Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-29 / 74. szám

NÉPÚJSÁG 1990. március 29., csütörtök Celladam-teszt a daganatok megelőzéséért Laboratórium nyílik a gyulai SZOT-üdülőben Sokezren zarándokoltak éveken át illegálisan gyógyu­lást és enyhülést remélve sú­lyos bajaikra Celladamért Budapestre, a feltaláló, Ko­vács Ádám Dalszínház utcai székházába. A feltaláló és munkacsoportjának találmá­nya körül hatalmas viharok kavarogtak az egészségügy­ben, míg végre nemrégiben a Celladam-cseppeket az Országos Gyógyszerészeti Intézet gyógyhatású készít­ménynek minősítette. Fokoz­za a szervezet védekezőképes­ségét, a kutatások tapaszta­latai szerint képes helyre­állítani az emberi szervezet immunegyensúlyi állapotát. A Celladam Concor Rese­arch Group által kidolgozott eljárás ki tudja mutatni a szervezet felborult egyensú­lyát. Számos külső és belső tényező (füstös, poros kör­nyezet, vegyszeres munka­hely) zavarhatja meg egész­ségünket, ezek együttese még rosszindulatú daganat kialakulását is eredményez­heti. A Celladam-teszt a ko­rai felfedezés, a betegség megelőzésének lehet nagyon hasznos módszere. A vizs­gálat célja éppen az, hogy a másként még nem diag­nosztizálható elváltozásokat felfedje. Az eddigi kutatá­sok alapján a Celladam-ke- zelés lassítja, vagy megállít­ja ezeket a folyamatokat és enyhíti a tüneteket. A gyulai SZOT—Medosz- gyógyüdülő vezetői megálla­podtak a Celladam Kft. ve­zetőivel, hogy az üdülő újabb szolgáltatásaként la­boratóriumban fogadják szűrésre a vendégeket. Pén­teken, március 30-án dél­előtt 11 órakor az ünnepé­lyes megnyitóra eljön Ko­vács Ádám is. Hétfőtől pedig már vizsgálatra fogadják a pácienseket (bárkit) a labo­ratóriumban. Műszereikkel, egyszer használatos eszköze­ikkel az AIDS-veszély teljes kizárására törekednek. Az eljárás a vénás vérvételen alapul. A teszt eredményét a vérvételt követő napon közlik. Akinek nem egyér­telműen negatív a lelete, az­zal orvosi konzultáció kere­tében beszélgetnek. A nem negatív esetekben ellátják a pácienseket Celladam-csep- pekkel, amennyiben két kú­ra (körülbelül három hónap) után a szervezet nem reagál, akkor az illetékes egészség- ügyi szakemberekkel egyez­tetve döntenek a beteg to­vábbi gyógykezeléséről. Hétfőtől csütörtökig 8—13 óráig várják a gyulai gyógy­üdülőben a szűrésre jelent­kezőket. Vidékre is szívesen elmennek, ha egy-egy mun­kahely, intézet, vagy telepü­lés legalább ötven jelentke­zőt verbuvál. A laboratóri­umban naponta 80-120 eset­ben tudják a vért levenni és van lehetőség a szállodában az elszállásolásra is. Hasonló laboratóriumi alközpontok működnek már Egerben, Miskolcon, Sopronban, Pé­csett, s Gyulát követve Sze­ged készül labomyitásra. A vizsgálatra 18 éves kortól célszerű elmenni, a már mű­tötték, vagy nem negatív le- letű embereknek félévenkén­ti ismétlésekkel, a teljesen egészségeseknek 10-12 ha­vonta. Itt a laborvezető Ko­vács Ádám gyakorlott mun­katársa, dr. Székelyné Kása Katalin lesz. A Celladammal (injekcióval, kúppal) gyógy­kezeltek gyógyszerkiadásra Budapestre mennek, de a kontrollvizsgálatra elegendő lesz a gyulai laboratóriumot felkeresniük. A szűrési ada­tokat és tapasztalatokat szá­mítógépes adattár őrzi, s ezek a dokumentumok a to­vábbi kutatásokat is segítik. Bede Zsóka Túlszárnyalni az egymilliárd forintot Hogy az idén mennyi lesz, ma még nehéz lenne megjó­solni, de tavaly 20 százalék­kal nőtt a sarkadi áfész for­galma. Ezen belül is főleg az iparcikkszakma fejlődött di­namikusan. Még szembetű­nőbb a fejlődés a felvásár­lásban, ahol 43 százalékkal szárnyalták túl a tervezet­tet. Megtermeltettek és fel­vásároltak' több mint fél­millió primőrpaprikát, 161 tonna melegágyi uborkát, 400 tonna paradicsomot, 140 tonna olajosmagot, 30 tonna fokhagymát, 220 ezer puly­kát, 30 ezer máj-húslibát. tönkre. Bútort széjjel huzi­gálok, szegőlécet szedek föl a fal mentén, ahol „lennie kell valaminek”. Éva óbégat és tiltakozik a rongálás el­len. Én pedig bölcsen így vélekedem; „Ha kint van, bent is lennie kell.” — Megvan! Ott a drótvég a kezében. A betonpánt alatt vezették végig, gipsszel le is rögzí­tették, majd átfúrták a fa­lat, úgy dugták átal a leg­alsó téglasor és a szigetelő kátránypapír szintjén. — Rontsuk a falat is? Mikor már nyilvánvaló, hogy a drót a konyha par­kettje alatt folytatódik, a faltörést abbahagyjuk. Meg­állapítható tehát, hogy a bel'ügyérek műve még a ház építésének idejéből való. Kö­zel másfél évtizedes. Hált akkor ott volt mit hallgat­ni ! Keserves gondban ver­gődő éveinkből panaszok áradata tér meg emlékeze­temben. Hargita megye ma­gyar tanfelügyelője, aki va­lamelyik szombaton kertelés nélkül sorolta el az iskolák gyalázatos megnyomorítását s hétfőn már leváltották. Aki csak meglátogatott, mondta a macáét s bár időnként névtelen üzenet jött Csíkszeredából. Székely- udvarhelyről. miszerint a si- kaszói háznak füle vagyon, a suttogás szabályát képte­lenség volt mindig betarta­ni. Akárhogyan is vigyáz­tunk a szánkra némelykor az indulatok elszabadultak. Ezeken kívül 8 tonna mézet és 8 tonna nyulat. Jelentősnek mondható a szövetkezet üzlethálózatának fejlesztése, egyebek mellett Sarkadon élelmiszerboltot, Méhkeréken kis ABC-áruhá- zat, a művelődési házban presszót adtak át, Kötegyán- ban és Sarkadkeresztúron anyagilag támogatták a gáz­vezeték építését. Az idén szeretnék a sort folytatni, Sarkadon, a Jókai utcában egy élelmiszerboltot adnak át a forgalomnak és több boltban korszerűsítést haj­Vágyálmok röppentek föl, többek közt ilyenformán: — Mikor fogjuk már fel­kötni? — A nadrágot? — Fenét. Az fel van köt­ve. Én azt kérdem, mikor fogjuk felakasztani? — Kicsodát? Ácsok, asztalosok, csere- pezők ilyenkor embert féltő nagy hangoskodással próbál­ták a választ érthetetlenné zagyválni, némelyek a ke­zükkel mutogattak körbe- körbe. miközben a fülüket is pengették sokatmandóan. Aztán a mentő magya­rázat: — Barátunk kedvenc kér­dése. hogy mikor fogjuk fel­akasztani, füstre tenni a sza­lonnát. Szereti nagyon a füstölt szalonnát. Azért mindenkori vendé­geink közül így is bekerül­tek jó néhányan a belügy kihallgató szobáiba. * * * A házban folytatnék a ku­tató munkát, de üzenet jön Zetelakáról, ahová a me­gyei pártbizottságtól telefo­náltak: az első titkár hívat, mégpedig azonnal. Vissza­üzentem, hogy nem mehe­tek. Betörtek a házunkba;, azzal vagyunk elfoglalva. S ez így is van. Már ahogy megérkeztünk, észleltük, hogy a padlásszobában be­törők jártak s az erkélyen kétségtelen nyomok jelzik, hogy miként távoztak. Köté­len ereszkedtek alá a nyak­törő magasból. tanak végre. A szövetkezet az elmúlt évben 800 millió forintos árbevétele 250 millió forinttal (!) haladta meg az 1988-as teljesítést. Ezt az összeget az idén szeretnék 1 milliárd forint fölé emelni, s emellett 22-25 millió forintos nyereséget produkálni. Mostanában so­kat foglalkoztatja a tagságot a napjainkban oly divatos vagyonnevesítés. A szövetke­zet mintegy 100 millió fo­rintos vagyonából 20 milliót szeretne felosztani a tagság között. B. O. Tehát a megyei titkár ül­jön a fenekén. Nem me­gyek. Este újabb személy újabb üzenettel: induljunk azon­nal haza Vásárhelyre. A megyei: első titkár parancsa, a propaganda-titkárnő pa­rancsa. a szerkesztőség ké­rése stb* Nem megyünk! — Baj lesz — mondja Éva. — Az már megvan — mondom, majd megpróbál­juk megfejteni a pánikos üzenet hátterét. Fölszedtük az erdőben a drótot. A titokzatos személy ezt rádión jelentette a fő­nökének. Az fölhívta a me­gyei első titkárt és megkér­te: távolítsanak el azonnal bennünket, mert nyomon vagyunk, a lehallgató-készü­lékek veszélybe kerültek. Míg az utat oda-vdssza meg­tesszük, ők a szerkentyűket eltüntetik. Mert milyenek ezek a nyavalyás írók! Kül­földi sajtónak, rádiónak po­fáznak, sírnak, panaszkod­nak. Ezt ők jól gondolták, csak arra nem számítottak, hogy az ember egy megyei atyaisten előtt nem esik hasra. Majdnem éjfélig tartó te- refere, borozgatás a szom­szédokkal. Aztán lefekszünk. (Megjelent a romániai Magyar Szóban) (Folytatjuk) Sikerkönyvek A Kóma, a Láz, a Járvány és más sikerkönyvek írója, Robin cook újabb tudomá­nyos-fantasztikus krimivel jelentkezett, a Mutáció cí­művel, amely a korábbi mű­veihez hasonlóan az orvos- tudomány, a kutatóintézetek, a biokémia titokzatos vilá­gába vezeti el az olvasót, miközben számos kérdést tesz fel. Moralizáló kérdése­ket egy mesterséges beavat­kozással zsenivé alkotott gyermek kapcsán, aki há­roméves korában differen­ciál- és integrálszámításokat (is) végez, s ki tudja, mi mindenre képes tízéves ko­ráig, amikor sok-sok rejté­lyes cselekedetére fény de­rül. S íme, néhány kérdés, amelyre a lebilincselő, iz­galmas cselekményt követve az olvasónak akarva-akarat- lanul válaszolnia kell: Féke­vesztetté válik-e a tudomány, ha átlépi az erkölcs szabta határokat? A csodálnivalóan felsőbbrendű intelligencia olyan lénnyé alakít-e, akiből hiányoznak az alapvető em­beri értékek, a szánalom, az együttérzés, sőt még a sze­retet is? A kötet az I. P. C.-köny­vek sorozatban jelent meg. V. Z. Leltár Üdvözlet a győzőnek! Ne tiporjatok nagyot, szegény, meggyalázott kis hazán­kon. Egyáltalán ne tiporjatok! Jő szó kell nekünk, biz­tatás, simogató remény. Megbékélés! És hit főképpen, hogy érdemes itt élni, van értelme — látszatja is! — a fáradságnak. Iszonyú próbatétel előtt állunk, önmagun­kat kell legyűrni mindenekelőtt, felejtve a széthúzást, egymásra acsarkodást. Ne csak a tragédia árnyékában legyen nemzeti egység, de segítsen az összefogás a min­dennapok kevésbé látványos cselekvéseiben is. Takaré­koskodjunk a jó erőkkel, minden egészséges téglára szük­ség van, ha a jövőt építjük. Nem éppen a romokból In­dulunk, bár sokhelyütt még az alapoknál is lejjebb kell ásni, ha azt akarjuk, hogy ne inogjon a ház, amelyben élni kívánunk. Aki bűnös, bűnhődjék! Sok rossz uraink nézzenek vég­re a tükörbe, és borzadjanak el, hová vezetett bugris or- száglásuk. Mint a macskának, ha orrát verik bele, ami­kor a szobába piszkít, lássák meg a tegnap még min­denhez okosok, mit rontottak el. De ki ne szabaduljon a palackból a bosszúállás szelleme! Vegyük végre komo­lyan az imádságot, és bocsássunk meg az ellenünk vét­kezőknek, különösen, ha csak bocsánatosok a bűnök. Meg kell adni mindenkinek az esélyt, hogy képességei szerint dolgozzék, úgy, hogy az érdemek elismerésekor ne a brosúrák szavalása legyen az egyetlen mérce. Pazarló módon tékozolja önmagát az élet. Sejtek mil­liói közül kerül ki az egyetlen, amely új életet fogan. Elfecsérelt idők lomjaiból bukkan elő néhány alkotó nap, mely igaz örömöt szerez. Névtelenek sokaságából lép po­rondra az egyéniség, • akire odafigyel a tömeg. Kiheveri a veszteséget, most mégis zsugori módjára kell ügyel­nünk minden értékünkbe. Bűn lenne azt hinni, hogy aki korábban „vitte valamire”, akár vezető pozícióba is ju­tott, az mind hitvány alak, meg kell tőlük szabadulni. A rossz rendszernek is lehettek értékes emberei, és azt se szabad elfelejteni, hogy a változások megindítói ép­pen az állampárt hajdani épületeiben kezdték a repede­ző -falak lebontását. Ne csináljunk magunknak ellenséget azokból, akik hitet tesznek a jófajta változás mellett, s akik korábbi cselekedeteikkel is bizonyították, hogy tisz­tességes polgárai a hazának. Egyébként pedig zúgjanak a harangok: hallelúja, hal- lelúja! Vértelen csatában nyertünk, felszívódott a fojto­gató diktatúra. Bár a demokrácia útjain még az első, té­tova lépéseket tesszjik, mégis van reményünk, hogy jobb időknek nézünk elébe. Körbeszabdalt hazánk határain belül van tíz és fél millió emberünk, és szoros szálak fűz­nek ahhoz a másik ötmillióhoz, akiktől elsodortak a tör­ténelem viharai. Felelősséggel tartozunk egymásért. Be­csül, néha talán segít is bennünket a világ tisztességes része, és úgy néz ki, hogy a tisztességtelen hatalmak rontása lejárt Sok szerencsétlen terhet hurcolunk ma­gunkkal, tompa riadalom ül a lelkeken. Frissiben elő­pattant politikusaink csak úgy lehetnek nyerők, ha to­vábbi pártharcok helyett összefognak, a nemzet érde­kében. Pillanatnyilag csak abban vagyunk egyek, hogy mind megútáltuk a rablókat, akik évtizedeket vettek el éle­tünkből. Most kell a tagadás egységéből átlendülni a tet­tek összefogásába. Erő, amely ezt megcselekszi a néppel, áldassék érte. Mindenki más csak hordószónok, kalandor, kókler komédiás. Andódy Tibor „n számítógépeké a jövő!” Egv ..őrült” pedagógus ötlete — Tudja, én egy megszál­lott őrült vagyok — mutat­kozott be Berki Sándor orosházi pedagógus, amikor szerkesztőségünkben felke­resett. Mit mondjak, eüzel a mondattal alaposan felkel­tette kíváncsiságomat. — ... így nevezik azokat, akik megrögzötten vallják, hogy a számítógépeké a jö­vő, s ezért minél általáno­sabban be kellene vonni azokat az oktatásba. Én az Orosházi 612. Számú Ipari Szakmunkásképzőben taní­tok fizikát és kémiát. A tan­testület és az iskolavezetés beleegyezésével már máso­dik éve tanítok számítás- technikai ismeretekeT is a fizika tantárgyon belül. Fel­mérések igazolják, hogy mió­ta használjuk a masinákat, tíz-tizenkét százalékos telje­sítménynövekedést értek el a tanulók a fizikai ismere­tek területén. Ezek után elmondta, hogy innen merített bátorságot ahhoz, hogy tavaly ősszel a Békés Megyei Pedagógiai In­tézet innovációs pályázatára beküldje a SZOS (Számítás- technikával az Oktatásért Stúdió) megalapításának ál­tala kidolgozott tervezetét. Ennek lényege, hogy az ok­tatásban eddig alig-alig ki­használt számítógépes par­kot teljes gőzzel, az oktatás szolgálatába állítsák. Jelen­leg elsősorban azért kihasz­nálatlanok a számítógépek, mert drágák és didaktikai­lag sem éppen a legjobbak a Budapestről vásárolt prog­ramok, vagy pedig hozzáértő vállalkozó pedagógus nem akad az iskolában a számí­tástechnika szélesebb körű alkalmazására. Nos, a SZOS segítene mindezeken. A SZOS egy megyei szervezet lenne, a pedagógiai intéze­ten bedül, ahová a megye vállalkozó pedagógusai által készített számítógépes prog­ramok befutnának. Ezeket — amennyiben didaktikailag jók, használhatók (ezt hoz­záértő zsűri értékelné) — felajánlanák megvásárlásra a jelenlegi forgalmazási ár 40-50 százalékáért a megye iskoláinak. (Kezdetben csak TVC-számítógépre írt prog­ramokkal kívánnak foglal­kozni, mivel ezek program­ellátása a legmostohább, il­letve ezen géptípus a leg­gyakoribb a megye iskolái­ban.) — Persze joggal kérdez­hetné valaki — teszi hozzá nyomatékkai Berki Sándor —, hogy „na és mi van a fi­zetséggel?”, ugyanis egy-egy program elkészítése körül­belül 20 munkaórát vesz igénybe, s az mégsem kí­vánható, hogy a különféle programokkal pályázó peda­gógusok ingyen dolgozzanak. A „megszállott” Berki Sándor és a megyei pedagó­giai intézet erre is kitalálta a megoldást. Létrehozták a „Számítástechnikával az ok­tatásért” Alapot (Pedagógiai Intézet: 619-342290; Békés Megyei OTP 269-98002), amelyre bárki felajánlásokat tehet. Az első fecske az oros­házi Demisz szervezete volt, akik huszonötezer forinttal .nyitották meg e számlát. — Két dolgot tartanék még fontosnak — tette hoz­zá az elmondottakhoz be­szélgetőpartnerem —, még­pedig azt, hogy a gyerekek­nek a számítógépeket első­sorban mint eszközt kell megismerniük, hiszen nem az a céd, hogy számítástechni­kusokat képezzünk. Követ­kezésképp a megye pedagó­gusaitól sem elsősorban szá­mítástechnikailag fésült programokat várunk, hanem olyanokat, amelyek didakti­kailag hasznosíthatók... Jó, jó — bólogattam —, ha mindez elterjed, a tanulók bizonyára jól tudják majd kezelni a gépeket; De még mindig nem értem, mi köze ennek például a fizikai is­meretek tíz-tizenkét százalé­kos növekedéséhez? — Sok — hangzott a vá­lasz. — Gondoljunk csak ar­ra, hogy egy hagyományos órán átlag öt-hat feladatot képesek megoldani a tanu­lók. A buta Józsikának ez' sok. Ezzel szemben a tehet­séges Pistike már az óra fe­létől unatkozni fog. Ha azon­ban számítógépekbe adagol­ják a feladatokat, Józsika kényelmesen megold belőle kettőt, az okos Pistike pe­dig húszat. Közben a gép ál­landóan társalog a gyerek­kel. Kiírja neki, hogy ez nem jó, vagy továbbmehet, stb. Szóval az egyéni bánás­mód brilliáns eszköze a szá­mítógép. Befejezésül arról beszél­gettünk, hogy mindez ter­mészetesen nemcsak a fizika tantárgynál. hasznosítható, hanem akármelyik más el­méleti, sőt szakmai tárgy esetében is ... Magyar Mária

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom