Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-28 / 50. szám

1990. február 28., szerda Huszonöt éves a gerendás! szeszfőzde A gerendásj szeszfőzdét 1925-ben építette kereken száz részvényes. Eredeti for­májában a korabeli techni­kával üzeméit egészen 1968- ig. Ekkor a felújítás során a 210 literes főzőüstöt kicse­rélték 430 literesre. — Jelenleg is ezt az üs­töt használjuk — mondja Ivanics János, aki két és fél éve bérli a szeszfőzdét az orosházi áfésztől; — Szeret­nénk minél előbb korszerű­síteni a technológiát. Át kí­vánunk térni a fatüzelésről a gáztüzelésre. Ki szeretnénk alakítani a ma alkalmazott aiszeszi vodka)-mérés he­lyett a finomítvány-mérést, ami a kész pálinka fokolá­sát jelenti. — Mi a kialakult gyakor­lat, hogyan történik a kifő­zés? — A főzési szezon augusz­tus elején kezdődik. Minden évben pontosan e hónap el­ső munkanapján reggel 7 órakor megkezdjük a fel­iratkozást, előjegyzésbe vesz- szük a cefréjüket kifőzni akarókat. Heti ütemezést ve­zettünk be és péntekenként alakítjuk ki a következő hét főzési sorrendjét. Az első üst cefrét hajnal 3.20 órakor tesszük föl. Ketten vagyunk és éjfélig folyamatosan csi­náljuk. — Mennyibe kerül az ál­lampolgárnak a kifőzés? — Mivel egyelőre fával tüzelünk, ezért üstönként 120-140 kilogramm fát ké­rünk a felinatkozóktól. A fő­zési díj 35 forint hektoliter- fokonként (ez a tiszta szesz­re vonatkozik), ami 17 fo­rintot jelent egy liter kifő­zött, 50 fokos pálinkára ve­títve. Ehhez hozzájön az áfa, 8 forint 75 fillér és a szesz­adó, melynek összege 150 fo- rint/Hlf. Ez utóbbit a vám- és pénzügyőrség számlájára nekünk kell befizetni. Min­dent egybevetve, 98 forintba kerül egy liter pálinka elő­állítása. — Egy nap alatt mennyi pálinkát főznek ki? — Ez változó, függ a cef­re minőségétől. A környéken többnyire kiskerttulajdono­sok portáján összeszedett gyümölcsökből általában ve­gyespálinkát párolunk. Ki­véve november, december hónapokat, amikor nagy té­telben tiszta szilvacefrét hoznak. Ha litert kell mon­danom, akkor egy nap alatt a 11 üstből megközelítőleg 250-300 liter, 50-51 fokos pá­linka jön le. — Önök szerződésben áll­nak az orosházi áfésszel. Mi a megállapodásuk lényege? — A szerződésben foglal­tak szerint éves bevételter­vezetünk 945 ezer forint, eb­ből 553 ezer az áfészt illeti meg, 392 ezer marad nálunk a fenntartásra, a költségek fedezésére és a kettőnk munkabérére. — Árusíthatnak e pálin­kát? — Nem kérem, semmi áron, mert ez tilos! P. J. A demokrácia ára — forintban És ki állja a számlát? Eleinte csak afölött elmélkedtünk előszeretettel, hogy a demokrácia időigényes dolog. Üjabban már az is tisz­tán látszik, hogy ráadásul költséges. Nem a lebeszélés, hanem a tisztánlátás elősegítése szándékával adjuk köz­re azt a beszélgetést, amely során dr. Csiba Tibor, a Belügyminisztérium választási irodájának vezetője lát­hatóan kapott az alkalmon, hogy végre valakinek kipa- naszkodja magát. Bevásároltunk a népszavazással? — Mennyi közpénzbe ke­rült a november 26-ai nép­szavazás? — vágok a köze­pébe. — Éppen 180 millió fo­rintnál tartunk. Még tegnap is jött számla: a posta a számítástechnikai rendszer vonalaiért nyújtotta be 1 millió forintot meghaladó igényét. A központi költség- vetés 180 millió forintot tu­dott a népszavazásra áldoz­ni. Korábban fel sem vető­dött, hogy ki és miből fizeti a választósokat: a tanács, a népfront, mindenki csinálta a dolgát. Most viszont a ta­nácsok azt mondják: fedez­ze a költségeket az állam. Kértem a tanácsokat, írják össze többletkiadásaikat, hogy a március 26-1 válasz­tásokra már egy hozzávető­leg pontos költségvetés ké­szülhessen. Körülbelül 90 millió forint jött ki. A ta­nácsok félreértették felmé­rési szándékunkat: most kö­vetelik, hogy fizessük ki ezt az összeget. Erre viszont nincs pénzünk. — Mennyit szánnak a már­ciusi választásokra? — A várható, második for­duló költségeit is figyelem­be véve 450 millió forintot. — A tanácsoknak tehát már nem kell saját pénzü­ket is beleölni? — Nem tudom, hogy ki­jövünk-e a tervezett összeg­ből. A második fordulóban az első költségeinek felével számoltunk. A postai díjak pedig máris megháromszo­rozódtak, s ki tudja, még milyen áremelések lesznek. Egyetlen választás, a mai árakon is félmilliárdba ke­rülhet. — A Békés Megyei Ta­nácsnak 5,4 millió forintot kellett a népszavazásra for­dítania, önök viszont csak 1,9 milliót téritettek meg. Méghozzá úgy, hogy meg sem vizsgálták a különbözet indokoltságát, hanem egy­szerűen csak nem fizettek. — Ez az, amit egyszerűen nem tudok megértetni az emberekkel: a népszavazás­ra 200 millió forintot ígér­ték nekünk, de a Pénzügy­minisztérium csak 150 mil­liót utalt át. Azért kértük a tanácsoktól az említett fel­mérést, mert tudtuk, hogy a mi pénzünk nem fedezi a költségeket. Most pedig 500 milliónál akkor sincs több, ha megveszekedünk. „Kikészítenek a pénzügyekkel” — A megyében működő helyi tanácsok költségvetést tárgyaló ülésein viszont 100 ezrek fölött is késhegyig menő harc dúlt. A márciu­si választásokra mindössze 3,8 milliót kapott a megye, így ismét ráfizet a boltra. — Van, aki kimutatta még a pártpénzeket is, ami eny­hén szólva túlzás. Teljesen kikészítenek ezekkel a pénz­ügyi dolgokkal! Azt értsék meg a tisztelt tanácsi kollé­gák, hogy a nincsből mi sem tudunk adni. A törvény pél­dául kimondja, hogy a je­löltek a választásokig in­gyen vehetik igénybe a köz­forgalmú közlekedési eszkö­zöket. Kiderült: a bérletek beszerzése jelöltenként 30-40 ezer forintba került volna. Ezért kellett kitalálnunk az 5 ezer forintos átalányt. Többnyire elfogadták, -de akadt olyan is, aki ezért az alkotmánybírósághoz for­dult. Az az érzésem néha, hogy most mindenki rajtunk akar meggazdagodni. — Nem sorolnám közéjük azokat a tanácsi dolgozókat, akiknek a szabadidejéből a próbákra, választási napok­ra rengeteg elmegy az idén. őket díjazzák ezért? — Helyi tanácsonként a közreműködők munkájának elismerésére összesen 6 ezer forintot tudunk biztosítani. — Igen, igen, de ha a ta­nácsi alkalmazotthoz vasár­nap elmegy valamilyen mes­ter, akkor ő •vastag ceruzá­val fogja felszámolni saját vasárnapi igénybevételét. — Elismerem a tanácsiak igazát. De, ha azt mondják a tanácsnál: gyerekek, ezt kéri most tőlünk a társada­lom, a megújulás, az átme­net — áldozzuk fel most ezeket a vasárnapokat, s majd kiveszitek. Jeleztük Pozsgay miniszter úrnak: legyenek ezek a napok fi­zetettek. De az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalnál azt mondták: ha ezt kimonda­nánk, óriási összegbe kerül­ne. Én 30 évig voltam taná­csi dolgozó, szeretem és megértem őket, de nem az én szintem a probléma meg­oldása. Hatvanezer ingyen írón — A népszavazás kiadá­sait még kifizették a taná­csok. De a képviselői, köz­társasági elnöki, önkor­mányzati választások két- két fordulóját már nem lesz miből fedezniük. — Az állami költségvetés megállapításakor az Ország- gyűlés összesen 500 millió forintot hagyott jóvá vala­mennyi ez évi választásra. Bajban vagyunk, hiszen lát­ható: ez az összeg csak egyetlen választásra elegen­dő. — Rengeteg jelölt van. A hátralevő időben elkészül­nek a területenkénti, me­gyénkénti egyedi szavazóla­pokkal? — Március 17-én tudjuk megadni a nyomdának a végleges jelöltnévsorokat. Azt mondták, hogy március 2-án reggel 8 óráig készen lesz. S ne felejtsek el meg­említeni két lényeges dolgot. A viták elkerülésére most is golyóstollat helyezünk el minden szavazófülkében. A választóknak egy piros-fe- hér-zöld színű tollat kell ta­lálniuk ott. Hatvanezer da­rab ilyen íróeszközt ingyen bocsátott rendelkezésünkre az ICO-üzem. A másik: a jelöltek — vagy megbízotta­ik — a szavazás lezárása után a hivatalos jegyző­könyv egy másolatát azon­nal megkaphatják. Csak azt kérjük: legyenek annyi tü­relemmel, hogy a szavazat­számláló-bizottság előbb nyugpdt körülmények kö­zött elvégezhesse a számsza­ki ellenőrzést — fejezte be tájékoztatását dr. Csiba Ti­bor. Kiss A. János Botocska Pálné és Korcsok Andrásné bízik abban, hogy a három hónapos tanulóidő után valóban megkereshetik a 10-12 ezer forintot Fotó: Veress Erzsi tés, ami önmagában nem Extraprofit fillérekből Érték nélküli Ütött-kopott régi szövőgé­pek. A zaj, ha nem is elvi­selhetetlen, de próbára teszi — 8 órás műszak alatt — a szövőnők idegrendszerét. A hat géppel hat asszony dol­gozik három műszakban. Egyet alkatrészhiány miatt hónapok óta nem sikerült beüzemelni. A többi öt is gyakran leáll. Mindig hiány­zik valami... Most éppen a megfelelő méretű és típusú kötőtű a hiánycikk. A Bé­késcsabai Állami Gazdaság textilüzemében a miniszövő­részleg dolgozói egyelőre csak reménykednek, hogy a gépek, olcsó beszerzőknek sikerül „tűt találni a szalmában”, s mun­kájuk végre folyamatos le­het. Házon belül megoldották A kisüzemben egyébként teljes gőzzel megy a mun­ka, A hatfős gárda párosá­val, egyik héten délelőtt, másik héten délután, a har­madik héten éjszaka szövi a pamutszálas pólóalapanyagot „rendületlenül'”. Egyébként a munkaerő gazdaság gyomaendrődi üze­mében gyártott pólók tőkés exportra kerülnek. Azzal, hogy decembertől a vállalat önmagának állítja elő az alapanyagot, sikerült függet­lenné válni a termelő nagy­üzemektől, illetve a forgal­mazó nagykereskedelmi köz­pontoktól. — A gazdaság póló ágaza­ta számára a hat gép még részbeni leállások esetén is képes a szükséges szövet­mennyiséget megtermelni — magyarázza Szrenka Pálné, a textilüzem vezetője, aki pil­lanatnyilag gardírozza a hat­fős kisüzemet is. Kilogram­monként hozzávetőlegesen 60 forint tiszta pénz marad a gazdaságnál, tehát gyakorla­tilag ennyivel kerül keve­sebbe, ha saját az előállítás. A minőségbe néha ugyan hi­ba csúszik, htszen az asszo­nyok még most tanulják a szövés-fonás csínját, bínját. Ám a vásárolt alapanyagok sok esetben még ennél is rosz- szabb minőségűek. S mivel Mosonmagyaróvárról hozták az árut, egy-egy reklamáció akár heteket is igénybe vett. „Rongyos" dollárok Egyébként a hatfős kicsi üzem várhatóan ugyanannyi nyereséget termel majd, mint a lényegesen nagyobb textil­üzem, amely 33 millió fo­rintos elmúlt évi árbevéte­léből 8-10 millió forint tisz­ta nyereséggel gyarapította a gazdaság kasszáját. — Igyekszünk minden pénzt megfogni, minden le­hetőséget kihasználni — ér­vel a textiliparban évtize­des gyakorlattal rendelkező Szrenka Pálné. — Például a szabászati hulladékok közül a használható nagyságúnkból minivarrodánkban olcsó konyharuhát és egyéb térítő­két készítünk. Rendkívül nagy a külföldi érdeklődés a kész géptörlörongyok iránt is. Valóban, a textiles szak­emberek minden lehetőséget kihasználnak. Bár a további lehetőségeket sok esetben azért nem tudják kamatoz­tatni, mert egyszerűen a ha­zai gazdasági környezetben erre nincs lehetőség, vagy az exportérdekeltség a racioná­lis fejlesztéseknek gátat vet. Például a Temaforgtól vásá­rolt fonalhulladék-alapanya- ggt csak válogatják, holott a feldolgozásban is- nagy pénz lenng. Hiszen újrafon­va első osztályú anyagként adható el a selejt is. Ám sajnos, egyelőre a hazai könnyűipar ezt a kérdést nem oldotta meg. De való­színű, a piaci verseny rá­kényszeríti a válogatott nyersanyagot exportáló cé­geket arra, hogy a feldolgo­zást házon belül megoldják. Akár külföldi tőke bevonás­sal, akár saját forrásból. Hi­szen ekkora luxust egyetlen iparág sem engedhet meg magának a jövőben. I boríték vastagabb is lehetne Persze az már más kérdés, hogy az exportérdekeltség szabályzórendszere pillanat­nyilag csak arra ösztönzi a magyar üzemeket, illetve vállalkozókat, hogy olcsó bérmunkát fektessenek be a hulladék fonal-válogatásba. Nyilvánvaló azonban, hogy egy ésszerű gazdálkodást ki- kényszerítő szabályozás ese­tén csupán a válogatásból nem tudnak majd-' megélni. Általában a vidéki üze­mek dolgozói rendkívül alul­fizetettek az országos átlag­hoz viszonyítva, nem beszél­ve a budapesti bérekről. Az állami gazdaság textilüzemé­ben 6-7 , ezer forint a fize­mondható soknak, bár a kör­nyékhez viszonyítva elfogad­ható. Gond azonban, hogy míg a textilüzem dolgozói főmunkaidőben keresnek ennyit, addig a szövőüzem asszonyai három műszakos beosztást kénytelenek vál­lalni ezért az összegért. Bár elmondták, hogy ön­ként vállalták az új munkát, mert a tanulási idő után várhatóan 8-12 ezer forintra számíthatnak. Persze ennek feltétele, hogy az elavult gé­pek üzembiztonsága — bár­mennyire megvalósíthatat- lannak tűnik — javuljon. Ugyanis, ha állnak a gépek, akkor nincs teljesítmény, s nincs magas bér. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a gazdaság dolgozói il­lat ményföldterü let haszná­latból és év végi nyereség­részesedésből kiegészítő jö­vedelemre tesznek szert. En­nek ellenére mégis meg kell jegyezni, ha 6 asszony 6 da­rab elavult, kiselejtezett, 15 éves géppel képes arra — a tervek szerint —, hogy egy több milliárdos árbevétellel rendelkező gazdaság nyere­ségéhez 10 százalékkal hoz­zájáruljon, akkor célszerűbb, ha a borítékban érzik min­den hó végén munkájuk eredményét. Hiszen ez teljesítményük azon ellenértéke, amelyből a gazdaság folyamatosan pro­fitól. Az illetményföld, il­letve az általános nyereség- részesedés majdnem egy évig „ablakban van”. Lehet aszály, lehet egy veszteséges nagyágazat, amely elviheti a nyereséget termelő kisegy- ségtől is a pénzt... Rákóczi Gabriella Három műszakban nem könnyű, de ezt Is meg lehet szok­ni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom