Békés Megyei Népújság, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-07 / 82. szám

Program a gazdasági átalakulásra II nemzetközi Kék Szalag Bizottság sajtótájékoztatója A nemzetközi Kék Szalag Bizottság programot dolgo­zott ki, melyet az új kor­mány figyelmébe ajánlanak Magyarország gazdasági át­alakulására. A bizottság, amely magyar és külföldi magánszemélyekből áll, és számos nemzetközi szerve­zet támogatását élvezi, pén­teken Budapesten, a Gellért Hotelben ismertette az új­ságírókkal a programot. Sylvia Ostry, a bizottság kanadai társelnöke elmond­ta, hogy nem reformokat, hanem alapvető változáso­kat javasolnak. Az ország kritikus időszakban van, amikor két lehetőség adott a gazdaság számára. Az egyik a gyors fejlődés fel­tételeinek megteremtése, a másik, az Európától, a fej­lett országoktól való lesza­kadás. összességében. —bár a lakosságnak jelentős áldo­zatokat kell vállalni — igen kedvezőek a gazdasági átalakulás lehetőségei. Nem­csak Magyarországnak, de valamennyi nyugati állam­nak érdeke, a békés és si­keres átmenet. Tardos Márton, a bizott­ság magyar társelnöke, úgy vélekedett: a sikeres átala­kítás csak hathatós külső támogatással valósítható meg. A bizottság által ki­dolgozott program a legfon­tosabb teendőnek a tulaj­donreformot tartja, mert minden megoldás alapja a magántulajdon jelentős bő­vítése. Emellett lényegesen erősíteni kell a monetáris rendszert, ugyanis piac nem működhet pénzügyi fegye­lem nélkül. Tovább kell folytatni az ár- és a bér­rendszer liberalizálását, és elkerülhetetlen a teljes gaz­dasági nyitás — állítja a Kék Szalag Bizottság. Éppen ezért szükséges, hogy az új kormány külön­leges intézkedéseket hozzon a magánvállalkozások tá­mogatására. Előre megálla­pított szabályok alapján, je­lentős számú vállalatot kell magánkézbe adni, de már ezt megelőzően szükséges, hogy a Parlament törvényt alkosson a privatizációról. A szakértők szerint is foly­tatni kell a szigorú monetá­ris és fiskális politikát. Ugyanakkor fontosnak tart­ják, hogy a kormány minél előbb nyilvánítsa ki elköte­lezettségét: megteremti a fo­rint konvertibilitását, s megalapozza a forint szilárd árfolyamrendszerét, hozzá­kapcsolva a magyar valutát Fenyítésjárvány az ismeretterjesztőknél? TITánia, TITánia... Hol volt, hol nem volt... — kezdhetnénk történetünket. A meseszerű kezdésnek az az oka, hogy akinek csak el­mondtuk a TIT Békés Megyei Szervezete dolgozóinak kál­váriáját, úgy hitetlenkedett, mint a szegény szabólegény le­endő anyósa láttán: ilyen nincs! A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés Megyei Szervezetének munkatársai — megelégelvén főnökük, a me­gyei titkár, dr. Krupa András sajátos vezetési stílusát —, gondoltak egy nagyot: január 22-ére félnapos figyelmeztető sztrájkot hirdetve világgá kiáltották, hogy tovább nem kí­vánnak vele dolgozni. Január 25-én arra a megegyezésre ju­tottak, hogy az esetet kivizsgáló bizottság munkájának be­fejezéséig egyik fél sem lép a nyilvánosság elé. Amatőr sztrájkotok A megyei titkár azonban bírósághoz fordult, kérve, hogy minősítsék már jogel­lenesnek a sztrájkot Ennek nem is volt semmi akadálya, hiszen Igencsak amatőr sztrájkolókról volt szó. A jogellenesség azonban for­mai hibák elkövetésében va­lósult meg, a munkaügyi bí­róság nem ' is vizsgálta a sztrájkot kiváltó okok igaz­ságát A TIT megyei elnöksége nemrég meghallgathatta a vizsgálóbizottság „félidei be­számolóját”, ám nem lett okosabb tőle, mivel tények helyett inkább csak a bizott­ság élményeiről értesülhe­tett. Miután az elnökség tagjai a jelentés javasolt el­fogadása helyett az ellenke­ző döntés meghozatalát fon­tolgatták, kiderült: kevesen vannak a határozathozatal­hoz. • A bizottság pedig egy kö­dösnek látszó utalással — az országos központ valamilyen állásfoglalására várva — még le nem zártnak tekin­tette munkáját, amelyet vi­szont az egykor sztrájkolók részrehajlónak .találtak. F6­(Folytatás a 3. oldalon) TAVASZ(i) szünet ’90 Fotó: Fazekán Ferenc BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG 1990. ÁPRILIS 7., SZOMBAT POLITIKAI NAPILAP Ara: 5,S0 forint XLV. ÉVFOLYAM 82. SZÁM A Szegedi Távközlési Hálózatépítő Üzem békési brigádja te­lefonkábelt fektet Medgyesegyházán. A hálózatbővítés ki­terjed Medgyesbodzás és Pusztaottlaka térségére is. Fotó: Gál Edit Olasz üzletemberek megyénkben valamely szilárd európai valutához. A lakosság való­színűleg csak akkor tudja elviselni a súlyosbodó ter­heket, ha sikerül megfelelő szociális védőhálót kialakí­tani, javítva a legrászorul­tabbak helyzetét. A bizottság szerint szá­mos nemzetközi kezdemé­nyezésre is szükség van az ország helyzetének javítása érdekében. így például lé­nyeges, hogy az ország az Európai Közösség társult tagjává váljon. Javasolják azt is. hogy egyes EFTA- országokkal kezdjen a kor­mány tárgyalásokat, sza­badkereskedelmi egyezmé­nyek megkötésére. Felül kell vizsgálni a KGST-országok közötti pénzügyi együttmű­ködési rendszernek a gaz­daságra és turistaforgalom­ra vonatkozó szabályait. Út hátán folt Sokkal többre az idén sem telik „Tűrhetetlen, rossz, elég­telen” — a szakmai minősí­tés szerint ezen kategóriák­ba tartozik megyénk közút­hálózatának nagyobb há­nyada, mintegy 60 százalé­ka. S aki rendszeresen jár­ja a megyét, tanúsíthatja, ez nem túlzás — legfeljebb más jelzőket használ. Sajnos számottevő javulás a közel­jövőben nem is várható. Ab­ból a pénzből, amit az idén az úthálózat fenntartására, felújítására költhet a Szol­noki Közúti Igazgatóság Bé­kés Megyei Főmérnöksége, mindössze arra futja, hogy a romlási folyamat lelassul­jon. Pedig voltaképpen még szerencsések is vagyunk, hi­szen az elmúlt tél enyhe volt, csapadékban Is sze­gény, így sehol sem okozott kárt a fagy, az olvadás. Ugyanakkor a szinte teva- szias január—februárban a nyárit megközelítő gépjár­műforgalom volt tapasztal­ható, s emiatt bőven van mit javítani-foltozni. Minderről, valamint az idei munkákról azon a teg­napi értekezleten volt sző, amelyen a Békés megyei szállítási bizottság tagjai vi­tatták meg — egyebek mel­lett — a megye közútháló­zatának állapotát. A közúti igazgatóság me­gyei főmérnökségének tájé­koztatója szerint ebben az évben a vállalat mintegy 100-110 kilométeren erősíti meg a 44-es számú főút asz­faltburkolatát, felújítja a megyeszékhelyen átvezető 44-es főút egy szakaszát az Élővíz-csatorna hídjával együtt, dolgoznak a 47-es főút egy szakaszán, és ja­vítják majd a Sebes-Körös hídját Körösladánynál, a gyomai Hármas-Körös-hi- dat, valamint az endrődi Hármas-Körös-hidat is. Folytatódik a kerékpárút­építés. illetve annak köz­ponti támogatással való megvalósítása. Ez a közpon­ti támogatás 6,6 millió fo­rintot tesz ki az idén. Nem először járnak oltasz üzletemberek megyénkben, hisz — elsősorban az ide­genforgalom területén — már régóta folynak tárgya­lások az érintett cégeikkel az együttműködés lehetőségei­ről. Ezért jött Békésbe két­napos tájékozódó látogatásra 8 szakember az itáliai L’Aquila városából. A dele­gáció tagjai közt van turiz­mussal, bútorgyártással fog­lalkozó üzletember, mérnök, szállodatulajdonos, tervező. Csütörtökön délután érkez­tek Gyulára, először a Hő­forrás Gyógyüdülőben foly­tattak üzleti tárgyalásokat. Továbbra is a védelem összeállításával van gondja Vigh Tibor edzőnek Békés­csabán. Noha Gulyás már edzett a hét végén, még kér­déses a játéka, miként a szerdán megsérült Mracskóé is. Az viszont tény, hogy Szenti kihagyja az MTK-VM elleni találkozót,' ugyanis „besárgult”. Talán ezért is történt a hét közepén: a Szarvasi Vasas NB Il-ben szereplő csapatának kapitá­nyát „villámmal” leigazolta a békéscsabai csapat. — Mivel csak két edzé­sen vett még részt a 29 esz­tendős Hegyi Gábor, való­színű. csak a kispadon kap helyet — mondta Vigh Ti­bor. — Kétéves szerződést kötöttünk a kitűnő védőjá­Ezután a békéscsabai Átri­um Kisszövetkezet és a Ther- mál Invest munkájával is­merkedtek, s a Békés Me­gyei Tervező Vállalatnál a tervezési és bútorgyártás! együttműködés lehetőségei­ről vázolták fel elképzelései­ket. Tegnap délelőtt a megye négy bútorgyártó szövetke­zetének képviselőivel talál­koztak a Gyulai Fa-, Fém- bútoripari Szövetkezetben. Ezután megbeszélést folytat­tak a Békés Tourist veze­tőivel, s ellátogattak a SZOT-üdülőbe és a Dürer Idegenforgalmi Kisszövetke­zetbe is. tékossal. s cserébe nyár kö­zepéig kölcsönadtuk Major Sándort. Tavaly március elején a viharsarkiak a Hungária körúton óriási meglepetésre, 3—2-re legyőzték a kék-fe­héreket. Akkor Csató, Sze­keres és Kanál volt a bé­késcsabaiak gólszerzője. Kö­zülük már csak Csató sze­repel a mai csapatban. A li­la-fehérek középpályása így látja az esélyeket: — Óriási bravúr lenne ha­sonló eredményt elérni most is, de azt azért kétlem, hogy sikerül megismételni. Min­denesetre jó lenne gólt rúg­ni az MTK-VM-nek, mert ez a budapesti pályán nem (Folytatás a 16. oldalon) Út az Édenbe Egy cigányfiú karrierje Nehéz családi háttér és szűkös anyagi körülményekkel a háta mögött a nyolcadik osztály elvégzése után, a jobb jövő reményében szobafestő és mázolónak jelentkezik az élénk tekintetű, kis cigánygyerek. 1970-et mutat a naptár. Az egykori kis cigánygyerekből 1990-re Orosháza irigyelt üzletembere lett. A nevét jól ismeri a környék; Farkas Imréről, az Éden Kft. ügyvezető igazgatójáról van szó. (Folytatás az 5. oldalon) Pontreményben? A labdarúgó NB 1 22. fordulójának sorsolása: MTK-VM—Bé­késcsabai Előre Spartacus 18.36; Jv.: Bognár (Márton B» Bal- lágy 1). Pécs—Csepel, Vasas—Bp. Honvéd, Bába ETO—Haladás, Vác—O. Dózsa, Debreceni VSC—Videoton-Walthaín, Veszprém— Tatabánya (valamennyi 18.30). Ferencváros—Siófok 18-30.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom