Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-28 / 50. szám
1990. február 28., szerda Huszonöt éves a gerendás! szeszfőzde A gerendásj szeszfőzdét 1925-ben építette kereken száz részvényes. Eredeti formájában a korabeli technikával üzeméit egészen 1968- ig. Ekkor a felújítás során a 210 literes főzőüstöt kicserélték 430 literesre. — Jelenleg is ezt az üstöt használjuk — mondja Ivanics János, aki két és fél éve bérli a szeszfőzdét az orosházi áfésztől; — Szeretnénk minél előbb korszerűsíteni a technológiát. Át kívánunk térni a fatüzelésről a gáztüzelésre. Ki szeretnénk alakítani a ma alkalmazott aiszeszi vodka)-mérés helyett a finomítvány-mérést, ami a kész pálinka fokolását jelenti. — Mi a kialakult gyakorlat, hogyan történik a kifőzés? — A főzési szezon augusztus elején kezdődik. Minden évben pontosan e hónap első munkanapján reggel 7 órakor megkezdjük a feliratkozást, előjegyzésbe vesz- szük a cefréjüket kifőzni akarókat. Heti ütemezést vezettünk be és péntekenként alakítjuk ki a következő hét főzési sorrendjét. Az első üst cefrét hajnal 3.20 órakor tesszük föl. Ketten vagyunk és éjfélig folyamatosan csináljuk. — Mennyibe kerül az állampolgárnak a kifőzés? — Mivel egyelőre fával tüzelünk, ezért üstönként 120-140 kilogramm fát kérünk a felinatkozóktól. A főzési díj 35 forint hektoliter- fokonként (ez a tiszta szeszre vonatkozik), ami 17 forintot jelent egy liter kifőzött, 50 fokos pálinkára vetítve. Ehhez hozzájön az áfa, 8 forint 75 fillér és a szeszadó, melynek összege 150 fo- rint/Hlf. Ez utóbbit a vám- és pénzügyőrség számlájára nekünk kell befizetni. Mindent egybevetve, 98 forintba kerül egy liter pálinka előállítása. — Egy nap alatt mennyi pálinkát főznek ki? — Ez változó, függ a cefre minőségétől. A környéken többnyire kiskerttulajdonosok portáján összeszedett gyümölcsökből általában vegyespálinkát párolunk. Kivéve november, december hónapokat, amikor nagy tételben tiszta szilvacefrét hoznak. Ha litert kell mondanom, akkor egy nap alatt a 11 üstből megközelítőleg 250-300 liter, 50-51 fokos pálinka jön le. — Önök szerződésben állnak az orosházi áfésszel. Mi a megállapodásuk lényege? — A szerződésben foglaltak szerint éves bevételtervezetünk 945 ezer forint, ebből 553 ezer az áfészt illeti meg, 392 ezer marad nálunk a fenntartásra, a költségek fedezésére és a kettőnk munkabérére. — Árusíthatnak e pálinkát? — Nem kérem, semmi áron, mert ez tilos! P. J. A demokrácia ára — forintban És ki állja a számlát? Eleinte csak afölött elmélkedtünk előszeretettel, hogy a demokrácia időigényes dolog. Üjabban már az is tisztán látszik, hogy ráadásul költséges. Nem a lebeszélés, hanem a tisztánlátás elősegítése szándékával adjuk közre azt a beszélgetést, amely során dr. Csiba Tibor, a Belügyminisztérium választási irodájának vezetője láthatóan kapott az alkalmon, hogy végre valakinek kipa- naszkodja magát. Bevásároltunk a népszavazással? — Mennyi közpénzbe került a november 26-ai népszavazás? — vágok a közepébe. — Éppen 180 millió forintnál tartunk. Még tegnap is jött számla: a posta a számítástechnikai rendszer vonalaiért nyújtotta be 1 millió forintot meghaladó igényét. A központi költség- vetés 180 millió forintot tudott a népszavazásra áldozni. Korábban fel sem vetődött, hogy ki és miből fizeti a választósokat: a tanács, a népfront, mindenki csinálta a dolgát. Most viszont a tanácsok azt mondják: fedezze a költségeket az állam. Kértem a tanácsokat, írják össze többletkiadásaikat, hogy a március 26-1 választásokra már egy hozzávetőleg pontos költségvetés készülhessen. Körülbelül 90 millió forint jött ki. A tanácsok félreértették felmérési szándékunkat: most követelik, hogy fizessük ki ezt az összeget. Erre viszont nincs pénzünk. — Mennyit szánnak a márciusi választásokra? — A várható, második forduló költségeit is figyelembe véve 450 millió forintot. — A tanácsoknak tehát már nem kell saját pénzüket is beleölni? — Nem tudom, hogy kijövünk-e a tervezett összegből. A második fordulóban az első költségeinek felével számoltunk. A postai díjak pedig máris megháromszorozódtak, s ki tudja, még milyen áremelések lesznek. Egyetlen választás, a mai árakon is félmilliárdba kerülhet. — A Békés Megyei Tanácsnak 5,4 millió forintot kellett a népszavazásra fordítania, önök viszont csak 1,9 milliót téritettek meg. Méghozzá úgy, hogy meg sem vizsgálták a különbözet indokoltságát, hanem egyszerűen csak nem fizettek. — Ez az, amit egyszerűen nem tudok megértetni az emberekkel: a népszavazásra 200 millió forintot ígérték nekünk, de a Pénzügyminisztérium csak 150 milliót utalt át. Azért kértük a tanácsoktól az említett felmérést, mert tudtuk, hogy a mi pénzünk nem fedezi a költségeket. Most pedig 500 milliónál akkor sincs több, ha megveszekedünk. „Kikészítenek a pénzügyekkel” — A megyében működő helyi tanácsok költségvetést tárgyaló ülésein viszont 100 ezrek fölött is késhegyig menő harc dúlt. A márciusi választásokra mindössze 3,8 milliót kapott a megye, így ismét ráfizet a boltra. — Van, aki kimutatta még a pártpénzeket is, ami enyhén szólva túlzás. Teljesen kikészítenek ezekkel a pénzügyi dolgokkal! Azt értsék meg a tisztelt tanácsi kollégák, hogy a nincsből mi sem tudunk adni. A törvény például kimondja, hogy a jelöltek a választásokig ingyen vehetik igénybe a közforgalmú közlekedési eszközöket. Kiderült: a bérletek beszerzése jelöltenként 30-40 ezer forintba került volna. Ezért kellett kitalálnunk az 5 ezer forintos átalányt. Többnyire elfogadták, -de akadt olyan is, aki ezért az alkotmánybírósághoz fordult. Az az érzésem néha, hogy most mindenki rajtunk akar meggazdagodni. — Nem sorolnám közéjük azokat a tanácsi dolgozókat, akiknek a szabadidejéből a próbákra, választási napokra rengeteg elmegy az idén. őket díjazzák ezért? — Helyi tanácsonként a közreműködők munkájának elismerésére összesen 6 ezer forintot tudunk biztosítani. — Igen, igen, de ha a tanácsi alkalmazotthoz vasárnap elmegy valamilyen mester, akkor ő •vastag ceruzával fogja felszámolni saját vasárnapi igénybevételét. — Elismerem a tanácsiak igazát. De, ha azt mondják a tanácsnál: gyerekek, ezt kéri most tőlünk a társadalom, a megújulás, az átmenet — áldozzuk fel most ezeket a vasárnapokat, s majd kiveszitek. Jeleztük Pozsgay miniszter úrnak: legyenek ezek a napok fizetettek. De az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalnál azt mondták: ha ezt kimondanánk, óriási összegbe kerülne. Én 30 évig voltam tanácsi dolgozó, szeretem és megértem őket, de nem az én szintem a probléma megoldása. Hatvanezer ingyen írón — A népszavazás kiadásait még kifizették a tanácsok. De a képviselői, köztársasági elnöki, önkormányzati választások két- két fordulóját már nem lesz miből fedezniük. — Az állami költségvetés megállapításakor az Ország- gyűlés összesen 500 millió forintot hagyott jóvá valamennyi ez évi választásra. Bajban vagyunk, hiszen látható: ez az összeg csak egyetlen választásra elegendő. — Rengeteg jelölt van. A hátralevő időben elkészülnek a területenkénti, megyénkénti egyedi szavazólapokkal? — Március 17-én tudjuk megadni a nyomdának a végleges jelöltnévsorokat. Azt mondták, hogy március 2-án reggel 8 óráig készen lesz. S ne felejtsek el megemlíteni két lényeges dolgot. A viták elkerülésére most is golyóstollat helyezünk el minden szavazófülkében. A választóknak egy piros-fe- hér-zöld színű tollat kell találniuk ott. Hatvanezer darab ilyen íróeszközt ingyen bocsátott rendelkezésünkre az ICO-üzem. A másik: a jelöltek — vagy megbízottaik — a szavazás lezárása után a hivatalos jegyzőkönyv egy másolatát azonnal megkaphatják. Csak azt kérjük: legyenek annyi türelemmel, hogy a szavazatszámláló-bizottság előbb nyugpdt körülmények között elvégezhesse a számszaki ellenőrzést — fejezte be tájékoztatását dr. Csiba Tibor. Kiss A. János Botocska Pálné és Korcsok Andrásné bízik abban, hogy a három hónapos tanulóidő után valóban megkereshetik a 10-12 ezer forintot Fotó: Veress Erzsi tés, ami önmagában nem Extraprofit fillérekből Érték nélküli Ütött-kopott régi szövőgépek. A zaj, ha nem is elviselhetetlen, de próbára teszi — 8 órás műszak alatt — a szövőnők idegrendszerét. A hat géppel hat asszony dolgozik három műszakban. Egyet alkatrészhiány miatt hónapok óta nem sikerült beüzemelni. A többi öt is gyakran leáll. Mindig hiányzik valami... Most éppen a megfelelő méretű és típusú kötőtű a hiánycikk. A Békéscsabai Állami Gazdaság textilüzemében a miniszövőrészleg dolgozói egyelőre csak reménykednek, hogy a gépek, olcsó beszerzőknek sikerül „tűt találni a szalmában”, s munkájuk végre folyamatos lehet. Házon belül megoldották A kisüzemben egyébként teljes gőzzel megy a munka, A hatfős gárda párosával, egyik héten délelőtt, másik héten délután, a harmadik héten éjszaka szövi a pamutszálas pólóalapanyagot „rendületlenül'”. Egyébként a munkaerő gazdaság gyomaendrődi üzemében gyártott pólók tőkés exportra kerülnek. Azzal, hogy decembertől a vállalat önmagának állítja elő az alapanyagot, sikerült függetlenné válni a termelő nagyüzemektől, illetve a forgalmazó nagykereskedelmi központoktól. — A gazdaság póló ágazata számára a hat gép még részbeni leállások esetén is képes a szükséges szövetmennyiséget megtermelni — magyarázza Szrenka Pálné, a textilüzem vezetője, aki pillanatnyilag gardírozza a hatfős kisüzemet is. Kilogrammonként hozzávetőlegesen 60 forint tiszta pénz marad a gazdaságnál, tehát gyakorlatilag ennyivel kerül kevesebbe, ha saját az előállítás. A minőségbe néha ugyan hiba csúszik, htszen az asszonyok még most tanulják a szövés-fonás csínját, bínját. Ám a vásárolt alapanyagok sok esetben még ennél is rosz- szabb minőségűek. S mivel Mosonmagyaróvárról hozták az árut, egy-egy reklamáció akár heteket is igénybe vett. „Rongyos" dollárok Egyébként a hatfős kicsi üzem várhatóan ugyanannyi nyereséget termel majd, mint a lényegesen nagyobb textilüzem, amely 33 millió forintos elmúlt évi árbevételéből 8-10 millió forint tiszta nyereséggel gyarapította a gazdaság kasszáját. — Igyekszünk minden pénzt megfogni, minden lehetőséget kihasználni — érvel a textiliparban évtizedes gyakorlattal rendelkező Szrenka Pálné. — Például a szabászati hulladékok közül a használható nagyságúnkból minivarrodánkban olcsó konyharuhát és egyéb térítőkét készítünk. Rendkívül nagy a külföldi érdeklődés a kész géptörlörongyok iránt is. Valóban, a textiles szakemberek minden lehetőséget kihasználnak. Bár a további lehetőségeket sok esetben azért nem tudják kamatoztatni, mert egyszerűen a hazai gazdasági környezetben erre nincs lehetőség, vagy az exportérdekeltség a racionális fejlesztéseknek gátat vet. Például a Temaforgtól vásárolt fonalhulladék-alapanya- ggt csak válogatják, holott a feldolgozásban is- nagy pénz lenng. Hiszen újrafonva első osztályú anyagként adható el a selejt is. Ám sajnos, egyelőre a hazai könnyűipar ezt a kérdést nem oldotta meg. De valószínű, a piaci verseny rákényszeríti a válogatott nyersanyagot exportáló cégeket arra, hogy a feldolgozást házon belül megoldják. Akár külföldi tőke bevonással, akár saját forrásból. Hiszen ekkora luxust egyetlen iparág sem engedhet meg magának a jövőben. I boríték vastagabb is lehetne Persze az már más kérdés, hogy az exportérdekeltség szabályzórendszere pillanatnyilag csak arra ösztönzi a magyar üzemeket, illetve vállalkozókat, hogy olcsó bérmunkát fektessenek be a hulladék fonal-válogatásba. Nyilvánvaló azonban, hogy egy ésszerű gazdálkodást ki- kényszerítő szabályozás esetén csupán a válogatásból nem tudnak majd-' megélni. Általában a vidéki üzemek dolgozói rendkívül alulfizetettek az országos átlaghoz viszonyítva, nem beszélve a budapesti bérekről. Az állami gazdaság textilüzemében 6-7 , ezer forint a fizemondható soknak, bár a környékhez viszonyítva elfogadható. Gond azonban, hogy míg a textilüzem dolgozói főmunkaidőben keresnek ennyit, addig a szövőüzem asszonyai három műszakos beosztást kénytelenek vállalni ezért az összegért. Bár elmondták, hogy önként vállalták az új munkát, mert a tanulási idő után várhatóan 8-12 ezer forintra számíthatnak. Persze ennek feltétele, hogy az elavult gépek üzembiztonsága — bármennyire megvalósíthatat- lannak tűnik — javuljon. Ugyanis, ha állnak a gépek, akkor nincs teljesítmény, s nincs magas bér. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a gazdaság dolgozói illat ményföldterü let használatból és év végi nyereségrészesedésből kiegészítő jövedelemre tesznek szert. Ennek ellenére mégis meg kell jegyezni, ha 6 asszony 6 darab elavult, kiselejtezett, 15 éves géppel képes arra — a tervek szerint —, hogy egy több milliárdos árbevétellel rendelkező gazdaság nyereségéhez 10 százalékkal hozzájáruljon, akkor célszerűbb, ha a borítékban érzik minden hó végén munkájuk eredményét. Hiszen ez teljesítményük azon ellenértéke, amelyből a gazdaság folyamatosan profitól. Az illetményföld, illetve az általános nyereség- részesedés majdnem egy évig „ablakban van”. Lehet aszály, lehet egy veszteséges nagyágazat, amely elviheti a nyereséget termelő kisegy- ségtől is a pénzt... Rákóczi Gabriella Három műszakban nem könnyű, de ezt Is meg lehet szokni,
