Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-05 / 30. szám
BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. FEBRUAR 5., HÉTFŐ Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 30. SZÁM Száz éve született a betű poétája; százharminc éve a nyomdaalapité Kner-centenárium Gyomaendrődön A koszorúzás emelkedett pillanatai Fotó: Fazekas László Szombat délután már üres az emlékmű környéke. Csak a téli tavasz szinte langyos szele zázzenti meg néha a csokrok celofánjait. A ko- *1-szőrűk szalagjain a tisztel- "‘gők nevei: Művelődési Minisztérium, városi tanács, a Kner Nyomda, a gimnázium, a Helikon Kiadó, az Európa Kiadó, a debreceni egyetem könyvtára. A kőtömbről Kner Izidor és Kner Imre komoly tekintete pásztázza a környéket. Mellettük táblára vésve az egyik híressé vált gondolat: „Életem értelme nem az, hogy nyomdász vagyok, hanem, hogy szolgálok.” Véget ért az ünnepség Gyomaendrődön... Február 3-án, Kner Imre születésének 100. évfordulója alkalmából — két nappal Kner Izidor 130. születésnapja előtt — ünnepi megemlékezést rendezett a városban la Kner ImreEm(Folytatás a 3. oldalon) Díszdoktorrá avatták Tőkés Lászlót . A Debreceni Református Teológiai Akadémia dísz- doktorává avatták vasárnap délelőtt Tőkés László temesvári lelkipásztort. A zsúfolásig megtelt deb- reoeni Nagytemplomban délelőtt 10 órakor kezdődött istentiszteleten Kocsis Elemérnek, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének apostoli köszöntése után Tőkés László hirdetett igét, majd megáldotta a templomban lévő mintegy öt- és a templom előtt egybegyűlt csaknem , húszezres gyülekezetét.. Az istentisztelet után, a Nagytemplomban tiszteletbeli doktoravató ünnepi közgyűlést tartott a Debreceni Református Teológiai Akadémia. A díszközgyűlésen az egyházi életben szerzett maradandó érdemeiért és korszakos jelentőségű szolgálatáért Szabó László Ambrus, az akadémia dékánja, és Gaál Botond, pro- dékán Honoris Causa doktorrá fogadta és avatta Tő- ' kés Lászlót. A díszdoktorrá avatás után Tőkés László a Nagytemplom előtti téren egybegyűlt hatalmas tömeget köszöntötte. A világhírű lelkipásztort szűnni nem akaró taps fogadta a téren. Rövid beszédében a lelkész a megbéké- ' lésre hívta fel a figyelmet. Tőkés László vasárnap délután a Református Kollégium dísztermében találkozott a debreceni egyházi, politikai és kulturális élet képviselőivel, majd a nemzetközi sajtó képviselőivel. A lelkipásztor állást foglalt a romániai menekültek ügyében. Elmondta, hogy a szabadság elnyerése nem állította meg a magyarok Romániából való kivándorlását, talán még serkentőleg is hatott rá. Kijelentette: a menekült státus kimondottan politikai üldözöttséghez kötött jog, Romániában azonban immár hitelét veszítette aj a magyarázat, hogy kibírhatatlan az élet Erdélyben, és el kell menekülni az országból. Kérte, hogy Magyarország ne támogassa és ne bátorítsa a további kivándorlást. — Magyarország azzal segít rajtunk, ha — egy hamis emberbaráti álláspont alapján — nem hagyja nyitva továbbra is az ajtókat a kivándorlás előtt — mondotta. Az MTI munkatársának érdeklődésére Tőkés László elmondta: kívánatos lenne, ha a jelenlegi két romániai magyar egyházkerület ösz- szevonásával egyesítenék a mintegy 1 millió tagot számláló ottani magyar refor- mátusságot. Bejelentette: végre elérkezett az idő, hogy templom épüljön Temesváron. Romániában ugyanis ez az egyetlen nagy múltú magyar város, amelynek nincs temploma. Tőkés László ma Békés megyébe látogat. Betörések párthelyiségekbe önként jelentkeztek a rendőrségen a szolnoki MSZP- iroda betörői. A nyomozás adatai szerint Gyarmati Csaba és Patvaros Attila, a Szabad Demokraták Szövetségének tagjai pénteken, az esti órákban matricákat ragasztottak ki a városban. Miután az MSZP irodájának ajtaját nyitva találták, ez a tény adta az ötletet a behatolásra. Elvitték a párt tagnyilvántartását, az 1989. évi pénzügyi iratait, választási szórólapokat, valamint a pártrendezvényekről készült magnetofonszalagokat. Az Irathalmazt az SZDSZ pesti központjába akarták eljuttatni, amikor értesültek a rendőrségi felhívásról. A dokumentumokat Monor és Pilis között kirakták a gépkocsiból. Azokat a rendőrség megtalálta, a kazettáknak azonban nyoma veszett. A két SZDSZ-es az „akcióra” egyébként semmilyen párttól, politikai szervezettől nem kapott megbízást. Tettük elkövetéséről a helyszínért döntöttek. Az SZDSZ ügyvivője el(Folytatás a 3. oldalon) Áprilistól gyógyszeráremelés Az újabb gyógyszerár- emelés előreláthatóan április 2-án lép életbe, s átlagosan nem éri el a tíz százalékot — közölte dr. Matejka Zsuzsanna, a téma miniszteri biztosa az MTI érdeklődésére. Elmondta: a gyógyszerek -termelő árának emelése, a gyógyszerkeneskedelmi árrésváltozás és a forintleértékelés vonta maga után a medicinák patikai árának módosítását. Ez nem kizárólag áremelést jelent, mivel jó néhány gyógysizerért a beteg kisebb térítési díjat fizet majd. A gyógyszerek teljes ára összességében 35,4 százalékkal emelkedik, ennek nagyobb részét azonban a társadalombiztosítás fedezi, amely így a lakosságtól 2 milliárd 240 millió forint többletkiadást vállal át. A lakosságnál jelentkező többletkiadás viszont nem fogja elérni a 300 millió forintot. Olcsóbban jutnak a jövőben orvosságokhoz azok az idős emberek, akik rendszeresen használnak a szív- és érrendszerre ható gyógyszereket, magas vérnyomás kezelésére használatos készítményeket, reumás fájdalmak enyhítését elősegítő medicinákat. Ugyancsak csökken — készítményenként változó, de jelentős mértékben a gyermekgyógyászatban alkalmazott gyógyszerek térítési díja, valamint a tőkés importból származó gyógyszereké. Jelentősen (Folytatás a 3. oldalon) A As Bucsán „Hátrányos helyzetű megyében hátrányos helyzetű község a miénk!” — mondta valaki, miközben beszélgettünk a bucsai emberekkel, meglátogattunk néhány családot. „Maguk is csak tévedésből jönnek erre” — fejezte be keserűen diskurzusunkat a bucsai polgár. Igaz, egy hét alatt nem lehet sok mindenről írni, egy település búját, baját, örömét napvilágra hozni, ezt nem is ígérhetjük. Azt viszont igen, hogy néhány napon át bucsaiak is szerepelnek lapunkban. Elsőként a tanácselnök mutatja be szeretett települését olvasóinknak, lapunk 3. oldalán. Választási nagygyűlés Vésztőn Hétvégi nagygyűlés a békéscsabai ifjúsági házban flz MDF mindenképp a békés átmenet híve A vésztői művelődési központ előcsarnokában színes plakát hívogatta az érdeklődőket a február 3-i, szombat délutáni Magyar Demokrata Fórum választási nagygyűlésére. S bár a községben még nincs szervezete az MDF-nék, a választási gyűlés többeket érdekelt, hiszen megismerhették a 4-es számú (szeghalmi) vá- lasztókerültet képviselőjelöltjét, a 75 éves Láda Bálintot, és meghallgathatták az MDF választási programját is, amelyet Csurka István író, a 3-as számú (békési) választókerület képviselőjelöltje és a szervezet megyei listájának vezetője ismertetett. Rövid életrajzukba mindketten beleszövik a Vésztőhöz való korábbi kötődésüket, majd emlékeztetik a jelenlevőket a szocialista országokban végbemenő változásokra, amelynek elindítója hazánk volt. Ezen belül is az MDF, hiszen a néhány év A ezelőtti híres lakitelki találkozóra még úgy indultak el) a résztvevők, hogy a „bőrüket vitték a vásárra”, ahogy Csurka István mondta. Mindkét beszéd kitér a kisnyugdíjasok és a fiatalok helyzetére. — Nem hagyunk árván egyetlen kiszolgáltatott réteget sem — hangsúlyozza az író. Választ adnak arra is, hogy romló gazdasági helyzetünkben miben látják a megoldást. Láda Bálint köz- gazdászi ígéretet tesz arra, hogy amennyiben pártja hatalomhoz jut, átvizsgálják a régi hatalom főkönyveit, szerződéseit, s a nép elé tárják, hová folyt el az emberek pénze, miért van ennyi adóssága az országnak. Csur- ki István azt sem tartja lehetetlennek, hogy a horribilis nyugdíjakat megszüntessék, s a feleslegjet a kis- nyugdíjjal rendelkezők között szétosszák. — Tudom, ezáltal senki sem fog meggazdagodni, ám az emberek igazságérzetét helyére tesszük — magyarázza az író. Egyébként pedig bízik az emberek munkaszeretetében, hiszen a magyar nép most is rengeteget dolgozik, csak feleslegesen — teszi hozzá később. Utal a 30-50 év közötti magyar férfiak magas halandóságára, ami — véleménye szerint — nem lehet véletlen, hiszen épp ez a korosztály feszíti magát túl a leginkább, gyakran két-három másodállással is. Mindkét képviselőjelölt igyekszik a realitás talaján maradni, ezért hangsúlyozzák, hogy nem ígérgetnek felelőtlenül. Az állam adósságait — bármelyik párt is kerüljön hatalomra —, vissza kell fizetni. Ám ami ezentúl megmarad, az MDF programja szerint becsületesen kerülne elosztásra. Hasonló mértékletesség tapasztalható a földreformjukban is. Irreális lenne a ’47-es állapotok visszaállítását ígérgetni — mondják —, de ha valaki földet kíván művelni, azt az állam kölcsönnel lenne köteles ellátni. Az MDF olyan Magyarországot akar, amely nemcsak az itthoni, de a határainkon túli magyaroknak is hazát jelentene. Felhívják a figyelmet arra is, hogy Magyarország fogyó népességét nem szabad kitenni még egy véres összecsapásnak, ezért az MDF mindenképp a békés átmenet híve. — A felelősségre vonást végezze egy független bíróság, akiket csak ártörvények irányítanak — mondja a 75 éves képviselőjelölt —, mert hogy ezért a világért valakik felelősek. Szó esik a „megosztás” vezélyéről is. Csurka István hangsúlyozza, hogy minél több párt részesedne egyszerre a hatalomból, annál nagyobb lenne az anarchia. Az. író úgy véli, ha egy hatalmon levő párt nem tud megfelelően kormányozni, a nép úgyis takaródét fúj neki. Az MDF nem híve a szétaprózódásnak ... Magyar Mária SZDSZ: Nem finomkodni, hanem rendszert váltani! Szombaton délután Békéscsabán, az ifjúsági házban a Szabad Demokraták Szövetsége választási nagygyűlésen mutatta be a megye egyéni választókerületeiben induló országgyűlési képviselőjelöltjeit. Dénes Zoltán műszerész, vállalkozó, az 1-es választó- kerület (Békéscsaba) jelöltje — megválasztása esetén — az SZDSZ gazdasági programjának tükrében a megyeszékhely dinamizmusának visszaszerzésére törekszik. Kádár Péter református lelkész, a gyulai választókerületben — mint mondta — az állampolgár hatalomátvételéért, anyagi biztonságáért és méltóságáért harcol. A szervezet békési jelöltje,' Sós Sándor pedagógus, a liberalizmus és a szociáldemokrácia értékeit képviselve, nagy hangsúlyt kíván fektetni a környező falvak problémáinak orvoslására, ugyancsak a gazdasági program segítségével. Az SZDSZ támogatásával, a 4-es választókerületben, Szeghalmon dr. Pelcsinszky Boleszláv állatorvos indul a képviselőjelöltségért, aki az SZDSZ-ben látja azt a szervezetet, amely ki tudja húzni az országot a jelenlegi válságból. A szarvasi, 5-ös választókerületben az SZDSZ az MDF-fel közösen állított jelöltet, Deme Zoltán, evangélikus lelkész személyében, aki mindenekelőtt arról beszélt, hogy az ország súlyos erkölcsi válságtól is szenved, s talán még a gazdasági intézkedéseknél is fontosabb a megnyomorított lelkeket orvosolni. Az orosházi választókerület jelöltje, Tóth Sándor, nyugdíjas gazdasági igazgatóhelyettes a magyar gazdaság legégetőbb gondjára, az inflációra és a gerjesztett infláció várható hatására hívta fel a figyelmet, s arra, hogy hazánknak stabil, erős kormányra van szüksége. Mielőtt a 7-es, mezőkovácsházi választókerület jelöltje, dr. Hevesi Zsolt állatorvos bemutatkozott volna, a nagygyűlésen megszakították a programot, s egy táskarádió hangjának felerősítésével a jelenlevők meghallgatták a rádió 168 óra című műsorának azt a részét, amely a Vastagh Pállal kapcsolatos botránnyal foglalkozott. Hevesi Zsolt ezután beszélt a több évtizedes állami pazarlásról, a gazdasági, társadalmi vezetők nem éppen példamutató életéről, s a kivezető útról, amely — véleménye szerint — az SZDSZ programjában található. A rendezvény vendége, Mécs Imre, az SZDSZ országos ügyvivője elöljáróban a rendszerváltás politikájáról beszélt, amelyet — hangsúlyozta — nem finomkodással, mechanizmusváltással kell megvalósítani, hanem gyökeres változtatással. Utalt arra, hogy a bukott, bolsevista rendszer teljesen tönkretette az országot, olyannyira, hogy súlyosabb a helyzet, mint a második világháború után. A magyar ipar értéke 19 milliárd dollárra becsülhető — mondta —, ezzel szemben 21 milliárdos az államadósság. Mécs Imre részletesen felvázolta az SZDSZ napjainkig vezető útját, a hatalom 1977-es fellépésétől, a Hálózat, a szamizdat történetétől kezdve a nemzeti kerékasztal-tárgyalásokig. Visszatérve a jelenhez, újból megemlítette politikájuk lényegét, amely a „rendszerváltás programja” néven vált ismeretessé. „Fel kell zárkózni a nyugati gazdasági rendszerekhez, hiszen nálunk sokkal nagyobb országoknak sem sikerült segítség nélkül kijutni a válságból” — mondta a vendég. Előadásában többször is beszélt a lehetséges koalíciókról. Kijelentette, hogy az SZDSZ nem hajlandó koalícióra lépni sem az MSZMP-vel és utódpártjával, sem pedig az azokkal kapcsolatot tartó szervezetekkel. A többi párttal pedig úgy létesítenek koalíciót, hogy a Parlamentben többségbe kerüljenek. Ha pedig a gazdaság olyan mély válságba kerül, elképzelhető egy SZDSZ—MDF koalíció is. L. E.
