Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-19 / 65. szám

BÉKÉS MEGYEI II HAZA MINDEN ELŐTT MSZP—SZDSZ: NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. MÁRCIUS 19., HÉTFŐ Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 65. SZÁM Rz első szabad március 15. Rradon Méltósággal ünnepeltük március 15-ét Az alábbi tudósítást az aradi első szabad március 15-i ün­nepségről az Aradon megjelenő Jelen című független poli­tikai napilap szerkesztőségével egyetértésben a Jelen 1990. március |16-1 számából vettük át közlésre. Több évtized óta először mentünk ki félelem nélkül a vesztőhelyre, először ün­nepeltük szabadon március 15-ét. Már jóval a koszorú­zás előtt több mint kétezren gyűltek össze a 13 vértanú emlékművénél, melyet már ekkor virágok borítottak. 12 órakor megérkezett a hiva­talos küldöttség, melyben többek között részt vettek a Magyar Köztársaság buka­resti követségének, a Békés Megyei Tanácsnak, a Nem­zeti Szövetség Ideiglenes megyei és municípiumi ta­nácsának vezető személyisé­gei, az RMDSZ, a Madisz, a megyei és municípiumi pol­gármesteri hivatal képvise­lői. Az első szabad március 15-i ünnepséget Cziszter Kál­mán, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Megyei Tanácsa Végrehajtó Bizottságának al- elnöke, az RMDSZ megyei intézőbizottságának alelnöke nyitotta meg, majd Gheorg- hioff Titus, a Nemzeti Szö­Tfikés László üzenete Washingtonból KEDVES BARÁTAIM! Kossuth Lajos azt üzente... énekelhetjük újból sza­badon egy áldozatos forradalomra visszatekintve, do egy ígéretes jövőnek elébe nézve. Igen, végre szabadon juthat el hozzánk március üze­nete, melynek lényege az, hogy „mindnyájunknak el kell menni”, mindnyájunknak ott kell jenni az „eszme­barikádokon”. Ott vagyok én is köztetek és kérlek, „áll­jatok meg hitben, legyetek bátrak és erősek”, testvéri­ségben földünk minden népével. Harcos üdvözletemet küldöm! vétség Ideiglenes Municípiu­mi Tanácsának elnöke mél­tatta az 1848-as forradalom eseményeinek jelentőségét és mai üzenetét. Ezután Vámos László, a Békés Megyei Ta­nács művelődési osztályának vezetője, Telbisz Péter, a Romániai Bolgárok Szövet­ségének tiszteletbeli elnöke, ifj. Rajk László, az SZDSZ szóvivője, Borbély Zsolt At­tila, a Bánsági Magyarok If­júsági Szövetségének nevé­ben szólt az egybegyűltek­hez. Megható élményben le­hetett ezután részünk: a hangszórókból Tőkés László Washingtonból küldött táv­iratának szavait hallhattuk. Radu Mihai megyei polgár- mester azzal a kéréssel for­dult az egybegyűltekhez. hogy az 1848-as forradalom és az 1989-es decemberi ro­mán forradalom mártírjai emlékének adózzunk egyper­ces néma csenddel. Az ün­nepség a Szózat gyönyörű soraival zárult, majd elhe­lyezték koszorúikat az Arad megyei és- municípiumi ál­lamhatalmi és közigazgatási szervek, a Magyar Köztár­saság bukaresti követsége és több Békés megyei vendég­küldöttség, az RMDSZ, a Madisz, a temesvári ifjak és több más küldöttség részé­ről. Ezután virágcsokrokkal, virágszálakkal a kezükben százan és százan tisztelegtek az aradi tizenhárom vértanú emlékműve előtt. Arad város valóban méltó­sággal ünnepelt. Kllin Sándor Békéscsaba: Két helyszínen, egy időpontban Lehet, hogy a memóriám csal meg, de nem emlék­szem az ideihez hasonló, gazdag március 15-i prog­ramra Békéscsabán. Olyan nagyon gazdag volt, hogy az már egyenesen zavarba ej­tette a megemlékezőket, még inkább a nap krónikásait — a sajtó munkatársait —, akik egyfolytában úton vol­tak ezen a szép, tavaszi dél- előttön, mégis mindenről le­maradtak. A Kossuth téren az ellen­zéki pártok és szervezetek által meghirdetett kezdési időpontban — fél 10-kor — még rendezkedtek, hangosí- tottak, így megkockáztatva, hogy lemaradunk a Jókai Színház művészeinek műso­ráról (akik magánemberként adták, amit mi sajnos nem láttunlk), a színház előtt szemlélődtünk tovább. Az itt megrendezett városi ünnep­ség igazi színfoltja a lovas bevonulás volt, majd a Ba­lassi táncegyüttes, valamint a székelyudvarhelyi tánco­sok fellépése tette még han-- gulatosabbá a színház mű­vészeinek műsorát. Ám ezt sem nézhettük végig zavar­talanul, hiszen előzetesen arról tájékoztattak minket, hogy fél 11-kor kezdődik az ellenzéki pártok Kossuth té­ri megemlékezésének záró­aktusa, a koszorúzás. Nem rajtunk múlott, hogy nem tudtuk megörökíteni a pil­lanatot, mikor a Bajcsy-Zsi- linszky Baráti Társaság, a Fiatal Demokratáik Szövet­sége, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Ma­gyarországi Szociáldemokra­ta Párt, a Politikai Foglyok Szövetsége és a Szabad De­mokraták Szövetsége képvi­selői elhelyezték közös ko­szorújukat a Kossuth-szobor talapzatán... Visszasiettünk hát a szín­ház elé, de ott sem néze­lődhettünk már sokáig, hi­szen a város és Székelyud­varhely művészeinek koszo­rúit is a Kossuth-szobomál helyezték el. Az eredmény tehát: ha fáziskéséssel is, de mindenki lerótta kegyeletét a szabadságharc résztvevői előtt. Sokan így sommázták a délelőttöt: akkor lesz csak igazán ünnep az ünnep, ha sikerül együtt megemlékezni az 1848—49-es eseményekről, ha a résztvevők a megem­lékezéssel, s nem azzal fog­lalkoznak, vajon miről ma­radnak le ott, ha itt ünne­pelnek? Az izgalmakat testvérvá­rosunk, Székelyudvarhely művészeinek 11 órakor kez­dődő ajándékműsora feled­tette. Az ifjúsági házban, telt ház előtt mutatkozott be — Elekes Emőke művészeti vezetésével — a Juvenalis együttes, valamint a Venyi­ge néptáncegyüttes. A Tar­kanyi János és Kovács Géza koreográfusok által vezetett csoport az egyetlen Erdély­ben, mely túlélte az elmúlt 10 esztendő viszontagságait. Műsoruk nagy tetszést ara­tott a békéscsabaiak köré­ben. r (Folytatás a 3. oldalon) Mindenki a Kossuth-szobor előtt rótta le kegyeletét, csak ki A színház újjászületett épülete méltó helyszíne volt a városi ekkor, ki akkor... Képünkön a székelyudvarhelyiek koszo- ünnepségnek. (Az erkélyen a színház művészei) rúznak Fotó: Kovács Erzsébet könnyű testi sértés? Mint ismeretes, március 14-én sérüléssel végződött incidens keletkezett az MSZP és az SZDSZ gyulai plakát- ragasztói között. A hiteles tájékoztatás érdekében lap­zárta előtt telefonon érdek­lődtünk az ügy részleteiről dr. Zleovszki Mátyás rend­őr alezredes, gyulai rendőr- kapitánytól. — Este 22 óra 50 perckor S. L. gyulai lakos ügyele- tünkön bejelentést tett — mondotta a rendőrkapitány. — Elmondta, hogy Sz. F.-vel az MSZP plakátjait ragasz­tották a posta melletti mo­zihirdetőnél, s az ugyancsak plakátragasztási szándékkal odaérkező SZDSZ-es D. F.- fel és Sz. T. P.-vel szóvál­tásba keveredtek. Dulakod­tak, mely során S. L. is megsérült. Az MSZP-sek azt mondották, hogy az SZDSZ- esek egyike a vita hevében rugdosni kezdte Trabantju­kat. S. L. — elmondása sze­rint — ezen olyannyira fel­dühödött, hogy az általa nem ismert Sz. T. P.-t meg­ütötte orrán és szemtájékán, akinek orra vérezni kezdett. Mint később kiderült, az ütéstől S. L. bal kezének ötödik középcsontja eltörött. Dulakodás közben a földre kerültek, majd az SZDSZ- esek eltávoztak. Utóbbiak nem tettek bejelentést, mert programjuk miatt erre mém kívántak sort keríteni. A személyleírás alapján dr. Szécsi István ügyvéd segít­ségével tisztáztuk kilétüket. Az időközben Budapestre elutazott Sz. T. P.-vel még nem tudtunk beszélni, de üzenetet hagytunk részére, melyben javasoltuk, hogy forduljon orvoshoz. S. L. saját járművén bement a kórházba, ahol viszont a felajánlott gyógymódot sa­ját felelősségére nem vette igénybe, s eltávozott. — Milyen jogkövetkezmé­nyei lehetnek az ügynek? — Ha Sz. T. P. sérülése nyolc napon túl gyógyuló, akkor hivatalból eljárást in­dítunk. Ha viszont nyolc na­pon belül gyógyul, úgy ma- gánvádas, magánindítványos eljárást kezdeményezhet könnyű testi sértés okozása miatt. Mi pedig mérlegel­hetjük, hogy verekedésért szabálysértési eljárást indí­tunk-e S. L. ellen — mon­dotta dr. Zleovszki Mátyás rendőr alezredes. • )K. A. J. Választási nagygyűlések megyénkben „II nép igazságérzetét ki kell elégíteni” Kisgazdák a békéscsabai sportcsarnokban Telt ház fogadta vasárnap a békéscsabai sportcsarnok­ban a független kisgazda- párt országgyűlési képvise­lőjelöltjeit. A néptáncbe­mutató után a nagygyűlés ünnepi szónoka dr. Torgyán József, a kisgazdapárt fő­ügyésze lépett a mikrofon­hoz. Bevezetőjében a bolse- vizmus és a demokrácia ösz- szeférhetetlenségét taglalta, majd a pártja választási esélyeiről az alábbiakat je­lentette ki: — A választásokat már innen nem tehet elveszíteni. A kisgazdapárt a befutási sorrend első helyét a birto­kában tudhatja, csak a má­sodik és a harmadik hely lehet kétséges. Mondandója további ré­szében követelte a szovjet csapatok azonnali kivonását hazánkból1, Nagy Imre kor­mányának követőiként pedig a Varsói Szerződés azonnali felszámolásáért emelt szót. A hallgatóság tapsvihara kö­zött Torgyán József azt ja­vasolta: az új parlament tagjai addig, amíg az ország katasztrófahelyzetét meg nem szüntetik, ne mehesse­nek szabdaságra, s fizetésük felénél többet ne kaphassa­nak. A visszatartott bért a nyugdíjasok anyagi helyze­tének javítására fordítsák. A föld kérdésére rátérve hangsúlyozta az előadó, hogy az érzelmi alapon túl ennek a tulajdonnak a rendezése a kisgazdapárt jogos követe­lései közé tartozik. Vissza kell adni a földet jogos tu­lajdonosaiknak. Élesen bí­rálta a spontán privatizá­ciót, melyet tudatos rablás­nak minősített. — A nép türelme elfogyott — folytatta beszédét Tor­gyán József —, s nekünk nem ígérni, hanem produ­kálni kell. Mi nyugati típu­sú, jóléti államot kívánunk felépíteni, Itt kisgazdakor­mány lesz, melynek első in­tézkedése a jogrend megte­remtése. A földtörvény után befagyasztjuk a 15 ezer fo­rint feletti nyugdíjakat, a fennmaradót szétosztjuk a nép között. Javasoljuk már most, hogy zárolják bizo­nyos magas rangú személyek útleveleit, mielőtt elszökné­nek a felelősségre vonás elől. A nép igazságérzetét ki kell elégíteni. A koalíciós partnerek számbavételekor a vendég hangsúlyozta: e kérdésnél a mérce pártjuk földprogram­jának elfogadása, de kom­munistákkal szövetségre semmilyen körülmények kö­zött sem lépnek. — Mire legközelebb Bé­késcsabára jövök — zárta beszédét Torgyán József — szeretném, ha kisgazda pol­gármester fogadna. A választási nagygyűlésen szót kért többek között Rácz Sándor, az 1956-os bu­dapesti munkástanács veze­tője. Az ő véleménye szerint Magyarországon valójában csupán két párt létezik: a független kisgazdapárt és a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt. A többiek csupán demagógiára épített politikai szervezetek, vagy kommunisták mondvacsinált pártjai. Később Szilágyi Tibor, a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt külügyi titká­ra üdvözölte a jelenlevő kis­gazdákat, s mint leendő szö­vetséges odta át pártja üd­vözletét. Előadásában a két párt együttműködésének tör­ténelmi szükségszerűségét, a munkás-paraszt polgároso­dás magyarországi fejlődésé­rtek irányát vázolta a részt­vevők elé. Ezt követően a nyugait- bengálSai élelmezésügyi mi­niszter hozta el hazája üd­vözletét Magyarországra. A rendezvény befejező szakaszában dr. Zsíros Gé­za ismertette a Békés me­gyei kisgazdák által készí­tett kerettörvény-tervezetet, amely a föld visszaadását szabályozza. A párt megyei elnöke szerint már április­ban földet osztanak. Papp János (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom