Békés Megyei Népújság, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-26 / 97. szám
1990. április 26., csütörtök o fl szeghalmiak példát mutatnak? A vállalat megszűnt, a dolgozók maradtak Ez év elején a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat a gazdaságtalan tevékenység miatt felszámolta a szeghalmi leányvállalatát. A dolgozók egy része együtt maradt, és márciusban megalapította a Monotil Kft.-t. Saját erőből — A vállalatnál jó szakembergárda találkozott — hallottuk Sándor Imrétől, a kft. ügyvezetőjétől, a volt leányvállalat igazgatójától —, kár lett volna szélnek ereszteni őket. Már a kezdet kezdetén eldöntöttük, csak a saját erőnkre számítunk. Már több átszervezést megéltünk, most végre a magunk gazdái akarunk lenni. Végül huszonkilencen vettük fel a 100-400 ezer forint közötti újrakezdési kölcsönt. Jelenleg az alkalmazottakkal együtt ötvenheten vagyunk. A központban három könyvelő, egy műszaki adminisztrátor és én dolgozom, a területen pedig három építésvezetőt, valamint egy telepvezetőt foglalkoztatunk. Megdöbbentünk, amikor megtudtuk, hogy nekünk is kettős könyvelést kell vezetnünk — sajnos, ezt jogszabály írja elő —, egyébként kisebb létszámmal is el tudnánk végezni a munkát. — Mekkora tőkével indult a kft.? Hogyan jutottak a telephelyhez és a szükséges gépekhez? — Tízmillió forintunk is összejött volna, de a jogszabály szerint az induló tőke csak hatmillió lehet. Az ingatlanokról és az ingóságokról, véleményem szerint, korrekt megállapodást kötöttünk a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalattal. A telephely területét és a központi épületet béreljük, a mozgatható épületeket, gépeket és eszközöket megvettük, ezeket két részletben fizetjük ki. Március óta — Az ÁÉV épp arra hivatkozva szüntette meg leányvállalatát, hogy a térségben nincs kellő számú fizetőképes megrendelő. Nem tartanak attól, hogy nem lesz munkájuk? — Korábban is mindig mondtam, hogy a térségben van elegendő építkezés. Eddig már 30-40 milliós értékű megrendelésünk van, év végéig az 50 milliót is elérnénk, ha bírnánk kapacitással. Jelenleg 30 milliós a tervünk, márciusban alakultunk meg, így az első negyedév 'kiesett. A Sárréti Tej Közös Vállalat szeghalmi üzemében most bővíteti Az ácsok zsaluznak és bizakodnak Fotó: Oravszld Fereno — Tájékoztatás Tájékoztatjuk a tisztelt közlekedőket, hogy Békéscsabán, a Bartók B. út—Dózsa Gy. út— Szabadság tér csomópontban gázvezeték-építési munkák kezdődtek április 4-én. A munkavégzés időtartama alatt — mely előreláthatólag 3 hónap — a Lencsés! lakótelep felől ' a Dózsa Gy. úton csak a menetrendszerű autóbuszok hajthatnak be. A Bartók B. úton a Nemzeti Bank előtti szélső forgalmi sáv lezárásra került, ezért az ebből az irányból érkező járművek esetében torlódásra kell számítani. Az adódó kellemetlenségekért elnézést kérve, javasoljuk a csomópont lehetőségek szerinti elkerülését. DÉGáZ Békéscsabai üzemigazgatóság „A magunk gazdái akarunk lenni” — érvelt Sándor Imre, a kft. ügyvezetője tűk, újítottuk fel az üzemcsarnokot, és beszéltünk egy raktár építéséről is. A Vésztői Körösmenti Termelőszövetkezetben április elején egy raktárszín teljes szerelési munkálatát végeztük el, és további 2-3 szín megrendelése várható. A Körösla- dányi Metakémiai Kisszövetkezet acélszerkezetű raktár és egy kompresszbrház kivitelezését ajánlotta. Vállaljuk magán lakóházak építését is. — A tagok a felvett hitelt vissza tudják fizetni? — Most is van és — úgy látom — a jövőben is lesz elegendő munkánk. A kölcsönt tíz évre vettük fel, de szeretnénk négy év alatt le- törleszteni. Egyébként a visz- szafizetést, a taggyűlés határozata szerint a kft. szavatolja. Garancia Látogatásunkkor a Sárréti Tej Közös Vállalat szeghalmi üzemében a kft. több dolgozója a kazánházban tevékenykedett. Nagy András kőműves 100 ezer forintos újrakezdési hitellel járult hozzá az induló tőkéhez: — Ügy tűnik, hogy két évre garantált a munkánk, reméljük, később sem maradunk megrendelés nélkül. Most jóval többet keresünk, mint annak idején az Állami Építőipari Vállalatnál, és ez is fontos szempont. Ha nyereségesek leszünk, akkor a hitelt négy év alatt vissza tudjuk fizetni. Az üzem másik részén az ácsok a készülő vasbetontámfalat zsaluzták. Dajka Józsefet egy pillanatra zavartuk meg a munkájában: — A végleges döntés előtt sokat töprengtem, „aludtam rá”. Kisiparosként nehéz megélni, mert kevés az építkezés, jobbnak láttam, ha a fölvett pénzt, azt a 300 ezer forintot, behozom a kft.-be — magyarázta a fiatalember. A kft. dolgozóinak elhatározása — hogy közös kockázattal megpróbálnak együtt boldogulni, a vállalat megszűnése után is. Ez például szolgálhat a munka nélkül maradónak. Molnár Lajos Tranzit-áram Magyar, szovjet, olasz, osztrák és Jugoszláv szakemberek nemrég meghatározták a Szovjetunióból Olaszországba vezetett áram magyarországi útvonalát. Az energiával a szovjet fél Ukrajna környéki gázturbinás villamoserőműveinek rekonstrukciójáért fizet az olasz Ansaldo-cégnek. Tizenöt év alatt mintegy 140 milliárd kilowattóra elektromos áram jut majd Olaszországba magyar, osztrák, és jugoszláv távvezetéken keresztül. A tranzitútvonal magyar szakasza Albertirsánál, a szovjet elektromos áram első magyar- országi állomásánál kezdődik. Itt lesz az olasz átvevőhely, ahol megmérik az érkező áramot. A már pieglévő magyar távvezetékrendszeren az áram fele Győrön keresztül Ausztriába; másik fele Zalaszentja- kabon át Jugoszláviába jut, hogy osztrák, illetve jugoszláv távvezetéken folytassa útját Olaszország felé. A tranzitálő országok, köztük Magyarország, tranzitdfjat kap Olaszországtól. A di] összegét a májusban soron következő ötoldalú római tanácskozáson döntik el. Mégiscsak kikerülhet az utcára? Védelem a „hajnali” élelmiszernek Rohanó világunkban néhányan már a hajnali órákban, nyitás előtt igyekeznek a legfontosabb napi élelmiszereket beszerezni. Izgatottan lesik a boltok előtti lerakóhelyeket, mikor érkezik meg a tejes a péksütemény-szállítmány. Ezután pillanatok alatt a magányos rekeszeknél teremnek, és egy-két gyors mozdulattal máris a szatyorban pihen az ingyentej, vagy a ropogós kifli. A hódmezővásárhelyi Ludescher Lo- ránd találmányával, az összecsukható élelmiszer-tároló konténerrel megoldható lenne a termékek hajnali védelme, és az időjárás viszontagságaitól, a különféle szennyeződésektől sem kellene „tartaniuk” az élelmiszereknek. Persze, hogy az ötlettől a megvalósulásig az út nem márványnyal kikövezett, az kiderül Krasznai Zoltánnak a szavaiból, aki a Tiszamenti Regionális Vízművek Gyulai Igazgatóságának igazgatóhelyettese. — A feltaláló fia a hódmezővásárhelyi ipari üzemegységünk vezetője — kezdi az igazgatóhelyettes. — Rajta keresztül szereztünk tudomást a találmányról, és kaptuk meg a termék egyedi gyártásának jogát, ami magyarul annyit jelent, hogy a konténert az országban csak mi gyárthatjuk. A gyulai kisker. igazgatójával, Ábrahám Györggyel folytatott beszélgetésünkön kiderült, hogy ők mintegy nyolcvan konténert helyeznének el Gyulán és környékén. Ugyanakkor a Köjál is örül a szabadalomnak. A gond csak az, hogy a Gyulai Városi Tanács feltételekhez köti a telepítést. — Milyen aggályaik vannak a tanácsi vezetőknek? — Kezdetben volt, aki kifogásolta, hogy az élelmiszertárolók rontják a városképet. Későbbi tárgyalásaink során annyiban változott a helyzet, hogy minden boltnál egyedi elbírálás alapján döntenek majd arról, hova szerelhető fel a Minden élelmiszertároló sorsáról külön döntenek Fotó: Fazekas Fereno tárolószekrény. Mi mindenesetre hajlandók vagyunk bármilyen színben szállítani. Még annyit, hogy a konténerek a gyalogosforgalmat sem zavarhatják, hiszen egészen vékonyra összecsukhatók. A városi tanács álláspontjáról Hild György műszaki osztályvezetőnél érdeklődtünk. —’Általános hozzájárulást valóban nem adhatunk, hiszen minden üzletnél külön- külön meg kell vizsgálni az összes körülményt — mondja az osztályvezető. — Azt, hogy mennyire zavarja a konténer a gyalogosforgalmat, és miként illeszkedik esztétikai szempontból az adott épülethez. Viszont akik igénylik az élelmiszertárolót, és az ottani feltételek megfelelőek, megadjuk a közterület-használati engedélyt. Különben egyáltalán nem vagyunk a találmány ellen, sőt én személy szerint igen hasznosnak tartom. Ny. L. Már 1003-an kaptak munkanélküli-segélyt flz elhelyezkedési kilátások tovább romlanak — Az első negyedévben 1003-an kaptak munkanélküli-segélyt megyénkben, a decemberi 538-cal szemben. De a tényleges munkanélküliek száma megközelíti a négyezret — mondja Selme- czi László, a Békés Megyei Munkaügyi Szolgálat irodavezetője a legfrissebb adatokról, majd folytatja: — Januártól március végéig létszámleépítést 47 alkalommal 29 munkáltató jelentett be irodánkhoz, ami összesen 374 embert érintett. A felkínált munkalehetőségek száma alig több mint hatszáz. Az elbocsátások prognosztizálása bizonytalan, alapvetően „lekövető” funkciót látunk el, a problémákkal csak akkor szembesülünk, amikor a munka- nélkülivé vált férfiak és nők felkeresnek bennünket. Egyébként a foglalkoztatási alapból április 15-ig munkanélküli-segélyre 8 millió 826 ezer, átképzési támogatásra pedig 7 millió 234 ezer forintot fizettünk ki. — A megye mely településein jelent legnagyobb nehézséget az elhelyezkedés? — Békéscsabán, Szarvason és Békésen. — A munkanélküli-segélyek ugrásszerű növekedéséből következtethetünk-e arra, hogy az oly sokszor emlegetett szerkezetváltás, ha lassan is, de elkezdődött a Viharsarokban? — Nem, inkább egyfajta létszámracionalizásának lehetünk tanúi, ami leginkább BÁLLÁ ENDRE, VICZIÁN MÁRIA nejlontasak- és reklámtáska-készítő kisiparosok automata bélyegzőjét, személyi igazolványát és számlatömbjét eltulajdonították. Használatuk 1990. április 21-től érvénytelen. A megtalálót jutalmazzuk! a szakképzetlen, alacsonyan kvalifikált dolgozókat érinti. — Ezek szerint arról sincs megbízható felmérés, hogy mire számíthatunk a következő hetekben és hónapokban? — Átmeneti időszakban élünk, a tervgazdálkodás már nem, a piac pedig még nem működik. A sötétben tapogatózunk, a vállalatok sem látnak tisztán. Csak az vehető biztosra, hogy tovább nő a munkanélküliek száma. — Ha minden ilyen bizonytalan, képlékeny, akkor a munkaügyi szolgálati iroda egyáltalán mire készülhet fel? — Arra, hogy a tőlünk telhetőt megtesszük a munkanélkülivé váltak mihamarabbi elhelyezéséért. A megye hét településén — Békés, Gyomaendrőd, Gyula, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szarvas és Szeghalom — alakítottunk ki körzetközpontot. Áttértünk a számítógépes nyilvántartásra és közvetítésre, hogy gyorsítsuk az ügyintézést. Másrészt igyekszünk minél több embernek megfelelő átképzést biztosítani. A pereventív, megelőző intézkedések eddig a pályakezdőknél vezettek eredményre. — Ha már a pályakezdőkről esik szó, a gimnáziumot végzettek közül tudomásom szerint már 1989-ben is sokan hiába kerestek munkát ... Természetgyógyászat iránt érdeklődő, szakvizsgával rendelkező ORVOS PÁLYÁZATÁT VÁRJA VÁLLALKOZÁS! Ákupunktúra jeligére az orosházi hirdetőbe. — Sajnos tavaly már sok szakközépiskolás is ebbe a kategóriába került, 400-an nem tudtak elhelyezkedni. Annak ellenére, hogy számukra nyolc átképzési tanfolyamot szerveztünk, s ezeken 230 fiatalember vett részt. Az ezévi kilátások még rosszabbak a kiírt ajánlatok szerint. — A vállalkozásokat ösztönző úgynevezett újrakezdési kölcsön az egyik valós alternatívát jelentheti a valahol feleslegessé vált munkaerő hasznosítására. Hányán vették igénybe megyénkben a maximum 400 ezer forintos lehetőséget? — A megyei tanács 2 ezer 309 embernek adott engedélyt idén a kölcsön felvételére, a pénzintézetek ebből 1406-ot igazoltak vissza. Az átfutási idő azonban két hónap is lehet, így ez utóbbi szám minden valószínűség szerint nagyobb. A jelenlegi konstrukció önmagában nem elégséges, új módozatok kellenének, lehetőleg hitelek formájában, mert a szigorú feltételeknek sokan ma egyszerűen nem felelhetnek meg. — S mi történik akkor, ha a munkanélküliek száma ugrásszerűen nő meg megyénkben, az elhelyezkedés a mainál nagyságrendekkel nagyobb problémát jelent? — Irodánk a foglalkoztatást alapvetően befolyásolni nem tudja, egy ilyen esetben központi intézkedésekre lenne szükség. Lovász Sándor ÉPÍTKEZŐK, FIGYELEM! Fenyőfűrészáru kapható a METÁLTEXTÉRT KFT. telephelyén, Mezőkovácsháza, Hunyadi u. 2. Tel.: (69) 11-656 vagy (69) 11-024, Zengő Károly ügyintézőnél.
