Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-22 / 45. szám
1990. február 22., csütörtök cUc (r£ LctmL t*y Zsűri Ki mit tud? Mostanában gyakran gondolok a televízió hajdan nép- . szerű vetélkedőire. Hej, de jókat kacagtunk, sokat tapsoltunk, boldogan csettintgettünk a tehetséges fiatalok láttán. Mégiscsak valamirevaló nép ez a magyar, ha minden bokorban olyan palánták teremnek, akikre ránézni is gyönyörűség. Külön élvezet volt figyelni a zsűrit. Sok tudós ember, akik velünk együtt szurkoltak a versenyzőkért, s közben szakértő módon bírálták a ^produkciókat, mindig úgy, hogy segítsék, bátorítsák az arra érdemest. Mivel napjainkban a politika mindent behálóz, egyetlen vetélkedő se nélkülözheti a pártok csatározásait. A ránk zúduló ígéretözönben elképzelem, amint az erőművész összeroppan a habszivacs súlyzók terhétől, ezért átadja helyét az illuzionistának, aki mágikus erővel hat a bámészkodókra. Bódultán libeg a közönség, álmot lát, lila ködöket, de hopp, vége a káprázatnak. Bohócok lépnek színre, ormótlan cipőben, krumpliorral, rizsporosan, de képtelenség nevetni siralmas bolondozásaikon. Jöjjön inkább a bűvész, aki műanyag nyulakat rángat elő kopott cilinderéből, sorra járja a páholyokat, tányérjába garasok hullanak, de rögvest el is tűnik minden adomány bő lebernyege ráncai közt. Hasbeszélők vitatkoznak drámai monológok előadóival, a zenekarok felváltva játszanak csasztuskát meg édesbús nótákat. Haptákba merevedik a nép a Himnusz dallamára, majd egy mutatványos gö- rögtüzet fű, másik kardot nyel. Teljes a zűrzavar. Tolongás támad a kötéltáncosok táborában, cibálják, lökdösik egymást, nehogy valamelyikük megtegye az utat a két pózna között kifeszített madzagon. Szidják, ócsárolják egymást, van, kit azért, ahonnan jön, másikat, mert ki tudja hová tart. Szegény, szerencsétlen zsűri, mélyen tisztelt publikum! Sok millió választópolgár, akiknek kedvtelésére történik a fura előadás. Nem szoktuk mi ezt a torz csinnadrattát. Tompák, hitetlenek vagyunk, unalmas is már a sok látványosság, tett meg semmi, vagy csak nagyon kevés. Pedig most kell kimozdítani magunkat, ha ökrös szekérrel is, mert elnyel a közöny. Artistákat, jegyszedőket, zsűrit, közönséget, mind az egész cirkuszt, elsodorja a történelem lendülete, aztán sírhatunk az eltékozolt időkön, kutatva, ki volt hibás, és ki csak balek. Kevés kivétellel tulajdonképpen tisztelek mindenkit, aki ma közszereplést vállal. A kivételek? Akik habzó szájjal szidják a diktatúrát, de a szemük tele hatalomvággyal. Kókler szerencselovagok, viszketeg szerepelni vágyók, levitézlett, öreg basák, megvénült ifjak, őket kellene darab ideig valami nagy kukában tárolni, csak úgy, jelképesen, hogy ne bűzölögjön tőlük a levegő. És a többi? Megszállottak, hívők, tiszta tekintetű hazafiak, személyes sorsukat az elképzelt igaz ügynek alárendelők. Köszönöm, ha helyettem is érvelnek, agitálnak, próbálnak serkenteni, hogy együtt formáljuk a jövőt. Természetes, ha százféle módon szólnak, hiszen mi is, akit képviselni akarnak, ezerfélék vagyunk. Csak legyen már végre az ezer zsibbadt vágyból egy közös akarat! Megtisztulva minden szennytől, amely a hirtelen mozgással a felszínre került. Együtt kell most tanulnunk ezt a fránya demokráciát. Hazugság, ha azzal áltatjuk magunkat, hogy ettől nem lesz olcsóbb a kenyér. Éppen azért lett ilyen drága, mert az élet egyetlen területén se tevékenykedtünk szabad emberhez méltón. Jókora piszokság azt számolgatni, hány százmillió forintba kerül ez a választás, tehát egyáltalán szükség van-e rá? Ugyan ki emlegette korábban, hogy mibe került, ha a 99°/0 egyöntetűen szavazott? És mennyi volt a festék ára, amellyel a házak kerítésére mázolták a jelszavakat? S a székházak? Meg az onnan jövő döntések? Csoda, ha jobban le nem döntöttek bennünket. Végig kell járni az utat, felelősségünk tudatában. Kár visszasírni a régi szép időket, amikor helyettünk eldöntötték, kiben kell bízni, kit kell szeretni. Ki döntött, még azt se tudtuk. Rossz döntések voltak, bizonyíték rá a mai nyomorúságunk. Most aztán edződnünk kell, hogy tudjuk elviselni saját sokféleségünk hangzavarait. Remélve, hogy eljön végre a tisztességes, értelmes cselekedetek kora. Andódy Tibor A Békéscsabai Állami Gazdaság Textilüzemében, Telekgerendáson hulladék fonalat osztályoznak az asszonyok. A hasonló minőségű és szinű selejl alapanyag tőkés exportra kerül, ahol ismét használható, jó minőségű fonállá varázsolják. De vajon ezt a meglehetősen jól jövedelmező újrafeldolgozást a magyar könnyűipar eleddig miért nem oldotta meg? Fotó: Veress Erzsi Ismét földreform előtt II. II történelem segíthet 1961-re a föld 76 százaléka szövetkezeti tulajdonban van, így az állami gazdaságok területével együtt a nagyüzemi rész a mezőgazdaságilag hasznosítható területnek 90 százaléka. Az aktív keresők számának 23,5 százalékára, vagyis 1,19 mii. ■Móra csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma. A birtokviszonyok változtatásával, a mezőgazdaság fejlődésének folyamatába a történelem mesterségesen belenyúlt■ Így nem tudhatjuk, hogy a természetesen ható gazdasági törvényszerűségek érvényesülése esetén a mai magyar mezőgazdaság hol tartana. A körülmények, az élet rákényszerítette a mezőgazdaságban dolgozókat arra, hogy a mindenkori társadalmi és politikai helyzethez alkalmazkodjanak. Folyt tehát a termelés tisztességes eredménnyel akkor is, amikor szinte kibírhatatlan terheket raktak az ágazat „nyakára”. Gondolom, nem lehet senkinek sem célja elvitatni a számokkal, tényekkel, élethelyzetekkel igazolható produktumot. Szolgáljon tanulságul a múlt. A történelem során sok igazságtalanságot kellett a földhözkötötteknék átélni, ezért az újabb útkeresés tartson mindenkit a realitások talaján. A vádaskodásokat .mellőzzük, a dolgukat becsületesen tevők igazságérzetét ne sértsük fölöslegesen, jobb kerülni az általánosítást. Az országos változások Békés megyét mindig hatványozottan érték, mert jellegénél fogva mezőgazdasági megye. Az utóbbi 100 évben Békés megye mezőgazdaságának szerkezete többször is megváltozott. Megyénk 563 ezer hektárral rendelkezik, ebből 416 ezer hektár a szántó. A XIX. század elejéig döntő jelentőségű volt a legeltető állattartás, mert nagyobb volt a gyepterület, mint a szántó. Ma a szántó aránya 75,5 százalék, az országos 50,6 százalékkal szemben. Birtokmegoszlás Békés megyében, 1935-ben: Kategóriák Nagy- és középbirtok (115 ha-nál nagyobb) Gazdagparasztok (29,6—114 hektár) Középparasztok (5,75—28,7 hektár) Kisparasztok (2,85—5,7 hektár) Töredékföldes parasztok (2,85 hektárig) Összesen: A földtulajdonosok eladósodása országos tendencia volt. Békés, az ország akkori 63 vármegyéje között (1914-ben) a hatodik legnagyobb összeggel megterhelt megye volt. A földadó a század végén az egyenesadók 53 százalékát tette ki. Az őstermelők száma 210 ezer volt, az össznépesség 63,4 százaléka, és még 1960-ban is 57,1 százalék, vagyis csak lassan csökkenő tendenciát mutat. A szövetkezeti és állami mezőgazdasági szektorban 43 540 fő a foglalkoztatottak száma. A földreformok és a kollektivizálás Békés megyében is hasonlóképpen zajlott, mint az ország más terüleGazdaságok száma Terület Ossz. tér. ha százalékában 193 112 964 30,82 1076 49 784 13,58 11471 137 740 37,58 7384 30 433 37,58 47 631 67 755 35 003 636 391 9,55 tein. Sőt a forradalmi jelleg erőteljesebben érvényesült. A nagymennyiségű termék előállítása nem párosult nagymértékű jövedelemmel, de ezt a mindenkori árpolitika és közgazdasági szabályozás tette olyanná, hogy a döntési lehetőség viszonylagos demokrácia mellett is korlátok között történhetett. Mindezt összevetve, a mező- gazdasági ágazat volt az, ahol a demokráciát lehetett gyakorolni és nem lehet érdeke senkinek az eredményeket vitatni. Alaptalan az a gyakran hangoztatott vélemény is, hogy az elmúlt negyven évben tönkretettük a földet, hisz hogy lehetett volna megtöbbszörözni az ágazat produktumát? Fejlődött a technika, az alkalmazott technológia, szélesedtek a biológiai alapok, az okszerű tápanyag-gazdálkodásban is jelentős előrelépés van. Miért is kell tehát a nyilvánvaló tényeket bizonygatni? Miért nem a továbblépés lehetőségét taglaljuk pártharcok nélkül? Megyénk, a talaj vízszolgáltató-képességének javítása érdekében például 1981- től 1989. december 31-ig 2,1 milliárd forint értékű komplex meliorációs beruházást valósított meg. Az öntözés- fejlesztésre fordított összeg 1987-től 483 millió forint volt. Az ágazat szellemi és fizikai dolgozói nem a lét alapjának, a földnek a tönkretétel én tevékenykedtek, hanem az éppen uralmon levő társadalmi és politikai rendszerben végezték munkájukat, termeltek. Ezért nem elmarasztalni, bizonytalan jövőképet festeni, hanem elismerni, ami elismerésre méltó, a hibákból okulva a gúzsbakötöttséget oldani kellene. Célszerűbb felelősséggel nyilatkozni, és a szabad akaratból történő döntési lehetőséget biztosítani. A változtatás utáni hogyan tovább módszerét is felvállalva, az ágazat teherviselési képességét reálisan számbavéve dönteni tulajdonformáról, szervezeti felállásról st'b. Legyenek tehát fejlődést garantáló jó törvények, a többit bízzák arra a vidéken élő sok ezer emberre, aki eddig is becsületesen dolgozott és ezután is dolgozni, alkotni szeretne. (Vé- Oe) Koltay Zsoltné, agrármérnök II megye 1989. évi fontosabb gazdasági adatai és jellemzői (Az 1988. évi %-ában) IPAR A termelés volumene összesen Ezen belül: bányászat gépipar építőanyag-ipar könnyűipar élelmiszeripar Az egy foglalkoztatottra jutó termelés KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR Az építőipari termelés volumene Az egy foglalkoztatottra jutó termelés FELVÁSÁRLÁS A fontosabb vágóállatok és állati eredetű termékek értékesített mennyisége: vágómarha vágósertés vágóbaromfi tehéntej tyúktojás BELKERESKEDELEM A kiskereskedelmi forgalom, folyó áron Ezen belül: bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek vendéglátás ruházati cikkek vegyes iparcikkek MUNKAÜGY A foglalkoztatottak száma: Ipar Kivitelező építőipar Mezőgazdaság: állami gazdaságok, kombinátok mg.-i termelőszövetkezetek közös gazdaságai Közlekedés Kereskedelem A foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete: Ipar Kivitelező építőipar Mezőgazdaság: állami gazdaságok, kombinátok ipg.-i termelőszövetkezetek közös gazdaságai Közlekedés Kereskedelem 100,2 121,8 104,3 103,0 91,5 98,3 103,8 105,1 115,5 102,0 98.3 95.6 98.6 68.3 117.6 116,1 105.6 106.7 122,6 96.5 91,0 97,2 93.5 93.7 96.8 116,8 122,8 113,9 117.1 113,4 120.1 A megye gazdasági folyamatait és a lakosság életkörülményeit meghatározó főbb tényezőket 1989-ben a következők jellemezték: — a piaci és pénzügyi folyamatok élénkültek, a gazdálkodó szervezetek (likviditási pozíciói jelentősen differenciálódtak; —-1 a gazdálkodó szervezetek száma — az új, zömében kis létszámú szervezetek létesítésével — gyors ütemben gyarapodott; „ — az ipari termelés' — az országossal ellentétben — kismértékben emelkedett, ami továbbra is alapvetően az export, ezen belül különösen a nem rubelelszámolású kiszállítások fokozását szolgálta; — a megyei székhelyű kivitelező építőiparban — az előző évek tendenciájával ellentétben — nőitt a termelés, főként a szak- és szerelőiparban; — a mezőgazdaság kalászos gabonákból és őszi betakarí- tású növényekből kiemelkedő terméseredményeket ért el; a megye év végi nagyüzemi állatállománya. — valamennyi főbb állatfajt tekintve —• kevesebb volt az egy évvel korábbinál; a fontosabb mezőgazdasági termékek együttes értékesítése alig maradt el az előző évitől; — a megfigyelt népgazdasági ágakban foglalkoztatottak száma tovább csökkent; a nettó átlagkeresetek viszonylag dinamikusan emelkedtek, de néhány népgazdasági ágban nem érték el a fogyasztói árak átlagos növekedését; — a megye lakosságának központi forrásokból származó folyó pénzbevétele az egy évvel korábbinál jóval nagyobb ütemben emelkedett, de az országos átlagot nem érte el; a lakosság megtakarítási lehetőségei érzékelhetően csökken- tek, eladósodása tovább nőtt; — a kiskereskedelem folyó áron számított eladási forgalmának növekedése valamivel gyorsabb ütemű volt az országosnál; — a továbbra is elenyésző részarányt képező állami erőforrásból épített lakások száma és aránya emelkedett. Békéscsaba, 1990. február 14. István Tiborné tájékoztatási osztályvezető, KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Békés Megyei Igazgatósága akadémiai beruházások Szavatosság és jétállás Megvalósulhatnak a Magyar Tudományos Akadémia ez évre tervezett beruházásai, az állami költségvetésből ugyanis 1990- ben 520 millió forintot juttatnak erre a célra. E támogatás révért lehetővé válik a többi között, hogy üzembe helyezzék a Központi Fizikai Kutatóintézet kísérleti reaktorát, amelynek rekonstrukcióját tavaly fejezték be. Folytatják az Akadémiai Számítóközpont (SZTAKI) építését és a Mezőgazdasági Kutatóintézet Fitotron laboratóriumának rekonstrukcióját. Korszerűsítik a Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet budapesti földrengésjelző állomását. A gépműszer beruházásokra a tavalyi 220 millió forinttal szemben . 320 millió forintot költhetnek. Ebből az összegből kutatási programokra és más intézeti célra 210 millió forintot szánnak. Az Informatikai Program 60, a Számítástechnikai Programok 25, az Interkozmosz Tanács 15 millió forintot használhat fel. Tervezik lazt is, hogy 2,2 millió forinttal hozzájárulnak az Akadémiai Kiadónál megjelenő nagylexikon kiadásához, s beépítik a Zenetudományi Intézet tetőterét. Elsősorban a gyakorlatban dolgozó ügyvédeknek, jogtanácsosoknak és bíráknak, valamint a szakvizsgára készülőknek szánták a szerzők A gyakorló jogász kézikönyve című új sorozatot. A Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában megjelent a régóta hiányzó műfajt pótló sorozat második darabja, amely a Szavatosság és jótállás címet viseli. Minden egyes kötet a jogi munkában kialakult, egységbe tartozó jogterületek szabályait foglalja össze úgy, hogy felöleli a kérdésre vonatkozó egyéb hasznos tudnivalókat is. E kézikönyvek az adott jogszabályok szövegének teljes körű, pontos közlésére helyezik a hangsúlyt, s hozzáfűzik a vonatkozó végrehajtási és más jogszabályi rendelkezéseket.
