Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-31 / 76. szám

1990. március 31., szombat o Mégsem melegszik a Föld? Lehet, hogy mégsem me­legszik a Föld légköre? Lyu­kas lenne az „üvegház”? Egyelőre nem tudunk bizto­sat. Bizonytalanságunkat csak erősíti két amerikai ku­tató cikke, amely a Science című amerikai magazin pén­teki számában jelent meg. A kutatók szerint az 1979— 88 között, a TIROS—N me­teorológiai műholdak segít­ségével végzett vizsgálatok nem nyújtottak megfelelő bizonyítékot a korábban oly sokak által hangoztatott té­telhez, miszerint bolygónk fokozatosan melegszik. „A Föld légköre évente nagy változásokon megy ke­resztül, de az említett tíz esztendő alatt nem figyel­tünk meg jelentős melege­dést vagy lehűlést” — állítja Roy W. Spencer, az Alaba­ma államban működő Mar­shall Space Flight Center (Marshall Űrrepülési Köz­pont) kutatója. Társa, John R. Christy, az Alabama! Egyetem professzora sze­rint voltak ugyan hőmérsék­leti hullámzások, s ezek egy későbbi esetleges „drámai változás” előjelei is lehet­tek, de csak egyes területe­ken. Globális méretekben in­kább egyfajta kiegyenlítő­dési tendencia figyelhető meg. A két alabamai kutató azonban hosszasan taglalja, hogy legalább újabb 'tíz év­re lesz szükség a tudomá­nyos következtetések levo­násához. Erre hivatkozva el­utasítják azon kollégáik vé­leményét, akik már jó ideje — viszonylag kevés adat birtokában — az úgyneve­zett üvegházhatásnak tulaj­donítják a szerintük létező általános felmelegedési ten­denciát. „Műholdjaink még csak most kúsztak fel a lég­kör fölé, ne siessük el a dol­got, néni lehet kiragadni tíz évet a fejlődésből — véle­kedik Spencer és Christy. Az ellentábor szerint az elmúlt 150 év alatt a légkör­ben felgyülemlett szénmono- xid és más gázok miatt las­sú fölmelegedés kezdődött és ez a folyamat folytatódik. Hitelt érdemlően azonban nem tudták bizonyítani ál­lításukat, ehhez egyesek sze­rint legalább negyven-ötven­éves kitartó megfigyelésre lenne szükség. Eric J. Barron, a Pennsyl­vania államban működő Earth System Science Cen­ter (Földkutató Tudományos Központ) igazgatója rendkí­vül értékes kutatási ered­ménynek minősítette Spen­cer és Christy tanulmányát, és szerinte is kevés a tíz év a globális trend megállapí­tásához. A menyegző résztvevőinek feltálalják az ételeket II megyében egyedülálló Pedagógiai hét a vésztői óvodában Hétvége Romániában Körösladányiak a Kalota partján Az általános iskolák több­sége rendszeresen megrende­zi pedagógiai hetét. Nem így az óvodák. Ezt felismerve a vésztői tarlódombi óvoda két óvónője, Csányi Istvánná és Szöllösi Sándorné elhatároz­ta, hogy az iskolákhoz ha­sonló gyakorlatot vezetnek be. Március 27-től hirdették meg a pedagógiai hetet óvo­dájukban és legnagyobb meglepetésükre a rendez­vénysorozat programjaira több mint 30 hallgató étke­zett. Többek között erről be­szélgettünk szerdán az egyik szervezővel (az óvoda he­lyettes vezetőjével), Csányi Istvánnéval. — Az egész akkor kezdő­dött, amikor kolléganőm­mel elvégeztük Szarvason azt az intenzív tanfolyamot, melyen sok új, érdekes, hasznosítható dolgot tanul­tunk. Miért ne adhatnánk tovább mindezt, gondoltuk, és ennek mikéntjét megbe­széltük óvodai szaktanács- adónkkal, Balogh Lászlóné- val. Előbb csak a vezetői óvónőknek tartottunk volna továbbképzést, ám szakta­nácsadónk javaslatára kör­nyékünk településeiről is meghívtuk az érdeklődőket. adtan a borsi vámosokra, midőn így fognak szólni: „Vissza!” Munka? Dráma? Mese­írás? Csak emlék már a hajda­ni hajnalok jóleső munkája. Suttogva cserélünk szót a házban, amely — valószínű­leg — csupa lehallgató. Tit­kos mikrofonok isszák a gondolatainkat. Meg az éj­szakai fura álmom is: „Mi adni nektek magyar tagozat. Biztosítani magyar iskola.” Surgyélán beszéd, nem tu­dom, ki mondta. Június 28. B., a jégszekrény javító meséli, hogy a hazafias gár­da kényszertagjaként Nagy Imre temetésének idején na­pokon át teljesített maga is fegyveres szolgálatot... Eminescu szobrát kellett őrizniük. „Ki ellen?” „Az isten tudja.” Éjjel-nappal állták az őrséget váltásban. Parancsuk volt, hogy min­den gyanús személyre lőni kell. Ha például valaki röp­lapokat szórja, vagy falakra firkálna, stb. Június 30. P. Á. kolozsvári barátom látogatása. Nos? Legyintés. Ügye, amelyért több mint egy esztendeje lót-fut, ké­relmez, reklamál, könyörög, kiabál, mind reménytele­nebb. Vagyis, hogy Svájcba utazzék. És még mi újság? Gy. Éva élelmiszert küldött Doina Cornea asszonynak, akit köztudomásúlag házi fogságra ítéltek. A személyt, aki az élelmiszert vitte vol­Emellett rendezvényeinken részt vesznek a megye szin­te minden területéről érke­zett szaktanácsadók is. — Melyik program váltot­ta ki a legnagyobb érdeklő­dést? — Eddig nagyjából azonos a létszám. Tegnap a számí­tógép alkalmazásának lehe­tőségeiről volt szó. Az el­múlt évben kezdtem próbál­kozni e témával, akkor egy három hónapos kísérlet bi­zonyította, érdemes foglal­kozni e technikai vívmány­nyal az óvodákban. Fejlesz­ti a gyermekek gondolkozá­sát, megfigyelőképességét, és sorolhatnám az előnyöket, melyekkel az okos gépek al­kalmazása járt. E tapaszta­lataimról tartottam az első előadást. Kolléganőm az ál­tala vezetett bábmunkakö­zösséget mutatta be és a „Csiribiri” bábegyüttest, melynek tagjai részben in­nen, az óvodából, részben a testvérintézményekből áll­tak össze. A mai program óvodánk kiscsoportjában kezdődött. Délelőtt az itt al­kalmazott folyamatos napi­rendet tekinthették meg a résztvevők, majd konzultá­ción cseréltük ki gondolata­inkat. na, elcsípték a szekusok, majd Gy. Évánál újabb ház­kutatást végeztek. (Az ösz- szefüggések zseniális kuta­tóinak szigorú kérdése: hon­nan az élelmiszer?) Aztán Évát többször is behívatták kihallgatásra. N. C. tegnapi háromórás beszéde. Ügy a legjobb min­den, ahogyan ő rendezte. Az emberiség aranyálma, a kommunizmus napfényes csúcsai felé haladunk. Július 3. Egy elmebajos román dip­lomata újból azt nyilatkozta Párizsban, hogy ha a romá­niai magyar gyermekek az anyanyelvükön tanulnak s végzik el iskoláikat: egyen­lőtlen helyzetbe jutnak. Mert úgymond nem érvényesíthe­tik egyenjogúan a képessé­geiket. „Törzsi szintre zül- lenek” — mondta, hogy szel­lemes is legyen. Istenem, be nagy szíve van! Mennyire aggódik értük, be nagyon szeret minket! * * * M. tanárnő látogatása. Többek között elmeséli, hogy két magyar főiskolást behí­vattak a belügyhöz, ahol összepofozták őket. Bűnük, hogy a bentlakásban Nagy Imre temetésének napján a Kossuth Rádió műsorát hall­gatták. * * * Végre megmozdultak oda- fönt is. Fölmondólevelemre válaszolva Koppándi Sándor utasította a bukaresti fiók­szerkesztőséget, hogy neve­idet a lapról vegyék ie. Har­— A meghívó szerint, hol­nap többek között az iskola­érettség követelményeiről esik szó ... — Érdekes módon ez a téma bizonyult a legvon­zóbbnak. Mintegy ötven ér­deklődőre számítunk. És mindezt ilyen körülmények között értük el, amilyen kö­rülmények között ez az óvo­da dolgozik. — Mire gondol? — Nemrég még azt rebes­gették itt Vésztőn, hogy be­zárják az óvodánkat. Anyagi okokra hivatkoztak és arra, hogy nincs pénz az épület fűtésének korszerűsítésére. Pedig épp ideje lenne, hi­szen már ott tartunk, hogy a felszereltségünk bánja az állandó kiadásokat. Hol az egyik kályhát kell újrarak­ni, hol a másikat... A daj­káink állandóan a füsttel, a kormolással küszködnek. Mindenesetre büszkék va­gyunk arra, hogy ilyen mos­toha körülmények között is sikerült e rendezvényünkkel óvodánknak jó hírét kelteni. Ha lehet, a jövőben szeret­nénk hagyománnyá tenni a pedagógiai napok megszer­vezését. M i mincegy év után kimásztam a rácsból. Hamarább kellett volna, mondja némelyik ba­rátom. Erre megint azt ho­zom föl, hogy őrizni kellett és kell ezután is minden tailpallatnyi helyet, ahol egy tisztességes magyar mondat kinyomtatható. Július 5. A megyei pártszékházat hónapok óta legalább kilenc rendőr őrzi. • Szemközt a szerkesztőségürik. Megszo­kott parkolóhelyemről ma délelőtt elzavartak. Kérdé­semre, hogy mi baja vélem, a rendőr a vállát vonogatta. Én pedig arra gondolok, hogy Sinkovltshoz írott leve­lemet tegnap a Szabad Eu­rópa Rádió román adásában is 'felolvasták. * * * O. T. hozza dedikált új könyvét. Tanulmányok a re­neszánszról. Ezt még lenye­li a cenzúra. Aztán, mert Csíkszeredában járt, az ot­tani iskolai újdonságok ke­rülnek szóba. Az asszimilá­ció osztagainak garázdálko­dásai. Az anyanyelvi okta­tásnak egyre vandálabb és cinikusabb megsemmisítése. Például: a hajdani színma­gyar gimnáziumban össze­sen tíz kilencedik osztály működik. Ezekből ma már csak egyetlenegy a magyar osztály. A többiben kizárólag román nyelven folyik az ok­tatás, holott a tanulók több­sége magyar nemzetiségű. (Folytatjuk) (Megjelent a romániai Magyar Szóban) Ezt a pillanatot nem fe­lejthetjük el. Amikor autó­buszunk elhaladt a község határát jelző „Sincraiu” fel­iratú tábla mellett, és beér­tünk Kalotaszentkirályra, a falubeliek siettek .ki a kapu­ba, hogy integetve köszönt­hessenek. Kis-Jancsi József, a Romániai Magyar Demok­rata Szövetség helyi elnöke már az utcán vált bennün­ket. Ugyanis február elején a Kalotaszeg—Körösladány Baráti Kör kilenctagú kül­döttsége már járt itt, febru­ár végén pedig a körösladá­nyiak fogadhatták a kalota­szegieket. Most Kalotaszent- királyon az elmúlt hét végén kétnapos ismerkedésre, ba- rátkozásra nyílott mód. Szombat délután a jelen­létünkben a falubeliek elő­ször vehették birtokukba a felújított művelődési otthont. gyarázta — Adyt rokoni szá­lak fűzték Kalotaszentki- rályhoz, ezért gyakran ellá­togatott a faluba. • Az iskola udvarán jelen volt az egész falu. Lakatos András köszöntötte a körös- ladányi vendégeket, majd Gabor Liviu, a falu polgár- mestere szólt a hallgatóság­hoz. Kérte, hogy a körösla­dányiak továbbítsák jókí­vánságait az egész magyar néphez, majd Isten áldását kérte a magyarok és a ro­mánok jövőbeni barátságá­ra. A körösladányiak a falu előtt nyújtották át ajándé­kaikat. A református egy­háznak bibliákat, az általá­nos iskolának egy számító­gépet a hozzá való tartozé­kokkal, a művelődési ott­honnak pedig kazettás mag­netofont hoztak kazettákkal együtt. A pártás kalotaszegi lányGk előtt körösladányiak a vasárna­pi istentiszteleten Fotó: Oravszki Ferenc Mint azt Lakatos András is­kolaigazgató elmondta, ez az első alkalom, hogy állami in­tézményt egyházi szertartás­sal avathatnak fel. Először a falu román lelkésze, Puris tiszteletes — miután orto­dox szertartás szerint a bé­kéért, Kalotaszentkirályért és magáért a művelődési ott­honért könyörgött — szen­telt vízzel hintette be az épületet és a hallgatóságot is. Ezután Bitay Lajos refor­mátus lelkész igehirdetésé­ben kifejtette, hogy ez a lé­tesítmény a művészetnek és a falu vegyes ajkú lakossá­gának ne csak háza, hanem valódi otthona legyen. Zaka­riás próféta szavaira hivat­kozva hangsúlyozta, hogy ennek a teremnek a szépség és az egyezség templomává kell válnia. Innen az iskola udvarára sétáltunk át. A Kalota pa­tak mellett elhaladva Kiss- Jancsi József egy idős fára mutatott: — Ady Endre a lombjai alatt írta A Kalota partján című versét. Ugyanis — ma­A románok kulturális mű­sora után megcsodálhattuk a hagyományos népviseletben előadott kalotaszegi lakodal­mast. Amellett, hogy jót mu­lathattunk a tréfás népi rig­musokon, példát vehettünk a népi hagyományok ápolá­sáról is. Az előadás után arra kér­tük Kis-Jancsi Józsefet, hogy ismertessen meg ben­nünket Kalotaszeggel. — Kalotaszegről — hallot­tuk tőle —, amely a Kalota és a Körös folyók között te­rül el, leghitelesebben kós Károly írt. A régi Kalota- szeghez kilenc község tarto­zott, és a térség központjá­nak Kós Károly épp Kalota- szentkirályt nevezi. Csak ké­sőbb veszi át ezt a szerepet a városnak kiépített Bánfi- hunyad. Az 1400 lelkes fa­luban nagyrészt magyarok élnek, csak tíz százalékban lakják románok. Népviseletük színpompás, de nem tarka. — Sajátosan kalotaszegi ruha — folytatta Kis-Jancsi József — a nők és a férfiak sötétkék bujkája, azaz felső­kabátja. A fiatal lányok úgy­nevezett szőrszoknyát visel­nek. A finom gyapjúszövetet ráncokba szedik és leprése­lik, így megőrzi a formáját. Egy ilyen szoknya igen ér­tékes, nyolc-tízezer lejt is elkérnek érte. Az öltözethez hozzátartozik a kötény, a blúzszerű vállfüsing. A régi szűcsök munkáját dicséri a hímzett mellrevaló és a cif­ra kozsók, azaz bőrbekecs. A lányok fején cifra párta pándlikával és selyemíojt- tal, az asszonyok gyapjúból készült festett kendőt visel­nek, a lábukon kemény szá­rú bőrcsizmát hordanak. Régen a kalotaszegi lako­dalmat szombat délben kezd­ték, és hétfőn hajnalig tar­tott. Mikor a szombat hiva­talos munkanap lett, akkor kényszerűségből egy napra sűrítették a mulatság hagyo­mányos rendjét. Most remé­lik, hogy a szabad szombat bevezetésével újra ülhetik a régi lakodalmast. Ezt a szín­pompás hagyományos mulat­ságot az idei nyáron szeret­nék Körösladányban és Bé­kés megye más településein is bemutatni. A vasárnap legfőbb ese­ménye a délelőtti reformá­tus i stent isítelet volt. A templom zsúfolásig megtelt színes népviseletbe öltözött szentkirályiakkal. Mint azt megtudtuk, a falubeliek már csak a legnagyobb ünnepe­ken öltik magukra a hagyo­mányoknak megfelelő ruhái­kat. Látogatásunk egy külö­nös ünnepet jelentett szá­mukra. Mint azt Bitay Lajos tiszteletes elmondta, kará­csonyi hangulatot hoztunk a faluba. A szombat éjszakát egv- egv szentkirályi családnál töltöttük. A buszon hazafelé egyik útitársunk elmesélte, hogv idős vendéglátójuk az utolsó tyúkját vágta le ne­kik. Korábban ilyen nagyfo­kú szeretet ismeretlen volt előttünk. Megragadott ben­nünket a kalotaszegiek más­fajta. gazdagabb lelkisége, A határon átlépve, Biharke- resztestől Körösladányig az egyórás úton népdalokat- énekeltünk, magunk előtt ez­zel is bizonyítva, hogy tel­jesen mi sem feledtük el hagyományainkat. Utunk legfőbb tanulságának azt szűrtük le, hogy Kalotaszeg erkölcsével, hagyományápo­lásával népességében fogyó, pusztuló nemzetünknek a legfontosabbat adhatja: pél­dát a megmaradásra. Hazaérkezve karórámat nem állítottam vissza a ma­gyarországi időre, ettől egy órával előbbre jár. Ha az órámra pillantok, ugyanazt az időt látom, mint kalota- szentkirályi testvéreink, így emlékszem rájuk a legköze­lebbi találkozásig. (molnár)

Next

/
Oldalképek
Tartalom