Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-21 / 67. szám
BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. MÁRCIUS 21., SZERDA Ara: 1,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 67. SZÁM Az utóbbi esztendők egyik legjobb eredményét érték el fl Békéscsabai Szabadság Tsz zárszámadé közgyűlése Tegnap a megyeszékhely sportcsarnokában rendezte meg a Békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezet az 1989. évi zárszámadó és az 1990-es tervtárgyaló közgyűlését, amelyen Bohus György, a közös gazdaság elnöke tartott beszámolót. Az ezernél több tagot számláló téesz élére 1988. őszén új vezetőség került, s mint a beszámolóból kitűnt, azóta mind a tagság, mind annak szakvezetése, s természete- sen a nyugdíjasok is becsülettel helytálltak és helytállnak. Ennek köszönhetően a nehéz gazdasági és gazdaságpolitikai viszonyok között az utóbbi esztendők egyik legjobb eredményét érték el. — Kemény munka árán, de minden egyes ágazatunk nyereséges lett — mondotta az elnök, részletesen taglalva a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ipari, a műszaki és más ágazatok tevékenységét, miközben kritikus hangnemben szólt a bankoknak való kiszolgáltatottságukról. A közös vagyonról beszélve kijelentette: az úgynevezett hozzáadott érték 42,5, a bértömeg 23,5 százalékkal növekedett. Az egy főre jutó átlagos jövedelem 1987-ben 69 ezer, 1988-ban 91 ezer, 1989-ben pedig több mint 125 ezer forintot tett ki. — A tagság beérett munkája, a tartalékok és a mintegy félmilliárdnyi bruttó szövetkezeti vagyon a jövőre nézve is garanciát jelent tagságunknak. — szögezte le az elnök, aki beszélt a beruházásokról is. Eszerint számítanak az úi vetőmag és szójafeldolgozó üzem termelésére, s megkezdték egy korszerű, ezerhektáros öntözőüzem kiépítését. Az idei év köztudottan a korábbiaknál nehezebbnek ígérkezik a szövetkezet számára, de ennek ellenére 8,7 millió forint a nyereségtervük. Mindezzel összefüggésben a következők is elhangzottak: Fennáll az árháború, az ár anarchia veszélye; félő, hogy tovább csökken a mezőgazdaság jövedelmezősége; kölcsönt könyörgésre is csak 30-35 százalékos uzsora- kamattal lehet kapni. Ami a Szabadság téesz belső gazdálkodását illfeti, 1990-ben is a növény tér- • mesztés a meghatározó, s a vetésszerkezetben alapvető változtatást nem terveznek. Csökkentik viszont az árutermelést, növelik a vetőmag-előállítást, s számos módon igazodni kívánnak a piaci igényekhez és lehetőségekhez. Az anyaggazdálkodásra továbbra is nagy feladat hárul, hiszen mind nehezebb a beszerzés, egyre okosabban kell bánni a készletekkel. Ezenkívül módosul az adminisztrációs tevékenység. Január 1 -jétől egyébként új érdekeltségi rendszert vezettek be a téeszben, ami szintén a hatékonyabb gazdálkodást szolgálja. Hursán János, az ellenőrző bizottság elnöke ismertette a zárszámadás főbb számszaki adatait, amelyek szerint tavalyi nyereségként 6 millió 911 ezer forintot könyvelhettek el. Az ezt követő vitában felszólalt Goron József nyugdíjas tsz-elnök, aki büszkén beszélt az elmúlt évről, gratulált az eredményekhez, s elmondta: véleménye szerint nem szabad elpazarolni, szétforgácsolni a jövőben sem a megteremtett értékeket. A közgyűlés az előterjesztéseket elfogadta, majd 35-en emlékplakettet és pénzjutalmat vettek át. Ezután módosították az alapszabály néhány pontját, s bejelentésekkel ért véget a rendezvény. Vitaszek Zoltán Németh Miklós üzenete Petre Románhoz Németh Miklós miniszterelnök üzenetet küldött Petre Roman román kormányfőhöz. Az üzenetet kedden Horn Gyula külügyminiszter adta át Románia budapesti nagykövetének, akit a minisztériumba kéretett. Az üzenet teljes szövege a következő: „A magyar közvélemény és vezetés megdöbbenéssel értesült az utóbbi napokban történt, kifejezetten magyar- ellenes atrocitásokról Romániában. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a decemberi fordulatot követően nem a megbékélés, hanem a konfrontáció irányába fordult a román többség és a magyar kisebbség viszonya Románia egyes részein. Elszomorító, hogy a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak érvényesítése egyre inkább az agresszív, soviniszta erők által uszított románok ellenállásába ütközik. A nacionalizmus feléledésének veszélyére többször felhívtuk a román vezetés figyelmét, és kértük, tegyenek meg mindent a rendkívül kedvezőtlen jelenségek kibontakozásának megakadályozására. Legmélyebb sajnálatunkra a nyilvános állásfoglalásokkal ellentétben a román vezetés — úgy tűnik — a magyar kisebbség ügyét alárendeli a belső hatalmi harcnak, elfogadhatatlan engedményeket tesz kifejezetten faji megkülönböztetést hirdető erőknek. A magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepéről, március 15-éről való romániai megemlékezések több helyütt előfordult megzavarása, nemzeti szimbólumaink meggya- lázása súlyosan sérti a magyarság érzéseit. A minden civilizált mércét és emberi jóérzést megsértő március 19-ei, marosvásárhelyi pogrom-jellegű magyarellenes események hírét mélységes felháborodással fogadtuk. Határozottan tiltakozunk a marosvásárhelyi magyar szervezet székházának példátlan feldúlása, több magyar személy — közöttük a világhírű író, Sütő András — súlyos bántalmazása, a rendfenntartó erők tétlensége miatt. Nyomatékkai kérjük, hogy a román hatóságok az ENSZ Alapokmányával és más, Románia által is vállalt nemzetközi kötelezettségekkel összhangban a leghatározottabban lépjenek fel az uszító szervezetek — köztük a hírhedtté vált, fasisztoid célokat zászlajára tűző Vatra Romancasca — tevékenysége ellen. A hathatós intézkedések elmaradása beláthatatlan következményekkel fenyeget, amelyekért minden felelősség a román felet terheli. Aggodalommal figyeljük a nemzeti szűkkeblűség felerősödését, mert az eltávolíthatja a román társadalmat a demokratikus kibontakozás esélyétől, súlyos következményekkel jár nemcsak a kisebbségek, hanem a románok számára is. Biztosíthatom Önt, hogy a Magyar Köztársaság kormánya változatlanul síkraszáll a magyar—román viszony rendezéséért, a nemzeti megbékélésért, a magyarok és a románok demokratikus jogainak maradéktalan szavatolásáért.” Iz Agrárszövetség szerint Korszerű élelmiszergazdaság csak szövetkezeti alapon lehetséges Alapítványtevőket vár a békéscsabai főiskola A békéscsabai sportcsarnok küzdőterére lassan szállingózó érdeklődőket a helybéli Piszkos 12 regtime- együttes pattogó ritmusú zenével fogadta tegnap, a 14 óra előtti percekben. Az Agrárszövetség ugyanis ez időpontra hirdette meg választási gyűlését. A mintegy 80 jelenlevő először Vígh Imre gyulai gimnazista szavalatát tapsolta meg. majd a békéscsabai Áfész szlovák nemzetiségű táncegyüttesének produkcióját, a Békés Banda kíséretében. A rendezvény látványos előjátéka után jöhettek a kemény politikai kérdések. Először Murányi Miklós, az Agrár- szövetség Békés megyei listavezető jelöltje mondta el, hogy valójában miért azonosul az Agrárszövetség célkitűzéseivel. Egyebek között a következőként: — A jelenleg működő különböző szövetkezetek megyénkben több mint 80 ezer embert foglalkoztatnak, nem alapozni rájuk súlyos politikai hiba lenne. A talpra- állásunk elképzelhetetlen a szövetkezetek továbbfejlesztése nélkül. Az Agrárszövetség nem párt, hanem egyesülés. Azt szeretnénk, hogy a vidék sorsa felől nélkülünk a jövőben ne születhessenek döntések. A majdani Parlament vagy felvirágoztatja a szövetkezeti mozgalmat, vagy (Folytatás a 3. oldalon) Újra lehet busszal utazni Romániába Akkoriban — 1983 nyarán — már nem sok köszönet volt a szomszédos romániai megyékbe közlekedő buszjáratokban, az utasoknak több volt a kellemetlensége, mint az öröme — az év szeptember 19-én meg is szűnt a Békés és Arad, illetve Várad közötti járatpár. Értelemszerű, hogy napjainkban újra előtérbe került a személy- forgalom lehetőségeinek megteremtése a szomszédos megyék . között. Ennek jegyében kezdődött tegnap háromnapos tanácskozás a Körös Volán rendezésében, melyen nyolc romániai közlekedési vállalat, hat magyar Volán-vállalat és a Bp. Volánbusz szakemberei állapodnak meg arról, milyen járatokat indítanak újra április első napjaitól? Mint Pomázi László, a Körös Volán forgalmi-műszaki igazgató helyettese a gyulai SZOT-szállóban tartott első napi megbeszélés után elmondta, a magyarok 14 vonalon heti 30 járattal, a román közlekedési vállalatok 19 vonal létesítésével vesznek részt az új forgalmi rend kialakításában, természetesen ezeknek csak egy része érinti Békés megyét. Bár a végleges megállapodást csak holnap írják alá, lényegében kész a menetrend ide vonatkozó része. A Békés megyéből közlekedő járatok Szarvasról, Orosházáról és Békéscsabáról indulnak. Szarvasról reggel 6.15-kor pénteken és szombaton,. Orosháza, Tótkomlós, Pitvaros, Nagylak és Arad érintésével Temesvárra. Az orosházi busz 5 óra 30-kor indul), minden kedden és csütörtökön, megáll Békéscsabán, Gyulán és célállomása Nagyvárad. A békéscsabai járat 5.45 órakor „rajtol” munkanapokon, Gyulán keresztül Aradra, de csütörtökön és szombaton egészen Temesvárig közlekedik. F. I. ... Akkor felállt Széchenyi István, és a következőket mondta: „Birtokaimnakegyévi jövedelmét ajánlom fel...” Ugye ismerős jelenet ez a történelemkönyvek lapjairól? Nos, tegnap délután egy ehhez hasonló nemes gesztus fül- és szemtanúja lehettem a Debreceni Tanítóképző békéscsabai taA március 14-ei gyulai „plakátháború” első számú érintettjeit — a történtek megvilágítása érdekében — sikerült szóra bírnunk. Mlndgozatán. Széchenyit ezúttal Kiss Ernőnek hívták, és Bi- harugra tanácselnökeként érkezett a főiskola hívó szavaira. A biharugrai lakosság nevében vállalta, hogy évente egy Erdélyből érkező diák taníttatási költségeit fedezi községük, aki a békéscsabai (Folytatás a 3. oldalon) ketten kérték, hogy személyük megjelölésére változatlanul csak nevük kezdőbetűit használjuk. Választási ABC Az igazolással kapcsolatos tudnivalókkal fejeztük be tegnapi Választási ABC- nket, de mindenképp szükséges még egy kérdést tisztázni, nevezetesen: hogyan szavazzanak azok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak állandó lakóhelyükön? Ezek a választópolgárok ugyancsak a lakóhelyük tanácsának vb-titkárától kérhetnek igazolást, amelynek átadásával ideiglenes lakóhelyükön vagy tartózkodási helyükön, a helyi tanács vb-titkárától, a szavazás napján pedig a szavazatszámláló bizottságtól kérhetik nyilvántartásba vételüket és szavazhatnak. Ideiglenes tartózkodási helyen csak a TERÜLETI VÁLASZTÓKERÜLETI (fővárosi, megyei) listákra (tehát a pártlistákra) lehet szavazni. Az EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLETI jelöltre CSAK akkor szavazhatnak, ha ide- .glenes lakóhelyük (tartózkodási helyük) és az állandó lakásuk ugyanabban az egyéni választókerületben van. (Igazolást egyébként a tanácsok vb-titkárai legkésőbb a SZAVAZÁST MEGELŐZŐ NAPON is Óráig adhatnak ki.) Hová kell menni szavazni? A szavazás a szavazókörök szerint bonyolódik le, ezeket annak idején, a választások kitűzése után 10 nappal kialakították. A szavazókörhöz tartozók ugyanabban a szavazóhelyiségben szavaznak. Hogyan lehet szavazni? Szavazni kizárólag SZEMÉLYESEN és csak a választópolgár állandó lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet (Ez alól természetesen kivétel a már említett igazolással szavazás.) Hogyan szavazhatnak a mozgásukban korlátozottak? A mozgásukban korlátozott személyek, vagy azok, akiket egészségi állapotuk a szavazóhelyiségben való megjelenésben gátol, kérésükre a SZAVAZŐHELYISÉ- GEN KÍVÜL is szavazhatnak. Ilyen esetben azonban a szavazatszámláló bizottság legalább 2 tagjának kell jelen lenni. Hol nem lehet szavazóhelyiséget kialakítani? Szavazóhelyiséget nem lehet kialakítani olyan épületben, amely valamely párt kizárólagos használatában van. Hogyan kell a szavazóhelyiséget kialakítani? Minden szavazóhelyiségben legalább KÉT SZAVAZÓFÜLKÉT kell kialakítani, és KÉT URNÁT felállítani. Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében kell lezárni oly módon, hogy azokból az urna felnyitása, vagy a pecsét feltörése. illetve az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani. A szavazás megkezdése előtt az első választópolgár jelenlétében a szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát megvizsgálja, és a vizsgálat eredményét jegyzőkönyvben rögzíti. Az urna lezárása után a szavazatszámláló bizottság ellenőrzőlapot helyez el az urnában. Az ellenőrző lapon fel kell tüntetni a jelenlevő tagoka, valamint az elsőként szavazó választópolgárnak az aláírását, és az ellenőrző lap elhelyezésének időpontját. (Folytatás a 3. oldalon) A szocialisták nem feledkeznek meg az emberek védelmérűl Beszélgetés dr. Vastagh Pállal, az MSZP vidéki titkárával Dr. Vastagh Pált, az MSZP országos elnökségének tagját pártja helyzetéről, választásokkal kapcsolatos véleményéről kérdeztük. Elöljáróban arról, hogy a mindössze négy hónapos múlt és a többi párt elhatárolódásának szorításában képes-e az MSZP a választásokon talpon maradni? Vastagh Pál nem vitatta, hogy a leghátrányosabb és legnehezebb helyzetben a szocialisták vannak. Elég súlyos a pártot nyomasztó örökség. S az ebből adódó szubjektív terhek rátelepednek képviselőjelöltjeikre is. Azokra, akik erről tulajdonképpen nem tehetnek. (Interjúnk az 5. oldalon) Két férfi, egy eset Megszólaltak a gyulai „plakátemberek”
