Békés Megyei Népújság, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-20 / 92. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. ÁPRILIS 20., PÉNTEK " Ara: 4,30 forint , XLV. ÉVFOLYAM 92. SZÁM Indítvány a kamatadó visszatérítésére Ülésezett a Minisztertanács Kompromisszumok a Parlament alakuló ülésszaka előtt Több mint 30 téma szere­pelt a Minisztertanács csü­törtöki ülésének napirend­ién; ezek tekintélyes hánya­dát a kormány megtárgyal­ta, egy részüket pedig a kö­vetkező kormányülés napi­rendiére utalta át — mond­ta Bajnok Zsolt kormány­szóvivő az MT-ülést követő sajtótájékoztatón. A kormány foglalkozott a tudományos fokozatokról és minősítésről szóló 1983. évi törvényerejű rendelet módo­sításával. Döfttése értelmé­ben az előírásban szereplő (Folytatás a 3. oldalon) Szűrös Mátyásnak, a Ma­gyar Köztársaság ideiglenes elnökének meghívására újabb konzultációt tartottak csütörtökön a Parlamentben az új Országgyűlésbe beju­tott pártok vezető képvise­lői és a független képvise­lők megbízottja. A tanácsko­záson az Országgyűlés ala­kuló ülésének legfontosabb tennivalóit, a várható napi­rendet vitatták meg a részt­vevők: Antall József, a Ma­gyar Demokrata Fórum el­nöke, Tölgyessy Péter, a "Szabad Demokraták Szövet­sége, Torgyán József, a Füg­getlen Kisgazda-, Földmun­kás- és Polgári Párt, Pozs­(Folytatás a 3. oldalon.) Medgyesegyházán az Agrometál Kft.—ÁFÉSZ feldolgozóüze­mében szilvásgombócot formáznak az asszonyok. A kész gombócokat hűtőkocsikban szállítják Békéscsabára, a Hűtő- házba Fotó: Veress Erzsi Középpuntban a romániai menekültek helyzete II finn nagykövet Békéscsabán A nemzetközi közvéle­mény'jórészt már lezártnak tekinti a romániai mene­kültek ügyét. Sokan úgy vé­lik, a Ceausescu-rendszer bukása után ez a gond au­tomatikusan megoldódik. Hogy mennyire nem így van, azt leginkább a mene­kültüggyel foglalkozó hazai hatóságok tudják. Mint ar­ról már hírt adtunk, az el­múlt hetekben sok magyar nemzetiségű román állam­polgár érkezett Erdélyből. Telítettek a befogadóállo­mások, az átmeneti táborok jó része ismét üzemel'. So­kan családostól települnek át, s nem kis gond mun­kát, lakást keresni számuk­ra. A decemberi események után megindult a segély- szállítmányok áradata Ma­gyarországról és jó néhány nyugati országból Románia felé. Finnország az elsők között nyújtott segítséget, s előkelő helyen áll az ado­mányok nagyságrendjét te­kintve. A finnek — kétnem­zetiségű ország révén — együttérzéssel: figyelik az erdélyi kisebbség helyzeté­ről érkező riasztó híreket, s továbbra sem zárkóznak el a segítségnyújtás elől. A menekültek helyzetéről, gondjairól kívánt tájékozód­(Folytatás a 3. oldalon) „Aranyláz” Békéscsabán Európában újra reneszán­szukat élik az aranyéksze­rek, amolyan kisebbfajta aranyláz dúl. Egy-egy míves gyűrűre, nyakláncra, ön­kéntelenül is odafigyel az ember. S ha mindezt száz­számra — vitrinben — kiál­lításon láthatjuk, akkor már akár jó programnak is kí­nálkozik. Minden bizonnyal így lesz ez sokak számára mától, egészen május elsejé­ig. Békéscsabán, a Körös Hotel különtermében kiállí­táson mutatkozik" be a sváj­ci Helvétia ékszerkereskedés bécsi íjzletének aranyékszer- és óraparádéja. A bemutató előtti napon, tegnap dél­előtt tájékoztatták a sajtó munkatársait a kiállításról. Békés Dezső, a Déli Hírlap Kft. ügyvezető főszerkesztő­je elmondta: napjainkban a vállalkozások korát éljük, a miskolci Déli Hírlap miután kft.-vé alakult, széles tevé­kenységi körbe kezdett, melynek csupán része az árubemutatók és kiállítások szervezése, rendezése — ter­mészetesen tisztességes ha­szonért. Osztrák partnerek­kel karöltve szerveztek már fegyverbemutatót, sportszer- és sportruházati kiállítást, a Suzuki céggel autószalont, s most már hosszabb ideje, ez­úttal Békéscsabán a Helvé­tia órás- és ékszerészcég ter­mékei kerülnek 'a nagykö­zönség elé. Először Miskol­con csodálhatták meg az érdeklődők a legkülönfélébb ízlésű, értékű és a mai nyu­gati ékszerdivatnak megfe­lelően készült arany medá­lokat, láncokat, karkötőket, fülbevalókat, brosstűket, márkás órákat, valamint a kft. ajándéktárgyait és rek­lámanyagait. Megtudhattuk azt is: a kiállítás már fél Magyaror­szágot bejárta, s mindenütt vonzó volt — biztosan most is az lesz — a belépőjegy mellé adott, 500 schillinges vásárlási utalvány, melyet a cég bécsi üzletiében egy aranyékszer-vásárlásnál be­számítanak. A csabai kiállí­tás zárásaként, május else­jén, a látogatók között öt értékes nyakláncot, negyven kvarcórát, minden háromezer látogató között egy brilliáns gyűrűt sorsolnak ki, s amíg a Jkészlet tart, egy féldrága­kővel kedveskednek min­den látogatónak. A vállalko­zók bálján rendezendő di­vatbemutatón a manökenek a bemutatott ékszerekkel vo­nulnak fel, s a bál egyik leg­értékesebb tombolatárgya lesz egy márkás óra. A Helvétia óra- és ékszer- kiállítás Békéscsabán a Kö­rös Hotelben naponta 9-től 18 óráig várja az érdeklődő­ket. — sz — Pezseg a határ „Pezseg a határ!” — fe­lelte a kérdésre, hogy tud­niillik: ^,Mi újság a földe­ken?” — az egyik nagyüzem szakembere. Az idén a szo­kásosnál előbb láthattak hozzá a kora tavaszi mun­kákhoz, jelenleg pedig a legnagyobb tavaszi feladat, a kukoricavetés van soron. A tegnapi napon három me­zőgazdasági nagyüzemet, ez­úttal három állami gazdasá­got kerestünk fel az említett kérdéssel: — Mi újság a ha­tárban? Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát — Aszály van, annak el­lenére, hogy most esett egy kevés — kezdi a beszélgetést a legnagyobb probléma em­lítésével Spániel József, a kombinát növénytermesztési főágazatának igazgatója. — A mostani téli tározócsapa­dék 60 mm-rel volt keve­sebb, mint az ötvenéves át­lag. — De nem csupán ez a 60 mm hiányzik a talajból. — Nem, sőt! Az elmúlt hat esztendőben — az ötéves át­laghoz képest • — egyévnyi csapadék kiesett, halmozó­dik tehát a talajban a víz­hiány. Ez meg is látszik, a viszonylag korán vetett cu­korrépa csak egyszer kapott (Folytatás a 2. oldalon) A megye egyes területein alig esett — másutt annyi zúdult alá rövid idő alatt, hogy áll a víz a szántóföldön. Felvételünk Békéscsaba határában készült Fotó: Veress Erzsi Nyolcszáz tonna krómcserzett bőrforgács Hörösladány határában A veszélyes hulladéknak nincs gazdája? Mint arról tavaly szeptemberben beszámoltunk, Körösla- dány határában — a falutól három kilométerre — megkö­zelítően 800 tonna, 500 köbméter krómcserzett bőrhulladék található, ami — igaz nemrég nyilvánították azzá — má­sodfokú veszélyes hulladéknak számít. A nagy mennyiségű bőrforgács a Budapesti Bőripari Vállalat helyi üzeméből ke­rült ki, ezt az üzemet a Körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Termelőszövetkezet tartotta fenn. Mi történt ta­valy szeptember óta? A közelmúltban ennek néztünk utá­na. A helyszínen megállapít­hattuk, hogy a bőrhulladék ma is a gödör alján pihen. Gyulán., a Körkövizig kör­nyezetvédelmi, valamint ha­tósági osztályán megtudtuk, hogy a Köjál megvizsgálta az ivóvízkutakat és a talaj mélyebb rétegeit, megállapí­totta, hogy közvetlen kör­nyezetszennyeződés nem tör­tént, csupán a talaj legfel­sőbb rétegében mutatható ki kisebb mennyiségben a króm. Ennek ellenére az el­helyezési módja a veszélyes hulladékok átmeneti tárolá­sára vonatkozó jogszabály­nak nem felel még. A kor­mányrendelet végrehajtási utasítása a tároló tervezése­kor számtalan követelményt ír elő, de ebben az esetben már egy kialakult helyzet­tel állnak szemben, amit va­lami módon mégis rendezni kell. A bőripari vállalat és a körösladányi termelőszö­vetkezett között 1987-ben lét­rejött megállapodás szerint a technológia mellett az alapanyag, a késztermék és a hulladék is a vállalat tu­lajdona. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom