Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-09 / 58. szám
\ 1990. március 9., péntek Az Agrárszövetség megyei listán induló képviselőjelöltjei 1. Murányi Miklós „A megye jövőjét alapvetően meghatározza a szövetkezetek sorsa. Éppen ezért úgy ítélem meg, hogy az itt élő mezőgazdasági és szövetkezeti dolgozók ügyének képviseletével az egész megye ügyét szolgálhatom.” Murányi Miklós mondja mindezt, aki 1966 óta él Békés megyében. Következik szemlélete abból, hogy szakmai végzettsége agrármérnök és növényvédő szakmérnök. Amióta a megyében él, különböző beosztásokban és munkakörökben dolgozott, de mindig olyan területen, mely szorosan kapcsolódott a mezőgazdasági termeléshez. Békés megyébe érkezése után a növényvédő állomás igazgatója lett. Ezt követően a Békés Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályát irányította. Innen vezetett útja a megyei tanács elnökhelyettesi beosztásába. Ehhez a mun- kökörhöz szorosan kötődött a megye mezőgazdasága és a megye szövetkezeti mozgalma. 1989. márciusától a Békés Megyei Tanács elnöke. Egyéni választókerületben is indul, életrajza a március 5-i számban olvasható. 3. Kovács Péter Egyéni választókerületben is indul, életrajza a március 5-i számban olvasható. 4. Bálint Imre már gyermekkorában megismerte és megszerette a paraszti életet, is a szövetkezeti mozgalmat. Ugyanis szülei mezőgazdasági dolgozókként keresték kenyerüket. Édesapja a Mezőberé- nyi Aranykalász Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet kerületvezetője volt, édesanyja pedig a háziipari szövetkezet szövőnője. így aztán érthető, hogy Bálint Imre alsó és középfokú tanulmányai után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre „sietett”, ahol 1978-ban sikerrel fejezte be tanulmányait és vehette át mezőgazdasági gépész- mérnöki diplomáját, mint a Mezőberényi Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet ösztöndíjasa. Felnőttkori munkáját is érthető módon ebben a szövetkezetben kezdte. Itt is dolgozott különböző vezetői beosztásokban. Ez év februárjában pedig ugyanebben a termelőszövetkezetben a szövetkezet tagjai elnökké választották. Bálint Imre az Agrárszövetség képviselő- jelöltjeként várja az állampolgárok szavazatát. 5. Gonda Károly Gyomán, egy kubikos-napszámos családban született, nyolc gyermek egyikeként. Általános iskolai tanulmányait Gyomán végezte, majd a békéscsabai Vásárhelyi Pál Víz- és Hídépítési Technikumban szerezte meg technikusi oklevelét 1957- ben. Első munkahelye a Gyulai Vízügyi Igazgatóság gyomai szakaszmérnöksége volt, szaktechnikusi beosztásban. Katonai szolgálata után a Gyomai Belvízrendező Társulat műszakkivitelezője lett. Később a járási tanácsnál dolgozott, s miután az megszűnt, a Gyomai Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezet építőrészlegénél helyezkedett el, mint műszaki vezető. Ezután vezetett útja a Gyomai Fa- és Építőipari Szövetkezetbe, ahol elsőként 1967-ben elnökké választották. Gonda Károly ezt követően is bizalmat kapott a szövetkezet tagságától, így jelenleg is elnöke a szövetkezetnek. A sokak által ismert Gonda Károly az Agrárszövetség képviselőjelöltjeként várja a szavazatokat. 6. Béhr Attila Sarkadon született. Itt élte gyermekéveit, itt járt általános iskolába is. Ezt követően a Sarkadi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnél folytatta tanulmányait, a vas-műszaki szakmában. Ezután a Szövosz tokaji kereskedelmi szakiskola következett számára, ahol 1963-ban tett sikeres vizsgát. Majd a sarkadi áfész" vas-edénybolt- jában dolgozott mint eladó, ahol később yezetőhelyettes lett. Közben sikeresen fejezte be középiskolai tanulmányait a sarkadi Ady Endre Gimnáziumban. Később a szövetkezet központjába hívták, ahol az iparcikkszakosztály vezetésével bízták meg. 1980-ban az áruforgalmi osztály vezetője lett. Ezt követte nem sokkal később a kereskedelmi főosztály vezetőhelyettesi beosztás és egyben a hálózat- irányítási osztály vezetése. 1985 márciusában minden korábbinál nagyobb feladat elé állította őt a küldött- gyűlés azáltal, hogy a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ elnökévé választotta. 7. Szűcs József Dévaványai parasztcsaládból származom. Ebben a nagyközségben születtem és most is itt lakom. Általános iskolai tanulmányaimat Dé- vaványán, a középiskolát Körösladányban végeztem. Majd a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen szereztem agrár-közgazdász diplomát. — Tanulmányai befejezése után a Dévaványai Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben, majd a Körösladányi Magyar—Vietnam Barátság Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben dolgozott. 1974 óta a Dévaványai Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet a munkahelye, ahol 1980 óta főkönyvelő. Meggyőződése, hogy a magyar mezőgazdasági üzemek nagy része folyamatos szervezeti korszerűsítéssel, a tagok tulajdonosi kötődésének növelésével képes lesz felvenni a versenyt a jövő farmergazdaságaival. Ö a szeghalmi 4. körzet képviselőjelöltjeként várja választóit. 8. Sávolt Mihályné „Szegény szülők gyermeke vagyok. Szüleim 1945 után földet kaptak, majd a Tót- komlósi Viharsarok Mező- gazdasági Termelőszövetkezet alapító tagjai lettek. Az általános iskolát követően a békéscsabai szlovák tannyelvű gimnáziumban folytattam tanulmányaimat és tettem sikeres érettségit 1953-ban. Ezután rövid ideig Budapesten dolgoztam, majd férjhez mentem. Házasságunkból két gyermek született” — vall magáról Sávolt Mihályné. Felnőtt élete — akárcsak gyermekkora — azonban Tótkomlóshoz köti. Ugyanis miután hazajött a fővárosból, az akkori földművesszövetkezetnél helyezkedett el. 1957 májusában, a helyi' takarékszövetkezet létrejöttekor vezetője lett e szövetkezeti pénzintézetnek. Takarékszövetkezeti elnöksége mellett több éven át töltött be választott tisztséget a fogyasztási szövetkezeti mozgalomban. Sávolt Mihályné az Agrárszövetség képviselőjeként kéri a választók bizalmát. 9. Bohus György agrármérnök, a Békéscsabai Szabadság Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke. A parasztcsaládból származó és 21 éves szakmai gyakorlattal rendelkező Bohus György azok közé tartozik, aki apai ágon megélte az erőszakos államosítás gyötrelmeit. Viszont ő részese volt a korszerű mezőgazda- sági nagyüzem létrejöttének. Ö mondja: „Csak szövetkezeti alapon tudok elképzelni korszerű élelmiszer-gazdaságot.” Majd hangsúlyosan így folytatja: „No, persze csak az egyéni érdekek messzemenő figyelembevételével 1” És még egy mondat tőle: „A mező- gazdasági termelőszövetkezetek biztonságos tevékenysége azonban elképzelhetetlen az ipari és a fogyasztási szövetkezetektől kapott hatékony támogatás nélkül, amit ezután is igénylünk.” Bohus György az Agrárszövetség • jelöltjeként a békéscsabai 1. számú választókerületben reméli képviselővé történő megválasztását. 10. Hoffmann Bániéi bár kisiparos családból származik, ugyanakkor a szövetkezeti mozgalmat már fiatalon megismerte. Ugyanis édesapja a Mezőberényi Faipari Szövetkezet alapító tagja volt, de édesanyja is az említett szövetkezet tagja és dolgozója lett. Hoffmann Dániel felnőtt szakmunkáséletét — szülei nyomdokaiba lépve — ugyancsak a Mezőberényi Faipari Szövetkezetben kezdte mint ipari tanuló. Időközben azonban a Békéscsabai Bútoripari Szövetkezetbe vezetett útja, ahol 1963-ban kiváló eredménnyel szerezte meg kárpitos szakmunkás bizonyítványát. 1963-ban visszament a Mezőberényi Faipari Szövetkezetbe, ahol szakmunkásként dolgozott. Munka mellett sikerrel fejezte be gimnáziumi tanulmányait. Ezután a szövetkezet egyik kárpitoscsoportjának lett a vezetője. Ezt követően több más felelős beosztásban dolgozott. -1974-ben a szövetkezet közgyűlése a szövetkezet elnökévé választotta. 11. Szemenyei Sándor már gyermekkorában a paraszti élet szerelmese lett. Egyenesen következett ez abból, hogy középparaszti családban látta meg a napvilágot. A föld szeretetét Orosházán, édesapja 12 holdján szívta magába. Később a szövetkezeti mozgalomnak is jó ismerője lett. Ugyanis édesapja termelőszövetkezeti tag lett. így aztán számára egyértelmű volt, hogy az orosházi mezőgazdasági technikumban folytatta tanulmányait, majd a Debreceni Agrártudományi Egyetemen szerezte meg agrár- mérnöki diplomáját. Szakmai ismeretének további gyarapítása ösztönözte arra is, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen megszerezze a* növényvédelmi szakmérnöki képesítését. 1966 januárjában lépett először munkába Orosházán, a Petőfi Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetben. 1975 óta viszont a Nagyszénási Október 6. Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetben dolgozott, különböző beosztásokban, jelenleg a növénytermesztési vállalkozás vezetője. 12. Szőke Gyuláné budapesti munkáscsaládból származik. Édesapja szobafestő, édesanyja háztartásbeli, most is a fővárosban élnek. Szőke Gyulánét már fiatal lányként a mezőgazdaság vonzotta. Ezért általános iskolai tanulmányai után a kertészeti technikumot választotta, ahol 1962- ben sikeresen leérettségizett. Ezt követően a kertészeti egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1967~ben védte meg diplomáját. Később — hogy szakmai ismereteit tovább bővítse — a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1971-ben növényvédő szakmérnöki képesítést szerzett. Első munkahelye az Orosházi Szabadság Mező- gazdasági Termelőszövetkezet volt, ahol különböző beosztásokban dolgozott. 1973 óta — így jelenleg is — a Kondorosi Egyesült Mező- gazdasági Termelőszövetkezetben dolgozik. Előbb a fóliatelep vezetője volt és a növényvédő feladatokat látta el. 1979 óta ugyanitt a kertészeti főágazat vezetője. Ö is az Agrárszövetség képviselőjelöltje. A Fiatal Demokraták Szövetsége megyei listán induló képviselőjelöltjei 1. Fülöp Zoltán Egyéni választókerületben is indul, életrajza a március 5-i számban olvasható. 3. Bellus Edit Születésem óta — 22 éve — élek Békés városában. Általános ■ és középiskolai tanulmányaimat is itt végeztem. 1986-ban érettségiztem a békési Szegedi Kis István Gimnáziumban. Még ebben 2. Durkó Károly Egyéni választókerületben is indul, életrajza a március 3-i számban olvasható. az évben felvételt nyertem a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola nappali tagozatára. Földrajz—rajz szakos, végzős tanárjelölt vagyok. Harmad- és negyedévben megigényeltem és meg is kaptam a diákköri tudományos, illetve a tanulmányi munkáért megítélhető népköztársasági ösztöndíjat. 1989 őszén azért léptem be a Fiatal Demokraták Szövetségébe, mert úgy láttam, ez a szervezet el akarja érni. hogy az emberek kezükbe vehessék a sorsuk irányítását, s az országos és helyi vezetőket a választók rátermettség és erkölcsi tisztaság alapján válasszák meg. Szeretném az itt élő gyermekeket tanítani, s szeretnék a felnőtteknek politikai munkámmal hasznot hajtani.
