Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-07 / 32. szám
r 1990. február 7., szerda NÉPÚJSÁG Szakítottunk a régi tabukkal Beszélgetés Horn Gyulával a magyar külpolitikai nyitásról — Az elmúlt hónapokban alapvetően megváltozott Kö- zép-Kelet-Európa politikai térképe. E folyamatokban hazánk kezdeményező szerepet játszott. Igen nagy tekintélyt vívott ki magának külpolitikánk is. Hogyan vonná meg az elmúlt időszak magyar diplomáciájának mérlegét? Hogyan értékeli a többirányú nyitás jelentőségét és hatásait? —i Alapvetően két szempont vezérelt bennünket. Az egyik az, hogy megteremt-, sük, biztosítsuk az ország nemzetközi tekintélyét. Ehhez szakítanunk kellett egy sor régi tabuval, előítélettel, dogmával. Négy-öt évvel ezelőtt például elképzelhetetlen lett volna, hogy Észak- Koreával szemben kapcsolatot, sőt diplomáciai viszonyt létesítünk Dél-Koreával. Hozzáteszem: amikor tavaly szeptemberben helyreállítottuk a magyar—izraeli diplomáciai kapcsolatokat, akkor azt is figyelembe vettük, hogy az 1967-es döntés mennyiben volt helyes. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a döntés alapvetően hibás volt, negatív következményekkel járt. Meggyőződésem, hogy tavaly szeptemberi lépésünket a diplomáciai viszony felújításéiról, az élet azóta igazolta. Nyitásunk másik alapvető oka, hogy egy olyan kis tranzitországnak, mint hazánk, ahhoz, hogy nemzetközi bizalmat szerezzen, hogy de ver zi fi kált nemzetközi kapcsolatai legyenek, hogy ne legyen egyoldalú függésben — ment sajnos az utóbbi évtizedeket ez jellemezte —, a lehető legszélesebb [kapcsolatokra kell törekednie. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha hitelessé tesszük politikánkat, ha tabuk és előítéletek nélkül lépünk minden olyan területen, amelyek a Magyar Köztársaság számára fontosak. — Gyorsan zajló változások nyomán átértékelődik a kelet-európai országok közötti viszonyrendszer is. Ön milyen változásokra számít e kapcsolatokban? Hogyan ítéli meg a közvetlen szomszédokkal való együttműködés távlatait? — Azt hiszem, e kérdésben is sok mindent túl kell haladnunk, meg kell haladnunk. E területen sem lehet a végtelenségig fenntartani az ideológiai indítékokat és követelményeket. Semmiképpen sem lehet úgy fogalmazni — mint korábban —, hogy mi természetes szövetségesek vagyunk. Miért lennénk azok? Mennyiben volt a régi Románia fontosabb szövetségesünk vagy partnerünk, mint például Nyugat-Európa? Keleti partnereink „kvázi-szövetsége- sek” voltak, és meg kell mondanom, hogy a magyar külpolitikai törekvések természetüknél fogva közelebb álltak a nyugat-európai országokhoz, mint a VSZ-ben lévő Romániához, vagy a korábbi csehszlovák vezetéshez. Ezek olyan ránk erőltetett elvek, követelmények voltaik, amelyek lényegében a régi sztálini ideológiához kapcsolódtak: anakronisztikusak, idejétmúltak, ezért nyilvánvalóan nemcsak fel kell számolni őket — el is indultunk ezen az úton —, hanem át kelt értékelnünk teljes viszonyrendszerünket. Ugyanakkor létérdekünk az is, hogy jó viszonyban legyünk szomszéda inkkaL Ha- zámik biztonságát csak úgy tudjuk szavatolni, ha e kapcsolatokat a kölcsönös érdekek elvére alapozzuk. — Az említettek szellemében hogyan értékelődnek át a magyar—szovjet kapcsolatok? — Évtizedeken keresztül Inem engedték, hogy e témakörben a problémákat normálisan megvitassuk. Márpedig viszonyunkban nagyon súlyos gondok 'keletkeztek. Nem alkarok kitérni politikai szuverenitásunk korlátozására, mert ennek megítélése Gorbacsov óta megváltozott a Szovjetunióban. De például tudatában kell lennünk annak, hogy a magyar —szovjet gazdasági 'kapcsolatok ma már egyre súlyosabb problémát okoznak hazánknak. 1989-ben mintegy 800 millió rubel volt a magyar aktívum. Ez iszonyú terhet jelent a magyar gazdaság számára, hiszen mi nem hitelezhetünk egy ilyen hatalmas országnak. Folyamatosan csökkennek a szovjet olaj- és áramszállítások, egyre nagyobb gondok merülnek fel egyéb áruk szállításánál. Ezeket nem lehet csak politikai szempontok alapján, azoknak alárendelve megoldani, hanem nagyon konkrét, kemény, ütközetekkel terhes tárgyalásokat kell folytatni. Éppen ezért szorgalmazzuk, hogy térjünk át a konvertibilis elszámolási rendszerre, összegezve: teljesen új alapokra kell helyezni a 'kapcsolatok különböző területeinek megközelítését. — A kétoldalú viszony egyik igen fontos kérése a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok kivonása is. — Igen, e kérdésben most kezdődtek tárgyalások. A mi delegációnk megbízatása az, hogy a szovjet csapatok ez év végéig történő kivonását szorgalmazza. Véleményem szerint ez reális követelés, és ha szovjet részről meg lesz a politikai szándék, akkor semmi akadálya annak, hogy rövid időn belül megállapodás szülessen e kérdésben. Meggyőződésem, hpgy idegen csapatok állomásoztatása Kelet- és Nyugat-Európában sem politikailag, sem katonailag nem indokolt. Minden ország nemzeti szuverenitásának része, hogy területén ne állomásozzanak külföldi csapatok. — A szomszédainkhoz fűződő kapcsolatrendszerben kiemelt szerepet játszik a magyar—román viszony. Mit vár ennek alakulásától? Nem tartja túlzottnak a decemberi forradalom utáni első reményeket? — Nekünk az volt az álláspontunk 1989 karácsonyán, hogy nincs fontosabb, mint a Ceausescu-rezsim megdöntése. A Céausescu- rendszerrel nekünk semmiféle közös ügyünk nem volt. Be a rezsim nemcsak a romániai magyarságot, hanem Magyarországot is fenyegette. hiszen attól az őrült kalandortól bármilyen kiszámíthatatlan lépés kitellett. Létérdekünk volt tehát, hogy december 23-ától kezdve minden lehető segítséget megadjunk az új román vezetésnek a diktatúrától való megszabadulásra. A cél az volt, hogy új alapok jöjjenek létre a magyar—román kapcsolatokban. Ezek az új alapok megteremtődtek. Azóta bebizonyosodott, hogy a továbblépés borzasztóan nehéz, gyötrelmes folyamat. Romániában még kevésbé vannak demokratikus hagyományok, mint Magyarországon, tulajdonképpen nincsenek. Mindent élőről kell kezdeniük. Probléma az is, hogy a nacionalizmus bázisa nem szűnt meg, tovább létezik Romániában- Éppen emiatt rendkívül nehezen haladunk előre a kapcsolatok normalizálásában. Már azt is fejünkhöz vágták, hogy türelmetlenek vagyunk, pedig megítélésem szerint most egyetlen egy napot sem szabad elvesztegetnünk a kapcsolatok újraépítésében. Nem kételkedem abban, hogy a Nemzeti Megmentés Frontja vezetői készek á viszony rendezésére, ugyanakkor a gyakorlatban nem ez történik, sőt, azt tapasztaljuk, hogy nem reagálnak konkrét kezdeményezéseinkre. Innen nem tudom megítélni, hogy ez tudatos szabotálás-e, mert nem hiszem, hogy mindez a vezetés szándéka lenne. Még december 29-én, bukaresti megbeszéléseinken jó néhány konkrét dolgot megfogalmaztunk. amelyekre azonnali válaszlépéseket igényeltünk. Többször elmondtuk: ha nem teszünk konkrét lépéseket, a kapcsolatok javításának szándéka csak deklaráció marad. A tapasztalatok ugyanis jól bizonyítják, mennyi mindent mulasztott a korábbi magyar vezetés azzal, hogy kivárt és nem lépett. — Hogyan vélekedik Magyarország semlegességének lehetőségéről? Mennyiben függ össze ez a kérdés a jelenlegi szövetségi rendszerünk megváltoztatásával? — Természetes, hogy egyik távlati célunk a semlegesség elérése kell, hogy legyen. Ugyanakkor ezt nem lehet egyoldalú kinyilatkoztatással megoldani. Ehhez szívós, komoly erőfeszítésekre és mindenekelőtt új megközelítésre van szükség. Mire gondolok? Nyilvánvaló, hogy amíg a két szembenálló szövetségi rendszer fennáll, addig azok két vezető hatalma ragaszkodik a fennmaradásukhoz. A két szövetségi rendszer egyidejű feloszlatásának gondolata nemes cél, de ettől önmagában még semmi sem történik. Ezért úi módokat és eszközöket kell keresni ennek elérésére. Célszerűnek tartom, hogy gyors közeledés és együttműködés kezdődjön a Varsói Szerződés és a NATO között. Azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy Magyarország tagja legyen a NATO néhány politikai szervezetének— Mennyiben fejezi ki a magyar külpolitika a hazánkban működő politikai erők igényeit? Egyeztetett-e a kormány vagy a Külügyminisztérium az ellenzék! szervezetekkel? — Amit a magyar külpolitika jelenleg csinál, az lényegét illetően összhangban van a különböző pártok külpolitikai törekvéseivel. Minden nagy fontosságú kérdésben konzultáltunk az ellenzéki erőkkel, így például a Magyar Demokrata Fórummal, a Szabad Demokraták Szövetségével, a Fidesz- szel, a Néppárttal, általában azokkal a pártokkal, amelyek komoly szerepet játszanak a belpolitikai életben. Nagyon fontosnak tartom, hogy a minisztériumok közül a Külügyminisztérium volt az első, amely kikérte ezen pártok véleményét. Ezeket a konzultációkat igen jelentősnek és hasznosnak tartom, mert nem csupán megismertettük a mi elképzeléseinket. hanem rendkívül hasznos tanácsokat is kaptunk. Meg kell mondanom őszintén, hogy egy sor olyan dolgot vetettek fel, amely korábban elkerülte a figyelmünket. Voltak persze kérdések, amelyekről keményen vitatkoztunk is, de hát másként nem megy. — ön szerint a választások után, egy új kormány hatalomra kerülésével menynyivel változhat hazánk külpolitikája? — Nem tudom, milyen kormány kerül hatalomra a választások után, de úgy ítélem meg. hogy a külpolitika az a terület, ahol alapvető változtatásokat egyetlen kormány sem fog végrehajtani. Mai külpolitikánk ugyanis nyitott, a realitásokból indul ki, kezdeményező. Lényegében tehát szerintem csak ezt a külpolitikai vonalat lehet majd tovább vinni. Lengyel L. László AGROBANK RT %\ % Biztos befektetés - Garantált biztonság Kössön velünk értékpapír-eladási és visszavásárlási szerződést! Az Agrobank Rt az általa eladott értékpapírokat magasabb, garantált árfolyamon vásárolja vissza. Az árfolyam növekedésének megfelelő éves hozamszintek: 15-30 nap 17,5% 31-60 nap 22,0% 61-90 nap 24,0% 91-180 nap 26,0% 181-365 nap 28,0% 366 naptól 29,0% Részletesebb felvilágosítással készséggel áll rendelkezésére szarvasi fiókunk: békéscsabai fiókunk: 5540 Szarvas Szabadság u. 30. T.: 67/12-721, 13-549, 13-928 5600 Békéscsaba, Hunyadi tér 2. T.: 66/25-233, 21- 838, 22- 450 : KAMAT + RUGALMAS LEKÖTÉS LETETI JEGY Új befektetési lehetőség évi Z°Y. (jerr0 kamatos kamattal! A Mezőbank Rt. új sorozatú, 3 éves lejáratú letéti jegyet bocsát ki 10, 50 és 100'ezer forintos címletekben. A bank 3 hónapon túl már kamátot, 1 év után kamatps kamatot fizet. 3 éves lekötés esetén 10 000,— Ft névértékű letéti jegyért Ft-ot kap Ön kézhez. A LETÉTI JEGY KAPHATÓ A MEZŐBANK RT. FIÓKJAINÁL: Baja, Tóth Kálmán tér 8. Békéscsaba, Dózsa Gy. út A. Eger. Lenin út 64. Győr, Czuczor G. u. 26. Kaposvár, Április 4. u. 22. Kecskemét, Batthyány u. 8. Nyíregyháza, Bethlen G. u. 30. Pécs, Köztársaság tér 2. Budapest, Salgótarján, Tanácsköztársaság tér 1. Szeged, Szent István tér 3. Székesfehérvár, Sallai I. u. 34. Szekszárd, Beloiannisz u. 9-11. Szolnok, Május 1. út 23. Szombathely, Köztársaság tér 36. , Veszprém, Vörös Hadsereg tér 10. Zalaegerszeg, Árpád u. 3, Bajcsy-Zsilinszky út 74.
