Békés Megyei Népújság, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-14 / 88. szám

NÉPÚJSÁG 1990. április 14„ szombat o Láttam ott boldog embereket is... Vendégként a békési szociális otthonban Itt találtunk egymásra... Ispotály, szegényápolda, menház, kórház, szegényház — ezek voltak az 1873-ban már létező békési szociális otthon koronként változó elnevezései. „Békés városá­nak lakói a történelem so­rán sokat szenvedtek a sze­génységtől, természeti csa­pásoktól és betegségektől, járványoktól” — írta Pető Mátyás a békési szociális otthon történetéről szóló is­mertető füzetében. Ma ez az otthon Eperjesi József igaz­gatósága idején 300 lakó életében próbálja helyettesí­teni a családot. Megyei mód­szertani intézmény lett nem­régiben. Egyik feladata az idősekről való gondoskodás lehetőségeinek. módszerei­nek kidolgozása és eljutta­tása a megye többi hasonló szociális intézményébe. A hasonlóság csak a funkció­ra vonatkozik, mert a bé­késcsabai és a csorvási he­tes napközin kívül aligha ta­lálunk máshol megfelelő el­helyezésű. idősgondozó in­tézményt. Az általános ké­pet zsúfoltság jellemzi, egy- egy lakó számára karnyúj­tásnyi birodalom lut, és a gondozók erőn felül küsz­ködnek az adottságokkal. Ezért is fontos annyira az egyházak, magántársaságok, vállalkozók időseket felka­roló törekvése. Sokfélék az öregek Nagyüzem a békési ott­hon. ezen már változtatni lehetetlen. Bár a családias, kisebb otthonoké a jövő, ezt régen tudják a szakembe­rek. A békésihez területi gondozási centumként tar­tozik a város négy idősklub- ja. a szociális étkeztetés ügye, a helyre és ágyra vá­(Folytatás az 1. oldalról) Fodor László alelnök Tóth Balázsnak, az MTI munka­társának elmondotta, hogy a Gazdasági Kamara szüksé­gesnek ítéli az állami hiva­talok, azok háttérintézmé­nyei, általában az állami bü­rokrácia finanszírozásának csökkentését. A költségve­tést azért is szükséges je­lentősen lefaragni, mert ez a magyar gazdaságra nehe­zedő mostani inflációs nyo­mást nagymértékben csök­kentené. Az új kormánynak egyben teljesen új adófilo­zófia kidolgozását ajánlja az MGK. Ennek keretében csökkenteni kellene az adó­kulcsokat átlagosan mintegy 5-10 százalékkal, s az adó­rendszeren belül szűkíteni kell a kivételek, kedvezmé­nyek körét. Az adószínvo­nal, az adókulcsok mértéké­nek csökkentése jelentős mértékben növelheti a vál­lalkozói kedvet, és a na­gyobb számú vállalkozás Szász István 93 éves, de a reggeliét maga készíti rók előgondozása. A három­száz lakóért 186 ember dol­gozik. Négy pavilonban ve­zetnek a végeláthatatlan fo­lyosók, tarka függönyökkel és zöldellő virágokkal, az ötödik — a felújított régi épület — valamivel kisebb a többinél. A korszerű, kom­fortos élet minden lényege­sebb feltétele — a fodrász, az orvosi rendelő, a ragyo­gó tiszta fürdőszobák, 2-4-6 ágyas lakószobák — adott. A legtöbben persze nem er­re vágynak életük estéjén. Szívesebben üldögélnének egy öreg csempekályha mel­lett. szerény lakásban is, csak közelükben lenne, vagy igényt tartana rájuk a csa­lád. Sokakat utolsó forint­jukból kiforgatva, szükség­telen bútordarabként lódí­tották a végső állomásra, van aki önszántából jött és olyan is akad. aki soha se- hoi senkivel ki nem egyez­ve meg nem békülve élt. Az bizony itt is összeférhetet­len. Látogatásunkkor szomorú­ak az otthon irányítói: hét­közepére már kilenc idős embert ragadott el a lakók közül valamelyik vírus okoz­ta betegség, vagy szövődmé­nyei. Bár gyakori látogató a ..kaszás”, mégsem lehet megszokni soha az effajta aratást... Vajon tudjuk-e követni az árváltozásokat? — Nagy ez az intézet — mondja Hüttner Vilmos igazgatóhelyettes —, de az otthonosságot megpróbáljuk biztosítani. Főként az egy épületben lakók tartanak össze. Sajnos, a sok jórava- ló, netán elesett idős ember összességében — a kisebb adókulcsok mellett is — több pénzt biztosíthat az ál­lami költségvetésnek. A Gazdasági Kamara ja­vasolni fogja az új kor­mánynak, hogy átfogó prog­ramot dolgozzon ki a gaz­daság belső működése felté­teleinek megteremtésére. En­nek részeként ajánlatos len­ne olyan pénzügyi szabályo­zást kimunkálni. amely nagymértékben csökkentené a gazdaságra nehezedő inf­lációs nyomást, többek kö­zött a vállalatoknak nyúj­tott hitelek kamatszínvona­lát. A kamarai vezető szerint á magyar gazdaság három legsúlyosabb problémáját, a rubelelszámolású export és a haddipari megrendelések csökkenése következtében fellépő feszültségek kezelé­sét, valamint a likviditási válságot egységes kormány- programmal kellene orvo­solni. Ennek keretében a fi­zetési gondokkal küzdő vál­Hégely Gábor a növények ápolója, az ö érdeme is az intézet 1600 cserép virága mellett vannak gyógyultnak mondott, vagy gyógykezelés előtt, alatt álló alkoholisták is, akik bizony feldúlják a rendet. Feltétlenül szüksége van mihamarébb a megyé­nek alkoholistákat ápoló szakosított szociális ottnon- ra. — Bizonytalanok vagyunk a jövő miatt is — szól Se­bestyén Sándor gazdasági igazgatóhelyettes. — A vál­tozó világban a helyi önkor­mányzatok megértik a szo­ciális otthonok jelentőségét. Az Egészségügyi Miniszté­rium évente 115 ezer forin­tot elegendőnek tart 1-1 idős eltartására. Most még bizto­sítva van ez a pénz. de va­jon tudjuk-e majd követni az árváltozásokat? A leg­magasabb gondozási díj mindössze 2070 forint, ezt a legtöbb jövedelmű gondo­zott fizeti — de nem fedezi a költségeket. Olyan lakónk is van harminc, akinek sem­milyen jövedelme sincs, és az intézettől kap havi 200 forint zsebpénzt. fl lakók leikébe kell látni — Az egyházak sokat se­gítenek az idősek lelki ápo­lásában — világosít fel a metálhigiénes csoport veze­tője, Kovács Istvánná, Eszter. — Ide többségükben serült emberek érkeznek, akiknek nehezen megy a beilleszke­dés. A főnővér, Püski Imréné, Anna ugyancsak a földön jár; — Aki teljesen önellá­tó. az mindössze a lakók 10 százaléka, 42 százalék ágy­ban fekvő, gondozásra szo­ruló. A hozzátartozók több­ségével jó a kapcsolatunk. Persze érkeznek vádaskodó lalatokat szelektíven kellene kezelni. Központi interven­ciós alapot ajánlatos létre­hozni azoknak a vállalatok­nak a megsegítésére, ame­lyek saját erőfeszítés útján ugyan nem, de bizonyos anyagi támogatással képesek megvalósítani a rubelelszá­molású piacokról dollárel­számolású piacokra történő váltást. A tartósan fizetés- képtelen, valamint a piac­váltásra távlatilag sem al­kalmas cégek felszámolását viszont rövid időn belül meg kell kezdeni. A Gazdasági Kamara sze­rint lehetővé kell tenni, hogy a vállalatok azokat a hite­leket, amelyeket 1987 előtt nem saját döntéseik alapján, hanem központi elvárások­nak, beruházási elképzelé­seknek megfelelően vettek fel, egyszerűen leírhassák. Visszafizetésükre a fedezet­len fizetési megbízások je­lenlegi magas szintje miatt amúgy sincs sok remény, vi­szont a leírás tisztázná, hogy A lakók szépítik a kertet Fotó: Kovács Erzsébet levelek, előfordulnak peres, örökösödési ügyek. Némely ember szégyenkező lelkiis­meretét így próbálja elaltat­ni. Levélben megkeressük a szociális otthonba készülő­ket, az ide érkezőket pedig megpróbáljuk hasonló egész­ségi állapotú, vérmérsékletű emberek közé elhelyezni. Az első két hét a legnehezebb. A munkánk alaptétele: mennyire értjük meg a .la­kókat, tudunk-e gondolkod­ni a fejükkel? Beszélgetünk az áoolási díj bevezetéséről, mely sze­rint minimális juttatásért a családtagok otthon gondoz­hatják beteg hozzátartozói­kat. Enyhít-e az intézkedés a szociális otthonok zsúfolt­ságán. netán többen vállal­koznak az idősek gondozá­sára otthon? A válasz nem túl biztató, ez az intézkedés gyenge kísérlet a súlyos szo­ciális gondok megoldásira. Annyi a kizáró ok, oly ke­vés a pénz, hogy kevesen engedhetik meg maguknak ezt a luxust. Bekopogtatunk egy kelle­mes, tiszta szobába. Az itt élő Pista bácsi és Hermina néni élete kész regény. — Mielőtt idejöttem, a végsőkig el voltam kesered­ve — meséli a hamiskás mosolyú, barna szemű bá­csi. — Egy esztendeje te­mettem el a feleségem, a „jó rokonok” mindenünkből kiforgattak, aztán mehet­tünk, amerre láttunk. A ka­rácsonyt már szociális ott­honi lakóként töltöttem. Az­tán itt kikaptam ezt a 67 éves kislányt magamnak. ín 83 vagyok, még jó, hogy hozzám jön. A szemük csillog, kezük összefonódik, együtt nevet­nek. ök itt találtak a bol­dogságra ... Bede Zsóka mely vállalatok gazdálkod­nak jelenleg nyereségesen, illetve veszteségesen. Az új kormány gazdasági programjának keretében olyan intézkedéseket kelle­ne előirányozni, amelyek fel­gyorsítanák a külföldi tőke bejövetelét. Ajánlatos a je­lenleg önigazgatási vállala­tok minél gyorsabb privati­zálása, ennek során azon­ban az Állami Vagyonügy­nökségnek partnerként, nem eladóként kellene fellépnie a külföldi féllel folytatott tár­gyalások során. Fodor László hangsúlyoz­ta. hogy az új kormánynak minden szempontból vállal­kozásbarát gazdaságpolitikát kellene folytatnia, és ennek .során újabb jelentős lépése­ket szükséges tenni az im­portliberalizálás útján. A vállalkozásélénkítő program a magvar gazdaságban kíná­latbővülést eredményezhet­ne. és ez is a növekvő inf­láció ellen hatna. Egyidejű­leg az úi munkahelyterem­tő beruházásokat is határo­zottabban szükséges támo­gatni. mivel a munkahelyek tömeges megszűnése követ­keztében a piacgazdoság el­ső időszakában jelentős számban növekedhet a mun­kanélküliek száma. fl Gazdasági Kamara javaslattervezete az új kormánynak Ki mennyi prémiumot vett fel? Nyílt levél Farkas Miklós volt tsz-elnöknek Tisztelt Farkas Űr! Meglepve olvastuk a Békés Megyei Népújság 1990. március 24-i számában megjelent nyilatko­zatát. Ezen nyilatkozat szerint úgy érezzük, hogy ön ben­nünket, nagyréti parasztokat, enyhén szólva hülyének tart. Bár öntől mást nem is várhattunk. Hogy mennyire nem iga­zak az állításai, azt konkrét tényekkel tudjuk bizonyítani. Ugyanis majdnem mindnyájunknak, ezen cikk aláíróinak, megvannak a beadási könyveik, amiknek alapján az ötvenes években a Lenin—Sztálin-féle sátáni eszme magyarországi pribékjei nyomorítottak bennünket, parasztokat. Először: nem a tsz-átlagról, hanem a nagyréti földekről Írunk. A könyvek szerint — és ennek inkább van alapja, mint az ön felelőtlen kijelentéseinek — katasztrális holdan­ként 25 aranykoronát érnek a földjeink. Akárhogy is szá­molunk, ez hektáronként 43,6 aranykorona. Tehát igenis na­gyon jól tudjuk, hogy földjeink kiválóak, tehát nem fedi a valóságot, amit ön állít a cikkben, hogy nem érnek fabat­kát sem. Akkor hogyan lehetséges, hogy a lányának kimért hobbikertet nyolcszoros áron tudta eladni, ha nincs értéke ön szerint a nagyréti földeknek? Reméljük, ezt ön sem hi­szi komolyan. Másodszor: ön, mint diplomás, nem veszi észre "hogy el­lentmondásokba keveredik. Ugyanis egyik nyilatkozatában azt állítja, hogy értéktelenek ezek a nagyréti földek, a má­sikban rekord terméseredményekről hozsannázik. 11 millió évi nyereségről az 1989-es évben. Igaz, az egyik elődje, An- dó Pál mindig azt mondta: „Amíg van grafitceruza meg ra­dír, addig a terv mindig teljesül”. A nagy hozamokat el is hisszük, mert tapasztaltuk, amikor még dolgoztunk, hogy termett már itt hektáronként 50-60 tonna paradicsom, 45-50 tonna cukorrépa (és ami még kint maradt a cukorrépa-táb­lákon), továbbá 5-6 tonna búza, stb. Csak nem akarja azt elhitetni velünk, hogy ön varázsolta ezeket a nagy termés- eredményeket a nagy agrártudományával ezeken, az ön ál­tal leértékelt, „művelésre alkalmatlan földeken”. A termés- eredmények önmagukért beszélnek és minket igazolnak. Földeladás. Az a véleményünk, hogy ezzel a teljesítmény­nyel elvinné a Tiszántúlon a babérkoszorút. Alapos munkát végeztek derék jogászával együtt. Ki hiszi azt el önnek, hogy a monori, a kisfényesi, a nagy fény esi, Gyeraj-, a B I-es tábla Békekert felőli területe, valamint a nagyfényesi szesz­főzdéi tábla egy része nagyüzemi művelésre alkalmatlan. Legalábbis mi nem. önöknek nem számított, hogy mit tar­talmaz a jogszabály, csak dőljön a pénz. Amit pedig a nagy- réti parasztokkal müveitek ezzel kapcsolatban, abból arra lehet következtetni, hogy önökben kettőjükben a humani­tásnak, emberségnek egy parányi szikrája sem létezik. Igaza volt annak a világhírű orosz tudósnak, aki a sztálini őrület előtt, a '20-as évek végén Amerikába emigrált. A '30-as években megjelent egy könyve, amelyben megjövendölte a bolsevizmus rémtetteit. Többek között azt is megírta, hogy a bolsevizmus kiöli az emberekből a humánus érzést. Az ügyet a magunk részéről befejezettnek tekintjük. Semmiféle észrevételre vagy nyilatkozatra nem reagálunk. Arra azért kíváncsiak lennénk, hogy a földjeink eladásá­ból származó pénzt mire fordították és ki mennyi prémiu­mot vett fel. Tisztelettel: Alberti György tsz-nyugdíjas. Szabó Ede tsz-nyugdíjas, Zelenyánszki András, Novak Mihály, Feledi János; Bohus János, Zelenyánszki Mihály Üresek az istállók Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom