Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-01 / 51. szám

1990. március J., csütörtök o Következetes harc a rendszerváltásért! Beszélgetés ifi. Rajk Lászléval — A Szabad Demokraták Szövetsége fennállása óta kö­vetkezetesen harcol a teljes esélyegyenlőséggel megvaló­suló, szabad választásokért. Fellép mindazon erők ellen, akik korábbi hatalmukat — a választások eredményétől függetlenül — előre átmen­tik, biztosítják. Miért tartja fontosnak az SZDSZ, hogy egy jövendő kormányban ne vegyenek részt az MSZMP, illetve utódpártjai képvise­lői? — Arról, hogy miben bű­nös az MSZMP és utódpárt­jai, most nem érdemes be­szélni. Olyan rendszerváltás­ba, amelyet mi szeretnénk, nem férnek kommunista zár­ványok. Lengyel barátaink­nál például még megvannak, és egyre inkább betokosod- nak. Nekünk lehetőségünk van arra, hogy ezen túllép­jünk. így Magyarország is­mét a kelet-európai demok­ratizálódási folyamat élvo­nalába kerülhet. Fontosabb azonban az, hogy be kell bi­zonyítanunk keleti és nyu­gati szomszédainknak: meg­teremtettük azokat a szük­séges politikai feltételeket, amelyek nélkül nem tud el­mozdulni a magyar gazda­ság a holtpontról. Politikai garanciákat kell nyújtanunk, hogy nálunk semmilyen visszarendeződés ne legyen. — Terveik megvalósításá­hoz előbb hatalomra kell jutni. Az előzetes közvéle­mény-kutatási eredmények alapján azonban úgy tűnik, egy párt sem szerez abszo­lút többséget, tehát „koalí­ciózni” kell. Logikus szövet­ségeseknek mutatkoznak a kiskoalíció pártjai, az MSZDP, a Fidesz, a függet­len kisgazdapárt, amelyek az SZDSZ-szel karöltve feltehe­tően kormányképes többsé­get tudnának létrehozni. Az utóbbi időben mintha repe­dezne ez az egység. — Van egy természetes szövetségesünk, a Fidesz, amelyre bizton számítha­tunk. A másik két párt ese­tében felmerültek olyan problémák, amelyeket a koalícióra lépés előtt min­denképpen tisztázni kell. Az MSZDP részéről váratlanul ért minket a SZOT felé ka- csingatásuk. Részben értem őket, hiszen korábban^is a szakszervezetekre támaszko­dott a szociáldemokrácia. Mi azonban ezeket a szakszer­vezeteket nem tartjuk hite­leseknek, hiszen korábbi mű­ködésükkel bebizonyították, hogy a SZOT mindent, csak nem érdekvédelmet képvisel. Ráadásul, ha folytatódik ez a kapcsolat, az MSZP-nek lehetősége nyílik átmenteni vagyonát a szakszervezete­ken keresztül. Ezt bizonyo­san a szocdemek sem akar­ják, így a dolog rendezhető. Teljesen más a kisgazdák­hoz való viszonyunk, akik­kel nézeteltéréseink egyre akutabbá váltak. Vitáink a ’47-es tulajdonviszonyok sze­rinti földrendezés körül foly­nak. Én azt hiszem, ebben a kérdésben önmagában a kisgazdapárton belül sincs egyetértés. Nem minden kis­gazdavezető fogadja el azt az egy az egyben földosz­tást, amelyet más kisgazda­vezetők akarnak. Nagyon so­kan közülük látják, hogy ez egész egyszerűen választási fogás. Csakhát a választási fogásnak megvannak a ma­ga politikai következményei. Ezért a kérdést a koalíció előtt nagyon komolyan meg kell vizsgálni. Azt hiszem, amennyiben a kisgazdapárt nem változtat álláspontján, amit praktikusan nem lehet végrehajtani, akkor veszély­be sodorja a koalíció létét is. — A népszavazás előtt ki­éleződött a két nagy párt, az SZDSZ és az MDF kö­zötti viszony. Tölgyessy Pé­ter viszont nemrég a nagy- koalíció lehetőségéről be­szélt, — Az említett nyilatkozat oka a körvonalazódó válasz­tási patthelyzet. Ügy tűnik, egyetlen párt sem fog a kö­réje csoportosuló erőkkel együtt jelentős többséget el­fl Békéscsabai Konzervgyár pályázatot hirdet — számítástechnikai osztályvezető munkakör betöltésére. FELTÉTELEK: szakirányú főiskolai vagy egyetemi végzettség, 2 éves vezetői gyakorlat. A pályázatok elbírálásánál előnyben részesülnek a hálózatfejlesztésben gyakorlattal rendelkezők. — szervezési osztályvezető munkakör betöltésére. FELTÉTEL: egyetemi vagy főiskolai végzettség. Továbbá szervezési osztályunkra várjuk olyan egyetemet vagy főiskolát végzettek jelentkezését is, akik vállalati üzem- és munkaszervezésiben jártassággal rendelkeznek. Jelentkezési határidő: 1990. március 18. A munkakörökkel kapcsolatban felvilágosítást a személyzeti és oktatási osztályvezető ad. érni a Parlamentben, ami a jövendő kormány stabilitá­sát veszélyezteti. Ezért ve­tődött fel a nagykoalíció kérdése. Előnye, hogy na­gyon stabil kormány jönne létre. Hátránya, hogy a két párt programja a szükséges kompromisszumok miatt je­lentős csorbát szenved. Fel­tételezhetően a koalícióra lépést rendkívül komoly tár­gyalások fogják megelőzni, amelyeknek érinteniük kell a politikum összes területét. További gond, hogy a nagy- koalíció miatt nem tud. ki­alakulni egy váltógazdálko­dás, ami által a parlamen- talizmus lényege szűnik meg. Elképzelhető, hogy ez a meg­oldás — ha egyáltalán meg­valósul — nem lesz hosszú életű. Időpontot nem tudnék jósolni, de feltételezem, hogy az infláció megállítása, il­letve visszaszorítása után mégiscsak kialakul a szük­séges váltógazdaság. — Döntsenek a választá­sok. De mi történjék a fe­nyegető gazdasági csőddel? — Mi mér tavaly mond­tuk, hogy a jelenlegi kor­mánynak mennie kell és egy válságkezelő szakértői kor­mányt kell létrehozni, amely semmi mással nem foglal­kozik, mint az infláció keze­lésével. Ez nem történt meg, s minthogy az infláció idáig jutott, a Németh-kormányt terheli a felelősség. Rend­szerváltás nélkül a kormány gazdaságpolitikájával akár 100 százalékos infláció is ki­alakulhat. Az SZDSZ szerint fel kell tárni azokat a tartalékokat, amelyek igenis megvannak a magyar gazdaságban. így azokat, amelyeket eddig a veszteséges üzemek támoga­tására fordítottak, a hadügy­re, a belügyre, annak külö­nösen a politikai részére, de idetartozik még a pártva- gyon is. Másfelől, nagyon szigorú alapelvek mellett folytatni kell a magyar vál­lalatok külföldi értékesítését. E folyamatban a hiteles va­gyonfelértékelést, a nyilvá­nosságot és a független szak- szervezetek, a munkástaná­csok, a parlamenti bizottsá­gok és a demokratikus ön- kormányzatok ellenőrző sze­repét alapvetőnek tartjuk. 20- 25 százalékos külföldi tulaj­don a szabad világban ter­mészetes, de nem jelenti az ország függetlenségének fel­adását. Az infláció kezelésé­nek egy másik technikája szerint a többféle égtájról származó hitelezőinket — le. hét, hogy kissé cinikusan hangzik — versenyeztetni le­het és különböző feltételek mellett befolyásolni őket ar­ra, hogy további magyaror­szági beruházásaik fejében azok hamarább kapják visz- sza pénzüket. Sőt, azt is megtehetjük, hogy tartozá­saink fejében magyar üze­meket adunk át nyugati ban­koknak. Ezek kis beruházás­sal felfuttathatják vállala­taik termelését és azok nye­reségéből fedezhetik veszte­ségeiket. — Ha az SZDSZ kormány­ra kerül, mikorra várhatjuk az első változásokat? — Az országgyűlési, de kü­lönösen a helyhatósági vá­lasztások megmutatják a rendszerváltás lényegét. A polgárok tapasztalni fogják: tényleg csak azok kerülnek előtérbe, akiket ők akarnak, akikkel egyetértenek. Ami a gazdasági • helyzetet illeti, azt ígérhetjük, hogy ebben az évben stabilizálni tudjuk az inflációt. Rövid távon életszínvonal-emelkedést fe­lelőtlenség lenne ígérni. Krausz N. Tamás Vállalkozásfejlesztési alapítvány Sajtótájékoztató a Pénzügyminisztériumban A Pénzügyminisztérium csaknem 1 milliárd, az Ál­lami Fejlesztési Intézet pe­dig 2 milliárd forintos hoz­zájárulással létrehozta a Ma­gyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt, amelynek célja, hogy elősegítse a kis- és kö­zepes méretű, elsősorban új vállalkozások létrejöttét — jelentette be Nagy István pénzügyminiszter-helyettes szerdán, a Pénzügyminiszté­riumban, az ez alkalomból tartott sajtótájékoztatón. Elmondotta: az alapítvány induló vagyonát növelik az ahhoz csatlakozó bel- és kül­földi természetes és jogi sze­mélyek befizetései. Az elő­zetes felmérések szerint ar­ra számítanak, hógy mint­egy 10 millió dollár külföl­di forrásbevonásra van le­hetőség. Ugyancsak növeli az alapítvány vagyonát a befektetésekből származó ré­szesedés és osztalék. Emel­lett áz állami költségvetés­ből és egyéb állami forrá­sokból is számítanak bevé­telre. A különféle összegek odaítéléséről 13 tagú, fő­ként vállalkozókból álló ku­ratórium dönt. Az alapítvány márciustól kezdi meg működését. A ke­reskedelmi bankokon ke­resztül kedvezményes ka­matozású hiteleket nyújt, új vállalkozásokba fektet be tőkét, és igen szűk körben vissza nem térítendő támo­gatást is ad. Tervezik azt is: az eddig nem kellőképpen igénybe vett világbanki hi­telek folyósítását is meg­könnyítik a vállalkozók szá­mára oly módon, hogy át­vállalják a kamat egy ré­szét' Vállalkozási «iroda fel­állításával segítenek a vál­lalkozóknak: különféle szak- tanácsadást, jogi felvilágosí­tást nyújtanak azért, hogy a kisvállalkozók minél ala­posabb információkkal ren­delkezhessenek. Az alapítvány vagyonát egyelőre a Postabank és Ta­karékpénztár Rt. kezeli, ké­sőbb a kereskedelmi ban­kok pályázhatnak az alapít­vány kezelésében* való rész­vételért. A vállalkozók e bankokhoz fordulhatnak az előnyös feltételekkel jutta­tott hitelért. Az alapítvány létrehozói arra számítanak, hogy segítségükkel évente több száz új vállalkozás kez­di, meg tevékenységét. Szövetség „Több dolgok «vannak földön és egen, Horatió, mintsem, /bölcselmetek Álmodni képes.” Mostanában gyakran gondolok a derék dán királyfira, Hamletre. Sorsát (figyelve örülnék, ha nem kellene el­jutnom a végső, elkeseredett pillanatig, amikor már nincs más út, csak a „no, méreg, hass tehát” féktelen dühe. Ne ingereljük Hamletet! Engedtessék meg a szem­lélődés gyötrelmes gyönyörűsége. Hiszen életünket át­szövi éppen elég rejtély, több dolgok vannak földön és egen... Ha már ide pottyintott -a sors, nem értem pél­dául, hogy miért kell szeretnem is ezt a hazát? Eretnek gondolat, de hitemre, ennél szebb tájakat is gyúrt már a teremtő, a mienknél nemesebb, jellemes népet is hord hátán e sárgolyó. Szerencsétlen múltunkról nem is be­szélve! Balsors, akit régen tép, mi volnánk. S ha rá­adásként, szándékosan próbálták kiölni belőlünk írmag­ját is a honszeretetnek, fölcserélve h agymáz as interna­cionalizmussal, nincs ésszerű magyarázat, rajongásunk­ra. „Tudja Isten, hogy mi okból szeretem, de szeretem.” Naplemente a kanyargó Körös partján, tavaszi földek il­lata, rohanó felhők az égen, a bor zamata, anyánk sza­va. Mind mélyen belénk ivódott, pótolhatatlan élmény. Ezerszínű múltat hurcoló, mindig a holnapban bizako­dó, balga emberek, akik egymás 'nélkül bizonyosan kép­telenek vagyunk sorsunk jobbítására összefogni, együtt cselekedni pedig (sehogy se sikeredik. Nem mondhatnám, hogy nagyon elkapkodom a vá­laszt: még a tél elején kaptam 'egy terjedelmes levelet, amelyről mostanáig hallgattam. Szabadságvágyó Fiatalok Szervezete nevében írta egy Imre nevű ifjú, aki a ve­zetéknevét elhallgatta, mondván, fél a megtorlástól. Mert „szép magyar nevem van”, bízik bennem, és mindjárt tippeket is ad, kiket „leplezzek le”. Különös tisztelettel nézem az utánam jövő nemzedék tagjait, hiszen övék a jövő, most mégis mosolyognom kellett. Szép magyar név! Valóban, büszke vagyok minden ősömre, és tavaly ilyen­kor a betléri kastély szomszédságában levő templomban megrendültén álltam annál a kis fa kádnál, amelyben 86 évvel ezelőtt jóapámat megkeresztelték. Nagyapám Andrássy gróféknál volt konyhamészáros, az ő apja pe­dig Andódfalván kisnemes, harangozó, kántor és halott­kém, egyszemélyben. Azon a vidéken olyan békességben éltek a különböző nemzetiségek gyerekei, hogy déd­anyám egy mukkot se tudott magyarul, derék, jó tótocs- ka volt. Anyai nagyapámék meg Bécsből jöttek a Duna mellé, nyomdásznak, egy másik ágon pedig éppen Prága városában kereshetném elődeimet. S így vagyok én büszke, a szép magyar nevemre. Ezért is nem lehet hec- celni senki ellen, csak azért, mert Botyánszkinak, Ro- tyisnak, Mazánnak vagy éppen Hrabovszkinak hívják. Lehetünk mi valamennyien jó hazafiak, próbálunk iga­zítani valamicskét ezen a cudar világon, s remélem, szö­vetségesnek tudhatjuk Imrét is, aki egyelőre elhallgatja a nevét Mint ahogy hozzánk tartozik az a kedves^ mo- solyú nénike, aki ha meglát, mindig megsimogat, és azt mondja, örül, mert a szívéhez szólok, helyette is beszé­lek. Van ennél nagyobb elismerés? Volt egy ismerősöm, kaki a találkozásaink alkalmával csak ennyit kérdezett: „Mivel vagy?” Csupán az autó márkájára volt kíváncsi, netán gyalogos lennék, s ő ab­ból mindent tudott. Mókás figura. Manapság bizonyára azt tudakolná, kire szavazok? Jókora bajban lennék a válasszal, mert nemcsak az én jelöltjeim, de a politizá­lok széles tábora is lelképesztő dolgokat művel. Kórus­ban fújják például, hogy a választások után „teljesen lecserélődik a garnitúra”. Mintha egy szállodai ágyról kellene lehúzni a szennyest. Mintha semmi haladásnak nem lett volna részese a mostani „garnitúra”. Aki pél­dául az oktatás vagy a külügy éléről el akarja „takarí­tani” a mostani vezetőket, nem számíthat az én vok- somra. És a példákat folytathatnám a minisztériumok­tól az egész kicsi falvak értékes embereinek megőrzésé­ig. Egyébként pedig jöhet a nagytakarítás! De úgy ám, hogy önmagunkat ne szennyezzük, pocskondiázzuk, csak azért, mert nincs nálunk politikai kultúra. Legyen! Nehéz tavasznak nézünk elébe, s ha minden jól megy, hol van még a nyár, Imikor lesznek derűsebb idők? Kis cinizmussal azt is mondhatnám, jól kifogtuk ezt a kort, s e hazát De ha élni tudunk jó lehetőségeinkkel, annál nagyobb öröm lesz látni, hogy részesei voltunk a hala­dásnak, egy bolond korban, megbolydult hazában. Más alkalom nem adódik többé. Andódy Tibor A Gyulai Munkácsy Tsz kertészetében több évtizedes ha­gyománya van a zöldségpalánta nevelésének. Tőlük vásá­rolják például a képünkön látható paprikapalántákat a méhkeréki magántermelők is, 'akik saját fóliájukban gon­dozzák azokat tovább Fotó: Fazekas Fereno

Next

/
Oldalképek
Tartalom