Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-26 / 48. szám

1990. február 26-, hétfő € Közös ügy a műemlékvédelem Aradon állni fog a „tizenhármak szobra” Maróthy László Körösnagyharsányban „Engem a jövő foglalkoztat” Néhány a földön heverő bronzplakettekből Fotó: Fazekas Ferenc (Folytatás az 1. oldalról) A központi figura több évtizede a vársánc árkában pihen valahol. A táborno­kok bronzplakettjei és az al­kotás jellegzetes törött karú makettje — rengeteg más, '48—49-es tárgyi emlékkel együtt, amelyek a hajdani ereklyemúzeum kiselejtezett darabjai, a múzeum raktá­rában találhatóak. A Sza­badság (ma Avran láncú) téren pedig a román kato­na szobra áll. Az aradi vár katonai te­rület. Körülnézni, s főleg kutatni csak a nemzetvédel­mi miniszter engedélyével lehet. Arad polgármestere, Ratiu Silviu (aki a város történelmi emlékműveivel foglalkozó bizottság elnöke is), valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövet­ség településfejlesztés.' és műemlékvédelmi szakbizott­ságának helyi csoportja már megírta és elküldte a kér­vényt a nemzetvédelmi mi­niszterhez. Hivatalos válasz — azaz engedély — még nem érkezett, de Horváth Andor művelődésügyi mi­niszterhelyettes elkérte az aradiaktól a szoborra vonat­kozó összes dokumentumot. * * * A polgármester optimista. Bízik benne, hogy hamaro­san megjön a válasz Szom­bat lévén, két esketés kö­zött szakított ránk 10 per­cet, hogy — magyarul — el­mondja. nemrég érkezett vissza Békés megyéből az Arad megyei képzőművész­szövetség tagjaival. Azt kér­ték tőle nálunk, hogy már­cius 15-én a véglegesen el­készült gyulai emlékhelyhez hozzon el egy darabkát a vársáncból kiszabadított ara­di szoborból. Ö ennek min­denképpen szeretne eleget tenni. Mint mondja, a vá­ros elöljárósága nevében tá­mogatja Arad történelmi jel­legének, épületeinek eredeti állapotú visszaállítását. — Honnan fogják mind­erre előteremteni a pénzt? — Meglesz — felelt moso­lyogva. Ha netán hamarosan meg­jön az engedély, megoldásra váró feladat marad bőven. — Legalább kétéves mun­ka lesz a helyreállítás — mondja Kovách Géza. — Ebben számítunk a magyar- országi szakemberek segít­ségére is. * * * A 100 éves Szabadság-szo­bor Arad szimbóluma. Amíg „holtában” a diktatúra min­dent rombadöntő erejét jel­képezte, addig újjászületése — álljon a Hegyalja téren, a színháznál, vagy a város­háza mögötti parkban (Da- rida János műépítész sze­rint a legesélyesebb helyszí­nek) — a saját múltját be­csülő Románia jelképe lesz. Talán hamarosan kiléphet száműzetéséből a Minorita templom előcsarnokában ál­ló Szentháromság-szobor is. A színház előtt állt 1746-tól 1970-ig. A pestisjárvány sze­rencsés elvonulásának tisz­telgéseként emelték annak­idején. Húsz éve azonban vá­rosrendezés címén eltávolí­tották, és a hatalmas bronz­szobrot a külvárosba vitték, ahol a földön hevert. Az ak­kori esperes, plébános. Oláh Ferenc szállíttatta be a templomba, ahol most is látható. Akivel csak beszéltünk, le­gyen az román, magyar, egyet szólt: a Szabadság­szobor és az összes aradi műemlék helyreállítása kö­zös ügye a város lakóinak, Erdély nemzetiségeinek, mindenkinek, aki Európá­ban él. Aki Európában kí­ván élni. . . Kiss Katalin Nőkkel nem verekszünk? Hz egészségvédelem is haléknny politizálás (Folytatás az 1. oldalról) gyerek mindennapi testneve­lése kerül 'kitűnő feltételek közé, és bizonyára lesz he­lye a szabadidő-sportnak is. Végezetül ezt mondta: — Kívánom, hogy élvezzék a csarnok áldásait! A nagy tapssal fogadott beszéd után — ahogy illik — átvágta a nemzeti színű szalagot, és átadta a létesít­ményt Orbán János iskola- igazgatónak. A küzdőtér első igazi hasz­nálói a Békéscsabai Előre Spartacus tornászlányai vol­tak, akik nagyszerű bemu­tatóval szórakoztatták a mintegy 800 nézőt. Aztán orosháziak következtek, a Toldi Erőatlétikai Klub sportolói, köztük Musztafa Imre és Rácz János orszá­gos bajnokok. Miközben a súllyal birkóztak, Horváth Csaba, a Magyar Testépítő és Erőemelő Szövetség el­nökhelyettese elmondta, hogy amennyiben Magyar­Schmitt Pál, az ünnepi szó­nok Fotó: Veress Erzsi ország megkapja a 40-60 év közöttiek Európa-bajnoksá- gát a sportágban, akkor en­nek ősszel Orosháza adhat­na otthont. Délután kispályás labdarú­gó-mérkőzésekkel folytató­dott a program. (fábián) Kovács Józsejné — aki a 7-es számú választókerület­ben (Mezőkovácsházán és környékén) független jelölt­ként indul a választásokon — február 17-én lapunkban élő, választók előtti párbe­szédre hívta ki jelölttársait. — Ráálltak erre a partne­rek? — érdeklődtem a már- március másodikára terve­zett esemény sorsa iránt. — Csak a képviselőikkel beszéltem. Az MDF jelöltje okát nem adta, de nem jön­nek el. Az SZDSZ-től azt a választ kaptam, hogy egyez­tettek az MDF-fel, s ugyan­csak távol maradnak. / Dr. Hajdara Béla, a másik füg­getlen jelölt álláspontja: „Ha a többiek ott lesznek, nem megyek el, ha viszont távol maradnak, akkor ott leszek.” Az MSZMP nem in­dokolta jelöltje távolmara­dását, az MSZP pedig a hét elején ad választ. — Tehát feladja ezt a ter­vét? — Dehogy. A választópol­gároknak meg kellene ad­nunk azt a segítséget, hogy együtt lássanak bennünket, s a vita -eredményeképpen felmérhessék azt, hogy ki­ben bízhatnak meg legin­kább. Másrészt ilyen módon sem ártana csiszolgatni po­litikai kultúránkat. Magya­rán, még most derüljön ki, s ne a választások után, hogy vannak-e gondolataink, s ha igen, akkor mennyiben önállóak, melyikünk képes ellenérvek özönében is ki­fejezésre juttatni azokat. — Nőként és független je­löltként nem érzi-e kicsit Hamupipőkének magát eb­ben a választási gátszaka­dásban? — Nem vagyok ostoba, tu­dom, hogy a pártoké, s az általuk birtokolt Parlamenté a jövő. De ma még szüksége van az országnak a hiteles, pártérdekektől független képviselőkre is. ' — Ha jól értem, ön min­denképpen ott lesz március másodikán este a mezőhe- gyesi művelődési központ­ban. — Feltétlenül, s várom oda a választókat és jelölt­társaimat is. K. A. J. Harangszólásnyira Nagy­váradtól, a körösnagyhar- sányj művelődési házban — megszámoltam — 64-en jöttek el (a választók ötödé) Maróthy László független képviselőjelölt gyűlésére. — Nekem nem kell ígér­getni ezen a vidéken, mert ismernek — mondotta. — Tudják, hogy a közösségek­nek is, az egyes emberek­nek is megadtam azt a se­gítséget, amj tőlem tellett. A független képviselőjelölt­séget is azért tartom jónak, mert a választók szava így juthat ma leginkább ér­vényre. Nem léptem be egyetlen pártba se, s ha dön­teni kellene róla, távol tar­tanám magam a parlamenti csoportosulásoktól is. En­gem a jövő foglalkoztat, mert látom, hogy az embe­rek tele vannak kétségek­kel. A Kunság, a Sárrét, és Bihar hátrányait ugyan nem lehet egycsapásra behozni, de negyedszázados politikai tapasztalatommal talán se­gíthetek legalább az esélyek egyenlővé tételében. Ezt követően Maróthy László programja főbb ele­meit ismertette. Szó esett a folyók védelméről, az ivóvíz minőségének javításáról. (Augusztustól Szeghalomban és Füzesgyarmaton már meg­felelő minőségű vizet ihat­nak a helybeliek.) Szembe­szállt a munkanélküliséget üdvözítőkkel, s vállalkozá­sok teremtését sürgette a Körösök és a Berettyó vi­dékén. Felvetette a terület szerepvállalását a romániai idegenforgalomban, s az on­nan érkezők kereskedelmi ellásátában, sőt szóba hozta a Váradra vezető átkelőhely menyitását is. Mind a beszédben, mind az azt követő kétórás vitá­ban, szóba kerültek orszá­gos ügyek is. Megtudtuk: támogatja azt, hogy a nép válassza meg a köztársaság elnökét, s helyesli, hogy földtulajdonhoz jussanak azok, akik valóban megmű­velni akarják a. földet. — Ügy kell megalapozni a gyerekek tanulását, hogy a nemzet gyarapodása kezük­ben és fejükben legyen — mondotta az oktatási tör­vénytervezet módosítása kapcsán. A helybeli nyugdí­jasok tiborci szavait hallván újszerű gondolatként felve­tette egy önálló, a jelenle­ginél gazdaságosabb kelet- magyarországi társadalom- biztosítási szervezet létre­hozását. Egy kérdés adott lehetőséget arra, hogy be­jelentse: pénteken leadta vagyonnyilatkozatát a par­lamenti bizottságnak. Bu­dapesten — szép környezet­ben — egy 96 négyzetméte­res állami lakásban él, ne­gyedmagával. Balatoni nya­ralóján túl, legfeljebb fia kis szőlőjét jegyezhete be a leltárba. Ahogy mondta: ka­csának bizonyult a Kacsa vele kapcsolatos „szenzáció­ja”. Az agrármérnök és a pa­rasztemberek között élénk eszmecsere alakult ki a me­zőgazdaság ügyes-bajos dol­gairól. Nem tudni — a még oly nagy taps is csalóka le­het —, hogy kit győzött meg és kit. nem. Minden­esetre, még a találkozó vé­gén is adtak át Maróthy Lászlónak —, akkor már in­kább csak jelképes értékű — jelölőszelvényeket. K. A. J. Nemzeti oktatási kerekasztal összehívását sürgetik a pedagógusok Országos küldöttértekezle­tet tartott szombaton Buda­pesten az ÉDOSZ-székház- ban a pedagógusok szak- szervezete. Kifejezte szándékát a szö­vetségben való közreműkö­désre, ezt azonban néhány, a szakszervezeti vagyonra, a szövetség működésére és irányítására vonatkozó fel­tétel egyidejű teljesítéséhez kötötte. A szakszervezet legfel­sőbb fóruma felhívást tett közzé. „Felhívással fordu­lunk — hangoztatják a pe­dagógusok — a politikai pár­tokhoz, állami, társadalmi szervekhez, egyházakhoz, gazdasági érdekvédelmi szer­vezetekhez, a nemzetiségi szövetségekhez, a szülők, a diákok, a pedagógusok egye­sületeihez, a tudományos és szakmai műhelyekhez, hogy közös munka eredményeként az oktatás a nemzeti köz- megegyezés pillére legyen”. A küldöttértekezlet nemzeti oktatási kerekasztal összehí­vását kezdeményezi, amely mellett az oktatásban érde­kelt minden társadalmi erő helyet foglalna és hivatott lenne nemzeti párbeszédet kezdeni az oktatás tartalmi, és szervezeti kérdéseiről, legfontosabb alapértékeiről, céljairól. Semleges Magyarországot! Ezt a pártot nem finanszírozzák külföldről (Folytatás az 1. oldalról) kos szétverését tűzte zászla­jára, hanem egy holland— dán típusú farmergazdaság megteremtését látja célsze­rűnek. Csurka István szen­vedélyes szavakkal idézte fel az 1945-ös és az 1947-es választásokat és a kékcédu­lázást: „Biztos vagyok ab­ban, hogy az MDF és az egész magyar ellenzék el- söprőbb győzelmet fog arat­ni március 25-én, mint 1945- ben. De ha most nem figyel oda a magyarság, a régi helyzet megismétlődhet, s ismét a kommunistáké le­het a hatalom” — mondta. Szónoklatát többször szakí­totta meg vastaps, s valósá­gos tapsorkán tört ki, ami­kor hazánk jövendő külpoli­tikájáról kijelentette: „Horn Gyula csinos kis nyilatkoza­tot tett, miszerint Magyar- ország helyet foglalhatna a NATO-ban. Hát én nem aka­rok sem NATO-f, sem Var­sói Szerződést, egyszerűen semleges Magyarországot akarok. Európához egy jobb munkaszervezéssel kell kö­zeledni.” Visszatérve az egyházak történelmi szerepéhez, el­mondta, hogy Európában az is keresztény, aki ateista. Mert az európai kultúra a keresztény erkölcsben gyö­kerezik. A március 25-i sza­bad választásokra és a nem­zet jövőjére utalva így fe­jezte be beszédét: — Csak akkor térhetünk tiszta lelki- ismerettel nyugovóra, ha megcselekedtük, amit meg­követelt a haza. Az est kérdésekkel folyta­tódott. Mind a szónokok, mind a hallgatóság egyetér­tett abban, hogy a választá­sok után valóságos nagyta­karításnak kell következnie a társadalomban. Csak így veheti kezdetét az annyira áhított gazdasági és erköl­csi felemelkedés. Szenes János (Folytatás az 1. oldalról) említett két szó, még az erő­feszítések arra irányultak, hogy közeledjünk ehhez a világhoz. Nem új találmány ez, csak egyesek kisajátítot­ták maguknak. A jogállami­ságot sem riválisaink talál­ták fel. Az elmúlt negyven évet Magyarországon nem­csak megtorlások, törvény­telenségek jellemezték, ha­nem sok minden más, amit mindenki megtapasztalt egyéni életében. — Azért tartottam fontos­nak ezeket a gondolatokat elmondani, mert az MSZMP elleni támadások fő mód­szere az elmúlt negyven év­nek az elfeledése, az ered­mények semmibe vétele — hangoztatta a kampányfő­nök, majd részletesen ele­mezte az MSZMP megúju­lási törekvéseit, programjá­nak főbb törekvéseit. Ki­emelte. hogy a pártnak tag­jai dolgozó emberek, olya­nok, akiknek a párttagság­ból semmi előnyük nem származik, és minden ellen­kező híreszteléssel szemben a tagoknak nem szimbólu­ma Czinege Lajos és a hoz­zá hasonlók. A pártot nem finanszírozzák külföldről. Az MSZMP mint a nép, a munkások, a szegények párt­ja, az egyik legszegényebb párt. Nincs pénz, írógép, iro­dahelyiség, nincs eszköz, csak az emberek hite és energiája. — Amire nagyon büszkék lehetünk: az MSZMP néma köpönyegforgatók és a kar­rieristák pártja, hanem a türelmes embereké — mond­ta a párt központi bizottsá­gának a titkára. A bevezető előadás után a nagygyűlés másik szóno­ka, Zalai Antal képviselője­lölt mutatkozott be a nagy- szénásiak előtt, majd a vá­lasztásban való részvétel in­dítékairól számolt be. A délelőtti program folytatá­saként a résztvevők kérdé­seket tettek fel a meghívot­taknak. Csete Ilona Fő ellenség az infláció! (Folytatás az 1. oldalról) zetőképességünk megszilár­dításához. Az előadói beszéde utáni kérdések jellegéből nyomon követhető volt, hogy többen nem értik a parlamenti de­mokrácia lényegét, és abban a politikai pártok szerepét. Dénes Zoltán házigazda, békéscsabai jelölt, kényte­len volt többször is hangsú­lyozni: a parlamenti képvi­selőknek döntően az orszá­gos kérdésekkel, azon belül a törvényhozással kell fog­lalkozni. Az utak, járdák és hasonló kérdéseknek a meg­oldását a helyi, demokrati­kusan megválasztott önkör- mányzatokra kell bízni. Vé­ge lesz az úgynevezett „ki­járásos képviseletnek” is. Le kell vetkőzni azt a rossz beidegződést — mondta —, hogy politikai párt mondja meg egy vállalatnak, mit és hogyan kell termelni. Szóba került a Békés Me­gyei Népújság helyzete is. Padi Tamás (MSZDP) sze­rint, a politikai pártok nem tényleges súlyuknak megfelelően jelennek meg a lapban. Rajk László vála­szában elmondta, hogy par­lamenti frakciójuk még a feb­ruári parlamenti ülésszakon javasolni fogja a megyei la­pok azonnali államosítását. A rendezvényen bemutat­koztak a párt területi listán állított jelöltjei is a man­dátumhoz jutás sorrendjé­ben: 1. Rajk László, ügyvi­vő, 2. Kádár Péter, refor­mátus lelkész, 3. dr. Futaki Géza vállalkozó, közös kép­viselő, 4. dr. Veréb Lajos orvos, 5. Bessenyei István, oktatáskutató, 6. Tóth Sán­dor nyugállományú igazga­tóhelyettes, 7. dr. Marsai György orvos, 8. Pap János építész. 9. Nemes Roland építész, 10. dr. Szécsi István ügyvéd, 11. Nagy Béla vál­lalkozó, 12. Danes László mérnök. Krausz N. Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom