Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-01 / 27. szám
1990. február 1., csütörtök o Korbács Fonalas gomba az Élövfz- csatornán Olyan önfeledten ostorozzuk macunkat elmúlt idők mulasztásaiért, mintha különös gyönyörűségünk telne a verésben. Mindig akad fel nem tárt fekély, amely már régen megérett az értő sebész beavatkozására, ám reszkető kezekkel nem lehet operálni, s hogy el ne tévedjen a szike, inkább csak paskolgatjuk, csipkedjük a sebeket. Jobb esetben gyógyító hatásúnak hitt porokat hintünk a fájdalmas részekre, ám a porhintésről is rossz tapasztalataink vannak. Marad a megvert katona utolsó menedéke: fegyvert lábhoz, imára! Közben pedig fojtogató, áporodott bűzök terjengenek. Ég óvjon, hogy megbolondult vihar söpörje ki az elhasznált, szennyezett levegőt. Törékeny ez a kis hazánk, /nem viselne el pusztításokat, de a jófajta pezsgés nagyon kellene már, tiszta szó, okos beszéd, és főként az értelmes cselekedet. Botorság lenne tagadni, hogy évtizedek során semmi jó nem történt ebben az országban. Éltünk, talán |nem is rosszul, s hittük, hogy majd a holnapok hozzák a felhőtlen boldogságot. Körülményeinkhez képest gyarapodtunk is, csupán arról feledkeztünk meg, hogy milyen áron tudtuk fenntartani a szakadatlan fejlődés látszatát. Aki magának kapart, megszakadt az önkínzó hajszában, hogy egyről kettőre jusson. Aki pedig a krőzus állambácsi kenyerét ette, nem is gondolt rá, hogy a nagy kemencébe nem vetettek be annyi tésztát, amennyi cipót próbáltak kiszedni. Ha jól számolom, 1955 nyarán voltam először, mint gimnazista diák, egy Balaton-parti állami gazdaságban. Szép idő volt, jó idő volt, lányok, szerelem, ifjúság. Éppen csak a munka volt nevetségesen értelmetlen. Kisvas- útón vittek bennünket a földekre, finom tőzeges talaj, öröm volt itapickolni rajta. Derékig nőtt gazból kellett volna kitotózni a dohánypalánták sorát, de palánta egy szál se, csak a dudva. Napokon át egy ifillér hasznot se hajtottunk, mégis etettek, sőt fizettek is valamicskét. Kérdem egyszer az agronómustól, nem fél, hogy lecsukják, amiért pocsékolja itt velünk a drága időt, a pénzt? Nem olyan egyszerű ez, fiatal barátom — okított ki a férfiú. Ez itt állami gazdaság, ahol tervek vannak. Teljesítettük a szántási, a palántázási tervet, jól halad a szakszervezeti bélyegek beszedése, kultúrcsoportunk is kiváló. Legfeljebb a betakarítási tervet nem hozzuk, attól még nem dől össze a világ. Majdnem összedőlt a világ. Hasonló szemléletek miatt megindult a föld, recseg-ropog alattunk, szédülünk bele, fejünket kapkodjuk, és lessük a gazdag országokat, adnak-e segítséget, hitelt, működő tőkét, és fejlett technológiát. Az ám, a technológia! Beszélgettem egyszer egy öreg kőművessel, aki éppen .valamely nyugati cég szállodáját építette. Kérdem tőle, mi az a nagy különbség, amiért itt serényen dolgoznak az emberek, s a hazai építkezéseken csak mímelik a munkát. A korbács uram, a korbács! Igaz, jól megfizetnek bennünket, de öt perc késés, vagy egy kis cigarettaszünet, és úgy kiraknak, mint a macskát egerészni. Tehát egyszerű a recept: külkereskedőinket korbácsimportra kell ösztökélni, ha már az itthoni gyártás nem megy. Van persze jóféle fegyelem, ami értelmes munkára serkent, s amely a tisztes megélhetés alapja volna. Ezt is kitalálták már, reméljük, a demokráciával együtt majd csak „begyűrűzik” hozzánk. És remélem, nem kell túl nagy árat fizetni azért, hogy e sorsverte, önostorozó nép a „működő tőkével” is vesszőzteti magát. Bár, bár. 'Az ország árusítgatása közben néha azzal vigasztalnak, hogy például Hongkongban már semmi sincs a helyi lakosság tulajdonában, csak a magas életszínvonal. Bármily csábos ajánlat, mégiscsak egy fokkal jobb, mint ami nálunk megesett, ahol semmink sincs, csak a szegénység. Andódy Tibor Január 22-étől fonalas- gomba-szennyeződés jelent meg az Élővíz-csatornán. Ez azért figyelemreméltó, mert ehhez hasonló jelenség a korábbi években még nem fordult elő. A fonalas gomba a csatorna Gyula belterületi alsó szakaszán és Gyula—Békéscsaba között látható elsősorban. A Körösvidéki Környezet- védelmi és Vízügyi Igazgatóság a levonuló vízi gamba okainak tisztázására és a keletkezés lehetséges helyének lokalizálására teljes körű vizsgálatot végzett. Megállapították, hogy a fonalas vízi gomba megjelenésének nincs külföldi szennyeződésre és a gyulai szennyvíztelepre visszavezethető eredete. Keletkezése, megjelenése több tényező együttes 'hatásának eredménye. Az idei tél jellemzője, hogy a rövidebb hideg időjárási szakaszokat hirtelen erős felmelegedések követik, mely időszakban a napi középhőmérséklet például decemberben több napon keresztül meghaladta a 10 Cel- sius-fokot, miként januárban is. Mindez kedvezően hatott a vízigomba-produk- ció kialakulására. A téli időszakban az Élővíz-csatorna rendszeres karbantartási munkáit végezte az igazgatóság. A meder leürítése alkalmával az alacsony vízszintek „segítették” — a meleg időszakokban a szerves anyagok rothadását. Az időjárás és a külső tényezők együttes hatása okozta tehát a fonalas gomba elterjedését, mely a csatorna- szakaszok átöblítésével azonnal megszüntethető, de a jelenség bármikor visszatérhet. A fonalas gomba önmagában a víz minőségére veszélyt nem jelent, de tömegesség esetén a hal kopol- tyújára tapadva pusztulást okoz. Ezért kell azonnal a meder átöblítésével feloszlatni a gombatelepeket, mely most is megtörtént a megnövekedett Fehér-Körösi vízhozam segítségével. Így a vízi gomba Békéscsaba belterületi szakaszán már nem jelent meg. Dr. Goda Péter Magyar-olasz kapcsolathoz Megyei partnerek, vállalkozók kerestetnek A megye gazdálkodó szervezetei és olasz vállalkozók közti kapcsolat bővítésének gondolata 1989 elején merült fel. A megyei tanács felmérte a magyar vállalkozók együttműködési, termékfelajánlási készségét, és az érdeklődő magyar gazdálkodók név-, illetve termék- jegyzékét eljuttatta a nagy- követségen keresztül különböző olaszországi gazdasági kamarákhoz, kérve az olasz vállalkozók felé azok ismertetését. Az érdeklődő olasz vállalkozók vagy személyesen keresték meg a megyei tanácsot, vagy levélben tájékoztatták a lehetséges kapcsolatokról. illetve azok módjáról. Ennek alapján a szóba jöhető magyar felek részvételével szerveztük meg a tárgyalásokat. így került sor például bútoripari, könnyűipari, élelmiszeripari szakemberek. egyéni v411alko- zók megbeszélésére — idén. A levélben érdeklődő olasz vállalkozók körét a megyei tanács a hasonló érdeklődő magyar gazdálkodóknak továbbította, és a lehetséges partnerekről tájékoztatta az olasz felet is. A konkrét kapcsolatfelvétel ezek után már megy én > gazdálkodó egységein múlik. 1989 végén az olasz kormány döntött arról, hogy anyagilag is támogatni kívánja a magyar kapcsolatokat létesítő vállalkozókat. Az olasz kormány összesen 150 millió dollárt biztosít vállalkozóinak, üzletembereinek magyarországi kereskedelmi, termelési kapcsolatok kiépítéséhez. Éppen ezért fokozottan figyelmébe ajánljuk a megye vállalkozóinak (vállalatok, szövetkezetek, magánvállalkozók), hogy konkrét ajánlataikkal, elképzeléseikkel, pályázatok elkészítésével keressék az olasz üzletembereket. Olasz érdeklődés elsősorban a következő területeken nyilvánul meg: — élelmiszeripari termék- import, feldolgozóipari együttműködés, közös vállalatok létesítése kisméretű (50-100 fős) magánszervezetekkel, társaságokkal. A külkereskedelmi kapcsolatokban törekvés tapasztalható a közbenső nagy külker, szervezetek kiiktatására, köny- nyűipari együttműködésre. A magyar vállalkozók részéről eddig a következő főbb tapasztalatok összegezhetők : — nagy az érdeklődés, de kevés a konkrétan megfogalmazható elképzelés (például közös vállalat tevékenysége, a partnertől várt hozzájárulás formája, mértéke. és sorolhatnánk). Egy- egy ajánlatra időnként nehézkesen, későn reagálnak, amiben közrejátszik a nyelv- ismeret hiánya, továbbá, hogy az olasz vállalkozók által igényelt gazdálkodói méretek kisebbek, mint amiben a magyar egységek gondolkoznak. A megyei tanács az eddigi tapasztalatok és a fokozódó érdeklődés alapján a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi osztályt bízta meg az olasz gazdasági kapcsolatok összefogásával, szervezésével. Az osztály a megyei gazdálkodókkal már meglevő kapcsolatain túl egyéni vállalkozókat, újonnan alakult gazdasági társaságokat is be kíván vonni a lehetséges partnerek körébe. Ezért minden érdeklődőnek készséggel áll rendelkezésére, és meglevő, valamint újonnan érkező információkkal kívánja segíteni a magánvállalkozói kezdeményezéseket is. Klaukó Mátyás Kedvezmény a megrendelőnek Fixáras félkész lakások Az élet bizonyította: a nagyvállalatok nem tudnak mindig gyorsan, rugalmasan alkalmazkodni a piacokhoz, mint ^hogyan teszik azt a kis- és közepes méretű gazdálkodó szervezetek. Ráadásul la kisebb megrendelésekkel a nagyok túlgépesítettségük, túlszervezettségük miatt nem képesek gazdaságosan megbirkózni, míg a nagy munkákra iá Ikis cégek többsége ráfizet, Inert technikailag, technológiailag nincs meg a felkészültségük. Különösen érvényes mindez az építőiparra, az építőipari szolgáltatásokra. Az ilyen jellegű munkákra próbált szakosodni a békéscsabai Átrium Kisszövetkezet, mely egy éve alakult. Az elmúlt esztendő elején csaknem százan kiváltak a Hajdú-Bihar megyei Szoliváll Békés megyei ágazatából, s létrehozták a jelenlegi kisszövetkezetet. Sokrétű vállalkozással igyekeznek a piac fehér foltjait kitölteni, megélni. — Munkánk kétharmadát az építőipari jellegű munkák, javítások, karbantartások, felújítások, s természetesen új létesítmények, főként kislakások kivitelezése adja. Jelentős a faipari tevékenységünk, ezen belül is az egyedi tervezésű és megvalósítású belsőépítészeti munkák sora. Számottevő még a speciális tevékenységünk, a fogorvosi berendezésék karbantartása és a precíziós szerszámok készítése — sorolja Ábelovszki László elnök, majd azzal folytatja: — Az elmúlt évben csaknem 35 millió forint értékű anyagmentes termelést produkáltunk, nyereségünk közelíti az 5 millió forintot. A kisszövetkezet legnagyobb vállalkozása a megyeszékhely városi tanácsa által biztosított területen a Hargita Ifjúsági Lakásépítő Szövetkezet lebonyolításában az a hatvannégy, egyenként átlagosan 65 négyzetméteres, szerkezetkész, tetőtéri beépítésű, két-három szobás, előkertes lakás volt, melynek költségei négyzetméterenként — ÁFA nélkül — csupán néhány forinttal haladták meg a 4600 forintot. — Napjainkban a fiatalok egyik legnagyobb gondja az otthonteremtés, ami takarékoskodás, a család segítsége nélkül szinte elképzelhetetlen. Ezért is vágtunk bele Békéscsabán, a nyugati kertvárosban a félkész lakásépítésbe, vagyis a saját munkán alapuló otthonteremtésbe. A lakások befejezését a tulajdonosok önerőből, saját maguk, saját elképzeléseik szerint valósították meg — kapcsolódik a témához Lévai István műszaki vezető. Megtudtuk még, hogy ezeket a lakásokat minimális, öt-hat százalékos nyereséggel építették, ugyanakkor, mint ahogyan mondják, a tisztesség úgy kívánta: az anyagmegtakarításból származó 2 millió forintot visszatérítették a megrendelőknek. Az idei építőipari munkákról elmondták: a nyugati kertvárosban a tavaly épültekhez hasonlóan 16 lakás kivitelezésére tettek fixáras ajánlatot. A megyeszékhely központjában készülő 19 lakás szerkezetének építését a Mezóberényi Építőipari Kisszövetkezettel közösen tervezik, most készülnek a versenytárgyalásra. A két kisszövetkezet vezetőinek A faipari részleg tetszetős, a városképbe illő munkája nem titkolt reménye ennek megnyerése, s későbbi tárgyalások során a befejező munkálatok vállalása. Új szolgáltatásként ez évben vezették be az energiaőrszolgálatot, aminek lényege: elméleti és gyakorlati szakemberekkel közösen felmérik a lakóépületek, intézmények és vállalatok mindenfajta energiaveszteségét. De nem csak megoldást javasolnak a veszteségforrás megszüntetésére, hanem gazdaságosabbá tételére is vállalkoznak. A kisszövetkezet a közeljövőben a megye egész területére kiterjedő kedvezményes lakossági gáz- és fűtés- szerelési akciót indít, mely szeptember végéig tart. Ennek lényege, hogy sorsolás útján az Átrium Kisszövetkezet kivitelezésében készülő gáz- és fűtésszerelési munkák minden tizenötödik megrendelőjének visszatérítik a munkadíj felét. — sz — Félkész házak Békéscsabán Fotó: Veress Erzsi Értesítjük a tisztelt ügyfeleinket, hogy emelkednek a kamatok a Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezetnél 1990. február 1-jétől: kamatozó takarékbetétek nettó kamat % Látnaszóló 12 Egy évre lekötött 19 Két évre lekötött 19,5 Három évre lekötött 20 Takaréklevél, hat év után 20,8 Elszámolási (bánik) számla 12 Lakáscélú betétek, öt éven túl, lakáscélú felhasználás esetén 22 öt éven túl, nem lakáscélú felhasználás esetén 17,6 Letéti jegy kamata bruttó 25%. Egyedüli és rendkívüli ajánlatunk: gépkocsi-fedezeti betétnél: a takarékszövetkezet a letét összegére — éven túli felhasználás esetén — a 6% kamaton felül térítést nyújt az infláció letétre eső részének aliens úly ozására*. A kamat és a térítés együttes mértéke 18,5%. Lehetőség van arra is, hogy ügyfeleink a más pénzintézetnél elhelyezett letétet takarékszövetkezetünkhöz utaltassák. Bővebb felvilágosítást a takarékszövetkezet helyi kirendeltségei adnak. Takarékszövetkezetünk a kamatadót ez évben is magára vállalja. NÁLUNK HELYEZZE EL BETÉTJÉT, MERT MEGÉRI! Növelik a kistraklorok gyártását Már a farmergazdaságok szükségleteire gondolva növeli a 15 lóerős kistraktorok gyártását a győri Rába gyár. Erre az évre eddig 600 kistraktorra érkezett rendelés, de az esetleg növekvő keresletnek is eleget tudnak tenni. A többféle mezőgazdasági művelet elvégzésére alkalmas kistraktor gyári termelői ára 154 ezer, az ÁFA-val együtt mintegy 200 ezer forint. Győrött 1984- ben kezdték meg a kistraktorok gyártását, és eddig 2600 ilyen erőgép készült. A hagyományos, nagy telje* sítményű Rába traktorokat az igényeknek megfelelően tovább gyártják, de a mezőgazdaság ismert gondjai miatt ezek az Igények egyre inkább csökkennek. Ezért a 250 lóerős Rába traktorokból 1990-re mindössze 150 gyártását tervezik. Ezek a gépek AFA nélkül is több mint 2 millió forintba kerülnek. Üj kezdeményezése a Rába gyárnak, hogy a Világ egyik vezető traktorgyárától, az USA- beli J. I. Case cégtől megrendelt 50 darab 170 lóerős univerzális nehéztraktort.
