kisebb­ségek helyzetéről folytatan­dó tárgyalások megkezdését szorgalmazza. — Milyen célok, gondola­tok ösztönözték a szabad demokratákat a javaslat elő­terjesztésére? — kérdeztük Kádár Pétert, asz SZDSZ gyulai országgyűlési képvi­selőjét. — Három alapvető elvi cél forgalmazható meg — mondotta a képviselő. — Ja­vítani kell a határokon kí­vül élők sajnálatos helyze­tén. s az ezzel* kapcsolatos hazai és nemzetközi aggo­dalom formába öntését vár­juk, illetVp a térség stabili­tásának erősödésére is meg­oldást kívánunk találni. Az indítvány felszólítja a kor­mányokat arra. hogy tegye­nek kisebbségvédelmi intéz­kedéseket: hasonló módon, mint ahogy az Alpok—Ad­ria együttműködés államai tették. A kelet-közép-euró- pai viszonyok között ez tör­ténelmi tett lenne. — Miben áll az indítvány újdonsága? — A javaslat nem egyol­dalúan kezeli a kérdést, ahogy eddig azt az interna­cionalizmusra hivatkozva indítványáról tették. Tehát nem utasítja el a nemzetiségi kérdés lé­tezését, de nemcsak faji, nemzeti alapon keresi a vá­laszt, hanem több más té­nyező mérlegelésével1. Ilyen például az emberi jogok alapulvétele. A nemzeti ki­sebbségek ügyeit az anyaor­szággal' együttműködve kell megoldani. Ebbe beleérten­dő létalapjaik, a gazdasági háttér megteremtése is. Amit elmondtam, tulajdon­képpen nem más, mint az SZDSZ kisebbségi politiká­ja. A megoldás: a kulturá­lis önkormányzat biztosítá­sa. ' (Folytatás a 3. oldalon.) Az Országgyűlés külügyi bizottsága hétfői ülésén nagy szótöbbséggel úgy döntött: a testület nem támogatja a Szabad Demokraták Szövet­sége parlamenti csoportjá­nak indítványát arról, hogy az Országgyűlés sürgősséggel tűzze napirendjére Magyar- ország és a Varsói Szerződés viszonyának kérdését. Mint ismeretes, a törvény- hozás legutóbbi ülésén az SZDSZ képviseletében Vá­sárhelyi Miklós tett javasla­tot a Varsói Szerződéshez fűződő magyar kapcsolatok felülvizsgálatára. A jayaslat lényege az volt, hogy Ma­gyarország állítsa helyre az 1956. november 1-jének megfelelő állapotot, amikor is a forradalmi magyar kor­mány bejelentette Magyar- ország kilépését a Varsói Szerződésből. A külügyi bi­zottság most azzal az indok­lással foglalt állást a sürgős­ségi indítvány elutasítás^ mellett, hogy Magyarország VSZ-beli tagságának igen összetett nemzetközi-politi­kai, nemzetközi-jogi, bizton­ságpolitikai, illetve gazdasá­gi összefüggései vannak. E bonyolult viszonyrendszer hosszabb vizsgálódást igé­nyel. A probléma sürgősségi tárgyalása esetén azonban az átfogó elemzésre nem jut­na elég idő. A külügyi bi­zottság ezért azt ajánlja, hogy Magyarország és a .VSZ viszonyának értékelésé­vel bízzák meg a külügyi, a honvédelmi és az alkot­mányügyi bizottságot. A tes­tület erről szóló állásfogla­lását benyújtja a törvény- hozás elnökének. A bizottság ülésén Tamás Gáspár Miklós, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője nem értett egyet a sürgősségi indítvány elve­tésével, illetve az azt meg­okoló állásfoglalás egyes ki­tételeivel. Hangoztatta: az SZDSZ a bizottsági állás- foglalás ellenére továbbra is fenntartja indítványát. Így a javaslatról a végső szót a törvényhozás mondja ‘ ki várhatóan mai ülésén. A ja­vaslattal kapcsolatos érde­kesség, hogy a Fiatal De­mokraták Szövetsége a kül­ügyi bizottság ülésén máris jelezte: amennyiben a tör­vényhozás mégis napirend­jébe iktatná az SZDSZ ja­vaslatának vitáját, akkor a Fidesz azonnal módosító in­dítványt terjeszt elő azzal kapcsolatban. A sürgősségi indítványról folytatott vita után a kül­ügyi bizottság az SZDSZ nemzeti kisebbségvédelmi felhívásának tervezetét vet­te nagyító alá. Részletekbe menő szövegezési procedúra eredményeként kidolgoztak egy országgyűlési határozat- tervezetet, amelyet a Parla­ment plénuma elé terjeszte­nek. tak”. (Múlt, jelen, jövő Köl­csey műveiben; József Atti­la sorsának és költészetének megidézése Nagy László Jó­zsef Attila című versében; A megismerés fokozatai Kosz­tolányi Dezső A kulcs című novellájában.) Mindegyik olyan, amivel sokát foglal­koztak év közben, ráépül a tananyagra. Laurinyecz Erika és Pet- rovszki József .együtt jött ki a teremből. „Kölcseyt írták” mind a ketten. Mint mon­dották, számítani lehetett valamilyen „kölcseys” tétel­re, hiszen most lesz születé­sének 200. évfordulója. S bár a magyar egyiküknek sem vág igazán a „profiljá­ba” — mindketten szakmai vonalon szeretnének tovább­tanulni — azért megállapít­ják, nem is volt ez olyan ne­héz. Lipták Ildikó IV. G osztályos tanuló nem túl bi­zakodó, már ami a terveit illeti. — Nem sokat jelent az, ha jól érettségizem — mond­ta —, hiszen még nem tu­dom, hol fogok elhelyezked­ni, lesz-e munkám? ők így vizsgáznak a bé­késcsabai Közgében, Buda­pesten pedig — a rádió hí­rei szerint — újabb botrány tört ki pont a magyartéte­lekkel kapcsolatban. Miután az írásbelik befejeződtek — délután fél kettőikor —, meg­kérdeztük Klampeczki Bé­lát, a Békés Megyei Tanács művelődési osztályának ve­zetőhelyettesét, hogy me­gyénkben történt-e hasonló eset? Elmondotta, hogy nincs tudomásuk arról, miszerint a megyében valahol előre tudták volna a tételeket... k. k. Munka közben, valamikor az első órában... Fotó: Gál Edit A „botrány” Pesten maradt... frásbeliziik Békéscsabán Manapság az érettségire nemcsak a diáknak, hanem a tanárnak is alaposan fel kell készülnie. Persze neki nem a tételekből. A békéscsabai Sebes György Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközép- iskolában tegnap kora reg­gel alaposan átkutatták a helyiségeket, majd mikor mindenki megérkezett, be­zárták az épületet, hogy za­vartalanul folyjék a magyar írásbeli vizsga. Minderre azért volt szükség, mert ko­rábban — igaz, csak egy si­ma tanítási napon — már volt egy bombariadó ... Pillér Sándor igazgatótól megtudtuk, az idén hat osz­tályban 238 gyerek érettsé­gizik, 93-an jelentkeztek to­vábbtanulni. Az elmúlt évek­ben a jelentkezők 80 száza­lékát fel is vették. A tegnapi napon a ma­gyar írásbelire négy óra hossza állt a diákok rendel­kezésére. A kifelé szállingó- zókat délben Tábor Lajos magyartanár fogadta a ka­punál: mit választott, meny­nyit írt, ügyelt-e a helyes­írásra? Véleménye szerint a feladatok „megoldhatók vol­„... Az egyiknek sikerül, a másiknak nem...” S hogy ki­nek igen. kinek nem. az sok mindentől függ Fotó: Gál Edit Egy szakmunkásképzőben jártunk... (Kényszer)pályaválasztás Péter pályaválasztás előtt áll. Fő a feje, neki is, szü­leinek is épp eléggé. A fiú soha nem volt valami jó ta­nuló az általános iskolában. Hármasok, kettesek sorakoz­tak mindig a bizonyítvány­ban. Ilyen eredménnyel per­sze gondolni sem lehet gim­náziumra, vagy szakközép- iskolára. Marad a szakmun­kásképző. De hová, melyik­be jelentkezzen az isten há­ta mögötti kis faluból, Bihar- ugráról. A Békéscsabai 635. Sz. Szakmunkásképző Intézet­ben (is) ezekben a napok­ban beszélgettek el a jelent­kezőkkel*. Az iskolában je­lenleg 750-em tanulnak há­rom évfolyamon. A szep­temberi csengőszót 432-en szeretnék itt hallani, dP ezt csak 286-an tehetik majd. Ennyi hely van az elsősök­nek. Szándékosan írtam be­szélgetést félvételi helyett. A szakmunkásképzőkben ugyanis — néhány művésze­ti szakma kivételével — az oktatási törvény értelmében nem tartanak felvételit. Nagy Sándor igazgatóhe­lyettessel egy nehéz nap után beszélgettünk az iskola könyvtárában. Nem sokkal előbb hagyta el a helyiséget (Folytatás a 4. oldalon) Bakos a „bakon” „Nem álruhában, de járni fogom a vidéket” r ■ s j j I [ . . I A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt legutóbbi nagyválasztmányi ülésének egyetlen döntésé­vel egycsapásra gazdagodott és szegényedett a párt Bé­kés megyei szervezete. Valahogy így értékelhető ugyanis Bakos István megyei titkár országos ügyvezető alel- nökké választása. Egy évre többre? — Hogyan került szóba az ön neve? — Köztudottan történelmi párt a mienk — mondotta az egy vezető alelnök. — Természetesnek tűnt. hogy az érdi nagyválasztmányi ülésen a régi, egymást jól ismerő kisgazdavezetők, volt képviselők kaptak bizalmat. Ez a kiválasztás tehát nem valós megmérebtétesen ala­pult. S ez lett a párt veszte. Mi viszont kemény, radiká­lis vonalat képviseltünk Bé­késben. Jómagam mindig is (Folytatás a 3. oldalon) Környezetvédelmi bét Csorváson A környezetvédelmi neve­lést ajánlatos már kisgye­rekkorban elkezdeni, de fon­tos a felnőttek figyelmét is ráirányítani lakókörnyezetük természeti értékeire, azok védelmére. E nem titkolt cél­lal szervezte meg — a mű­velődési központ kezdemé­nyezésére — a helyi tanács, a termelőszövetkezet és a vadásztársaság Csorváson május 14—19-ig a környe­zetvédelmi hetet. Tegnap este a volt párt- ház épületében ünnepélyes megnyitóval kezdődött a gazdag program, majd gyer­mekrajz-, és fotókiállítás nyílt. A hét folyamán szá­mos kiránduláson vehetnek részt a nagyközség óvodásai és iskolásai. Ellátogatnak például a kardoskúti termé­szetvédelmi területre, a dé- vaványai túzokrezervátum­ba, megnézik a mezőhegyes! ménest és a kocsimúzeumot. A tsz autóbusza Gyulára és Póstelekre is elviszi a gye­rekeket. Esténként a volt pártház­ban több érdekes előadást hallgathatnak a csorvásiak. Szó esik többek közt aktuá­lis környezetvédelmi felada­tokról, a helyi vadgazdálko­dásról, s arról, mit tesz a tsz a környezetvédelemért. Reggel 8-tól 10-ig egész hé­ten a témához kapcsolódó videofilmeket vetítenek. A követésre érdemes program záróeseményeként szomba­ton családi kirándulást szer­veznek a debreceni Nagy­erdőbe. g. k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom