Békés Megyei Népújság, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-25 / 96. szám
1990. április 25., szerda o EHESS kamara Megalakult az állatorvosi Állatorvosok. Volt idő, amikor a falvak „császárai** közé tartoztak, máskor pedigr igyekeztek elnyomni e hivatás művelőit, valahová az agronómus és fáz állatgondozó közé, félútra. Szerencsére, ez utóbbi törekvés nem Járt sikerrel, ám a fokozott érdekvédelem nagyon elkél az állatorvosoknak. Ok pedig rájöttek, há saját maguk nem állnak a sarkukra, mástól se várhatnak védelmet, ezért a közelmúltban megalakították a Békés Megyei Állatorvosi Kamarát. — Régen, még 1945 előtt, működött egy állatorvos- egyesület, de mint oly sok intézményt, ezt is megszüntették — mondja dr. Mile Sándor, a Békés Megyei Állatorvosi Kamara elnöke. — A Medosz majd a Közalkalmazottak Szakszervezete látta el az állatorvosok érdek- védelmét, több-kevesebb sikerrel. Inkább kevesebbel. Társadalmi megbecsülésünk egyre hanyatlott, ezért úgy gondoltuk, hogy szükség van egy hatékony érdekvédelmi szervre, és ezt a kamara keretében látjuk biztosítottnak. Kapták magukat és ki- léptek a szakszervezetből, vagy csak más névvel alakítottak egy újabb szervezetet? — Nem, dehogy. Aki akar, továbbra is tagja marad a szakszervezetnek, sőt törekszünk az együttműködésre Közösen talán hatékonyabban tudunk fellépni. A szak- szervezet is megújulófélben van, s ez jó, hiszen a bizalom jócskán megcsappant iránta. Ráadásul a Közalkalmazottak Szakszervezete — ahová az állatorvosok egyik része is tartozik — sok más munkaterület érdekvédelmét is el kell hogy lássa, ezért megoszlik a figyelme. Milyen tervei vannak az állatorvosi kamarának? — Széles körű vita, sokfajta javaslat meghallgatása után elkészítettünk egy alapszabályt, amelynek lényege az állatorvosok szakmai, erkölcsi és anyagi érdekvédelmének biztosítása. Dolgozunk egy kamarai törvényen is, tudja mindenki, hogy milyen magatartási formák várhatók el tagjainktól. Pillanatnyilag még nem tisztázottak a jogosítványaink, ám szerencsére a munkahelyi vezetőink figyelembe veszik és méltányolják a véleményünket. így van jól, hiszen egy családba tartozunk, ahol viták ugyan lehetnek, de ártana az ügynek, ha az asztalt egymásra borogatnánk. Jelent-e ranggt egy állatorvosnak, ha kamarai tag? — Kizárólag tőlünk függ, hogy mennyire tudjuk tartalommal megtölteni az új szervezet lehetőségeit. Békés megyében 183 állatorvos dolgozik, s alig egy hónap alatt 127-en léptek be a kamarába. Demokratikusan választottunk elnökséget, úgy, hogy minden szakterület képviselve légyen. Igyekszünk bevonni a kollégákat a közös munkába, érezzék sajátjuknak a közösséget, s az új arcok, friss ötletek segítsenek a kamarai munkában. Tagdíjainkból máris kiadtunk egy újságot, részt vállalunk a szakmai továbbképzésekben, és mindenekelőtt arra törekszünk, hogy hitelesebbé tegyük önmagunkat. Gyorsan változó világunkban a mezőgazdaság is rohamos átalakulásnak néz elébe, Ad valami fogódzót az állatorvosok számára a kamarai tagság? — Különösen, ha megerősödik a magánállatorvosok intézményrendszere, akkor lehet fontos számukra egy tekintélyes kamara. S ez nemcsak a mezőgazdaság várható átalakulása miatt van így, hiszen az állatorvosok — pénzben ki sem fejezhető módon — szolgálatot látnak él az ember egészségének védelmében is. Óvjuk a közösséget az állatról emberre terjedő fertőzésektől, ott vagyunk az élelmiszerek ellenőrzésénél, ott az állat- és környezetvédelemben, s az élet számos területén. Hivatásunk teljesítéséhez jogos önbecsülésre van szükségünk, hogy méltó megbecsülést 'kapjunk a társadalomtól. Ezért az ügyért kíván fáradozni az állatorvosi kamara. A. T. Mi lesz veled, mezőgazdasági termelés? úgynevezett piacosodást szolgáló intézkedésekkel, sajnos a kistermelés szinten Itt a tavasz, a pultokon már hetek óta megjelent az első primőr. A legtöbb fogyasztó számára azonban szinte megfizethetetlen áron. Számukra egyelőre csupán a szemrevételezés lehetősége adatik meg. De azok sem élvezhetik igazán a tavasz friss ízeit, akik alkalmanként vásárlásra szánják el magukat. A kiegyensúlyozatlan kereslet miatt legtöbbször régi, fonnyadt zöldségért kénytelenek a vevők borsos árat fizetni. Pedig a kistermelők ez évben is kellő mennyiségű és minőségű árukínálattal jelentkeznek a kereskedőknél. Ugyanis miközben a választások előtti, számunkra eddig ismeretlen politikai csatározásoktól volt hangos az ország, a sajtó, ők tették a dolgukat, ugyanúgy, mint eddig. Am hogy kemény munkájuk ellenértékét ez évben fedezi-e az árbevétel, azt egyelőre egyikőjük sem tudja. Ugyanis továbbra is diktál a kereskedelem. Vásárlási szándékát még mindig nem a fogyasztó, illetve a vevő érdekei moti1 válják, hanem az elérhető legnagyobb haszon. Mert hogyan is gondolkodik a magyar kereskedelem? » Minél kevesebb láruval, minél több hasznot elérni. Es sajnos ezt, a kistermelést megfojtó „hiénaelvet”, mindaddig lehet érvényesíteni, ameddig a gazdálkodó kicsik és nagyok nem iképesek egységesen fellépni, közösen összefogni, hogy bojkot- tálják a „diktátor” felvásárlót. Az elmúlt évtizedekben, ha nem is volt hathatós érdekvédelem, ha kistermelőt képviseletről nem is beszélhettünk, azért az úgynevezett központi gazdasági árszabályozással az utolsó vagy az utolsó utáni percekben többnyire sikerült megakadályozni azt, hogy a kistermelés szintje kritikus pont alá süllyedjen. . De vajon mi lesz most? A régi mechanizmusok még érvényben vannak. Am az tartását jelentő biztosítékokat is kiiktattuk az „áramkörből”. Könnyen előfordulhat, hogy a mezőgazdasági kistermelés visszaesése meglepetést okoz az alakuló új kormány számára. Tény, hogy a vidék lakossága is a változásokra voksolt. Az sem kétséges, hogy rendkívüli várakozással tekint a számukra előnyöket ígérő pártokra, főleg a kisgazdákra. Csakhogy, ima már a pártok, túl a választásokon, a kormánykoalíció pilléreiként aligha képesek sikraszállni a pillanatnyi regionális termelői érdekekért. Az egyetlen hatalomra került potenciális agrárpárt, a kisgazdák sem lépnek. De valószínűleg egyébként sem vezetne jóra, ha a régi struktúra érvényesülne ismét az érdekképviseletben. Hiszen meglehetősen rosszak a tapasztalataink arról a volt TOT-érdekképviseleti rendszerről, amely a politikai és gazdasági hatalom birtokosaként egyben a termelői érdekképviseletet is ellátta. A kisgazdapárt megújuló érdekképvise- létére is aligha lehet egyelőre számítani. Cgy tűnik, az újjászerveződött parasztszövetség még mindig a kisgazdapárt szárnyai alatt pihen. A hangjukat sem hallani, pedig volna mit tenni bőven, még akkor is, ha a felszin csendesnek tűnik. Szomorú tény az is, hogy a látszatra átalakuló, jelszavaiban a kistermelői érdekeket is felvállaló hajdani TOT és helyi szervezetei, a Teszövök sem mozdulnak kényelmes irodáikból. Pedig a szövetkezetekbe tömörülő magyar parasztság, a mezőgazdaságból élő vidéki lakosság horribilis pénzeket áldozott és áldoz ma is az érdek- képviselet fenntartására. Tehát mondhatjuk azt is, hogy minden van, fde még sincs semmi. Hogyan tovább? Rákóczi Gabriella Üzleti érdekből se lehessen... Kurzus — vállalkozóknak Az erdészek szeretnék megnyerni a környezetvédők támogatását ahhoz, hogy a pillanatnyi üzleti érdekekből ne lehessen az országban százhektárszámra kivágni az erdőket — mondotta Mátrai Gábor, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium főelőadója az MTI érdeklődésére az- • zal kapcsolatban, hogy több térségben terveznek — külföldi täte bevonásával — erdőkivágással együttjárú fejlesztésieket. A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság nemrég már előszerződést is kötött a londoni székhelyű Mannái Prosperties Limited céggel vegyes vállalat alakítása céljából. Ehhez a vállalkozáshoz nagy erdőterülettel, s az ott található létesítményekkel járulna hozzá a magyar fél'. Az angol az eredeti tervet már módosította, így a területre építendő golfpályát kisebbre méretezik. Az elképzelt két szálloda, üdülőfalu, golfpálya, szabadidőközpont létesítéséhez viszont így is mintegy 70 hektár erdőt kellene kivágni az egyre inkább fojtó levegőjű főváros szomszédságában. A gazdaság a napokban adott be kérelmet az engedélyezés ügyében a MÉM-hez. Ez az irtás egy 6-8 ezer hektáros erdőtömbbe ékelődne, nehezebbé téve az erdő egészének művelését. Az idegenforgalom miatt valószínűleg fenntartanák a 8 ezer hektáros, bekerített, egykori állami protokoll- vadászterületen is az indokolatlanul felszaporított, a természetes vadeltartó-ké- pesség 5-6 szorosát elérő vadállományt. Ez a nagy- mennyiségű vad teljesen tönkreteszi nemcsak a friss telepítéseket, de az egész erdőt. Sokkal alkalmasabb területeket is lehetne találni egy ilyen üdülőcentrumnak a főváros közelében — tette hozzá a szakértő. így példáiul a csíki hegyeknél, ahol nem lenne szükség ilyen nagyarányú erdőikivágásra. Igaz, itt nem tudna ekkora arányban részt venni az üzletben a parkerdőgazdaság. A terv magyarországi támogatói hangsúlyozzák; hogy több száz hektár erdő- telepítésre alkalmas terület áll még rendelkezésre, hogy pótolják ezt az irtást. De ezeken a területeken — Mátrai Gábor szerint — az irtástól függetlenül is erdőt kellene telepíteni. Jelzéseket kaptunk arról is, hogy hasonló céllal, a Vértesben 120 hektárnyi erdőt kívánnak igénybe venni. Mindez pénzügyileg kedvezőnek tűnik, de a környezetvédelmet tekintve elfogadhatatlan. A környezetvédők segítségével bizonyára eredményesebben emelhetnénk fel a szavunkat az erdők ilyen kiárusítása .ellen — mondotta a MÉM főelőadója. Hazánkban egyre többen vállalkoznak és sokan fontolgatják, hogy milyen új tevékenységbe kezdjenek. Mindkét csoportot segíteni kívánja az SKR Stúdió „Vállalkozások menedzselése” című kurzusa. Előbbiek a munka szervezéséhez, akik még csak tervezik a vállalkozást, azok a cégépítési tevékenységhez kapnak rendkívül hasznos tanácsokat. A témakörök közt szerepei például a sikeres vezetés filozófiája, a munkatársak kiválasztása, a tennivalók szervezése. Az ország több városában zajlott le nagy sikerrel a kurzus. Megyénkben is nagy az érdeklődés, ezért Békéscsabán. a Vasutas Művelődési Házban kívánják megszervezni — előreláthatólag szeptemberben. Elsőként a Tárgyalástechnika című kurzus kezdődik, ennek időtartama hat hét. Ez idő alatt elsajátíthatják a hallgatók a biztonságos fellépést, a konfliktusok eredménye« megoldására való képességet. A Tárgyalástechnika alapot ad az SKR Stúdium további kurzusainak elvégzéséhez. A stúdió bemutató foglalkozására április 27-én 10 órakor várják az érdeklődőket Békéscsabán, a Vasutas Művelődési Házban, ahol Péter Gábor stúdióvezető és munkatársai adnak tájékoztatót. K. k. re jelzi, hogy a belkereskedelmi forgalom is visszaesik, • a múlt évinél szerényebbek lesznek az Idén az exportlehetőségek Is. A statisztikusok megállapítása szerint — ameny- nyiben állami intervencióval nem támogatják a sertéstenyésztőket — ellátási nehézségekkel és jelentős mennyiségű valutát igénylő húsimporttal kell számolni. Valamelyest — 0,7 százalékkal — kevesebb aa idén a baromfi Is. Az első negyedév végén, egyötödével kevesebb termelőszövetkezet tartott tyúkfélét, mint IMS. március 31-én. Az állomány Jelenleg 68,8 millióra tehető. lavább csökken az állatállomány A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése azt mutatja, hogy idén az első negyedévben tovább csökkent az ország állatállománya. A március 31-el állapot szerint, a szarvasmarha-állomány 1 millió 837 ezer volt, ez 5,4 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban. Az adatok tanúsága szerint ikét év alatt a vállalatok 7* ezerrel, a kistermelők 8 ezerrel ' csökkentették szarvasmarháik számát. A kistermelőknek nemcsak a saját állománya csökkent, kevesebb szarvasmarhát vállalnak kihelyezett gondozásra Is. A sertésállomány 98 ezerrel, Ul százalékkal megapadt egy év alatt, a március végi összesítés szerint az állomány 8 millió 457 ezer. Am a sertéstenyésztésben főként a vállalatok fogták visz- sza tevékenységüket, a kistermelők több sertést nevelnek, mint korábban. 871 ezren foglalkoznak sertéstenyésztéssel, ám, szinte kizárólag csak saját felhasználásra, vágásra. A sertéstenyésztés csökkenése előFotó: Gál Edit Nyár a fólia alatt
