Békés Megyei Népújság, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-07 / 82. szám
'fcÖRÖSTÁJSZÜLŐFÖLDÜNK 1990. április 7., szombat Mátyás király a nép emlékezetében A POZSONYI KAMARÁS Mátyás király egyszer hírét vette, hogy Pozsonyban a kamarás olyan nagy úr, hogy amikor megy a templomba, akkor előtte arany csészéket raknak le, s arra lépdel. No, gondolja Mátyás, hát hisz azt márpedig megnézi. El is megy osztám, egyszerű embernek öltözve egy fogadóba, s amint éppen a hat tojásból sült rántottét eszi. hát látja ám, hogy a kamarás megy a templomba. * arany csészéken. Gondolja, megvicceli a kamarást. Amikor magette a rántottét, kiment a fogadóból, és a templommal szemben egy falra nagy betűkkel ezt írta: „Itt járt Mátyás király, megevett hat tojást, látta arany csészéken templomba menni a kamarást”. A kamarás, amikor kijött, hát látja, hogy mi van a falra írva. Mindjárt elszé- gyelte magát, s ezután nem arany csészéken járt templomba. A cinkotai kántor a kocsmában ivogált, mikor Mátyás király bement, a kántor mellé telepedett, és azt mondta neki, hogy ő Mátyás íródeákja. És kért tíz icce bort. A kocsmárosné vonakodva adta ki a bort, mert gondba esett, hogy a diák ki tudja-e fizetni. Közben a fiúhoz odatelé- pedett két cigány. Ittak mindannyian, de a kocsmárosné megkérdezte, miből fizeti ki a bort? — Csak hozzon, van sárga csikó! — felelte a diák. Az iszogatás után szede- lőzködnek, de a fiú nem találja a sárga csikót. A pénzt. Biztosan tánc közben elvesztette. Hozzáfognak- keresni. a kántor is, de nem találják. A kocsmárosné azt mondta, hogy a diák ittmarad zálogban. A kántor szerette a kocsmárosnét, féltette, azt mondta, hazamegy a pénzéért, s kiváltja. A kántornak otthon nem volt pénze, az apja mentéjét zálogosította el, úgy fizette ki az öt húszast a kocsmárosnénak. Mátyás király látta a kántor jószívűségét, azt mondta neki, jöjjön fel Budára a palotába a feleségével, őt szereti a király a legjobban. A kántor örömmel hazament, és ellújságolta feleségének a hírt. A kántomé zsörtölődött, és szidta az urát. Felmentek Budára. A trónteremben Mátyás magához vette a mentét. A kántor csak hüledezett: hogyan került a mente a palotába? Átkísérték egy másik terembe. Itt a király elmondta a báróknak, grófoknak és a főuraknak a történteket. Jutalmul az ő mentéjét adta, és azt, hogy a kántornak egy kérését teljesíti. A feleség egyre súgta a kántornak: — Aranyat, ezüstöt, gyöngyöt kérj! De a kántor kérése az volt, hogy Cinkotán kétszer akkora legyen az icce, mint máshol. A király teljesítette a kérést. A kántomé szidta a férjét: — Miért nem kértél aranyat? Csak mikor kikutatta a mentét, hallgatott el, mert tele volt minden zsebe arannyal. A KÖZSÉGI HAJDÜ Mátyás király lenn volt falun széjjelnézni, hogy dolgoznak a parasztok. Bemönt a községházhoz, oszt mög- látta a hajdú, oszt azt mondta neki: — Mit lopod a drága napot? Gyere, vágd a fát! Azt mondta Mátyás, hogy ő nem vágja a fát. A hajdú hármat végighúzott rajta, és azt mondta: — Vágd a fát, te görbe- orrú! Mátyás vágta a fát, és három darabra ráírta, hogy „Mátyás”, „Mátyás”, „Mátyás”. Mikor letelt a favágás ideje, a hajdú elbocsátotta. Mátyás elmönt, de a faluban maradt, és szállást kért. Abban a faluban három napig maradt. A harmadik nap bemönt a községházára. és előhívatta a hajdút. Azt mondta: — Három napja itt jártam, itt vágtam a fát. Nyisd ki a kamrát! Mátyás megkereste a három darab fát, oszt akkor mondta neki: — Vélem vágattad a fát, az én hátamra húztál hármat. Akkor bemönt a bíróhoz, és a hajdút elbocsáttatta. A MACSKA Mátyás királynak volt egy macskája, aki övés közben ott tartotta a gyertyatartót a király előtt. A szolgája egyször azt mondta, hogy a tudományt elhagyja a természetért, vagyis, hogy az állat ösztöne előrébb való, mint a tudománya. A király ezt nem hitte el. Mikor este a szolga szolgálta föl az estebédet, három egeret vitt be a zsebében. Mikor az elsőt elengedte. a macska csak ránézett, A király kezdett örülni. Amikor a másodikat eleresztette,' a macska megugrott. Mikor a harmadikat eleresztötte, a macska a gyertyatartót elhajította, és mögfogta az egeret. A szolgának lőtt igaza. A HÁROM LUSTA Mátyás király egyik országjáró kőrútján lusták után kutatott. Az volt a célja, hogy birodalma leglustább embereit felviszi a palotába. A királyi csatlósok egy nagy tölgyfa alatt három embert találtak a hűvösben heverészve. Megkérdezték tőlük, hogy miért nem dolgoznak a mezőn? Azok még szempillantásra sem méltatták őket. A csatlósok már ahhoz készülődtek, hogy el- agvabugyálják őket, amikor megérkezett a király. Miután megtudta, mi történt, nagyon megörült, hiszen Magyarország három leglustább embere hevert előtte. Bevitette őket az udvarába, ahol egy kis faházba költöztette őket. Egy ideig jól ment a dolguk. Szolgák gondoskodtak róluk. De egyszer a király megunta őket, és megparancsolta nekik, hagyják el a palotát. A lusták nem mozdultak. Erre a király meggyújtatta a faházat. A ház gyorsan elégett, de a tűz sem tudta kikergetni a lustákat, így mindannyian bennégtek. Beck Zoltán gyűjtése, Papp György rajzai A legrégibb győri épület Történelmünkről regél... Vándor, ha a három folyó városába visz az utad, ballagj fel a Káptalandombra, állj meg a székesegyház előtt! A legrégibb győri épület akkor maga regéli el neked „önmaga viszontagságos történetét”. A Boldogasz- szony tiszteletére emelt szentegyház egyidős a magyar katolicizmussal, hiszen első püspöki templomaink egyikének alapjait Szent István királyunk rakta le. Har- tyik győri püspök idejében, 1100 körül már háromhajós bazilika, amely később megrongálódott, és csaknem teljesen elpusztult. Ugyancsak román stílusban a Pok nembeli Omodé püspök építtette újjá a XIII. században. Kik varázsolták akkor újjá? Semmiféle adat nincs róla. Azt mondják, hogy a hazánkba telepített bencések vagy azok által képzett építők. A város lakossága egyre növekedett, nagyluchei Dóczi Orbán győri püspök akkor mindössze a mai oldalajtókig terjedő templomot na- gyobbította, gótikus stílusban átépíttette. Akkor már két tornya volt, és ez egyik legszebb magyar templomként emlegették. A Kont nemzetségbeli Hé- derváry János győri püspök a XV. század végén déli oldalához egy kápolnát építtetett. Napjainkban Szent László-kápolna néven a győri székesegyház dísze és nevezetessége. A törökdúlás újból csak pusztított az ősi templomon. Lőszerraktárnak, lóistállónak használták, az északi hájóját pedig fegyverraktárnak. Egyik tornya 1529-ben, a másik 1580-ban dőlt Le tűzvész, illetve robbanás következtében. A megrokkant templom csak a XVII. század elején fogadhatta újra a hívőket. Het- hesi Pete Márton, majd utódja a püspöki székben, a híres Naphrági Demeter igyekeztek újjáépíttetni. A romjaiban is megcsodált épületet 1639 és 1645 között Giovanni Battista Rava olasz építőmester — Draskovich György püspök megbízása alapján — renoválta. Az építésszel kötött szerződések a káptalan levéltárában megtalálhatók. Belőlük vannak bővebb ismereteink az eredeti, Szent István által épített templomról. Rava mester munkája nyomán eltűntek a csúcsíves Stílus elemei. A restaurálás a reneszánsz jegyében folyt tovább. -A templom megnagyobbodott, mert a déli hajó apszisában lévő sekrestyét Rava megszüntette, az északi oldalhoz új sekrestyét építtetve. Széchenyi György püspök fejeztette be a Draskovich által megkezdett munkát, 1680 körül készült el a torony, amely azután a második világháború áldozata lett. Szent László hermája A barokk művészet tulajdonképpen a XVII. századdal veszi kezdetét hazánkban. Mindez meglátható a győri székesegyházon is. Azt mondják, hogy a barokk építőművészet a reneszánsz stílus gazdagabb változata, ahol a szerkezeti elemek, az oszlopoknak és a párkányzatáknak is díszítő szerepük van. Zichy Ferenc püspök a barokk követelményeinek megfelelően az oszlopokat, a falakat színes márvánnyal borította. Akkor készültek a napjainkban is használatos padok, és a püspök akkor adott a kor egyik legnagyobb festőjének, Anton Franz Maulbertschnek megbízást a freskók, valamint az oltárképek elkészítésére. He- fele Menyhért alakította ki végül a templom belsejét mai formájában a XVIII. században. A templom 1908- ig semmiféle nagyobb átalakítási munkát nem végeztek, Széchenyi Miklós püspök szorgalmazására országos műemlékké nyilvánították. Aigner Sándor tervei alapján Győrből elszármazott egyetemi tanár, Csányi Károly építész végezte 1910- ben az újabb restaurálást. A II. világháborúban megrongálódott székesegyház az állam, valamint a katolikus egyház anyagi támogatásával!, az Országos Műemléki Felügyelőség irányításával épült újjá. Kincseket, felbecsülhetetlen értékeket rejt a győri Szűk Ödön felvételei — KS székesegyház. Közülük csak néhányat említünk. A leghíresebb a Héderváry-kápol- nában őrzött, Szent László király hermája néven ismert ereklyetartó, amelyet Báthory Zsigmond fejedelem kancellárja, a későbbi győri püspök, a már említett Naphrági Demeter hozott Győrbe. A magyar ötvösművészet leghíresebb remekéről 1400 óta vannak írásos emlékeink. Egykoron a Ko- lozsváry testvérek keze munkáját vélték az ereklye- tartóban felfedezni. Napjaink művészettörténészeinek viszont az a véleményük, hogy többször átalakították. A másik híres kincs az északi mellékhajó főoltárán, vastag ezüstkeretben elhelyezett Könnyező Mária-kép, amelyet Lynch Walter báró, clomforthi püspök hozott Győrbe, a XVII. század derekán Írországból, mert a hitéhez ragaszkodó főpapot Cromwell Olivér üldözte. A főoltár evangériumi oldalán áll a monumentális püspöki trón, amelyet a trónkárpittal együtt Mária Terézia pozsonyi koronázásán használtak. Gróf Zichy püspök vette meg, majd hozatta Győrbe. Végül álljunk meg egy percre az északi hajó apszisának külső falánál. Oda építették be a római korból származó úgynevezett Vic- toria-oltárt, és a Szíriából Győrbe helyezett római légió két emléktábláját. Imre Béla A templom alapjait Szent István király rakta le
