Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-20 / 66. szám
1990. március 20., kedd o „Gondnok uram, hozza már az anyagot!” Haán Lajos nyomdokain Dedinszky Gyuláról beszélgettünk Zahorán Györggyel A szlovák betű útja Békéscsabán ; A szlovák parasztok élete a békéscsabai tanyákon; Adalékok Békéscsaba szociális és kulturális történetéhez; Stark Adolf szőlőnemesítő élete és munkássága; Békéscsaba nyelvi és vallási képének alakulása — csak néhány cím a sokszínű érdeklődést eláruló életműből. Dedinszky Gyula nyugalmazott békéscsabai evangélikus lelkész írásai cikkek, tanulmánykötetek, monográfiák formájában jelentek meg. Zahorán György, a békéscsabai evangélikus egyház presbitere köteteket tesz az asztalra. Szép Dedinszky- gyűjteménye van. A tudós paphoz több fűzi, mint egyszerű ismeretség, avagy lelkipásztorának szóló kapcsolat. Nem egy néprajzi ösz- szefoglaló Zahorán György közreműködésével — is — született. — 1942-ben lett Békéscsabán lelkész — mondja házigazdánk. — A család Árváról származik, aztán a délvidékre, Bácskába költöztek, mert Dedinszky Gyula apját, aki szintén lelkész volt, odahelyezték. Maga is többfelé látta el a szolgálatot. Én 1945 óta ismerem: ő esketett a feleségemmel, keresztelte lányunkat, temette édesapámat.. < Néprajzi együttműködésünk igazából 1978-ban kezdődött. Akkoriban a kolbászkészítés leírása végett lettem a segédje. Tudja, ez olyan tudomány, amely a csabaiaknál apáról fiúra száll. Meghallgatott engem és másokat, összevetette a tényeket. Házakhoz nemigen járt, hanem meghívta magához az embereket, egyszerre többünket. Volt, hogy mi, adatközlők vitába keveredtünk, mert nem egyformán tudtuk a dolgokat, például a kolbász- készítést sem. Mire ő: „Döntsék el uraim, mint is volt, hogy az a kolbász valóban csabai legyen!” Nagyon alaposan dolgozott, minden körülmény érdekelte. — Tehát informátora lett... — Kérésére felkerestem az idős embereket. Sok mindent én is tudtam, hisz tanyán nevelkedtem, gazdaságunk volt, mígnem kulákok- nak kiáltottak ki bennünket ... Akikoriban a lelkész úrnak is kijutott az üldöztetésből, a mellőzésből... Szóval, biztatására biciklin bejártam Békéscsabát. Az emberek szívesen beszéltek, új címeket adtak. Mindent felírtam, ő aztán átvette a jegyzeteimet, korrigálta, majd elgondolása szerint rendezte. Emlékszem, egy nagyon kemény télen lassan haladtam a gyűjtéssel, ő sürgetett: „Gondnok uram, hozza már az anyagot!” (Évekig gondnok voltam ugyanis az egyházi hivatalnál.) Mindketten tudtuk, az idő múlik, az idősek elmennek, s nem lesz, aki elmondja, hogyan is volt... Itt van például ez a kézirat: a századelő középparaszti gazdaságainak munkaeszközeiről írtuk, immár én is társszerzőként. Kérdem, tíz év múlva lenne, aki ilyesmiről beszélhetne? Sajnos, ez idáig még csak kézirat, pedig jó lenne, ha sokan olvashatnák. Ha szlovákul, ha magyarul — mert egyre kevesebben beszélik a szlovák nyelvet — csak olvassák. — Hogyan látja: miért lesz egy lelkészből tudós helytörténész? — Nem törvényszerű, hogy Zahorán György: — Nagyra becsülöm, amit csinál Adatközlők az evangélikus lelkésznél (Dedinszky Gyula képünkön jobbról) egy '70-es évekbeli fotón A szerző felvételei az legyen. De gondolom, ő azért, mert munkáját a nép körében végezte és mert mindig a munkát tartotta a legtöbbre. Szolgálta az egyházat, lelkészként híveit írásaival, a múltunkat becsülőket. Hogy érdeklődött a szlovákság iránt, talán nem is lehetett másként, hisz származása, környezete erre ösztönözte. — Tart még a közös kutatás? — Hetente meglátogatom. Ha elmegyek az ablaka előtt, látom, íróasztalán mindig ég a lámpa... De már nem támaszkodik rám, nem kér újabb anyagokat. Talán azért, mert mi sem fiatalodunk. Mostanában az egyházi iratokat, leveleket, anyakönyveket böngészi. Tőle hallottam azt az érdekességet, hogy a csabai szlovákoknak miért van ragadványneve. A törökök kiűzése után a felvidékről elszökdöstek a jobbágyok az Alföldre. A földesúr utánuk küldött. Igen ám, de a családok megváltoztatták neveiket, úgyhogy hiába keresték a szökevényeket ... A Lipták név például azt jelenti, hogy az ősök Liptóról jöttek. Azt egyébként a múlt században Haán Lajos is kutatta, melyik szlovák család honnan származik. — Hallottam, Békéscsabán nagy tisztelet és megbecsülés övezi Gyula bácsi személyét, munkásságát. — A néprajzosok, muzeológusok mindig örömmel fogadták írásait. Nagy tudású ember, németül, finnül és természetesen szlovákul ír, beszél. Biztosan a klasszikus nyelvekben is jártas. Az ember mindig úgy érezte, őt szeretni kell, a tiszteletet nem parancsolta, hanem emberi tartása ösztönzött erre. Pontosan nem tudom, de úgy hiszem, más ilyen mélységben és átfogóan nem foglalkozott a csabai szlovákság eredetével, kultúrájával, szokásaival és végső soron az egész városéval. Az én szememben ő Haán Lajos XX. századi méltó utódja. (A 85 éves evangélikus lelkészt ma köszöntik Békéscsabán, otthonában, és felolvasó üléssel az evangélikus egyház presbiteri termében.) Szőke Margit Nemcsak a 18 évesek figyelmébe Ha besorozzák, egy éven belül vonul A honvédelmi miniszter utasításának értelmében ebben az évben megváltozik a sorozás ideje és módja, kaptuk a tájékoztatást a Békés Megyei Hadkiegészítési ég Területvédelmi Parancsnokságon. Eszerint idén minden 1972-ben született fiatalembernek postáztak egy adatkérő lapot, aminek visszaküldése után nyilvántartásba vették őket. Besorozni viszont csak azokat fogják, akiket aztán egy éven belül be, is hívnak sorkatonai szolgálatra. Ezenkívül azokat az 1972-ben született fiatalokat sorozzák , be, akik fegyver nélküli katonai, vagy polgári szolgálat teljesítésére adtak be kérelmet, valamint, akiknek felsőfokú tanulmányaik megkezdése előtt kell bevonulniuk. Tehát, akiket az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola tűzvédelmi szakára, a Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola légiforgalmi szakára, a Gödöllői Age' tudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karának repülőgép- üzemmérnöki szakára, a Rendőrtiszti Főiskolára, a művészeti főiskolákra és a hittudományi főiskolákra vesznek fel, ugyancsak az idén sorozzák be. A többiek sorozására előreláthatólag 1991 tavaszán, illetve a behívásuk előtt egy, vagy fél évvel korábban kerül sor. Az idősebbek (19—29 évesek) ismételt sorozása akkor indokolt, ha a sorozáson nem kaptak végleges minősítést, a sorkatonai szolgálatukat egészségügyi okból félbeszakították, gyógykezelésre, vagy szakorvosi vizsgálatra kötelezték őket, az egészségügyi minisztérium értesítést küld betegségükről, valamint, ha egészségügyi állapotukban beállt változás miatt ezt kérik. Amennyiben az ismételt sorozáskor a katonai szolgálatra valamilyen fokon alkalmasak, úgy behívásukat 1990. augusztusában, Illetve 1991 februárjában tervezik. Herpai János alezredes elmondta, hogy nagyon sokan elfelejtkeznek mostanában a bejelentési kötelezettségről. Nyolc napon belül jelenteni kell a név, az állandó, vagy ideiglenes lakás megváltozását, az Iskolai végzettségben, a foglalkozásban és munkahelyben, a családi állapotban és a gyermekek számában beállt változásokat, a gép- járművezetői engedély megszerzését, a közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga letételét, a harminc napot meghaladó külrőldre távozást és a visszaérkezést, és a katonai szolgálatra való alkalmasságot érintő betegséget, sérülést. A bejelentési kötelezettség elmulasztása szabálysértésnek minősül és pénzbírsággal sújtható. Külön felhívjuk azoknak a sorköteleseknek a figyelmét, akik tanulmányokat folytatnak, hogy azok befejezéséig kérjék a szolgálathalasztást és a kérelemhez csatolják a tanintézet hivatalos igazolását. Akik család- fenntartói ok miatt kérnek szolgálathalasztást, a kérelem mellé csatolják a helyi tanács által kiállított családfenntartói és orvosi igazolásokat. Akik egyéb okból kérnek szolgálathalasztást, a kérelemmel együtt juttassák el az okokat bizonyító hivatalos okmányokat. (Építési engedély, OTP-hítei stb.) Epilógus — a Domonkos téri demonstrációhoz Még nem felejtettük el, még nagyon is jól emlékszünk azokra a szomorú, ám egyben az egész magyar lakosság egyöntetű felháborodását kiváltó napokra, amikor a régi pártállam jogutódja, az ugyancsak kommunista Németh-kormány és hozzá méltán hű Parlamentje akkor is és jelenleg is állandóan a „Nemzetközi Valutaalap-szindrómában” élve és más médiákat szinte nem is ismerve — „elkerülhetetlen lépésiként” (ami persze cseppet sem igaz) és' magát ugyanakkor alkotmányos úton" járónak hirdetve egész Európában — fogadtatta el a hitelkamat- adót, emelte fel a lakbéreket és zavaros, irreális víz- és csatornadíj-tarifákat állapított meg. Ezzel a váratlan sakkhúzásával a kormány egyszeriben három legyet is ütött egy csapásra. Az egész világ csak bámult e merész lépés láttán, a csabaiak fjedig még külön is, hiszen így az arzénes víz világpiaci ára egyszeriben megemelkedett (kincset érő vizünkre büszkék is vagyunk azóta!), másrészt újabb fergeteges győzelmet aratott a kormány fiskális szemléletű restrikciós költségvetési (pénzügyi) politikája, harmadsorban pedig — ezzel az övön aluli ütéssel — sikerült Békési Lászlónak padlóra küldenie az addig csak szédülten tá- molygó magyarok sok százezres tömegét. A békéscsabai „Értékközösség” és jómagam eme „alkotmányos méltatlanság” ellen tiltakoztunk azokban a jeles január végi napokban, amikor is állampolgári engedetlenséget hirdetve meg, olyan álláspontot alakítottunk ki, hogy nem fogjuk megfizetni a „fentebbnevezetteket”. flki tud, segítsen! Levelezőpartnerem nyugdíjba készült, mégis úgy határozott, hogy az új helyzetre tekintettel tovább tanít Csíkfalván, ahol él. (Románia, Maros megye.) Az oktatáshoz (szaktárgya a biológia és élettan) nélkülözi(k) a szükséges szakirodalmat. Kérésének teljesítéséhez a segítőkész társakat keresem. Tankönyvekre, szakfolyóiratokra, növény-, állat- és élettani szakirodalomra lenne szükségük a tanításhoz és a szakkörökhöz. Szívesen fogadnák a Búvár, Élet és Tudomány, Állatvilág, Biológiai lexikon stb. régebbi kiadványait is. Egyéb szakági kollégái is örülnének bármilyen, általános iskolai osztályok tanításához segédletül szolgáló anyagnak. Az iratok összegyűjtését, tárolását és eljuttatását a békéscsabai Fidesz elvállalta a József Attila utcai székhelyén. Munkanapokon a délutáni, esti órákban a fenti címen adhatók le a küldemények. Minden jószándékú személynek és intézménynek előre is köszönöm a fáradozást és segítséget. ' S. J„ Békéscsaba De ó, mily mostoha a sors! Ügy látszik, mint most utóbb a Magyar Nemzet c. lap jogásza kiderítette — hogy rossz napok járnak mostanában (is) a „makacs ellenállókra”. Kifeledtük ugyanis a számításokból, hogy Magyarországon még nem tartunk ott, ahol a nyugat. Ott a polgári engedetlenségi mozgalmaknak már szilárdan kiépített, törvényes bástyái vannak — alkotmányos garanciákkal arra nézve, hogy nem „feddik meg a kisfiúkat”, ha tiltakozni, vagy pláne „nem fizetni” merészelnek. Nocsak, no lám! Mi még itt sem tartunk az „alkotmányosságban”. Bevallom, most utólag férfiasán, hogy ezt nem vettük mi figyelembe! De sebaj! Az idő a népnek és nem a „népnyúzóknak” dolgozik! Ezt a rövid időt már akkor is kibírjuk, ha egészen középkori értelemben is — szíjat hasítanak a hátunkból! Ezért- én, Darabos György, volt független (pártonkívüli) képviselőjelölt (aki bár február 17-én hivatalosan lemondtam képviselőjelöltségemről) mégis — felelősséget érezve mindazon állampolgárok iránt, akik folyó év január 30-án velem együtt tiltakoztak Békéscsabán az IKV épülete előtt a fentebb említett, törvénytelen, illetve tisztességtelen és most már többszörösen „alkotmányossá” emelt rendeletek ellen — arra szólítok fel mindenkit, hogy vagy fizesse be (utólag) a felemelt lakbér- különbözetet (vagy hitelkamatadót), valamint a felemelt víz- és csatornadíját, vagy (ha erre anyagi helyzete miatt nem képes) töltse ki a neki küldött „Értesí...Ezek után Már megint egy lovag! Az igazság lovagja. Vagy a „segítőkész családsegítőé”? Rémes, mennyi lovag, és még ezek után legyek kuka? Vajon hány ilyen, megsegített, jámbor prókátora lehet a szervezetnek, amelynek természetesen fogalma sincs semmiről. Ö csak úgy eljár, hogy kultúrember módjára élvezze az európai eleganciát, és lelki segélyt kapjon, mert neki már csak ez hiányzik... Igaz, hogy néhány lépéssel odébb, több templom is van, de ugye oda egy kulturált ember, egy — józan munkás — nem mehet lelki vigaszért, mert neki a családsegítő kell, hogy hazatérve az esedékes lelki masszázs után, virgoncán megírja rágalmait, sok általa ismeretlen. elnyomorodott ember ellen. Ami a — divatos — pocskondiázó fogalmazásutánzatban nagyon ismerős, az az ősi trivialitás. Milyen megható és nosztalgikus, ahogy még mindig a munkások önérzetéért aggódik, mint a hőskor titkárai, miközben akkor is. meg ma is, élik fényűző életüket. Kitűnő stratégiai érzékkel1 létrehozták álintézményeiket, világi templomaikat, megcsúfolásul a sok évezredes vallásoknak. Az ő közérzetük és önérzetük költségvetéses irodáikban valóban irigylésre tés”-hez csatolt „Jövedelem nyilatkozat"-ot, illetve „Igénylőlap lakbértámogatás igénybevételéhez” című mellékletet, és vigye be személyesen a városi tanács igazgatási osztályára, ahol majd kérését érdemben el fogják bírálni. Felhívásomat kérném, hogy az említettek vegyék nagyon komolyan. Hivatkozásul idézem a Magyar Nemzet 1990. február 27-i számában megjelent cikk idevágó sorait, amelyeket a lap jogásza tett közzé (megelőzendő különböző „atrocitásokat” a kormány részéről a polgári engedetlenségi mozgalmakkal kapcsolatban): „ ... így a csoportot nem csoportnak (a jelenlegi alkotmány alapján), hanem egyénnek tekintik, tehát az eljárás mindenkivel szemben az adóigazgatási eljárási szabályok szerint történik, tehát a tartozás összegének a bérből való levonásával, vagy a vagyontárgyak lefoglalásával ...” Erre szeretném én tehát felhívni a t. békéscsabai állampolgárok figyelmét, és egyben arna kérni őket, hogy soha, egy pillanatra se feledkezzenek meg arról, hogy a meglévő és a jövőben még minket fenyegető infláció kiváltója és fenntartója: a jelenlegi kommunista kormány! Egyben tudatom, hogy országszerte folyik az aláírásgyűjtés a polgári engedetlenségi mozgalomnak, mint csoportnak alkotmányossá tétele érdekében. így tehát új média van megszületőben. (1990. március 5.) Darabos György, volt független (pártonkívüli) képviselőjelölt, középiskolai tanár legyek kuka? méltó, és ráhibázott a prókátor úr, mert igenis irigylem őket közömbös nyugalmukért, és rideg következetességükért, melynek segítségével nem váltak munka- nélküliekké. Na, persze akik ilyen kreatív, újszerű megoldásokat eszelnek ki, mint a barakktáborok a hajléktalanok részére, azok bizonyára még ma is kiérdemlik a jólétet. Mert hát nem praktikus? Csekély bütykölés, és kész a koncentrációs tábor. (Az el- bitangolt proliknak, idővel jól jöhet ugyebár?) Ami pedig a legjobb, hogy nem kell a fölhalmozott javakat megosztani, elég az embereket... Vagy vajon mi lehet a családsegítő és barátaik célja az elcsépelt, öreg, apa- ratcsik közhelyek szajkózásával? Arról pedig, hogy én egy lakás árával, mondjuk egy millióval a zsebemben éhségsztrájkoltam, majd még mesélek a hamarosan elkészülő viccújságomban, aminek Revolver a neve. Addig is, míg utcára kerül, csak kívánhatok magamnak hetenként egy-egy ügyeletes rágalmazó, kulturált lelki problémás jóbarátot. hogy megemlékezzen rólam a napilap hasábjain, mert egy újdonsült lapkiadó, nak jól jön minden reklám. Csernus Pál, Békéscsaba Olvasóink figyelmébe! Elnézést, és türelmet kérünk mindazoktól, akik levelükkel, panaszukkal rovatnnkat felkeresték, és soraikat — anyagtorlódás miatt — még nem tudtuk közölni. A kérdésekre levélben válaszolunk, a közérdekű témákat pedig igyekszünk mielőbb közreadni.
