Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-05 / 54. szám

NÉPÚJSÁG II Henkel és a Niszöv nyomására maradt az elnök n Metakémia tagsága meghátrált 1990. március 5., hétfő Színészpuccs a Jókai Színházban? Dr. Keczer András: Azt hittem, elég, ha „csak” dolgozom (Folytatás az 1. oldalról) mérnököt a vezetőség be­osztásából felmentette. Jámbor Lajos a jelenlé­vők előtt így fejtette ki vé­leményét: — Mindenkinek tudomá­sul kell vennie, hogy az em­beri méltóságot senkinek nincs joga megsérteni. Más a határozott számonkérés, és más a hatalmi gőg. Ha nem tudunk demokratikus vi­szonyok között dolgozni, akkor folytatódnak a hibás döntések,, s ennek vala­mennyien a kárát látjuk. Mindezek megváltoztatására a személyi garanciát a je­lenlegi elnökünkben nem látom. Felteszem a kérdést: a további feszültségek le­vezetése .érdekében, vállal­ja-e a titkos szavazást, hogy meggyőződhessen arról, élvezi-e a tagság bizalmát? Werner Rosenberg — amellett, hogy hangsúlyozta, cége nem kíván a szövet­kezet belső konfliktusaiba beleszólni — kifejtette: re­méli, bizonyos kontinuitás megmarad. Ha ez mégsem valósul meg, kénytelenek lesznek újraértékelni az együttműködést. Az a tény, hogy a Henkel fölvette a kapcsolatot a Metakémiával, a jelenlegi vezetőség ered­ményének tekinthető. Dr. Ugrai András véle­ménye szerint a szövetkezet a jelenlegi jó gazdasági po­zícióját nehéz munkával harcolta ki, ezt kár lenne most tönkre tenni, hiszen a tagok képesek megrend- szabályozni elnöküket. Végezetül Nyerges László elnök elmondta, hogy a ta­valyi eredmények biztatóak. Ezt a vezetőséget a tagság tavaly választotta, úgy érzi, hogy a bizalmat ma is él­vezik. Az elnök válaszát a tagok nagyrésze elfogadta. A közgyűlés végeztével Jámbor Lajos osztályvezető, a történteket azzal magya­rázta, hogy a tagságot nagy­ban befolyásolta a Henkel cég elnök mellett szóló „vé­dőbeszéde”. Személyes jö­vőjéről pedig így szólt: — Mivel egy korábbi vi­tában kijelentettem, hogy amennyiben az elnök ma­rad, én megyek, ezt a véle­ményemet ma is fenntar­tom. Kértük Nyerges Lászlótól, kissé részletesebben magya­rázza meg, miért is nem vállalta a megméretést: — Ügy érzem, hogy ezen az összeszokott csapaton most kár lenne változtatni, hiszen a több éves üzleti munkánk most hozza meg gyümölcsét. Nyilvánvaló az is, hogy a Henkel-kooperá- ció nem személyhez, hanem üzleti haszonhoz kötődik, de az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a tárgyalás már előrehaladott állapotban tart. Nyerges László ígérete szerint senkinek sem kell retorziótól tartania. Talán újra helyre áll a nyugalom, és a dolgozók egyedül a ter­melésre fordíthatják a fi­gyelmüket. (molnár) Én támogatom, te ellenzed, ő tartózkodik Fotó: Oravszki Ferenc A húsellátás ellenőrzésének tapasztalatai i Több megye húsellátását, a bolti húsbontást és a vá­sárlási körülményeket vizs­gálták a közelmúltban a ke­reskedelmi és piaci felügye­lőségek. Az ellenőrzések tapaszta­latai azt mutatják, hogy a hentesüzletekben észlelt mi­nőségi hibák gyakran az ipari megmunkálás hiányos­ságaira vezethetők vissza. A húsipari üzemek sokszor a szabvány előírásainak nem megfelelő minőségű árut szállítanak az üzletekbe. A boltvezetők azonban nem élnek minőségi kifogással, mert attól tartanak, hogy akkor a jövőben a szállítók nem teljesítik megrendelé­seiket. Az ipar szabályta­lanságait viszont a kereske­delem — szintén szabályta­lanul — nem megfelelő hús­bontással ' a fogyasztók meg­károsításával ellensúlyozza. A szabványtól eltérő bolti bontást a vizsgált üzletek 43 százalékában tapasztalták az ellenőrök. A leggyakoribb, hogy az olcsóbb húsrészeket a drágábbakkal együtt ad­ják el. Noha jogszabály tiltja a tőkehúsok előre le- darálását, ezt a vizsgálatok tapasztalatai szerint az üz­letek mintegy 20 százaléká­ban nem tartják be. Február 23-ún «ytilésl tanultak Békéscsabán a Jókai Színházban, ahol a jelenlevők 32 szavazattal és tartóz­kodással megvonták a bizalmat dr. Keczer András igaz­gatótól, február 28-án újabb gyűlés következett, ekkor már az új igazgató személyére voksoltak: Gálfi I aszló, a színház egyik régi vezető mn vésze :!2, Tas nádi Márton főrendező pedig 21 szavazatot kapott. Az. eseményekről beszélgettünk dr. Keczer Andrással, illetve («alti László­— Szakszervezeti bélyeg­zővel ellátott meghívó invi­. tálta a próbatáblán a mű­vészeket és a színház veze- : tőit a február 23-i gyűlésre — mondta dr. Keczer And­rás. — Magyar Tivadar, az szb tagja elnökölt, s szava­zólapokat akart kiosztani mindjárt az elején, hogy az ott levők bizalmat adnak-e nekem, vagy sem. Szentir- may Éva, aki szintén a szín­ház régi vezető színésze — egyébként Jászai-díjas —, kérte, indokolják meg, hogy mi a probléma velem, de a javaslatát elutasították, akárcsak az én felszólalási kérésemet. így aztán mi ket­ten elhagytuk a helyiséget. — Ügy tudom, jelen volt i az eseményen Klampeczki Béla, a megyei tanács mű- í velödési osztályának vezető­helyettese is. Ö mit szólt mindezekhez? — Meglepetésének adott hangot, a későbbiekben pe­dig kérésemre Vámos László osztályvezető biztosí­. tott róla, hogy a tisztségem­mel kapcsolatos döntésük­ről először engem értesíte- . nek. — A március 4-i Mai Nap­ban azt nyilatkozta Klam­peczki Béla, hogy egy esz­tendőre Gálfi Lászlót bízzák meg az igazgatói teendők el­látásával. ön mikor szerzett tudomást erről? — Március 4-én, a Mai Napot olvasva. Más infor­mációim nincsenek. — A február 28-i gyűlés­ről tudott előzetesen? — Erre már nem hívtak meg, ekkor döntöttek arról — immár nemcsak a színé­szek, hanem a műszakiak egy része is —, hogy Gálfi Lászlót kívánják igazgató­nak. — Mi a véleménye a tör­téntekről? — A közösség döntését ko­rábban elfogadtam, de ezt a véleményemet mind nehe­zebb tartanom, ugyanis egy­re nyilvánvalóbb, hogy ma­nipulált ítélettel találom szemben magam. Minden te­kintetben jól menő színház a miénk, és sem a társulat, sem a felügyelet részéről nem merült fel panasz elle­nem, egyetlen kifogás sem érkezett. Nem tartom rend- jénvalónak, hogy az első gyűlésen szavazással kezd­ték az egészet. Ugyanis az lett volna a dolog elintézési módja, hogy a társulat tag­jai, képviselői elmondják ki­fogásaikat, bírálataikat, s le­hetővé teszik a válaszadáso­mat is. Ez utóbbiak nélkül azonban a résztvevők dönté­sei részinformációkon ala­Szövetséggé alakult a SZOT (Folytatás az 1. oldalról) nül végzi. Célja tagsága tár­sadalmi, gazdasági, szociális és kulturális érdekeinek át­fogó képviselete, védelme és érvényesítése. Feladata a szolidaritás alapján a szak- szervezeti egység erejével támogatni tagszervezeteinek érdekérvényesítő harcát, el­látni azok védelmét, külön­féle szolgáltatásokkal segíte­ni tagszervezeteinek munká­ját. Kötelességének tekinti, hogy harcoljon a munkavál­lalók szociális biztonságáért. Legmagasabb szintű képvi­selete a kongresszus, a két kongresszus közötti időszak­ban pedig legfőbb képvise­leti testületé a Szövetségi Tanács. A szövetség gazdál­kodásának, pénzügyeinek fo­lyamatos ellenőrzését a Gaz­dasági Ellenőrző Bizottság látja el. Az alapokmány rögzíti, hogy a csatlakozók tulajdonosi és vagyoni joga­it esetleges kilépésük sem­miféleképpen sem korlátoz­hatja. Vasárnap a hosszas és he­ves vita után hozzáfogtak a szövetség programjának megalkotásához. Ez nem minden szempontból kimun­kált, lezárt program, hiszen ilyen program megfogalma­zásához nincsenek meg a púinak. Még a bűnözőket is tárgyaláson vádolják meg, védelem illeti meg őket, s pártatlanul ítélkeznek felet­tük. Nekem ez nem adatott meg. — Mit tesz ezek után? — Soha nem ragaszkod­tam az igazgatói székhez. Egyébként 34 éve a színház­ban dolgozom — 10 éve igaz­gatóként —, s 53 éves va­gyok. Ebből már sok min­denre lehet következtetni. Mindenesetre talán ellenlé­péseket kellett volna ten­nem bizonyos jelekre, de én azt hittem, hogy elég, ha „csak” dolgozom. Azért még. is szeretném tudni: tulaj­donképpen mi is a baj sze­mélyemmel ? ... * * * — Eddig még senki sem közölte velem hivatalosan, miszerint egy esztendőre en­gem bíztak voltna meg igaz­gatónak — tájékoztatott Gálfi László. — Csupán a március 4-i Mai Napból tu­dok a dologról. — Mi a véleménye arról, hogy önt szeretné igazgató­nak a társulat? Elvállalta a jelöltséget? — Természetesen igen, hi­szen ha az emberek ennyire bíznak bennem, nem hagy­hatom őket cserben. Ami az igazgatói megbízatásomat il­leti, az még esetleges. Egy újsághírt bármikor meg le­het cáfolni, noha remélem, hogy nem így lesz, s hétfőn felkeresnek az erre illetéke­sek. Amíg azonban hivata­los értesítést nem kapok, ad­dig hivatalosan nem tudok nyilatkozni. „Amint bizonyos­sá, válik a hír, szívesen vá­laszolok minden kérdésre. Vitaszek Zoltán reális feltételek, de hitele sem lenne. A vitában felszólalók fi­gyelmeztettek arra, hogy olyan programot vár tőlük a tagság, amely konkrét, tel- iesíthető, s számonkérhető feladatokat tartalmaz. Végül is a küldöttek egy­hangúlag elfogadták a szö­vetség programját, amely a szakszervezeti követelések mellett pontosan körülhatá­rolja. hogy milyen terüle­tekre koncentrálódjon a szö­vetség munkája. Nyilatkozatot tettek köz­zé, amely szerint a munka- vállalók megítélésének nem lehet kritériuma a pártállás, a politikai elkötelezettség, az kizárólag a szakmai képzett­ségen. felkészültségen és tel­jesítményen alapulhat. Villáminterjú a varsandi vámparancsnokkal Maitec mester megsegítése Ha péntek és 18 óra, ak­kor kezdődik az Ablak mű­sora. Közvélemény-kutatá­sok szerint a Magyar Tele­vízió legnézettebb adása. Pénteken sokan felkapták a fejüket azon a riporton, amelyből kiderült, milyen „kálvárián” mentek keresz­tül egy busz utasai. Nagy­váradról tartottak haza, és a román oldalon a vámosok az autóbuszt is „kifordítot­ták”, hogy valamit találja­nak. Köztudott (vagy nem is olyan nagyon köztudott?), hogy jelenleg is a• Ceauses- cu-érában hozqtt vámren­delkezések a meghatározó­ak. Eszerint az országból semmit sem lehet kihozni. Hogy is van ez pontosan? Mennyi az a semmi? Ez esetben mit fed a szó? Vil­láminterjút kértünk Balazs Georgetól, a varsandi határ­őrség vámparancsnokától: — A világon nincs' olyan ország, ahonnan egy haris­nyát, két zsebkendőt, egy- egy törülközőt át ne lehetne hozni, ön valószínűleg hal­lotta egy autóbusz utasainak a napokban történt esetét, ahol a hosszas kutatás sem járt eredményei. Mi a véle­ménye? — Azt ugye tudja, nem nálunk, Varsandnál lépte át a határt az a busz. Éppen ezért, erről az ügyről nem nyilatkozhatok. Remélem, azt is tapasztalják, hogy az országunkba belépéskor ab­szolút nincsenek problémák, csak szúrópróbaszerű ellen­őrzéseket végzünk. A kivi­tellel kapcsolatban fennáll­nak még a rendelkezések, amelyek szerint csak azon áruk vihetők ki, amelyeket konvertibilis valutáért vá­sároltak. Szigorúan vesszük azt is, hogy a lej ne ván­doroljon el az országból. De hiszen ez Önöknél is így van! Továbbra is tilos az üzemanyag, a fegyver kivi­tele. És az, ami minden más országból: a bélyeggyűjte- mény, muzeális értéket kép­viselő tárgyak. Ezek kivitele engedélyhez kötött. — Igen, ez, amit ön el­mondott, érthető. Én arról kérdezem, ami pár száz lej értékű árura vonatkozik. Mennyire szigorúak ennek átengedésénél? — Azt gondolom, Önök már tapasztalhatták, hogy igyekszünk kulturáltan, ci­vilizáltam a lehető legkeve­sebb idő alatt elvégezni a vámvizsgálatokat. Ezen még csak javítani szeretnénk. Nem hiszem, hogy mostaná­ban — ezen a határrészen, mert csak erről nyilatkoz­hatok — bármilyen problé­ma is adódott, ha apróbb árucikkel igyekezett haza valaki. — És ha arra vetemednék, hogy pl, egy étkészletet ho­zok át? — Arra kérjük Önöket, két-három hétig legyenek türelemmel, és ne vásárol­janak nagyobb értéket. Mi» is várjuk, hogy az új vám­rendelet kijöjjön. Meg kell, hogy értsenek, hiszen a mi kezünket is törvények kö­tik. Hiszek abban, hogy most már napok kérdése, és eny­hül majd a kivitellel kap­csolatos szigor. Béla Vali Magyar—kanadai vegyes vállalat Mezőhegyesen Mesterséges termékenyítő és spermatermelő kft. alapító ok­iratát Írták alá a Mezőhegyest Mezőgazdasági Kombinát és a kanadai Semex cég képviselői. A kft.-t i08 millió forint alap­tőkével hozták létre, a részt­vevők 50-50 százalékos tőkehoz­zájárulásával. A Mezőhegyesen az év máso­dik felében kialakuló tenyész- telepen a világhírű holstein- friz tenyészbikákkal termeltet­nek spermát, amelynek nagy­részét belföldön hasznosítják, kisebb hányadát pedig expor­tálják. A telepre — pontosab­ban szólva átmenetileg a ma­gyarországi karanténba — már­cius végén érkeznek be az apa­állatok. A holstein-frlz szarvasmarha- fajta csaknem két évtizede is­mert hazánkban. A magyar faj­tákkal keresztezett változata kü­lönösen nagy teljesítményekre képes a tejtermelésben. Jelen­leg 14 olyan nagyüzemünk van, ahol a fejési átlag 7000 liter fö­lötti. Ennél jobb eredményt csak izraeli gazdaságok értek el a holsteln-frfzzel keresztezett tejtermelő tehenekkel. Magyar- országon a tejelő tehenek na­gyobb hányada, csaknem fél­millió állat, holstein-eredetfl. Régen gyűlt már össze annyi képzőművészet iránt érdeklődő, mint a minap délután Gyulán, az Erkel Művelődési Központ föld­szinti galériájában. A Mű­vészek romániai művé­szekért címmel rendezett tárlat — Lóránt János bé- késszentandrási és Oroján István gyulai festőművészek közös kiállítása — második, egyben befejező helyszínére érkezett. Mint arról már hírt adtunk, az alkotók mű­veiket a hivatalos zsűriárak egyharmadáért ajánlották fel a vásárlóknak, a teljes bevételt a romániai művé­szek megsegítésére szánták. Meglepetésként, a meg­nyitóra érkezett Ovidiu Mai­tec, bukaresti szobrászmű­vész is. — Egész életemben visel­ni fogom ezt a pillanatot — mondta a bukaresti mester, Banner Zoltán művészettör­ténész megnyitó szavai után. Kérdésünkre, a romániai szobrászművész elmondta, a forradalom idején, egész műterme dokumentációja le­égett. Megsemmisültek gé­pei, s ami a legfájdalma­sabb, 30 év munkájával ké­szített faszobrai. — Utoljára egy szimboli­kus szoborsorozatot készí­tettem — három trónból állt, a hatalom, a felséges­ség és a felelősség diktatú­rának ellentmondó jelképei­vel. Hogy mi lesz a követ­kező? Magam sem tudom még, kiheverem-e a történ­teket. Még megtudtuk tőle, hogy innen, Békés megyéből érkezik az első konkrét ser gítség, de már hívták Fran­ciaországba és az NSZK-ba is, hasonló segélykiállítások­ra. Lóránt János festőművész arról számolt be, hogy a harminc felajánlott képből Békésszen tanóráson 18 már elkelt. Teljes eladás esetén 80-100 ezer forint közötti összegre számítanak, melyet majd valamennyi hivatalos szervezeten keresztül' jut­tatnak el Maitec mesterhez Bukarestbe. Ä gyulai tárlatot az ér­deklődők és a műgyűjtők március 11-ig kereshetik feí. Sz. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom