Békés Megyei Népújság, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-19 / 91. szám
1990. április 19., csütörtök o igraimaA Békéscsabai Állami Gazdaság telekgerendási mini szövőrészlegében mindössze 6 gépen dolgoznak az asszonyok. Az itt szőtt pamutszálas pólóanyagokból a gyomaendrődi részlegben varrnak kész pólókat, melyek szinte teljes egészében nyugati exportra kerülnek. Képünkön Botocska Pálné a szálat ellenőrzi az egyik gépén. Fotó: Veress Erzsi Hagyományőrzés, kalákában Romániából, a Kovászna megyei Szárazajtóról érkeztek vendégek a napokban Okányba. Egy nemrég létrejött testvérkapcsolat eredményeként. kapta e meghívást az ottani „Búzavirág” Hagyományőrző Együttes. Hogy miként? Erről a csoport vezetőjét. Székely Zoltán Csabát kérdeztük tegnap délelőtt. — Amikor az okányiak eljöttek Szárazajtóra, hogy felvegyék településünkkel a kapcsolatot, a templomkertben bemutattuk a lakodalmasunkat. Ök videóra vették, s miint megtudtuk, itthon tetszést arattak vele. Ezért gondoltak arra, hogy meghívnak minket... — Mindez mikor történt? — Ügy három hete érkezett a meghívás. Szerencsére gyorsan el tudtuk intézni az útleveleket, úgyhogy 13-án, pénteken harmincán vonatra ültünk, hogy eleget tegyünk a kedves invitálásnak. Azóta bemutatkoztunk Zsadányban. kétszer Okány- ban, s készülünk Orosházára is. '— Kikből áll az együttes? — Táncosokból, zenészekből1 ... Annak idején, mikor létrehoztuk a csoportot, diákjainkból állt össze a csapat. Ök mára már fel- cseperedtek, ezek a fiatalok jöttek el most Okányba. — Diákjairól beszélt? Értsem ez alatt, ha éppen nem hagyományőrző csoportot vezet, akkor tanít? — Igen. Egy magyar iskola igazgatója vagyok. És nem csak az én érdemem, hogy létrejött ez a csoport. Péter Attila kollégám és mindkettőnk feleségei legalább annyit fáradozott élet- rehívásán. mint én ... — Miért tartották fontosnak, hogy e formáját válasszák a hagyományok megőrzésének, hisz’ ha jól tudom, önöknél székely földön még korántsem a múlté mindaz, amit színpadra visznek... ? —- Vallóban nem, de ha hagyjuk elveszni, ha időben nem gyűjtjük, s nem dolgozzuk fel a szokás-, a zene-, s a táncanyagot, akkor az erdélyi magyarság léte kerül végveszélybe. Mert máig is sanyargatnak minket, s mi kultúránk megőrzésével is ellenálltunk. Arról nem beszélve: azon túl, hogy létkérdés számunkra mindez, élményt is nyújtunk nézőinknek színpadi feldolgozásainkkal. Erre valók a tánc- és dalbetétek ... * * * Hogy miféle hagyományokat elevenítenek meg a színpadon a „Búzavirág” együttes fiataljai? Erről a csoport másik alapítóját, Péter Attilát kérdeztük. Megyei verseny Szeghalmon Ki tud többet földrajzból? Ma, április 19-én, Békés megye 10 gimnáziumának 29 tanulója, a szeghalmi Péter Aifilrás Gimnáziumban méri össze földrajztudását. Ilyen jellegű vetélkedésre először tavaly a szarvasi Vajda Péter Gimnáziumban került sor, most a szeghalmiak szeretnének ebből hagyományt teremteni. A verseny elsődleges célja a földrajz népszerűsítése, valamint az, hogy szereplési lehetőséget nyújtson a továbbtanuló diákok részére. Délelőtt Vaszkó Tamás, a szeghalmi gimnázium igazgatója megnyitója után, a résztvevő harmadik-negyedik osztályos tanulók teszt jellegű írásbeli feladatokat oldanak meg, majd délután a tíz legjobb eredményt elérő az általános természeti, valamint gazdasági földrajz kérdései köréből szóbeli döntőn bizonyítja tudását. A tanulók felkészültségét háromtagú zsűri bírálja el, ennek tagjai: dr. Mészáros Rezső, a földrajztudományok doktora, a JATE Természettudományi Karának dékánhelyettese, a zsűri elnöke; dr. Rakonczai János, a földrajztudományok kandidátusa, a Békés Megyei Tanács V. B. tudománypolitikai titkára és Mlhalik Jenő, általános iskolai vezető szaktanácsadó. Reméljük, e nemes vetélkedőből a szeghalmiaknak valóban sikerül hagyományt teremteniük. - m. I. Földrengés San Franciscóban? A Magyar Távirati Iroda Belföldi Főszerkesztősége szerdán 16 órakor telefonon értesítést kapott egy budapesti székhelyű magyar vállalattól: San Fran- clscó-t leányvállalatukkal beszéltek telefonon és a beszélgetés idején — az ottani jelzés szerint — a városban földrengés kezdődött. Kaffka György, a Graphisoft vállalat elnökhelyettese közléséhez hozzátette: a telefonértesítés szerint az emberek kifutottak az utcára, ugyanígy tettek a leányvállalat szakértői Is. További részletek nem Ismeretesek, mivel a telefonvonal megszakadt. * * * Távoli, igen erős földrengésre figyeltek fel a Magyar Tudományos Akadémia budapesti szeizmológiai központjában szerdán délután. Néhány perccel 16 óra előtt jobbra-balra igen nagy kitérésekkel mozdult el a jelzőtű a budapesti, a piszkéste- től és az uzdi szeizmográfok adatait összesítve. A kitérések jellegéből megállapítható, hogy Magyarországtól nagy távolságra, igen nagy földmozgásról van szó — erősítette meg a California földrengésről érkező első külföldi híreket a budapesti obszervatóriumban Mónus Péter ügyeletes tudományos munkatárs az MTI érdeklődésére. Még fél órával a nagy kitérések első észlelése után Is rendkívül erős rezgéseket érzékeltek a műszerek Ez azzal magyarázható, hogy a hullámok egy része többször is megkerüli a földet. A hullámok mintegy 8-10 kilométert tesznek meg másodpercenként így «z első érzékelés időeltolódása körülbelül 15 percre tehető. Mónus Péter elmondta, hogy az észlelt rezgések nagysága a földmozgás erősségére utal, jellegükből pedig arra lehet következtetni, hogy milyen távolságban történt a földrengés. — A székely lakodalmasról' már szóltunk, mely végre kihagyások nélkül színpadra kerülhet. Néhány hónapja még minden vallásos részt ki kellett hagynunk, hogy „színpadképes” legyen a produkció. Egyébként aránylag nyugodtan dolgozhattunk, hagytak minket, míg el nem jutottunk a megyei versenyig. Onnan aztán magyar csoport már nem juthatott tovább ... — Az imént arról beszéltünk, életük mely eseményeit vitték színpadra? — Például azt. miként toborozták katonának a legényeket. Vagy a május elsejei zöldágállítást... De két, már nem élő hagyomány-, a fonó és a itolifosztás is színpadkész, csakúgy, mint a máig is gyakorolt kukorica- fosztás, mely jó alkalom a közös danolásra, legenda- és viccmesélésre... — Ügy tűnik, Önöknél az ősi rituálé nem veszett el a múltban. — Azért van miért aggódnom; Például ott a kaláka. Régen, ha valaki házat épített. eljött az egész falu. Ma már csak ha leég a ház, akkor segít mindenki. Egyébként csak a rokonság áll össze egy-egy nagyobb munkára ... Pedig csupán az összetartás lehet a biztosíték arra, hogy átvészeljük e nehéz időket. — Kívánok hozzá erőt, s kitartást! Nagy Ágnes Látogatóban szegény rokonoknál. Kép egy baromfiudvarból Fotó: Veress Erzsi Értekezlet a kultúráról Hódítanak a (Folytatás az 1. oldalról) zetelemzését. Hogy ott és- akkor mi hangozzék el, azt ma leginkább maguk a művészek (legyenek azok hivatásosak, vagy amatőrök) tudják megfogalmazni. Ezért is került sor tegnap Békésr csabán a két említett bizottság közös értekezletére. A kétórás megbeszélés Klampeczki Béla művelődési osztályvezető-helyettes ösz- szefoglalójával kezdődött. Elmondta, hogy a megyében kétszázötvenegy amatőr csoport tevékenykedik, körülbelül 8 ezer taggal. Egyes művészeti ágakban hiányzik a felnőtt korosztály (példágiccsőzikék ul képzőművészek, bábosok), máshol pedig éppen az utánpótlás jelent gondot (például népdalkörök). De sorolhatnánk tovább! A megyében élő nemzetiségiek arányához mérten a nemzetiségi csoportok száma sem túl biztató. A legkisebb településeken gátat szab a művészeti tevékenységeknek az elnéptelenedés s az értelmiségiek hiánya. A kultúra finanszírozásából a gazdálkodó és társadalmi szervezetek fokozatos kivonulása tapasztalható. Ehhez kapcsolódva vannak, akik az anyagi támogatást a lakosságra hárítanák, ám mindez megfelelő életszínvonal nélkül elképzelhetetlen. A továbbiakban vita folyt arról, mi a különbség az amatőrizmus és a hivatásosok között. Aztán meg arról, hogy az egyre inkább piacosodó kultúrában vajon hogyan lehetne megőrizni az igazi értékeket, szemben azzal a szellemi szabadfoglalkozású amatőrrel például, aki giccsőzikéket árul a békéscsabai posta előtt... A vita végszavát végül is ■'Klampeczki Béla és Gortka István építőművész mondták ki: — Mindannyian ugyanazt akarjuk: a kultúra Békés megyében a továbbiakban Is megtartsa hadállásait. S ha már a színvonaltalan gices hódít a kultúra piacán, legalább a sajtó foglalkozzon az eddigieknél többet az igazi értékekkel. Ez talán némi elégtételt jelenthet... —ria— Esőcseppek görbe tükre Kedden ránk zuhant az égi áldás. Tengerré vált Békéscsaba belvárosa, s a víz- rengetegben békésen, bosszúsan vagy közömbösen evickéltek a járókelők. Az elegáns hölgy szépen sminkelt arcát harag torzította el. Hiába igyekezett, hogy megvédje drága tűsarkú cipőjét az átázástól, bele-belecsúszott egy-egy tócsába. Szőke hajára, melyet nemrég emelt tökélyre egy költői ihletésű fodrász, ócska nejlonszatyrot biggyesztett, amúgy ma- mókásan. A fiatal anyuka büszkén konstatálhatta: használt a sok családi illemtanóra. Az esőköpennyel, esőcsizmával felszerelt apróság ugyanis minden vízzel telt ároknál illedelmesen megkérdezte: Anyu, beleléphetek? A mama ilyenkor bólintott. Igaz, a kis nadrág csurom víz lett, de lám csak, milyen jólnevelt a gyerek. Es ez megér egy kis plusz mosást! A Tarzan külsejű férfi ügyet sem vetett az égből rendületlenül nyakába csörgő hideg zuhanyra, ráérősen nézgelődött az utcán. Valiig érő ihaján, szakállán, mosószert talán még sohasem látott ruháján csordogált a víz, minden piszok örök ellensége. A fiatal pár többedmagával húzódott az árkádok alá. Nagyokat kacagtak az esőn, a járdán rohanó „mókás” embereken, s ha elfogyott a mondanivalójuk — mi mást is tehettek volna? — rendületlenül csókolózlak. Az öltönyös, nyakkendös fiatalember egyfolytában szórta az átkokat. Már majdnem végig ért a sétálóutcán, s még mindig nem nyílt ki az a fránya esernyő. Rángatta, cibálta, de az átkozott gomb megmakacsolta magát. Ezt már nem tűrhette tovább! Jókorát vágott „szófogadat- lan” esővédőjével az egyik ház falára, aztán a legközelebbi kukába dobta. A jól megtermett asszonyság alaposan felszerelkezett eső ellen. Hátán egy madzaggal rögzített, műanyag palást fityegett, elöl egy — leginkább a jköztisztasági munkások ruhájának színét idéző — térdig érő kötény. Így beöltözve tekert kerékpárján méltósággal, mint a mesék ama bizonyos rosszhírű nő személye a söprűnyélen. Szinte vártam, hogy járművén felemelkedjék a levegőbe, ahol még mindig komor felhők álltak csatasorban, s elrö- püljön valahová, messze, messze... — gubucz — ‘I.,.. V %!/ .-«irt Horgászlesen a Körösökön Fotó: Gál Edit
