Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-01 / 27. szám
1990. február 1., csütörtök o a módosított sajtótörvény Az 1986-ban elfogadott sajtótörvényt több lényeges’ponton módosította a Tisztelt Ház. Az egyik szövegmódosítás értelmében a jövőben nemcsak állami szervek, jogi személyek, hanem természetes személyek is alapíthatnak időszaki lapot vagy helyi jellegű, önálló rádió- és televízióműsort készítő stúdiót. Könnyebbé váltak a lapindítás feltételei is, hiszen e sajtótermékek előállítására csupán bejelentési kötelezettség érvényes. A bejelentés alapján az adott lapot nyilván tartásiba veszik, s a nyilvántartásba- vétel csak akkor tagadható meg, ha a sajtótermék tartalma a törvényben foglalt tilalmakba ütközik. E tilalmak köréről a módosított sajtótörvény következőképpen rendelkezik: „A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével.” E paragrafust az Országgyűlés — egy képviselői módosító indítvány elfogadásával — kiegészítette azzal, hogy a sajtószabadság gyakorlása során nem sértheti a közerkölcsöt és a közszemérmet. Az elfogadott törvénymódosítás újraszabályozza a személyiségi jogok sajtóbeli megsértését is. Ennek értelmében ilyen esetekben — a sajtóval szemben indított polgári perben — a bíróság 500 ezer forint kártérítési összeget szabhat ki. Mivel a képviselők nem fogadták el, hogy a megítélt kártérítési összeget a sértett kapja, ezért a törvény értelmében a bírság összegét közérdekű célok megvalósítására kell felhasználni. A most módosított sajtótörvény csak átmenetileg szabályozza a tömegkommunikációval a sajtóval kapcsolatos kérdéseket, hiszen jelenleg is dolgoznak az Igazságügyi Minisztériumban az új sajtótörvényen. A több területet átfogó, feltehetően információs törvény tervezetét azonban már csak a választások utáni új Országgyűlés tárgyalja meg. Sok szék tegnap Is üresen maradt. Bosszús leszel, (Folytatás <az 1. oldalról) az Állami Számvevőszék szervezeti felépítésére, létszámára és éves költségvetésére vonatkozó határozati javaslatot, viszont túlnyomó szavazattöbbséggel elutasította a képviselőjelöltek költségvetési támogatásáról szóló tervezetet. A határozattervezetek sorozatának megtárgyalását követően interpellációkkal folytatta volna munkáját az ülésszak, ám a plénum a létszámellenőrzéskor határozat- képtelennek bizonyult, ezért az ülést a soros elnök bere- Ikes'Ztette. A továbbiakban nézzünk meg egy-egy érdekesebb epizódot a nap eseményeiből. Nyilatkozat a romániai eseményekről is a magyar nemzetiség helyzetiről A Magyar Köztársaság Országgyűlése örömmel üdvözölte a romániai forradalmat, a Ceausescu-diktatúra bukását. A Magyar Köztársaság a Nemzeti Megmentést Frontot s minden demokratikus romániai mozgalmat kezdettől támogatott a demokratikus Románia megteremtésére irányuló törekvéseiben. Tudjuk, hogy a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa sokat tett a múlt bűneinek, a Románia népeit sújtó jogtalanságoknak a felszámolásáért. Éppen ezért nem hallgathatjuk el, hogy a legutóbbi napokban bizonyos romániai erők megnyilatkozásai aggodalmakat keltettek hazánkban. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy még napjainkban is fellépnek olyan politikai erők, amelyek nem tanultak a múltból, s változatlanul a romániai kisebbségek egyéni és kollektív jogainak korlátozására törekszenek. Ogy ítéljük meg: a magyar kisebbség joggal igényli, hogy az anyanyelvi oktatás, a kulturális autonómia feltételeit az önrendelkezés alapján mielőbb teremtsék meg, s indokoltan utasítja vissza azokat a vádakat, hogy e kisebbségi jogokért vívott küzdelem szeparatizmust jelent. Reméljük, hogy Románia demokratikus erői határozottan kiállnak minden romániai kisebbség, így a magyarság egyéni jogainak biztosítása mellett. Megtartotta alakúié ülését a Parlament különbizottsága A belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság szerdán megtartotta alakuló ülését, ahol kialakította vizsgálati módszereit, eljárási és működési rendjét, valamint meghallgatta dr. Kámán József katonai főügyészt, az ügyészségi vizsgálat állásáról. A bizottság elnöke ezúton is tájékoztatja a közvéleményt, hogy a bizottság munkáját zárt ülésekben tartja a vizsgálat tárgya miatt, azonban tevékenységéről a vizsgálat befejezésekor beszámol az Országgyűlésnek, és tájékoztatni fogja a közvéleményt is. Sajtótájékoztató Az újonnan létrehozott Állami Számvevőszék vezetői tartottak sajtótájékoztatót szerdán a Parlamentben a szervezet munkájáról és terveiről. Hagelmayer István, az ÁSZ elnöke elmondotta, hogy a KGST-országök közül Magyarországon alakult meg elsőként ilyen szervezet, amely a jogállamiság kiépítésének egyik fontos eleme. Az Állami Számvevőszék alapvetően az állami költségvetés realitását a költségvetési törvényben foglaltak végrehajtását kívánja megítélni, s erről folyamatosan tájékoztatja a Parlamentet. Emellett fontos feladata az állami vagyon felhasználásának, hasznosításának ellenőrzése. A parlamenti tudósításokat készítette: Papp János, Vitaszek Zoltán. Fotó: Gál Edit. PARLAMENTI MOZAIK Az Állami Számvevőszékről Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a jogállamiság felé haladás fontos állomásának tekinthető. A KGST-országok közül elsőként Magyarországon jött létre. Munkáját a Parlamentnek alárendelve végzi, fő feladata a kormány tevékenységének ellenőrzése. Ezen belül az állami pénzeszközök és a vagyonnal történő gazdálkodás figyelemmel kísérése a legjelentősebb. Hatáskörébe tartozik az állami költségvetés realitásának megítélése, és jelentést adni a Parlamentnek arról, miként hajtotta végre a kormány az országgyűlés által jóváhagyott költségvetést. Az Állami Számvevőszék feladatait 300-an látják el. Az intézmény irányítását az Országgyűlés álltai választott elnök végzi, tevékenységét két elnökhelyettes segíti, a szervezet 5 főcsoportból áll: Elnöki Főcsoport, Területi Főcsoport, Fejezeti Főcsoport, Elemző-értékelő és Nemzetközi Főcsoport, valamint Vagyonkezelő Főcsoport. Ezen belül a feladatok központi és területi egységek működését igénylik. A megyei számvevők öt regionális központhoz (fővárosi, győri, pécsi, szegedi és miskolci) kapcsolódnak. A szervezeti felépítésre jellemző a lehető legegyszerűbb tagoltság, az önálló felelősséggel végzett munka igénye és szükségessége, valamint a rugalmasság. Az érdemi munka megkezdéséhez a személyi feltételek jelenleg megfelelőek. Az állományi létszám mintegy 80 százalékos, az érdemi munkatársak mindegyike felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A tisztségviselőket pályázat útján választották ki. Közöttük többen a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság és a Pénzügyminisztérium revizori főosztályának munkatársai voltak. Dr. Há-gelmayer István, az ÁSZ elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy megítélésük a KNEB-vizsgálatok korábbi tapasztalataiból adódóan nem mindig pozitív. A kérdésire viszont; mi a garancia arra, hogy — miként a KNEB-nél tapasztalható volt egy-egy vizsgálatnál — lényegi témáknál leállították őket, náluk ez nem fordulhat-e elő, e kérdésre válaszolva a következőket mondta: — A Parlament intézményeként jött létre az ÁSZ, ezért eleve nem tételezhetjük fel .a bizalmatlanságot. Különösen igaz lesz ez a többpárti törvényhozó testület esetében. — A társadalombiztosítási alap felihasználását befolyásol ja-e az ÁSZ? — kérdeztük az elnöktől1. — Mi a működést kívánjuk megítélni, de abban, hogy miként kell helyesen eljárni, nem vagyunk illetékesek. Ebben a Parlamentnek van döntési joga. Az Állami Számvevőszék előzetes javaslatot a kormányprogramra, a nagyobb beruházásokkal kapcsolatban és a számviteli rendszer megítélésében adhat, minden- más egyéb esetben csak utólagos ellenőrzésről lehet szó. Az Állami Számvevőszék legfontosabb feladata 1990 első félévében: — a választások előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos állami feladatokra fordítható pénzeszközök fel- használásának ellenőrzése — az MSZP vagyonmérlegének részletedben történő ellenőrzése — az 1989. évi állami költségvetés végrehajtásának véleményezése — a Honvédelmi Minisztérium -lakásberuházásainak és jóléti beruházásainak ellenőrzése. Megszőnt a „kemping”, van helyette más Mint már korábban tájékoztattuk olvasóinkat, a Parlament előtti füves téren két sátort állítottak fel azok, akik így kívántak tiltakozni a szorongató lakáshiány miatt. Mára viszont hűlt helyük maradt. Az történt ugyanis, hogy a képviselők érkezése előtt a rendőrség távozásra késztette a két férfit. Sátraikat lebontatták, őket pedig rendőrségi kocsin elvitték. Az ügy folytatásáról nem sikerült érdemi információt szereznünk. De mit hoz az élet? Most egy idős férfi a nyakában táblával járja körbe az épületet és az alacsony nyugdíj ellen emeli fel hangját. A táblán ezt olvashattuk: „0-át szavazzatok a kisnyugdíjasnak!” Sajnos a férfi kitért a nyilatkozat elől, így nem volt módunk kifaggatni. A bírság a tisztességes újságírókat védi Ballai József, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alelnöke, a Petőfi Népe főszerkesztő-helyettese egyrészt üdvözli a törvénymódosítást, amely szerin-t ötszázezer forint bírság is kiszabható a sajtóval szemben, a személyhez fűződő jogok megsértése esetén, viszont ugyanezt sérelmesnek is tekinti. A kettősség magyarázata: véleménye szerint akár egymillió forintot, vagy még nagyobb összeget is meg lehetne határozni, úgynevezett kaucióként, de ezt közvetlenül a sértettnek kellene megkapnia. Ugyanis jelenleg e bírságok sorsa „homályos”. — Kétségtelenül nagy szükség volt már az újságírás elemi szabályait semmibevevő firkászok és szerkesztők ily módon történő rrjegregulázására — mondotta a MÚOSZ alelnöke. — E jogi intézmény ugyanakkor védi a tisztességes újságírókat, s a pénzbírság pedig az e pályára nem valókat remélhetőleg eltávolítja a szakmától. A közéletben nincs helye a másokat mocskoló megnyilatkozásoknak, akár újságíróktól, akár másoktól erednek ezek. — A törvény módosítása megszüntette a sajtóban közérdekű ügyékben érintettek válaszadási kötelezettségét. ‘ — A tájékoztatási kötelezettség viszont természetesen megmaradt, s ez az igazi újságíróknak mindenre elegendő. Ballai Józseftől ezután a készülő új sajtótörvényről érdeklődtünk. A MŰOSZ alelnöke elmondta: az újságíró-szövetség lapja, a Magyar Sajtó most megjelent szá- 1 ma közli ennek első fogalmazványát, s várják az ezzel I kapcsolatos észrevételeket. Reméli, hogy a majdani új Parlament minél előbb időt szakit e törvény napirendre tűzésére. Fenyegetés a vörös csillag miatt Ady Endre: „ ... Mióta ember néz az égre, / Vörös csillag volt a reménye.” Talán az ilyen figyelmeztetések a legfinomabbak, amelyeket dr. Soós Tibor, az Országgyű- 3 lés hivatalának vezetője (Békés megyei) nap mint nap kap a csillag leszerelése miatt. A Parlament épületének tetején lévő ötágú vörös csillag — „fémkeretbe foglalt üveg” 1950 nyara óta „jelképe” az ország házának. — Kiktől kapja a fenyegetést? — Nem tudom, kiktől kapom, többnyire névtelenül érkeznek, de nemigen idegesítem magam miattuk — vála- 1 szolja Soós Tibor. — A közel egy évtizede megkezdett restaurációs munkák 1989 áprilisában jutottak az északi körtorony után a fapalával fedett kupolához, és szóba került a csillag felújítása is. Ekkor Szűrös Mátyás, a ház elnöke utasítást adott ki, mely az eredeti disz felkutatására és megkeresésére vonatkozott. Hosszas kutatómunka után találták meg a Parlament pincéjében az egykori dísz maradványait. Az elhagyott helyen a rozsda kikezdte a szélnyilat tartó alakot, ami a feltételező- 1 sek szerint a szél irányának megfelelően forgott (mások szerint, fixen állt). De ez nem bizonyított, mivel műszaki leírás eddig nem került elő. Méretarányosan kicsinyített változatát ma is láthatjuk az Országház kisebb épületcsúcsain. Tehát első lépésben nem a politikai változások hatásaként jutottunk erre az elhatározásra — hangsúlyozta Soós Tibor —, hanem az építészeti megfontolás vezetett bennünket. — Később, 1989. október 4-én a kormány elrendelte, f hogy állami középületeken csak zászló és állami címer | lehet, vagyis csillag nem. — Igen, így van — folytatja a -hivatalvezető —, ezért a csillag levétele is eldőlt. Az október 23-i 'bizottság már a kormányrendelet előtt kezdeményezte a vörös csillag leszerelését. Nem zárkóztunk el a kérés elől. Közel tartunk a népfelkelés évfordulójához, de műszakilag nem | tudtuk megoldani, hogy éppen október 23-ára lekerüljön 1 az ötágú jelkép. Abban azonban megállapodás született, | miszerint a világítóberendezést október 13-án, pénteken 1 kiszereljük. Ettől az időponttól nem világít (fénytelen) a j vörös csillag. — Milyen szempontok szerint választották ki a kivite- i lezőt? —* Pályázatot írtunk ki, és -a beérkező 17 ajánlkozó kő- i zül a Műemlék Helyreállító Kisszövetkezet paraméterei 1 voltak a leg kedvezőbbek. A 290 ezer forintos munkadíj i mellett ők a kupola épségéért is anyagi garanciát vállal- i tak. Sőt, az eredeti dísz másolatának felhelyezését is meg- 1 oldják.
