Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-19 / 65. szám
1990. március 19.» hétfő (Folytatás az 1. oldalról) A sportcsamoki nagygyűlés után, a közel 3 ezer fős tömeg tüntetéssé szerveződött át, így tiltakozva a földeladások és az agrár lobby kiváltságai ellen, A Szent István téren a kisgaz- dák felavatták Gyöngyösi István kisgazdapárti külügy. miniszter emléktábláját a római katolikus templom és a városi tanács közötti épület falán, ahol 1930 és 1948 között lakott. A párt megyei elnöke, dr. Zsíros Géza avatóbeszédében utalt arra, hogy a viharsarki kisgazdák számos nagy államférfit adtak az országnak, hiszen a békéscsabai Gyöngyösi István külügyminiszter mellett Tildy Zoltán köztársasági elnök Szeghalomról, B. Szabó István államtitkár Békésről és Szabó Árpád földművelődésügyi miniszter Mezőberényből került az országos vezetésbe. „... hihetetlen boldogság Pénteken este Gyulán, a Kohán Képtár előtt — a gyul&i polgártudat szerveződésének egyik hagyományos színterén — szabad ég alatt rendezte választási gyűlését a Magyar Demokrata Fórum gyulai szervezete. Először Kiss Gy. Csaba, az országos elnökség tagja szólt a megjelentekhez: — Idefele jövet eszembe jutott, hogy Budapestről Gyulára utazva Európából Európába érkezünk. Gyulát sokáig reakciós városnak tartották, noha csak arról volt szó, hogy az itt élők megőrizték európaiságukat Kifejtette, hogy az MDF igyekszik leleplezni azt a folyamatot, melynek keretében a vállalatvezetők, a menedzserek, a helyi hatalom képviselői átmentik hatalmukat; a tegnapi kommunista párttitkárok, vállalat- vezetők most szeretnének tőkések lenni. — De ne legyenek afelől sem kétségeink, hogy ebben a folyamatban nemcsak az állampárt vesz részt, hanem az ellenzéki pártok egyike, másika is — mondotta. — Tavaly a kerek asztal-tárgya. A választópolgár, tágabb értelemben pedig a magyar nemzet felelősségéről, vagy inkább felelőtlenségéről beszélt több ízben is Fekete Gyula író, a Magyar Néppárt elnöke azon a szombat délelőtti békéscsabai nagygyűlésen, ahol a mintegy 20 főnyi közönség szinte elveszett az ifjúsági ház nagyés egyben megrendítő számomra, hogy 87 éves koromban szólhatok ismét magukhoz, Békés megye földet szerető népéhez...” Íme csak egy mondat a szónokló Szentesi András tiszteletbeli megyei elnök érzelmileg telített, megrendítő, néha-néha el'csukló hangú, valóban utolsó politikai beszédéből ... Végül Mázán Mátyás, a városi tanács elnöke mondta el, hogy bár először — a régi beidegződések miatt — értetlenül álltak a kisgazdák kérése előtt, mert rögtön arra gondoltak, milyen évfordulóhoz lehetne kapcsolni az emléktábla-avatás napját, majd hozzátette: ma már a városnak senki nem mondhatja meg, mikor és milyen személyeknek állít emléktáblát. Büszkék lehetünk Gyöngyösi Jánosra, akinek munkásságáért a város is tisztelettel adózik. R. G. Fotó: Veress Erzsi lásokon, amikor a privatizáció vad és ellenőrizetlen formái ellen felemeltük szavunkat, az SZDSZ-képvise- lői éppúgy nem írták alá ezt a dokumentumot, ahogy az akkori MSZP-t képviselők sem. Figyelmeztetett a békés átmenet fontosságára is: ha Magyarországon szélsőséges politikai harcok, utcai ösz- szetűzések alakulnak ki, s kicsi lesz a választási részvétel, akkor Európa nem fog ránk figyelni, s megszűnik az eddig élvezett bizalom. Ezután dr. Lipták András képviselőjelölt lépett a mikrofonhoz: — Mély meggyőződéssel állíthatom, hogy véget ér a vidék kirablása, méltánytalan hátravetettségünk. Az MDF már a lakitelki induláskor felismerte, hogy a nemzet felemelkedése, a vidék és a főváros, a megyeszékhelyek és a szerepkör nélküli települések között meglevő különbségek felszámolásával érhető csak el. Az önkormányzatok révén megszabadulunk a központi szervek és a megye gyámkodásától is. Az MDF termének széksoraiban. Az elnök érettségink évének nevezte 1989-et, amely világ- történelmi jelentőségét tekintve a kétszáz esztendővel ezelőtti francia forradalom évéhez hasonlatos. Az emberek közönnyel, olykor gőggel figyelik, ez a többtucatnyi párt hogyan küzd a kegyeikért, s közben nem A hite vált valóra Gyöngyösi János emléktábláját még lepel borította. A szónoki pulpitus körűi hatalmas tömeg. A mikrofon előtt Szentesi András^ egy 8« éves sovány parasztember. Nem akarok hinni a szememnek, hogy eljött, hogy kilábalt szívinfarktusából, hogy beszél, hogy elragadja a hév, az emlékezés. A volt kisgazdapolitikus Idézi, hogy akkor sem volt könnyű, hogy erre a népre mennyi megpróbáltatás szakadt. Gondolatait azonban nem tudta befejezni. Hangja megbicsaklott, ■ a mikrofon előtt összeesett. A mentő bevitte a kórházba, onnan kaptuk a bírt, hogy meghalt. Megrendülve ülök a szerkesztőségi asztalnál. Önkéntelenül bukkan fel bennem egy hajdan volt emlék. Március vége lehetett. A békéscsabai Május 1- Tsz kertészetében a hollandágyak tövében beszélgettünk. Idős parasztemberek vettek körül minket. Akkor Is Gyöngyösiről beszélt, meg a kisgazda- gyűlésekről, felvonulásokról, amikor a környező tanyákról beszekereztek az emberek a városba. — Te Bandi, lesz még kisgazda gyűlés? — kérdezte egyikük. — Nem tudom, de szeretném megérni. Mennyi év telt el azóta! Hiszen ez valamikor a ’«0-as évek elején történhetett, amikor még a remény is hiheteUennek tűnt, hogy feléled valaha a kisgazda- párt, melynek Békéscsabán fiatal kora óta tagja és vezetője volt Szentesi András. Aki ismerte, tisztelte értelmes, világot gondolataiért, emberséges magatartásáért. Minden halál szomorú és megrendítő. De van szép halál Is. Es az övé az volt. A hite vált valóra. S. J. követel! a helyhatósági választások mielőbbi megtartását. Az időközben Gyulára érkezett dr. Bethlen István, az MDF gazdasági szakértője beszédében leszögezte: a magyar mezőgazdaságot rendbe kell hozni. Ez azt jelenti egybem, hogy az egész magyar gazdaságot a fejéről a talpára kell állítani, mivel jövőbeli gazdaságunk alapját a mezőgazdaságnak kell képeznie — Mi a kisgazdákat természetes szövetségesünknek tartjuk, de a ’47-es földosztás kérdésében nem tudunk egyetérteni velük. Földet annak kell adni, aki meg tudja, meg akarja művelni azt, még ha előtte nem is volt földtulajdona. A munkások, a vállalkozók pedig — tisztességes munkáért tisztességes bérhez jutva — legyenek a középosztály részévé. A magyar gazdaságot a szociális piacgazdálkodás alapjaira kell helyezni. A vállalkozók ellen ható parag- nafusdzsungelt pedig ki kell irtani — mondotta dr. Bethlen István, K. A. J. veszik észre, hogy a polgárok bőrére történik minden. A szabadság egy dologtól mindenesetre megfosztja őket — figyelmeztetett —: a panaszkodás, a mutogatás jogától. Szavazók milliói nem érettek a választás történelmi felelősségére, amely akkor is a vállukat nyomja, ha nem járulnak az urnákhoz március 25-én. Nem érzi a nép azt a- páratlan történelmi pillanatot, amikor külső erők nem aikarják befolyásolni a magyarországi változásokat; amikor az egymással szemben álló nagyhatalmak egyaránt nekünk szurkolnak. Az elnöki beszéd a néppárt nemrégiben tett indítványára is kitért, nevezetesen arra: a pártok számoljanak be anyagi helyzetükről. „A külföld úgy avatkozik be milliárdokkal a bél- ügyeinkbe, hogy hovatovább kormányozhatatlanná teszi az országot. Több mint furcsa ugyanis, hogy a pártok anyagi helyzete között százszoros különbségek vannak. Ez a tény meghatározhatja a szavazás végeredményét. Jó lenne tudni tehát, hogy milyen erők akarják befolyásolni a magyar választásokat” — mondta a szónok. A magyar gazdaságot elemezve, Fekete Gyula a fizetésképtelenséget emelte ki, kezdve a vajszívű külföldi hitelezőkkel, akik újabb és Színpompás divatbemutató előzte meg szombaton este a szeghalmi művelődési központban a Magyarországi Szociáldemokrata Párt választási gyűlését. Ezen Szi- lágyi Gábor, az MSZDP külügyi titkára tartott csaknem egyórás előadást a párt programjáról, illetve aktuális bel- és külpolitikai eseményekről. Beszéde elején rögtön rátért a jelenlegi kormányzópárt keletkezésének taglalására, s rámutatott: az egykori MSZMP először a munkás, legutóbb pedig már a magyar szót is kiejtette a nevéből. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szocialista párt kormánya szavaztatta meg a kamatadót — amely ellen egyedül az MSZDP emelte fel a szavát —, s növelte háromszorosára a vízdíjat. Beszélt a szovjet export radikális megszüntetéséről. aminek következtében a Csepel Autógyár szeghalmi munkásait is a munkanélküliség veszélye fenyegeti; a Ganz-Mávag négy londoni lakás áráért történő eladásáról, s a Tungsram konkurens cég által! megvételéről. Ezeket a példa nélkül álló kiárusításokat, valamint 13 ezer magyar állampolgárnak a fehér szavazók száma Növelését célzó, Dél-Afrikába való utaztatását olyan politikai szervezeKár, hogy csak félóra késéssel kezdődött meg Orosházán, a városi tanács nagytermében a szombaton fél 10-re hirdetett választási nagygyűlés, melyet a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezett. Kár, mert mint később kiderült, néhányan nem jutottak szóhoz a résztvevők közül... De ne vágjunk a dolgok elébe, kövessük sorra az eseményeket! A választási nagygyűlés résztvevői előbb meghallgatták Zalai Antal, Szatmári János, Mórocz György, Hotya Péter, Kiss Károly, A bony i András né és Dobróka János képviselőjelöltek rövid bemutatkozását, majd Orosz József, az MSZMP KB titkára emelkedett szólásra. „Miért kezdjük újra?” — idézte bevezetőjében a sokak által hozzá intézett kérújabb kölcsönök nyújtásával előbb-utóbb olyan helyzetbe hoznak bennünket, hogy az egész ország az ölükbe hull. — Sokat beszélünk manapság az Európához csatlakozásról — folytatta Fekete Gyula. — Különösen arról, hogy nem szívesen költöznénk az „Európai ház" cselédszobájába, hiszen a jelek szerint azt készítgetik számunkra. Nem szabad elfelednünk: Európa sokat ártott a magyaroknak Trianon tragédiájával; ötvenhattal, amikor kiszolgáltatta a magyar forradalmat, hogy csak a legutóbbiakat említsük. A figyelmeztetés pedig mind- annyiunknak szól: először magyaroknak kell lennünk ahhoz, hogy európaiakká válhassunk !A néppárt a harmadik utat követi — hallhatta a közönség, ezért Fekete Gyula a lehetséges koalíciókból mindjárt ki is zárta a kommunistáikat, illetve az SZDSZ-t és a Fideszt. A Magyar Néppárt ugyanis csak a nemzeti kötődésű pártokkal tud szövetségre lépni. — A hatalom ma nem a kormány, s nem is a pártok tek támogatják — az előadó szava! szerint —, mint a „sznob demokraták szövetsége” és a „magyar demagóg fórum”. Sajnos, nagyon kevesen tudják az országban, hogy milyen céllal is jöttek létre ezek a pártok — jegyezte meg a külügyi titkár, aki elmondta : az SZDSZ igazából akkor bőszült fel először, amikor a szociáldemokraták felelevenítették a több mint 100 éves múltra visszatekintő kapcsolatukat a szakszervezetekkel. Pedig az MSZDP „csak” szociális demokráciát szeretne kiépíteni az országban, olyan polgári demokráciát, amelyben megnő az állam szociális felelőssége. Nem lesz munkanélküliség Magyarországon; ha az MSZDP kormányoz — jelentette ki a Szocialista in- ternacionálé, valamint az ausztráliai, a kanadai, a japán és az olasz tőke támogatását élvező párt külügyi titkára. Az újsütetű pártok politizálására visszatérve kifejtette: a politika nem az, ami a tévében és a rádióban eddig látható volt. Az SZDSZ „Tudjuk, merjük, tesszük” szlogenjét bolsevik típusúnak minősítette, s hozzátette; az MSZDP — mivel: tisztában van azzal, hogy a legfontosabb kérdések a munkahelyeken és a helyhatósádést, majd az erre adandó választ is elmondta: „Hogy megakadályozzuk a tőkés restaurációt.” Mert mit akar az MSZMP? — tette fel a következő, kérdést. Hiteles történelmi értékelést, a hibák feltárását, demokráciát és nagyobb nyilvánosságot, az infláció és a munkanélküliség megakadályozását... Hogy csak néhányat említsünk az általa felsorolt célkitűzésekből. A súlyos gondok, az anyagi nehézségek ellenére is — folytatta — van mit felmutatnia az MSZMP-nek. Talán a vitathatatlan eredményeknek is köszönhető, hogy 18 megyében van e pártnak országos listája, s 95 egyéni körzetben tudtak jelöltet állítani. Orosz József szavait követően a nagygyűlés résztvevői mondhatták el véleményüket. Már aki elmondkezében van; az egyetlen főhatalmat a média, a tv, a rádió és a napi sajtó uralja — állapította meg az elnök. — A sajtó vezérkarát még Aczél György „mazsolázta ki”, s ezek még ma is a helyükön vannak. Végezetül a Magyar Néppárt programjáról beszélt Fekete Gyula, elöljáróban arról a hiányosságról szólva, hogy a legfontosabbról, az életről, a nemzet létéről manapság szó sem esik. A sajtó azt -is elhallgatta, hogy tavaly a magyarok újabb Mohácsot csináltak: 20 ezer lélekkel fogyott a nemzet. „A Kádár—Aczél-korszak elérte azt: a világ leggyorsabban öregedő, leggyerekelle- nesebb és legcsaládellene- sebb országa lettünk. Most pedig a legellenzékibb pár- tök tevékeny közreműködésével megalkotott adórendszer szolgálja a nemzetellenes politikát” — mondta Fekete Gyula. A nagygyűlés vendégeként bemutatkozott dr. Püski Sándor, a neves könyvkiadó és dr. Ferdinandy Kond, a Magyar Néppárt békéscsabai képviselőjelöltje is. L. E. gi választásokon dőlnek majd el — azt mondja, hogy az emberek tudják mit kell tennünk. Az MSZDP — melynek elsőszámú koalíciós szövetségese a kisgazdapárt — vezetői nem irodalmárok és szociológusok közül kerülnek ki, hanem munkások, tanárok, mérnökök, szakoktatók és régi szociáldemokraták, akiknek jelenléte garancia arra, hogy a fő ellenséggel, az MSZP-vel nem jön létre együttműködés. Ezt követően Sánta Gábor, az MSZDP 4. sz. választó- kerületében induló képviselőjelöltje felszólalásában azt üzente az SZDSZ-nek: csak addig ragaszthatják le a a szocdemek plakátjait, addig manipulálhatnák a közvélemény előtt, amíg a munkások meg nem talál ják igazi pártjukat. Végül Nirmal Bőse, Nyu- gat-Bengália szociáldemokrata élelmezésügyi minisztere, az összindiai Politikatudományi Társaság soros elnöke kapott szót. Hangsúlyozta: úgy tűnik, Magyar- országon van ma néhány párt, amely a szocializmusra helyezi a hangsúlyt demokrácia nélkül, és vannak olyanok, amelyek a szociáldemokrata értékek mellőzésével szeretnék a demokráciát megvalósítani. V. Z. háttá... Mert volt, aki igencsak bő lére eresztette mondandóját, s azért tapsolták ki és volt, aki nem a résztvevők ízlése szerint szólt, s — nem éppen sportszerűen — azért tapsolták ki a résztvevők. Azért így is sok vélemény, észrevétel elhangzott a negyven év körüliek felelősségéről, az idősebb párttagok feladatairól, elmaradt szociális intézkedésekről, antiszemitizmusról... És bizonyára akadt volna hozzászóló továbbra is, csakhogy ae idő gyorsan haladt, s még Táncsics Mihály szobrát is meg akarták koszorúzni a nagygyűlés résztvevői. Így esett, hogy éppen az a félóra hiányzott, melyet várakozással töltöttek. Ha mindenki pontosan érkezik, bizonyára senki nem megy haza doilgavégezetlenül a közös koszorúzás után. N. A. Kiss Gy. Csaba és dr. Bethlen István Gyulán Az MDF mielőbbi helyhatósági választásokat követel „Eliszür magyaroknak kell lenünk ahhoz, hegy európaiakká vállunk” Fekete Gyula Békéscsabán Szociáldemokraták Szeghalmon „Mi tudjuk, hogy az emberek jobban tudják” Volt, akit kitapsoltak... MSZMP-nagygyülés Orosházán Választási nagygyűlések megyénkben
