Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-03 / 29. szám

1990. február 3., szombat o Néhányan élnének a lehetőséggel Szövetkezeti vezetők véleménye a földtörvény módosításáról (Folytatás az 1. oldalról) Geszti Egyetértés Tsz, Súj­tó János elnök: — A módosításról konkrét dolgokat nem tudok monda­ni. Az Országgyűlés az 1989 nyarán elfogadott földtör­vényt módosította. Tagsá­gunk véleményét a közeljö­vőben megtartandó zárszám­adásunkon — február 14-én lesz — összegezzük. Azt tu­dom, hogy az Egyetértés tagjai közül senki sem nyúj­tott be földigénylést hoz­zánk. Az örökösök föld­igénylési joga március 31-ig fel van függesztve, ekkor készül el az új alapszabály. A személyes véleményem: aki földet igényel, annak vissza kell adni a korábbi tulajdonát. Nem akarunk senki útjába állni. Föld van, egyelőre nem félek attól, hogy tsz-ünk darabokra hul­lik. Szerintem sem a tulaj­donjog ma a legégetőbb kér­dés, hanem a mezőgazdasági termelésre nehezedő nyomás, ami egyaránt érint egyéni és közös gazdálkodót. Dobozi Petőfi Tsz, Békési Károlyné főkönyvelő: — A földdel kapcsolatban végeztünk közvélemény-ku­tatást tagjaink körében az elmúlt év végén. Megkér­deztük, hogy ki szeretné ki­venni a földjét. A többség a közös földhasználat mel­lett voksolt, de néhányan él­ni szeretnének a törvény adta jogaikkal. (Vagy úgy, hogy földjük egészét, vagy egy részét önállóan művelik meg.) A közgyűlésünk dönt majd arról, hogy a földeket hol kell kiadni tagjainknak. Eleki Lenin Termelőszö­vetkezet, Anuló Péter elnök: — Tudomásom szerint je­len pillanatban egyik ta­gunk sem igényelte földjé­nek kiadását, amit egyéb­ként a ’89. június 1-jén életbe lépett földtörvény is lehetővé tesz számukra. De, ha valaki így döntene, ak­kor természetesen nekünk a jogszabályok szerint kell el­járnunk. A kiosztandó föld kijelölésére a vezetőség majd javaslatot tesz. Számomra is gondot jelentene például a föld árának meghatározása, megállapítása! Ez, szerintem, majd alku tárgya lesz. A földnek ez idáig nem volt forgalmi értéke, így az árak nagyságára jelen pillanatban még tippelni sem tudnék... Lovász Egészségügyünk betegségei Mindenki tudja, hogy baj van az egészségüggyel, hisz panaszkodik az orvos, a be­teg, az egészségügyi szakdol­gozó. A kistelepülések ren­delőiből gyakran hiányoznak az alapvető műszerek, s a városi, megyei kórházban néha annyi a beteg, hogy még a folyósokon is ágyak sorakoznak. Vannak falvak, ahol a legelemibb egészség- ügyi ellátásra sincs mód, ugyanakkor gyakran indo­kolatlanul hosszú ideig fek­tetik a kórházi ágyon a be­teget. Mindez, s számos egyéb akut gond is terítékre ke­rült azon a tanácskozáson, melyet tegnap délután, ren­dezett Gyulán, a Mogyórós- sy Könyvtárban a Békés Megyei Orvosi Kamara. A programra meghívták a me­gyében működő pártokat és politikai szervezeteket. A megbeszélést azért szervez­ték, hogy a pártok egészség- ügyi és szociális programjá­nak tükrében vizsgálják azokat a lehetőségeket, me­lyekkel1 javítani lehet a me­gye egészségügyi ellátásán. Dr. Szepesvári Elemér, a BMOK elnökének megnyitó­ja után, dr. Rácz László, a megyei tanács egészségügyi és szociális osztályának ve­zetője vázolta fel a legsür­gősebb tennivalókat. A te­lepülések egyenlőtlen esély- iyel indulnak — mondta. Nem csak a műszerezettség, a szakember-ellátottság, de az infrastruktúra is igen fontos tényezője a korszerű egészségügynek, melynek kulcskérdése az alapellátás fejlesztése. A megyében két­száz lenne az ideális körzet­szám ; csak ebben; az eset­ben lesz esély a „családor- voslás” megszervezésére. Nagyon fontos, hogy ne az intézménycentrikusság, ha­nem az emberközpontúság érvényesüljön — fejtette ki a megyei főorvos. A meghívott pántok kép­viselői többek közt arról szóltak, hogy az egészség­ügyet a társadalmi-politikai élet részeként kél' vizsgál­ni. Jó lenne külön választa­ni végre a szociálpolitikát és az egészségügyet! Ne vi­selje a beteg az ingyenes­ség megalázó bélyegét, in­kább pontosán tájékoztassák arról, hogy minek mi az ára. Szolgáltatás és szolgálat le­gyen az egészségügy a szó humánus és gazdasági értel­mében egyaránt — hangsú­lyozták. Ezenkívül szó esett az új biztosítási forma be­vezetésének következmé­nyeiről, az irányított orvos­képzésről1, a megyében mű­ködő kórházak rekonstruk­ciójáról, az otthoni betegel­látás megszervezésének le­hetőségeiről. A tegnapi tanácskozás egy olyan sorozat első állomása volt, mely széles körből me­rített vélemények, javasla­tok, észrevételek alapján kívánja gyógyítani egészség­ügyünk számtalan betegsé­... Méghozzá jócskán be­szél. Sokan az országgyűlési képviselőjelölt-állítások ta­pasztalatairól, az ajánlási szelvények — olykor tisztes­ségtelen — gyűjtéséről szól­nak. Ezekkel az észrevéte­lekkel lapunk ugyanezen ol­dalon egy másik írásban fog­lalkozik, mindemellett tele­fonjelzéseiket csokorba szed­ve továbbítottuk az illeté­keseknek. Visszásságokat tapasztal­tak olvasóink a népszámlá­lással kapcsolatban is. Volt, akit nem formanyomtat­vánnyal, hanem egy üres, fehér lappal (?) kerestek fel. Mások arról panaszkodtak, hogy este kezükbe nyomtak egy „kazal” kitöltendő nyom­tatványt, melyet másnapra kellett visszaadniok. Nem kis teljesítmény ez egy olyan négy gyermekes családban, mint panaszos olvasónké is, aki jelezte: „Ha csak a posta- költséget fizetik, oda-vissza, lobban járnak” — summáz­ta mondanivalóját olvasónk. Telefonálóink között volt, aki az. áremeléssel foglalko­zott, ám ezúttal nem a vá­sárló, hanem a kereskedő — egyébként jogos — sirámait hallhattuk. „Csak a száraz- tészták árát emelték immár harmadszor — mondta egy gyomaendrődi telefonáló. — Ki bírja ezt idegekkel?” Tényleg. Ki bírja? Még egy percet töltsünk a kereskedelemnél! Eddig heti ügyeleteseink a megmond­hatói, hányszor hangzott el, hogy megint és megint nem lehet étolajat kapni. Szúró­próbaszerűen négy üzletet hívtunk fel. Kettőben volt, kettőben nem volt a kere­sett cikk. Mit lehet erre mondani? Lehetne olajozot- tabb az árubeszerzés. Lehet, hogy az olajhiány miatt nem sikerül végre túllépnünk e visszatérő problémán? Békéscsabáról, a Bartók Béla és a Petőfi útról töb­ben is jelezték: nem tudni kik és miért, de a műhol­das csatornákat önkényesen változtatják. Kérik az angpl nyelvű adások visszaállíta- : sát (mely nagy segítség a nyelvet tanulóknak), s azt, hogy a jövőben e „játéktól” kíméljék meg a körzet lakó­it. Nos, az észrevételt ezúton továbbítjuk az illetékesek­nek. Mindehhez csak annyit tennénk hozzá; a változatos- ság ezúttal nem gyönyör­ködtet! N. A. Használhatják-e a hirdetőtáblákat a pártok? Néhány párt képviselője panasszal fordult szerkesztő­ségünkhöz, azzal, hogy a Mahir leszedi a plakátjaikat a ■ hirdetőoszlopokról. — Igaz ez? — kérdeztük Baráth Lászlót, a Mahir bé­késcsabai munkatársát. — A megyeszékhelyen és Békés megye más városaiban a mi vállalatunk tulajdonában több, lábon álló, illetve falitábla van. Megfelelő feltételeik mellett a pártok is ki- tehetik ezekre a propagandaanyagaikat. — Milyen feltételekkel? _ — Ha a pártok képviselői felkeresnek bennünket és megbízást adnak a plakátok kihelyezésére, vállaljuk. Ter­mészetesen ezért, mint minden szolgáltatásért, nekik is fizetniük kell. Erre jogszabályt alkottak. Például egy fél­íves plakát kihelyezése két hétre 22 forintba, négy hétre 31 forintba kerül. Amelyik szervezet nem a fentiek alap­ján jár el, önkényesen ragasztja ki hirdetményét, azét levesszük. Azt meg különösen etikátlannak tartjuk, hogy egyes szervezetek .ráragasztják plakátjaikat másokéra. — A város több helyén, így például az Vniverzál Áru­házzal szemben, az építkezések miatt kerítést húz az építkező. Ezekre lehet plakátokat ragasztani? — Igen, de csak a szabad falfelületekre. Ahol valame­lyik szervezetnek hirdetménye van, oda már ragasztani, a rajta lévőt elfedni vagy letépni nem lehet. Például a Schweppesnek látható egy reklámja a kerítésen, az üdí­tőipari cég ezért fizetett És ezt illik tiszteletben tartani. P. J. Lelki terror, mesterségesen táplált hisztéria, vagy csupán választási fogások? Egyre-másra érkeznek a hírek szerkesztőségünkbe ajánlási szelvények gyűjté­sével kapcsolatos visszaélé­sekről. S úgy tűnik, a té­ma a cédulák összeszámlálá- sáig, tehát a választási küz­delem első, fontos szakaszá­nak végéig, sőt talán még azután is tart. Néhány konk­rét eset említésével dr. Mol­nár Margittal, a területi vá­lasztási bizottság mellett működő szakértői testület tagjával a napokban e kel­lemetlen kísérőjelenség indí­tékait, jellemzőit próbáltuk sorra venni. A különféle bejelentések egy részéről sokszor már a kezdet kezdetén kiderül: nem lehet szó visszaélésről, annál inkább a választási szabályok nem kellő ismere­téről. Olyan, . hihetetlennek tűnő eset is előfordult, hogy egy békéscsabai családban a 16 esztendős gyermek vette át a szelvényeket — s ezt annak rendje-módja szerint aláírásával igazolta —, ám a szülők egyszerűen nem is­merték el fiuk ebbéli jogo­sultságát. Ugyancsak a tá­jékozatlanság az oka annak a dilemmának, hogy a maj­dani szavazás alkalmával kötelező-e a voksot arra a jelöltre adni, akinek a ne­vére címezték korábban az ajánlási Ipapírt. A törvény rendelkezései értelmében a választópolgárt egyáltalán nem köti az, hogy kire adta le ajánlási szelvényét, a vá­lasztáson ' szavazhat egy má­sik jelöltre is. Több bejelen­tés is érkezett arról, hogy néhány párt még az ajánló­cédulák gyűjtése előtt el­kezdte propaganda-hadjára­tát; színes röpcédulákat he­lyeztek el a honpolgárok postaládáiba. Nos, ezek az akciók sem szabályellenesek, ugyanis a kampány már a választások időpontjának ki­írása után — tehát még ta­valy — megkezdődhetett. A legkuszább bonyodal­mak minden bizonnyal a szelvények gyűjtése körül robbantak ki. Többen is fel­háborodtak azon, hogy egy- egy településen, választási kerületben valakire (vagy valakikre) hamarabb kezd­ték el gyűjteni a választáso­kon való induláshoz szük­séges „belépőket”. Nagyon sok gondot okoz a szelvé­nyek megszerzésének módja. Ismeretes a gádorosi ás a pusztaföldvári bejelentés, amelyben arról panaszkod­tak, hogy az időseket meg­fenyegették : ha nem „X” pártra adják le a cédulát, elesnek a nyugdíjuktól. Mint Molnár Margit elmondta, bár az ügy az illetékes ügyészség elé került, az ese­tet rendkívül nehéz bizonyí­tani. A választási bizottság előtt lefolytatott vizsgálaton például csak a bejelentők vettek részt, ám nem hívták meg az agitálókat, a „terhel­teket”. (Egyébként ilyen be­jelentések szerkesztőségünk­be is érkeztek, amelyekre ugyancsak azt mondhatjuk, hogy az effajta „lelki ter­rort” kellőképpen bizonyíta­ni is kell.) A törvény sze­rint nem tilos a munkahe­lyen (munkaidőn kívül!) szelvényeket gyűjteni, ám az intézmény vezetője természe­tesen egyetlen beosztottjá­nak sem teheti kötelezővé, hogy kire szavazzon! Mindezek alapján látható: egyrészt a tájékozatlanság az eredője a felesleges fel­háborodásoknak, másrészt olykor kétségtelenül mester­ségesen is szítják a hiszté­riát a választások körül. Ez persze vaskos kritikája a po­litikai kultúránknak, amely senkinek, de legfőképpen a választópolgároknak nem használ. — Ha valaki veszi a fá­radtságot, és végigmegy a megyeszékhely sétálóutcá­ján, könnyedén észreveheti, hogy a pártok mennyire tart­ják tiszteletben egymást és a választási etikai szabályo­kat — mondja Molnár Mar­git. — Szinte mindennap újabb és újabb plakátok ke­rülnek a hirdetőtáblákra, egyik párt a másikét, az meg egy harmadik szerveze­tét ragasztja felül a teljes zűrzavar jegyében. További konkrét példák említése nélkül olvasóink fi­gyelmébe ajánljuk, hogy amennyiben valahol vissza­élést, szabálytalanságot vél­nek felfedezni, keressék fel a választókerületük válasz­tási bizottságát, de állításai­kat, észrevételeiket igyekez­zenek megfelelő bizonyíté­kokkal is alátámasztani. L. E. Éjszakára lezárják a Keleti pályaudvart is A MÁV Budapesti Igaz­gatósága arról adott tájé­koztatást, hogy a budapesti nagy pályaudvarok folyama­tos tisztán tartása érdekében — a Déli pályaudvar után — február 17-étől a Keleti pá­lyaudvaron is bevezetik az éjszakai takarítások rend­szerét. Ezért éjjel fél 1 órá­tól hajnali 4 óráig — a za­vartalan munka biztosításá­ra — lezárják az utasforga­lom számára fenntartott te­rületeket is. A pályaudva­ron csak a tranzit- és az ér­vényes vonatjeggyel rendel­kező utasok tartózkodhat­nak, s vehetik igénybe a vá­rótermet. Bár az intézkedés beveze­téséig még két hét áll ren­delkezésre. a VIII. kerületi Rendőrkapitányság már feb­ruár 3-ától szigorú ellenőr­zéseket tart, hogy a Keleti pályaudvarról és környéké­ről kiszűrje a valutázókat, csöveseket, valamint a kü­lönböző bűncselekmények miatt körözött egyéneket, akiknek kedvelt tartózkodási helye a főváros legnagyobb pályaudvara. Kempe úr kalapot emelt... n svéd casco nobel kinézte magának a vésztői téeszt! A Vésztői Körösmenti Tsz- ben tavaly október 31-én ad­ták át az új épületelem­gyárat, amely 52 százalék­ban svéd és 48 százalékban szövetkezeti tőkével épült. A svéd INVITO Ag és a SIDVENSKA export-import ÁG tudniillik jó üzleti le­hetőséget látott a Körös­menti Tsz-szel való együtt­működésben. A történet szinte meseszerűnek tűnik, hiszen teljességgel szokatlan — ma még — gazdasági előzmények vezettek az üz­letkötéshez. A tsz éveken keresztül szállított madár­eledelt és napraforgót Skan­dináviába. •Partnerük felfi­gyelt, hogy mindig pontosan és jó minőségben szállíta­nak! Az illető úr' felkereke­dett, és további együttmű­ködést ajánlott. Így vetődött fel egy közös épületelem­gyár létrehozása. A megál­lapodás hamar megköttetett, tavaly júliusban. Nyilas Ká­roly, tsz-elnök kiutazott Svédországba, hogy tisztáz­zák a részleteket, és kijelen­tette: 1990 január elsején Icezdődihet a termelés. A svéd üzletemberek fej­csóválva fogadták a maga­biztos nyilatkozatot, nem ezt szokták meg a magyar üz­letkötőktől. Ráadásul az együttműködésről tudomást szerzett Kempe úr, a világ egyik legtekintélyesebb vál­lalatbirodalma, a Nobel mul­tinacionális cég elnök vezér- igazgatója is, aki a követke­zőket mondta a tsz-elnök- nek: Nyilas úr. Ha Önök ha­táridőre átadják a gyárat, akkor leveszem a kalapomat maguk előtt... Mint említettük, az ünne­pélyes átadás már október 31-én megtörténhetett. Előt­te jó két héttel elküldték a meghívót az elnök vezér­igazgatónak, hogy személye­sen győződhessen meg az ígéret betartásáról. Kempe úr nem vehetett részt az ün­nepélyes pillanatokon, de el­küldte kereskedelmi igazga­tóját. Sőt! Felhatalmazta munkatársát az alábbiakkal: ha tényleg igaz a hír, ak­kor a Nobel-cég szeretne partneri kapcsolatra lépni a Körösmenti Tsz-szel. Fel­ajánlja, hogy építenek egy festék-, parkettalakk- és ra­gasztóanyaggyárat Vésztőn. A dániai Helsinborgban — ugye ismert a név a Ham­letiből? — üzemel egy ilyen Nobel-gyár, mintának az jó lesz... Erről a gyárról mindössze annyit kell tud­ni: a világ egyik legkorsze­rűbb vegyipari üzeme, a ma­ga nemében a csúcsot je­lenti! Nyilas Károly meghallgat­ta az ajánlatot, és válaszolt rá. De ezt mondja el maga: — Mi mást tehettem vol­na, egyből kezet adtam! A vendégünk elutazott és ja­nuár 8-án már személyesen fogadhattuk Kempe urat, hogy kijelöljük a gyár he­lyét Vésztőn. Tulajdonkép­pen már mindenben megálr tapadtunk, 1991. január el­sején indulhat a termelés. Először a ragasztógyárat .ad­juk át, majd sorjában a többi részleget. A 100 millió forintos alaptőke 70 száza­lékát a CASCO NOBEL jegyzi — devizáiban —, 30 százalékát pedig mi. Körülbelül itt tartunk, manapság. S, hogy valóban nem falüsi kócerájról van szó, azt bizonyítják a ter­melési elképzelések. Először a teljes magyar piac meg­hódítását szeretnék elérni, majd a Kelet-európai or­szágokét. Ha minden jól megy, akkor „tekintetüket” a Szovjetunióra vetik ... Mit lehet mindezekhez hozzátenni? Talán csakany- nyit, hogy érdemes újra és újra végiggondolni a Jteírt üzleti kapcsolatrendszer bő­vülésének sarokköveit. Mert bizony a megvilágítás dol­gai legtöbbször az apró ho­mokszemeken múlnak. Pél­dául valaki hosszú éveken keresztül pontosan és meg­bízhatóan szállít...- lovász -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom