Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-22 / 68. szám

BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 68. SZÁM Segélykiáltás a világ népeihez LAPZÁRTAKOR ÉR­KEZTEK MEG MUN­KATÁRSAINK ROMÁ­NIÁBÓL, AKIK KÉT NAPOT TÖLTÖTTEK MAROSVÁSÁRHELYEN ÉS AZ OTT TAPASZ­TALT DRÁMAI ESE­MÉNYEKRŐL RÉSZLE­TES BESZÁMOLÓT KÉ­SZÍTENEK, MELYET LAPUNK PÉNTEKI SZÁMÁBAN ADUNK KÖZRE. (Iliescu hivatalának egyik szóvivője viszont úgy nyi­latkozott, hogy az államfő jelenleg nem kíván odautaz­ni.) Az RMDSZ tisztségviselő­je szerint egyébként Maros- vásárhely központjában, a Rózsák terén, az erőszakos akciók színhelyén, kiégett autókat és felgyújtott üzle­teket látni. — Az egész csa­tatérre hasonlít — mond­ta. A jugoszláv Tanjug hír- ügynökség részletes beszá­molót tett közzé szerdán a marosvásárhelyi események­ről. A jugoszláv hírszolgálati iroda szerdán a marosvásár- helyl tragédiát ismertetve elmondja: a hadsereg azt követően avatkozott be, hogy vasvillával, furkósbotokkai és baltákkal felfegyverke­zett mintegy kétezer román rátámadt a város főterén összegyűlt mintegy 5000 ma­gyar nemzetiségű polgárra. A városban rendkívül fe­szült a helyzet. Ezt még to­vább élezik a vérontásról érkező hírek. — A Tanjug Marosvásárhelyen szerda reggel újabb tüntetés kezdő­dött. A Romániai Magyar De­mokrata Szövetség (RMDSZ) egyik tisztségviselője helyi aktivistáikra hivatkozva ar­ról számolt be a Reuter hír- ügynökségnek, hogy a vá­rosban több tuoat román, il­letve magyar nemzetiségű lakos gyűlt össze, jelszava­kat kiabálva. A tüntetők el­ítélték a Vatna Romaneasca román szélsőséges szerveze­tet a zavargások szításáért, s követelték, hogy Ion Ilies­cu elnök személyesen men­jen a városba közvetíteni. Magyar és román csoportok állnak szemben egymással állítása szerint a Marosvá­sárhely környéki magyar falvak lakosai „fegyverkez­nek, harccsoportokat szer­veznek, s közülük egyesek autóbuszokon már a városba érkeztek”. A katonai beavatkozás je­lei látszanak kibontakozni Maros megyében, ahol rend­kívül' feszült a helyzet. Screciu vezérőrnagy, az Ideiglenes Nemzeti Egység- tanács Maros megyei taná­csának elnökhelyettese rá­diónyilatkozatban jelentette be, hogy Maros megyében szükségállapotot vezettek be. Katonai erősítések, elsősor­ban ejtőernyősök érkeztek Olteniából. Besztercéről rendőri alakulatokat vezé­nyeltek Marosvásárhelyre. A városban kenyérhiány van — a pékségek sztrájkba lép^ tok, mert az RMDSZ megyei szervezetének követeléseit nem teljesítik. A kormány továbbra is tétova és engedi, hogy mani­pulálják. A román tájékoz­tató szervek meghamisítják a tényeket, elferdítik a ki­alakult helyzetet,' azt állít­ják, hogy a romániai ma­gyarság robbantotta ki a válságot túlzott követelései­(Folytatás a 2. oldalon) Beszélgetés a (volt) Új Látóhatár szerkesztőjével Molnár József, az eddig Münchenben megjelenő emigrációs magyar irodalmi- politikai folyóirat a Látóha­tár (majd Üj Látóhatár) egyik alapítója, szerkesztő­je, s felelős kiadója is. A hajdani Nemzeti Parasztpárt vezetőségi tagja volt, jelen­leg itt, Magyarországon a Magyar Néppárt országos listáján képviselőjelöltként indul.' Vele beszélgethettek tegnap este tíz-tízenketten Békéscsabán, , a megyei könyvtárban. Természetesen elsőként a lapja került szóba, amely a nyugati emigráció színvona­las fóruma volt. Népi ihle­tésű alkotásoknak adott te­ret, illetve különböző néze­teket, véleményeket is üt­köztetett. — Decemberben — hallot­tuk Molnár Józseftől — a folyóirat megszűnt Ennek egyszerű az oka: az alapí­tók megöregedtek, utánpót­lás pedig nincs. Annak ide­jén egyik munkatársuk volt Kovács Imre is, akinek emigrációs szerepéről szin­Hímökei ők a tavasznak ... Fotó: Kovács Erzsébet Mezőgazdaságunk az átmenet időszakában Dr. Hiitter Csaba Szeghalmon tén mondott pár gondolatot; majd a ’40-es években ki­vándoroltak 1956-os magyar­országi eseményekkel kap­csolatos véleményét vázolta fel. Arról is mesélt, hogy jelenleg kutatómunkával szeretne foglalkozni: Misz- lótfalusi 'Kis Miklós és Achim L. András munkássá­gát dolgozza fel. g A Szeghalmi Állami Gaz­daság dr. Hütter Csaba me­zőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, ő pedig a kör­nyék termelőszövetkezeti, ál­lami gazdasági, tej- és ga­bonaipari vezetőit, valamint a Herb ária képviselőit hívta meg arra a keddi szeghalmi találkozóra, mely során az ország gazdaságának, első­sorban mezőgazdaságának helyzetét tekintették át Bog- dándi Győzőnek, a gazdaság igazgatójának elnökletével. A kikelethez illő szapora- sággal feltett kérdések meg­válaszolása képezte a mi­niszter előadásának gerin­cét. A magyar mezőgazdaság nagy piacait sorra véve, a Szovjetunióval kapcsolatban megjegyezte: lassan kataszt­rofális gazdasági körülmé­nyek alakulnak ki ott, s ez nyilván nem kedvez partne­reiknek sem. A Közös Piac pedig — tudvalévő — 1992- től olyan lesz, mintha ab­szolút valutauniót valósítana meg, ugyanakkor a kívülál­lóknak továbbra sem ad egyenlő esélyt a piaci betö­résihez. — Ezért úgy kell politizál­nunk, hogy az mindenkor a külországok diszkriminációs politikája ellen hasson — mondotta dr. Hütter Csaba. — Az 1990-es szabályozókkal a támogatások lebontása, ezeknek az árak rendezésé­vel, a szabadárak bevezeté­sével megvalósuló ellensú­(Folytatás a 3. oldalon) Patyolattiszta” (veszélyes) hulladék - vagy nem egészen? Minden napra bőségesen jut egy-egy téma, ami fel­bolygatja a kedélyeket. Most Éppen az foglalkoztatja az embereket, mennyire lehet veszélyes az a vegyszeres hulladék, amelyet Békéscsa­bán. a Patyolat Vállalatnál — és egy közeli telken — nem kis mennyiségben tá­rolnak. Knyihár János, a Patyolat igazgatója kissé ideges. — Van okom rá. Ország­világ előtt elhangzott egy ráídióriport, amiből sok min­den nem igaz. De kezdjük az elején. Köztudott, hogy a vegytisztítás sarán olyan anyagok keletkeznek, ame­lyék végtermékként bizonyos mennyiségű veszélyes hulla­dékot tartalmaznak. Termé­Viragoznak a gyümölcsfák a „veszélyes hulladék” mellett szetesen ezt állandóan szak­emberekkel vizsgáltatjuk. Tudja, a jogszabály csak egy kategóriát ismer; a veszé­lyes hulladékot. Mindegy, hogy az egy százalék vagy száz százalék veszélyességű. — ön szerint tehát a vál­lalat udvarán és a külön telken tárolt hulladék nem olyan veszélyes, mint ahogy állítják? — A mi megítélésünk sze­rint az, amit 40 centi ho­mokágyban, dupla fóliában tartunk, nem yeszélyes. A környezeti mérések is meg­nyugtatóak. Túl ezen, évek óta különböző technológiád eljárásokon dolgozunk, hogy elérjük; a lehető legkeve­sebb vegyszer maradjon a már feldolgozott termékben. — Igaz, hogy az ország összes Patyolatából ide ke­rülnek a már feldolgozott, '■ de még vegyszert tartalmazó ] anyagok? — Túlzás, hogy az egész j országból. Hozzávetőlegesen egyharmada kerül hozzánk. , Ennek szállítása kétheten- > ként történik és öt-tíz tom­Fotó! Kovács Erzsébet (Folytatás a 3. oldalon) Az új parlamentben a nemzeti progresszió érvényesüljön! Beszélgetés Fekete Gyula Íróval, a Magyar Néppárt országos elnökével Fekete Gyula közismert magyar író, a Magyar Néppárt elnöke. Irodalmi munkásságán túl ismerjük a nemzeti parasztpártban betöltött korábbi szerepét. A közelmúlt­ban Békéscsabán tartott választási nagygyűlést, (Interjúnk az 5. oldalon) „Nem a győzelem, hanem a tisztességes megmérettetés a fontos... Interjú Orosz Jázseftel, az MSZMP KB titkárával Mint olvasóink is tapasztalhatták, ezekben a napokban sorra megszólaltatjuk azon pártok ismert képviselőit, akik a választási csatározások során ringben maradtak. A közelmúltban megyénkben járt Orosz József, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tit­kára, így lehetőségünk nyílt arra, hogy többek között pártja programjáról, s a választásokkal kapcsolatos ered­ményekről kérdezzük. (Interjúnk az 5. oldalon.) Drámai a helyzet Marosvásárhelyen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom