Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-05 / 54. szám

1990. március 5., hétfő (Folytatás a 9. oldalról) ■ hogy megakadályozzuk or­szágunk visszarángatását a múltba. Nem akarom, hogy szétverjék a szocializmus minden vívmányát, kiszol­gáltatottságba, szegénységbe, nyomorba taszítsák a népet. A megújult Magyar Szo­cialista Munkáspárt radiká­lisan szakított a múlt hibái­val', s mindig a népet, a dol­gozó, alkotó embert fogja s'zolgálni. Tartson Ön is velünk! Csak összefogással, határozott fel­lépéssel van arra remény, hogy visszaverhetjük a múlt kísérleteinek támadását. Zalai Untai Pusztaföldváron általános iskolai tanár, nős, 55 éves. Szülei földosztáskor kaptak és testvérei áldoaathozatalá- val tanulhatott, és a Peda­gógiai Főiskolát elvégezve, a egy darabot a Weinckheim gróf birtokából. így megis­merkedett a paraszti munka minden gyötrelmével. Szülei nemzet napszámosainak so­rába állott. Később munka mellett elvégezte a Testne­velési Főiskola edzői szakát, azóta faluja sportéletének motorja. Lelkesen tevékeny­kedik a közművelődés terü­letén. Honismereti munkájá­val elősegítette hazájának, falujának ősi múltjának fel­tárását. Közéleti tevékenységre ugyan sohasem vágyott, de elvállalta a képviselőjelölt­séget. Programja egyszerű. Úgy gondolja, kötelessége kivenni részét abból a kö­zös munkából, amit az or­szág társadalmi és gazdasá­gi életének kátyúból való ki­emelése' jelent. Nem szabad engedni, hogy mindazt, amit a dolgozók erőfeszítése negy­ven év alatt megteremtett, lerombolják. Ha hibáinkkal őszintén leszámolunk, van szocialista kiút a jelenlegi helyzetből. Sámsonban helyezkedtem el az ottani tsz főagronómusa- ként. Innen a Kardoskúti Rákóczi Tsz-be kerültem, ahol 1975-ben elnöknek vá­lasztottak. ' Két fiúgyerme­künk van. A békés átmenet híve va­gyok. Azt szeretném, ha az emberek és a közösségek maguk döntenének sorsuk­ról. Szükségesnek tartom a helyi önkormányzat megte­remtését, szilárd gazdasági alapokon. Olyan Magyaror­szágot akarok, amelyben senki nem lehet másodren­dű állampolgár. Qr. Vastagh Pál Az állam- és jogtudományok kandidátusa, 7-es számú vá­lasztókerület (Mezőkovács- háza). Nagyszénáson születtem 1946-ban. A megyében él­nek szüleim, barátaim, akik­hez rendszeresen hazajá­rok. Három gyermekem van. Jogi egyetemet végeztem, a jogtudományok kandidá­tusa vagyok. Csaknem két évtizede tanítok a szegedi József Attila Tudományegye­tem Állam- és Jogtudomá­nyi Karán. 1988-ban lettem a kar dékánja. 1989 októbe­re óta vagyok az MSZP or­szágos vidéki titkára. Több ezer állampolgár ajánlására indulok képvise­lőjelöltként. Köszönöm a bi­zalmat és remélem, hogy programom sok választópol­gár számára lesz meggyőző. Majdani törvényhozóként Békés megye és a választó­kerületem falvainak és vá­rosainak fejlődéséért, az itt élő emberek boldogulásáért akarok dolgozni. Azért fo­gok küzdeni, hogy minden falu és város polgárai ma­guk dönthessenek sorsukról. A hozzáértő, áldozatkész és tiszta erkölcsű közigazgatás alapja az állampolgárok ön- kormányzata és akaratának érvényesülése lehet. A Magyar Szocialista Párt egyéni választókerületi képviselőjelöltjei A Szabad Demokraták Szövetsége egyéni választókerületi képviselőjelöltjei Dr. Simon Imre Tudományos kutató, 1-es számú választókerület (Bé­késcsaba). 1947-ben születtem. Há­romgyermekes parasztcsa- ládbain nőttem fel, így éle­tem első szakasza a faluhoz kötődik. 1973 óta élek Békéscsa­bán, két gyermekem van. 1971-ben matematika—föld­rajz szakon szereztem egye­temi végzettséget, 1974-ben doktori, 1980-ban kandidá­tusi dolgozatot védtem meg. 1984 óta a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Alföldi Ku­tatócsoportját vezetem. A Magyar Szocialista Párt első kongresszusán az eltor­zított kommunista ideoló­giától való elhatárolódásra szavaztam. Hitem szerint az akkor létrejött párt képes ebben az átmeneti időszak­ban is a magyarság és az ország érdekei szerint szél­sőségektől mentesen csele­kedni. Megválasztásom esetén — eddigi szakmai munkássá­gom alapján is —• a vidék, az Alföld, ezen belül a bé­kési térség és főleg Békés­csaba érdekeit fogom szem előtt tartani. Dr. Arpási Zoltán A Népújság igazgató fő- szerkesztője, 2-es számú vá­lasztókerület (Gyula). Gyulán születtem 1946- ban. Szüleimmel, akik a cu­koriparban dolgoztak, ha­mar elkerültem a városból. Mezőhegyesen, Ácson és Er­csiben (töltöttem gyermekko­romat. Győrben érettségiz­tem, majd Gödöllőn, az ag­rártudományi egyetemen folytattam tanulmányaimat, ahol agrármérnöki diplo­mát, később pedig doktori címet szereztem. 1979-ben költöztem vissza szülőváro­somba, .Gyulára. Ekkor ki­neveztek a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat igazgató­jának, majd 1985-ben a Bé­kés Megyei Népújság fő- szerkesztőjének. (A válasz­tások időszakára lemondtam főszerkesztői feladatköröm­ről.) Gyulán élek, két gyerme­künk van. Múltam, jelenem, s talán gyermekeim jövője is ide köt. Szolgálatot ajánlok, az itt élő népek, magyarok és nemzetiségek érdekeinek képviseletét. Hozzá nyugodt és megfontolt gondolkodást, az összefogás és a szolidari­tás készségét. Nem mások ellen, hanem önökkel és önö­kért akarok a jövőben dol­gozni. Ez a programom. Dr. Jánkv Béla Igazgató főorvos, 3-as szá­mú választókerület (Békés). 47 éves vagyok, négygyer­mekes családapa. Szüleim a II. világháború idején Er­délyből települtek Magyar- országra, akik jelenleg nyug­díjasok. A diploma megszerzése után Zalaegerszegre kerül­tem gyakorló orvosnak, ahol 19 évet dolgoztam. Békési igazgató főorvosi állásomat pályázat útján nyertem el. Ma, amikor a bizonyta­lanság, a kételyek, a jövő­ben való bizakodás és féle­lem viaskodik a lelkekben, szükség van egy olyan erő­re, egy olyan józan politikai pártra és szellemiségre, amely programjával, tettei­vel útját állja az illúziók kergetésének, a csak rom­bolni akaró indulatoknak. Ennek az erőnek a szol­gálatában vállaltam a kép­viselőjelöltséget. Ha értelmi­ségi mivolitomra büszke va­gyok, csak egy esetben le­het jogos az önbecsülés: ha­zámért, népemért, az állam­polgárért, legjobb szakmai tudásom mellé felsorakozta­tom közéleti képességeimet is. Lehoczki Mihály Agrármérnök, 4-es számú választókerület (Szeghalom). Békés megyei parasztszü­lők gyermeke vagyok, s fia­talkorom legszebb éveit töl­töttem e vidéken, gyakorló mezőgazdasági szakember­ként. Két évig a Szeghalmi Állami Gazdaság főagronó- musaként, majd 17 évig a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben dolgoztam hasonló beosztásban. Ötvenöt éves vagyok, három gyermekünk van. Amikor több mint tíz éve felkértek arra, hogy vállal­jak feladatot a termelőszö­vetkezetek országos érdek- képviseleténél, elmentem, hogy e vidék hangja a fő­városban helyet kapjon. Jelenleg az Országos Ga­bonaszövetség megszervezé­sén munkálkodom. Ügy érzem, ismerem e vi­dék, a Sárrét hátrányos helyzetű térség lakóinak problémáit, törekvéseit. Te­vékenységemmel szeretném elérni, hogy a mezőgazdaság dolgozói, a falvak, a kiste­lepülések lakói végre teljes jogú állampolgárai legyenek e hazának, hogy megkapják áldozatos munkájuk valós értékének erkölcsi és anyagi elismerését. Olajos Imre Tsz-elnök, 6-os számú vá­lasztókerület (Orosháza). Eddigi életpályám a vi­dékhez, a mezőgazdasághoz kötődik. Karcagon születtem 1935-ben paraszti szülők gyermekeként. Szülőváro­somban jártam iskolába, ott érettségiztem, majd Gödöl­lőn, az agrártudományi egyetemen szereztem diplo­mát 1959-ben. Feleségem orosházi származású, az egye­temen évfolyamtársam volt. Így érthető, hogy Orosháza környékén kerestünk meg­élhetést. 1961-ben Békés­Dénes Zoltán 1964. március 20-án szü­lettem Békéscsabán. Egy lánytestvérem van. Két gyermek boldog édesapja vagyok. Családom anyai ágon, Békéscsabát reprezen­táló polgári család, apám ősei orosházi középparasz­tok voltak. Általános isko­lába Békéscsabán jártam, középiskolai tanulmányai­mat a Debreceni Reformá­tus Gimnáziumban, majd Békésen, a helyi gimnázi­umban végeztem. Az iskola- váltásra egy „renitens” lel­késszel tartott szoros csalá­di kapcsolat miatt kénysze­rültem. 1980-ban az Állam­biztonsági Szolgálat egyházi vonallal fogalalkozó tisztje együttműködés érdekében zsarolni próbált, — ered­ménytelenül. A változtatni akarás és jobbító szándék késztet szerepvállalásra, ala­pító tagja vagyok az SZDSZ helyi szervezetének, jelenleg ügyvivő, és a leadott több ezer ajánlócédula, a város lakossága révén, képviselő­ielölt. A szabad demokra­tákkal a SZABAD MA­GYARORSZÁGÉRT küzdők. Kádár Péter Hódmezővásárhelyen szü­lettem, 1963-ban. Szüleim református lelkészek, mi pe­dig, az öt gyermek, követ­tük őket a hivatásban. Fe­leségemben, Balogh Máriá­ban, aki szintén lelkész, igazi társra találtam. Há­rom gyermekkel áldott meg az Isten. A Debreceni Református Teológián folytatott tanul­mányaim során több nyu­gat-európai leszerelési, em­beri jogi konferencián ve­hettem részt. Ekkor kezd­tem el nyíltan politizálni. Tanpályám befejeztén, kitű­nő végbizonyítványt nyer­tem. Munkámat ötödik éve végzem Gyulaváriban, Ele­ken, Kétegyházán, és több, kisebb prédikálóállomáson. Az egyszerű, becsületes em­berek körében és családom­ban érzem azt a hátorszá­got, amelynek bizalmával küzdelemre indulhatok: tis^r ta múlttal, a tiszta jövőért. Hitem, letkiismeretem ar­ra kötelez, hogy aktívan részt vegyek a válságba ju­tott hazánk talpraállításá- ban. Ehhez a Szabad Demok­raták programjában látom a leghatékonyabb segítséget. Sós Sándor Gyermekkora, általános és középiskolai évei Békéshez fűzik, így nem csoda, ha ta­nárként is itt helyezkedett el, és itt alapított családot. A nyolcvanas évek jó ré­szét, mint egyetemista élte át Debrecenben, a politika iránti fokozott .érdeklődést ezen éveknek köszönheti. Történelmi tanulmányai rá­ébresztették a diktatúrák, a mindenhatónak kikiálltott ideológiák hazugságaira. Meggyőződése, hogy a libe­ralizmus és a szociáldemok­rácia sajátos ötvözete je­lenthet progresszív kibonta­kozást hazája számára. A nyolcvanas évek demokra­tikus ellenzékének jeles kép­viselőit olvashatta és hall­gathatta, igaz, még illegáli­san, hatásukra, a megalaku­ló SZDSZ alapító tagja lett. Fokozott szociális érzékeny­sége arra sarkallta, hogy a békési térség akutt társa­dalmi és gazdasági problé­máit politikai területen föl­vállalja, lakóhelyét és kör­nyékét is közelebb vigye a szabadsághoz és a demokrá­ciához. Dr. Pelcsinszki Doleszláv 1954. július 1-jén, szület­tem Szarvason. Anyám ma­gyar, apám lengyel. Gyer­mekkorom egy részét Szarvason töltöttem, iskolái­mat Budapesten végeztem. 1977. óta élek és dolgozom Körösladányban, körzeti ál­latorvosként. Nős vagyok, feleségem Somogyi Zsuzsanna, a taka­rékszövetkezet belső ellen­őre. Két leányunk és egy fiunk van. 1980. óta tagja vagyok a tanácsnak, 1987. óta pedig, a végrehajtó bi­zottságnak is. Mindig pár- tonkívüli voltam, és az va­gyok. jelenleg is. Az SZDSZ tevékenységét régóta szim­pátiával figyelem és céljai­val alapvetően egyetértek. Meggyőződésem, hogy állat­orvosi hivatásomat megtart­va, választóimmal nap mint nap találkozva. hitelesen képviselhetem érdekeiket a magyar Országgyűlésben. Tóth Sándor István Nős vagyok, 4 gyerme­kem és 4 unokám van. Vá­rosalapító orosházi evangé­likus parasztcsaládból szü­lettem. Békéscsabán, a Fel­sőkereskedelmiben érettsé­giztem, majd 1966-ban — amikor engedték —, diplo­mát szereztem a Kereske­delmi és Vendéglátóipari Fő­iskolán. Életemet pénzügyi, gazdasági és számviteli szervezőmunkával töltöttem. Jelenleg nyugdíjas gazdasá­gi igazgató-helyettes va­gyok. 40 év óta tudom, hogy amit csináltam, hibás, ellen­tétes a reális gazdaságszer­vezés alapjaival, a piacgaz­dasággal. 40 év óta várom, hogy vége legyen ennek a szörnyű, ránk erőltetett, eleve kudarcra ítélt, „szo­cialistának” nevezett gazda­sági és társadalmi rendszer­nek. Istennek hála, meg­érem a végét. Hogyne vál­lalnám, hogy még meglévő energiámmal beálljak a sor­ba. Abba a sorba, amelyik garanciát jelent a morális és gazdasági csődtömeg fel­számolására. Azért válasz­tottam a Szabad Demokra­tákat, mert programjuk re­ális. kivitelezhető és nem tartalmaz választási kortes­fogásokat. Kérem Önöket, ismerjék meg célkitűzésein­ket és szavazzanak a Sza­bad Demokratákra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom