Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-03 / 53. szám
'kÖRÖSTÁJSZÜLŐFÖLDÜNK 1990. március 3., szombat Patikustól cukorkát, avagy Az Arany Egyszarvútól az Arany Sasig Több mint 160 éven át, a 18. század közepétől az első világháború elejéig működött a budai Várnegyedben, a Tárnok utca 18-ban az első budavári patika. Épülete ma gyógyszertörténeti múzeumnak ad otthont. A török hódoltság után felszabadult Budán Bősinger Ferenc Ignác gyógyszerész nyitotta meg az első patikát 1687-ben, a mai Dísz téren. Az alapító, aki többször is ellátta a budai polgármesteri hivatalt, patikáját az „Arany Egyszarvúhoz” címezte. Később a gyógyszer- tár a Tárnok utca 16-os házába költözött, s új tulajdonost kapott Hinger János személyében. Ö keresztelte ót a patikát 1740-ben „Arany Sas”-ra, s névadása maradandónak bizonyult. Néhány évvel később költözött végleges helyére, a szomszédos épületbe a gyógyszertár. Rangját jelezte, hogy a „városi” cím viselésére js jogot kapott, cégtábláját Buda címere díszítette. A bejárat felett most is ott díszeleg a cégér, ám falai között ma a gyógyszerészet fejlődését bemutató kiállítás látható. ■Kevéssé ismert, hogy az „Apotheca” a középkorban raktárt, később árusító bódét jelentett. Bármilyen hihetetlen, akkoriban a patikában a különféle növényi, állati és ásványi szerek mellett cukorkészítményeket, szeszes italokat, és sok egyéb, szatócsboltba illő árut is kapni lehetett. Erre utal a patikus egykori elnevezése: speciárus, azaz fűszeres. ' Csak a reneszánsz korban tűnt fel a már többnyire gyógyszereket árusító igazi patika. A gyógyszertárak egészen a 19. század közepéig tartottak cukrozott gyümölcsöket, szörpöket, és úgynevezett „aqua vitae”-ket, különböző szeszes italokat. Európában az első polgári patikát Roger szicíliai kiA francia forradalom eszmeisége az egész világ megváltozását hozta magával. A szabadság, egyenlőség, testvériség hármas jelszavának megvalósítása minden nép számára a követendő példát, a célt jelentette. Éppen ezért százéves évfordulójának megünneplését is hozzá méltónak tervezték. Erre kitűnő alkalmat nyújtott a világkiállítás, amelyre 1889- ben, Párizsban került sor, ekkor avatták fel Eiffel vas- tornyát is. A franciák által „öreg hölgynek” nevezett vaskolosszusról — amely tavaly március,ban töltötte be századik évét — sokat beszéltünk már, arról kevesebb szó esik, hogy a Párizs jelképévé vált háromszáz méteres építmény a kor vasszerkezetre vonatkozó minden műszaki tudását egyesíti. De hogyan fejlődött' ki ez az építészeti megújulás, és mi kényszerítette ki? Az alapot és a lehetőséget a technikai forradalom adta. az alkalmazást pedig az élet követelte meg. A vasszerkezeteket, öntöttvas pilléreket, amelyek a fageren- dázatot váltották fel egy rály alapította Nápolyban, 1140-ben. A 18. századtól kezdve a szerzetesrendek kórházi patikái mellett egyre több polgári gyógyszertár létesült. Magyarországon 1244-től törvény szabályozta a gyógyszerészek jogait. Az orvoslás és a gyógyszerészet különválásához évszázadokra volt szükség, A nápolyi egyetem orvosi karán 1224-ben II. Frigyes szétválasztotta az orvosi és a gyógyszerészi tevékenységet. Ezt követően alakult ki Európában a gyógyszerészek rendje és a gyógyszertár intézménye. A gyógyszerkészítés már nem kizárólag az orvos-gyógyszerész feladata volt. Speciális képzettséggel rendelkező „stationariusok”, felesküdött gyógyszerészek működtek Itáliában és Kö- zép-Európában, akik készítményeiket meghatározott áron adták el. A gyógyszerek helyes elkészítését gyógyszerkönyvek írták le, az elsőt 1546-ban adták ki. Magyarországon . az első „gyógyszereskönyv” Ruland János Dávid műve volt 1644- ben. A Helytartótanács által jóváhagyott önálló magyar gyógyszerárszabványt Torkos francia ácssztrájknak köszönhetően kezdték a textilüzemekben alkalmazni. Rövidesen kiderült, a fémszerkezetes építészet széles skálán tud alkotni, méghozzá látványos szépségű, és az akkori kor emberének szinte hihetetlen technikai bravúrokat megoldó remekműveket. Eiffel nevéhez fűződik a nizzai csillagvizsgáló százezer kilogramm súlyú, mégis egy ember által forgatható, úszógyűrűn nyugvó kupolájának megalkotása, egy párizsi áruház szemmel is vonzó, levegős belsőterű épülete, egy óriási méretű vásárcsarnok. Legmerészebb hídszerkezete a Garabit viadukt, amelynek 122 méter az ívmagassága a folyó felett, de ő tervezte a New York-i Szabadságszobor belső vázáit is, hogy csak a kiemelkedően érdekes alkotásait említsük. Kevés szó esik azonban arról, hogy a korabeli Magyarország sem maradt ki a zseniális mérnök hatása alól. Bár szinte mindenki tudja, hogy a Nyugati pályaudvar terveit ő készítette, azt már kevesebben, hogy részt vett a Margit-híd épíJustus János pozsonyi orvos készítette 1754-ben. A gyógyszerészek a gyógy. szerkészités és a gyógyszer; kereskedelem mellett — az orvoshiány miatt — századokon át gyógyító, illetve tanácsadó szerepet is elláttak. A 17. században Magyar- országon mindössze 27 patika működött. A hiányt nem pótolták a házi patikák, patikaládák, vagy a Felvidékről érkező vándor „olejká- rok” gyógyfüvei. Mária Terézia rendelete javított a helyzeten. hatására gyarapodtak a gyógyszertárak: 1747-ben 48, a 18. század végén már 193 patika működött. Előbb a szerzetesrendek, főként a jezsuiták, alapítottak korszerű gyógyszertárakat, majd 1770 után számos polgári tulajdonban levő patika nyílt meg. A múzeumban kiállított anyag segítségével nyomon követhetjük a gyógyszerészet fejlődését, a mai gyógyszer- tár kialakulását. Bepillanthatunk a gyógyszerkészítés műhelyébe, az üveg és fajansz patikaedények titokzatos világába. Gyerkó Katalin tésében, hogy a szegedi árvíz után a Tiszán átvezető új közúti híd terve is az ő nevéhez fűződik. Arra meg • csak alig páran emlékeznek, hogy a budapesti Rákóczi úton egy mulatót tervezett öntöttvas oszlopokkal és ívekkel díszített belső térrel, amely ma — ugyan átalakítva és más funkciót betöltve — pár éve egy lakberendezési áruházhoz kapcsolva üzemel szemet gyö- nyörködtetően, tág és köny- nyed, nagyvonalú hatást keltve. Van azonban a felsoroltakon túl is egy építmény, amelyről csak a közelmúltban sikerült megállapítani nagy valószínűséggel, hogy pillérsora szintén Eiffel gyárából került ki. Keszthelyen visszakerült a Festetics kastélymúzeum kezelésébe a volt hercegi kertészet. A rettenetes pusztulás és elhanyagoltság még csak felszínes felszámolásánál is kiderült, a pálmaház vas pillérei megmunkálásban, mívesség- ben rokonságot sejtetnek a Nyugati pályaudvar oszlopaival. A meglevő régi terveket H. Cels Párizsban készítette az eredeti faépület átalakítására, s innen érkeztek a szükséges öntöttvasidomok, amelyeket a helyszínen szereltek össze. Sajnos, ahogy a képünk is bizonyítja, a háború -óta éltéit évtizedekben már nem tartották a kezelők becsben a pálmaházat, mégis — a kitört ablakok, elpusztult tetőzet, megrongált födémszerkezet ellenére — látszik valamikori szépségének halvány nyoma. A vasrészek rendbehozatala talán, lehetséges, esetleg néhányuk újraöntése is megvalósítható lenn©, ha az anyagi feltételek megteremtődnének. Ez viszont a kastélymúzeum számára és költségvetéséhez mérten túlzott tehernek tű- nilc- Hajós Anna i A pálmaház szép volt valamikor ... A Patikamúzeum egyik kiállítási terme Cséplés 1927-ben Endrődön, Tímár Menyhért tanyáján Adatok a magyar parasztság művelődéstörténetéhez Fülöp Imre endrődi önképző, tanult parasztgazda volt Egy készülő, nagylélegzetű és terjedelmű tanulmányomhoz gyűjtött adattáramból szeretnék itt most közreadni adatokat egy parasztemberről, aki oly sokadmagával bizonyította, hogy a paraszt nem buta, nem rangsorolható más társadalmi osztályok után. Fülöp Imre gazdálkodó Endrődön született 1886-ban. Magánúton elvégezte a négy polgárit, és a szegedi „Felsőipariskolában” gőzlokomo- bil-, cséplőgép- és traktor- vezetői tanfolyamot végzett. Erről okleveleket is kapott. 1920 óta 46 kh-as, tanyás birtokán gazdálkodott. Bér- csépléssel is foglalkozott. A HANGYA Szövetkezet helybéli felügyelőbizottságának elnöke volt 5 évig. A Polgári Olvasókör jegyzője 3 évig, és állandó cikkírója a GYOMAI ÚJSÁG-nak. Népies meséket és kifejezéseket gyűjtött. A Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának egy tanulmányt küldött be, népies pásztorjátékokról. Az első világháborúban az orosz és olasz frontokon harcolt, megtanult kitűnően németül. A családja által rendelkezésemre bocsátott irathagyatékában saját kezűleg írt, német nyelvű katonai feljegyzéseket találtam, melyeknek tárgya ugyan had- táp vonatkozású, de közgazdasági és műszaki gondolatokat is tartalmaznak. A következőkben néhány passzust idézek egyik politikai jellegű eszmefuttatásából, melyet egy ártézi kút létesítése körüli vitával kapcsolatban írt 1934-ben. „Elfajult politika. Ugyan minek is lehetne másnak nevezni azt a személyes gyűlölködéssé alakult érdek- és véleménykülönbséget, amely Fülöp Imre most úrrá lett az embereken. ... Közülük némelyek hanggal jól győzik tehát rendületlenül letörni, legázolni akarnak mindenkit és mindent, aki az ő céljaiknak útjában áll. Az ilyen „szakavatott politikusok” azután sokszor nagyon hajlandók arra, hogy a közérdeket összekeverik a magánérdekkel, és csak addig és akkor hajlandók azt támogatni vagy elismerni, amíg az ő saját érdekeiket is szolgálja az.” Akár ma is írhatta volna ezeket a sorokat, néhai Fülöp Imre, okulásul. A VASÁRNAP című újság pályázati kérdéseire a következőket írta. 1. Helyesnek tartja-e az irányított gazdálkodás tervét? 2. Ha igen, miért? Válasz: Ligen. 2. Helyesnek tartom azért, mert az utóbbi években (a pályázat 1934-ben íródott, megi.: tőlem) különösen a szemes termények ára olyan alacsony, hogy a termelő alig kap érte annyit, ameny- nyibe a velejáró munka kerül. Volt idő, amikor ugyanígy volt a bor- és a zöldségtermelés is. Ezekből a terményekből akkor a lapok szerint .túltermelés’ volt. Ha tehát egy állami közgazda- sági szerv ezt a problémát ol.vképen oldaná meg, hogy a feleslegként mutatkozó termények helyett, más, keresettebb cikkeket termelnénk, amelyek pénzértékben is előnyt jelentenének a termelőre és az államra: ezt szerény véleményem szerint helyesnek tartom.” További pontok voltak itt; 3. Milyen terményeket vonna az irányított gazdálkodás alá? 4. Hogyan vehetne részt a falusi kistermelő az irányított gazdálkodásban, az alá eső cikkek termelésében? 5. Hogyan képzeli el az irápyított gazdálkodás megvalósítását? Ez utóbbi pontra Fülöp Imre válasza; „Az irányított gazdálkodás megvalósítását úgy képzelem el, hogy a Mezőgazda- sági Bizottság (mely akkor községenként működött, megj.: tőlem) vagy a járási gazdasági felügyelő útján összeírnák azok neveit, akik hajlandók volnának ilyen irányított növények termelésére vállalkozni. Ezek között a 4. pont szerinti felosztott területeken megtermelt növényeket, vagy növénymagvakat, ha ez szükségesnek mutatkozna, a FU- TURA (akkor terménykereskedelem szerve, megj.: tőlem) útján összegyűjtenék, és rendeltetési helyére jutf tatnák. Üj hivatalt felállítani szükségtelennek tartom, mivel az a meggyőződésem, hogy a meglevő gazdasági szervek megfelelő beosztással ezt a munkát el tudják végezni.” Közreadta: Cs. Szabó István Pestis Füzesgyarmaton Az 1738—1740 között pusztító pestis származásának vagy eredetének okairól a vélemények nem voltak egy- formák, a ma embere pedig végképp nem ismeri a betegséget, legfeljebb az állat- egészségügyből. (A „pestises disznó ... bágyadt kezd lenni, és veresedik a hasa, ha orbánc lesz.”) A pestis némelyek szerint napkeletről „hozatott”, és ragadás által terjedt. Ezért is lett a neve napkeleti cholera. Mások azt hitték, hogy az időjárás és a „levegőég” megromlásából származék, azt állítván, hogy a boszorkányok műve. Gacsári István, a Füzesgyarmati krónikában erről így vélekedik: „...ekkor igazán rendkívüli volt az idők járása; nappal szüntelen rekkenő hévség és forró, ság ... éjszakánként által ismét hűvös, csípős hideg, ami több ebben az egész szerencsétlen esztendőkben semmi villámlás és mennydörgés, sőt ami ennek helyett valamennyire kipótolhatta volna a szeleknek is szokott rendes fúvása nem volt, amiből szükségképpen következett a levegőnek megbűzése és romlása ... zöldpenész mindent ellepett.. Gacsári írja a temetésekről: „ ... a mint beszéllik — az a hatalmas Biró (Ács István) a ki éppen akkor az ő idejében lévén a Nagy Pestis — nyilván szembe szállott a Vármegye Uraival — a Falu bézáratásáért, és azt. mint szinte a hóit testeknek koporsó nélkül való el-temettetését is erőssen ellenezvén, szüntelen hordatta Bajomból, a Sárréten keresztül hajókon a Deszkát; sőt utoljára a Templom pádimentumát is fel-felszaggat- ta, csak, hogy senki koporsó nélkül el ne temettessen .. Az 1835-ben kiújult kolerajárvány főképp Torontói, Krassó, Bjhar, Baranya és Békés megyében pusztított. Gacsári erről így ír: „...a cholera második ízben ... különösen e mi vidékünkön; még pedig sokkal nagyobb mértékben és dühösebben mint az Elébeni... Ványán 1200, Vésztőn 269, Tárcsán 341, Gyomán 485, Szeghalmon és Gyarmaton 5 vagy 6 hetek alatt többen omlottak össze rakásra 300-nál. Itt nálunk mind öszve 90-en vágynak fel-jegyeztetve a Halot- tas-Protokolilumbajj aug. 11- től fogva szept. 24-ig; de bizony többen voltak azok 100- nál is, még ekkor is eltitko- lódván a holtsak lehetett azoknak nyavalyájok a tisztesség nélküli temettetéstől való félelemnek miatta .. Az egész országiban 4 ezer 177 helységben és városban 201 ezer 21 embert pusztított el a kolera. A pestis- és kolerajárványok történetével érdemes megismerkednünk, hisz’ ez is történelmünk része. Kiderült, hogy orvos és beteg, beteg és hatóság, orvos és önkényuralom a magyar politikai életben „nagy hatalmat vett”. A hatósági és orvosi rendeletekkel való szembenállás viszont — időnként — és helyenként nemzeti ellenállás jellegűvé vált, a szabadság- harc előjátékát jelentette. B. L.
