Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-19 / 65. szám

1990. március 19.» hétfő (Folytatás az 1. oldalról) A sportcsamoki nagygyű­lés után, a közel 3 ezer fős tömeg tüntetéssé szervező­dött át, így tiltakozva a földeladások és az agrár lobby kiváltságai ellen, A Szent István téren a kisgaz- dák felavatták Gyöngyösi István kisgazdapárti külügy. miniszter emléktábláját a római katolikus templom és a városi tanács közötti épü­let falán, ahol 1930 és 1948 között lakott. A párt megyei elnöke, dr. Zsíros Géza avatóbeszédében utalt arra, hogy a viharsar­ki kisgazdák számos nagy államférfit adtak az ország­nak, hiszen a békéscsabai Gyöngyösi István külügymi­niszter mellett Tildy Zoltán köztársasági elnök Szegha­lomról, B. Szabó István ál­lamtitkár Békésről és Szabó Árpád földművelődésügyi miniszter Mezőberényből került az országos vezetés­be. „... hihetetlen boldogság Pénteken este Gyulán, a Kohán Képtár előtt — a gyul&i polgártudat szervező­désének egyik hagyományos színterén — szabad ég alatt rendezte választási gyűlését a Magyar Demokrata Fórum gyulai szervezete. Először Kiss Gy. Csaba, az országos elnökség tagja szólt a meg­jelentekhez: — Idefele jövet eszembe jutott, hogy Budapestről Gyulára utazva Európából Európába érkezünk. Gyulát sokáig reakciós városnak tartották, noha csak arról volt szó, hogy az itt élők megőrizték európaiságukat Kifejtette, hogy az MDF igyekszik leleplezni azt a folyamatot, melynek kereté­ben a vállalatvezetők, a me­nedzserek, a helyi hatalom képviselői átmentik hatal­mukat; a tegnapi kommu­nista párttitkárok, vállalat- vezetők most szeretnének tőkések lenni. — De ne legyenek afelől sem kétségeink, hogy ebben a folyamatban nemcsak az állampárt vesz részt, hanem az ellenzéki pártok egyike, másika is — mondotta. — Tavaly a kerek asztal-tárgya. A választópolgár, tágabb értelemben pedig a magyar nemzet felelősségéről, vagy inkább felelőtlenségéről be­szélt több ízben is Fekete Gyula író, a Magyar Nép­párt elnöke azon a szombat délelőtti békéscsabai nagy­gyűlésen, ahol a mintegy 20 főnyi közönség szinte elve­szett az ifjúsági ház nagy­és egyben megrendítő szá­momra, hogy 87 éves ko­romban szólhatok ismét magukhoz, Békés megye föl­det szerető népéhez...” Íme csak egy mondat a szó­nokló Szentesi András tisz­teletbeli megyei elnök ér­zelmileg telített, megrendítő, néha-néha el'csukló hangú, valóban utolsó politikai be­szédéből ... Végül Mázán Mátyás, a városi tanács elnöke mondta el, hogy bár először — a ré­gi beidegződések miatt — értetlenül álltak a kisgaz­dák kérése előtt, mert rög­tön arra gondoltak, milyen évfordulóhoz lehetne kap­csolni az emléktábla-avatás napját, majd hozzátette: ma már a városnak senki nem mondhatja meg, mikor és milyen személyeknek állít emléktáblát. Büszkék lehe­tünk Gyöngyösi Jánosra, akinek munkásságáért a vá­ros is tisztelettel adózik. R. G. Fotó: Veress Erzsi lásokon, amikor a privatizá­ció vad és ellenőrizetlen for­mái ellen felemeltük sza­vunkat, az SZDSZ-képvise- lői éppúgy nem írták alá ezt a dokumentumot, ahogy az akkori MSZP-t képvise­lők sem. Figyelmeztetett a békés átmenet fontosságára is: ha Magyarországon szélsőséges politikai harcok, utcai ösz- szetűzések alakulnak ki, s kicsi lesz a választási rész­vétel, akkor Európa nem fog ránk figyelni, s megszűnik az eddig élvezett bizalom. Ezután dr. Lipták András képviselőjelölt lépett a mik­rofonhoz: — Mély meggyőződéssel állíthatom, hogy véget ér a vidék kirablása, méltányta­lan hátravetettségünk. Az MDF már a lakitelki indu­láskor felismerte, hogy a nemzet felemelkedése, a vidék és a főváros, a me­gyeszékhelyek és a szerep­kör nélküli települések kö­zött meglevő különbségek felszámolásával érhető csak el. Az önkormányzatok ré­vén megszabadulunk a köz­ponti szervek és a megye gyámkodásától is. Az MDF termének széksoraiban. Az elnök érettségink évének ne­vezte 1989-et, amely világ- történelmi jelentőségét te­kintve a kétszáz esztendővel ezelőtti francia forradalom évéhez hasonlatos. Az embe­rek közönnyel, olykor gőg­gel figyelik, ez a többtu­catnyi párt hogyan küzd a kegyeikért, s közben nem A hite vált valóra Gyöngyösi János emléktáblá­ját még lepel borította. A szó­noki pulpitus körűi hatalmas tömeg. A mikrofon előtt Szen­tesi András^ egy 8« éves sovány parasztember. Nem akarok hin­ni a szememnek, hogy eljött, hogy kilábalt szívinfarktusából, hogy beszél, hogy elragadja a hév, az emlékezés. A volt kis­gazdapolitikus Idézi, hogy akkor sem volt könnyű, hogy erre a népre mennyi megpróbáltatás szakadt. Gondolatait azonban nem tudta befejezni. Hangja megbicsaklott, ■ a mikrofon előtt összeesett. A mentő bevit­te a kórházba, onnan kaptuk a bírt, hogy meghalt. Megrendülve ülök a szerkesz­tőségi asztalnál. Önkéntelenül bukkan fel bennem egy hajdan volt emlék. Március vége lehe­tett. A békéscsabai Május 1- Tsz kertészetében a holland­ágyak tövében beszélgettünk. Idős parasztemberek vettek kö­rül minket. Akkor Is Gyöngyö­siről beszélt, meg a kisgazda- gyűlésekről, felvonulásokról, amikor a környező tanyákról beszekereztek az emberek a vá­rosba. — Te Bandi, lesz még kisgaz­da gyűlés? — kérdezte egyikük. — Nem tudom, de szeretném megérni. Mennyi év telt el azóta! Hi­szen ez valamikor a ’«0-as évek elején történhetett, amikor még a remény is hiheteUennek tűnt, hogy feléled valaha a kisgazda- párt, melynek Békéscsabán fia­tal kora óta tagja és vezetője volt Szentesi András. Aki ismer­te, tisztelte értelmes, világot gondolataiért, emberséges ma­gatartásáért. Minden halál szomorú és meg­rendítő. De van szép halál Is. Es az övé az volt. A hite vált valóra. S. J. követel! a helyhatósági vá­lasztások mielőbbi megtartá­sát. Az időközben Gyulára érkezett dr. Bethlen István, az MDF gazdasági szakér­tője beszédében leszögezte: a magyar mezőgazdaságot rendbe kell hozni. Ez azt je­lenti egybem, hogy az egész magyar gazdaságot a fejéről a talpára kell állítani, mi­vel jövőbeli gazdaságunk alapját a mezőgazdaságnak kell képeznie — Mi a kisgazdákat ter­mészetes szövetségesünknek tartjuk, de a ’47-es földosz­tás kérdésében nem tudunk egyetérteni velük. Földet an­nak kell adni, aki meg tud­ja, meg akarja művelni azt, még ha előtte nem is volt földtulajdona. A munkások, a vállalkozók pedig — tisz­tességes munkáért tisztessé­ges bérhez jutva — legye­nek a középosztály részévé. A magyar gazdaságot a szo­ciális piacgazdálkodás alap­jaira kell helyezni. A vál­lalkozók ellen ható parag- nafusdzsungelt pedig ki kell irtani — mondotta dr. Bethlen István, K. A. J. veszik észre, hogy a polgá­rok bőrére történik minden. A szabadság egy dologtól mindenesetre megfosztja őket — figyelmeztetett —: a panaszkodás, a mutogatás jogától. Szavazók milliói nem érettek a választás tör­ténelmi felelősségére, amely akkor is a vállukat nyomja, ha nem járulnak az urnák­hoz március 25-én. Nem érzi a nép azt a- páratlan törté­nelmi pillanatot, amikor külső erők nem aikarják be­folyásolni a magyarországi változásokat; amikor az egy­mással szemben álló nagy­hatalmak egyaránt nekünk szurkolnak. Az elnöki beszéd a nép­párt nemrégiben tett indít­ványára is kitért, nevezete­sen arra: a pártok számol­janak be anyagi helyzetük­ről. „A külföld úgy avatko­zik be milliárdokkal a bél- ügyeinkbe, hogy hovatovább kormányozhatatlanná teszi az országot. Több mint fur­csa ugyanis, hogy a pártok anyagi helyzete között száz­szoros különbségek vannak. Ez a tény meghatározhatja a szavazás végeredményét. Jó lenne tudni tehát, hogy milyen erők akarják befo­lyásolni a magyar választá­sokat” — mondta a szónok. A magyar gazdaságot ele­mezve, Fekete Gyula a fize­tésképtelenséget emelte ki, kezdve a vajszívű külföldi hitelezőkkel, akik újabb és Színpompás divatbemutató előzte meg szombaton este a szeghalmi művelődési köz­pontban a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vá­lasztási gyűlését. Ezen Szi- lágyi Gábor, az MSZDP külügyi titkára tartott csak­nem egyórás előadást a párt programjáról, illetve aktuá­lis bel- és külpolitikai ese­ményekről. Beszéde elején rögtön rá­tért a jelenlegi kormányzó­párt keletkezésének taglalá­sára, s rámutatott: az egy­kori MSZMP először a mun­kás, legutóbb pedig már a magyar szót is kiejtette a nevéből. Felhívta a figyel­met arra, hogy a szocialista párt kormánya szavaztatta meg a kamatadót — amely ellen egyedül az MSZDP emelte fel a szavát —, s növelte háromszorosára a vízdíjat. Beszélt a szovjet export radikális megszünte­téséről. aminek következté­ben a Csepel Autógyár szeg­halmi munkásait is a mun­kanélküliség veszélye fenye­geti; a Ganz-Mávag négy londoni lakás áráért törté­nő eladásáról, s a Tungsram konkurens cég által! megvé­teléről. Ezeket a példa nél­kül álló kiárusításokat, va­lamint 13 ezer magyar ál­lampolgárnak a fehér szava­zók száma Növelését célzó, Dél-Afrikába való utaztatá­sát olyan politikai szerveze­Kár, hogy csak félóra ké­séssel kezdődött meg Oros­házán, a városi tanács nagytermében a szombaton fél 10-re hirdetett választási nagygyűlés, melyet a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt szervezett. Kár, mert mint később kiderült, néhányan nem jutottak szóhoz a részt­vevők közül... De ne vágjunk a dolgok elébe, kövessük sorra az ese­ményeket! A választási nagygyűlés résztvevői előbb meghallgatták Zalai Antal, Szatmári János, Mórocz György, Hotya Péter, Kiss Károly, A bony i András né és Dobróka János képviselője­löltek rövid bemutatkozását, majd Orosz József, az MSZMP KB titkára emelke­dett szólásra. „Miért kezdjük újra?” — idézte bevezetőjében a so­kak által hozzá intézett kér­újabb kölcsönök nyújtásával előbb-utóbb olyan helyzetbe hoznak bennünket, hogy az egész ország az ölükbe hull. — Sokat beszélünk ma­napság az Európához csatla­kozásról — folytatta Fekete Gyula. — Különösen arról, hogy nem szívesen költöz­nénk az „Európai ház" cse­lédszobájába, hiszen a jelek szerint azt készítgetik szá­munkra. Nem szabad elfe­lednünk: Európa sokat ár­tott a magyaroknak Trianon tragédiájával; ötvenhattal, amikor kiszolgáltatta a ma­gyar forradalmat, hogy csak a legutóbbiakat említsük. A figyelmeztetés pedig mind- annyiunknak szól: először magyaroknak kell lennünk ahhoz, hogy európaiakká válhassunk !­A néppárt a harmadik utat követi — hallhatta a közönség, ezért Fekete Gyu­la a lehetséges koalíciókból mindjárt ki is zárta a kom­munistáikat, illetve az SZDSZ-t és a Fideszt. A Magyar Néppárt ugyanis csak a nemzeti kötődésű pártokkal tud szövetségre lépni. — A hatalom ma nem a kormány, s nem is a pártok tek támogatják — az előadó szava! szerint —, mint a „sznob demokraták szövet­sége” és a „magyar dema­góg fórum”. Sajnos, nagyon kevesen tudják az országban, hogy milyen céllal is jöttek létre ezek a pártok — jegyezte meg a külügyi titkár, aki el­mondta : az SZDSZ igazából akkor bőszült fel először, amikor a szociáldemokraták felelevenítették a több mint 100 éves múltra visszatekin­tő kapcsolatukat a szakszer­vezetekkel. Pedig az MSZDP „csak” szociális demokráciát szeretne kiépíteni az ország­ban, olyan polgári demok­ráciát, amelyben megnő az állam szociális felelőssége. Nem lesz munkanélküliség Magyarországon; ha az MSZDP kormányoz — je­lentette ki a Szocialista in- ternacionálé, valamint az ausztráliai, a kanadai, a ja­pán és az olasz tőke támo­gatását élvező párt külügyi titkára. Az újsütetű pártok politi­zálására visszatérve kifejtet­te: a politika nem az, ami a tévében és a rádióban ed­dig látható volt. Az SZDSZ „Tudjuk, merjük, tesszük” szlogenjét bolsevik típusú­nak minősítette, s hozzátet­te; az MSZDP — mivel: tisz­tában van azzal, hogy a leg­fontosabb kérdések a mun­kahelyeken és a helyhatósá­dést, majd az erre adandó választ is elmondta: „Hogy megakadályozzuk a tőkés restaurációt.” Mert mit akar az MSZMP? — tette fel a következő, kérdést. Hiteles történelmi értékelést, a hi­bák feltárását, demokráciát és nagyobb nyilvánosságot, az infláció és a munkanél­küliség megakadályozását... Hogy csak néhányat említ­sünk az általa felsorolt cél­kitűzésekből. A súlyos gon­dok, az anyagi nehézségek ellenére is — folytatta — van mit felmutatnia az MSZMP-nek. Talán a vitat­hatatlan eredményeknek is köszönhető, hogy 18 megyé­ben van e pártnak országos listája, s 95 egyéni körzet­ben tudtak jelöltet állítani. Orosz József szavait kö­vetően a nagygyűlés részt­vevői mondhatták el véle­ményüket. Már aki elmond­kezében van; az egyetlen főhatalmat a média, a tv, a rádió és a napi sajtó uralja — állapította meg az elnök. — A sajtó vezérkarát még Aczél György „mazsolázta ki”, s ezek még ma is a he­lyükön vannak. Végezetül a Magyar Nép­párt programjáról beszélt Fekete Gyula, elöljáróban arról a hiányosságról szólva, hogy a legfontosabbról, az életről, a nemzet létéről ma­napság szó sem esik. A saj­tó azt -is elhallgatta, hogy tavaly a magyarok újabb Mohácsot csináltak: 20 ezer lélekkel fogyott a nemzet. „A Kádár—Aczél-korszak el­érte azt: a világ leggyorsab­ban öregedő, leggyerekelle- nesebb és legcsaládellene- sebb országa lettünk. Most pedig a legellenzékibb pár- tök tevékeny közreműködé­sével megalkotott adórend­szer szolgálja a nemzetelle­nes politikát” — mondta Fe­kete Gyula. A nagygyűlés vendégeként bemutatkozott dr. Püski Sándor, a neves könyvkiadó és dr. Ferdinandy Kond, a Magyar Néppárt békéscsabai képviselőjelöltje is. L. E. gi választásokon dőlnek majd el — azt mondja, hogy az emberek tudják mit kell tennünk. Az MSZDP — melynek elsőszámú koalíciós szövet­ségese a kisgazdapárt — ve­zetői nem irodalmárok és szociológusok közül kerülnek ki, hanem munkások, taná­rok, mérnökök, szakoktatók és régi szociáldemokraták, akiknek jelenléte garancia arra, hogy a fő ellenséggel, az MSZP-vel nem jön létre együttműködés. Ezt követően Sánta Gábor, az MSZDP 4. sz. választó- kerületében induló képvise­lőjelöltje felszólalásában azt üzente az SZDSZ-nek: csak addig ragaszthatják le a a szocdemek plakátjait, ad­dig manipulálhatnák a köz­vélemény előtt, amíg a mun­kások meg nem talál ják iga­zi pártjukat. Végül Nirmal Bőse, Nyu- gat-Bengália szociáldemok­rata élelmezésügyi miniszte­re, az összindiai Politikatu­dományi Társaság soros el­nöke kapott szót. Hangsú­lyozta: úgy tűnik, Magyar- országon van ma néhány párt, amely a szocializmusra helyezi a hangsúlyt demok­rácia nélkül, és vannak olyanok, amelyek a szociál­demokrata értékek mellőzé­sével szeretnék a demokrá­ciát megvalósítani. V. Z. háttá... Mert volt, aki igen­csak bő lére eresztette mon­dandóját, s azért tapsolták ki és volt, aki nem a részt­vevők ízlése szerint szólt, s — nem éppen sportszerűen — azért tapsolták ki a részt­vevők. Azért így is sok vé­lemény, észrevétel elhang­zott a negyven év körüliek felelősségéről, az idősebb párttagok feladatairól, el­maradt szociális intézkedé­sekről, antiszemitizmusról... És bizonyára akadt volna hozzászóló továbbra is, csak­hogy ae idő gyorsan haladt, s még Táncsics Mihály szob­rát is meg akarták koszorúz­ni a nagygyűlés résztvevői. Így esett, hogy éppen az a félóra hiányzott, melyet vá­rakozással töltöttek. Ha min­denki pontosan érkezik, bi­zonyára senki nem megy haza doilgavégezetlenül a kö­zös koszorúzás után. N. A. Kiss Gy. Csaba és dr. Bethlen István Gyulán Az MDF mielőbbi helyhatósági választásokat követel „Eliszür magyaroknak kell lenünk ahhoz, hegy európaiakká vállunk” Fekete Gyula Békéscsabán Szociáldemokraták Szeghalmon „Mi tudjuk, hogy az emberek jobban tudják” Volt, akit kitapsoltak... MSZMP-nagygyülés Orosházán Választási nagygyűlések megyénkben

Next

/
Oldalképek
Tartalom