Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-20 / 43. szám
BÉKÉS MEGYEI R HIZI MINDEN ELÜTI 1990. FEBRUÁR 20., KEDD Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 43. SZÁM Éles bírálatok érték a kormányt Konzultáció az érdekképviseletek, a társadalmi Hétfő délután a Parlamentben megkezdődött az ország vezetőinek és az érdekvédelmi szervek, társadalmi szervezetek, mozgalmak vezetőinek konzultációja. A találkozón jelen volt Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, Németh Miklós miniszterelnök és Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke. Szűrös Mátyás elöljáróban hangsúlyozta, hogy a hétfői találkozó lényegében folytatása annak a decemberi tanácskozásnak, amelynek célja az Országgyűlés decemberi ülésszakának előkészítése volt. Ezért a konzultációra azoknak a szervezeteknek a képviselőit hívták meg, amelyek már a decemberi tanácskozáson is képviseltették magukat. A konzultáción a parasztszövetség képviselője elégtelennek tartotta a földtörvény legutóbbi módosítását, szervezete nevében továbbra is a földek adásvételének befagyasztását szorgalmazta. Ezzel kapcsolatban Németh Miklós arról számolt be, hogy a kormány ajánlja az szervezetek vezetőivel Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának: az új földtörvény elkészültéig kezdeményezze a jelenleg érvényben lévő jogszabály olyan kiegészítését, miszerint a közös földeknek évente legfeljebb csak egy százalékát adhatják el. A találkozót a résztvevők közül többen is megkésettnek tartották. Így nyilatkozott Nagy Sándor, a SZOT főtitkára is, aki szerint, ha ez a konzultációs fórum már korábban megkezdte volna működését, most kisebbek lennének azok a szociális feszültségek is, amelyek miatt a szakszervezetek különféle demonstrációkon fejezték ki tagságuk elégedet-. lenségét, s amelyekért támadások érik a szakszervezeteket. Kifogásolta, hogy a kormányzat hosszú időn keresztül jóval nagyobb figyelmet fordított a békés átmenet politikai feltételeinek biztosítására, mint a szociális-gazdasági feltételek megteremtésére. Élesen bírálta a kormányt Gábor András, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke, mert az sorra-rendre figyelmen kívül hagyta javaslataikat, bár ugyanakkor a támogatásukat kérte. A kamara időben felhívta a figyelmet több kedvezőtlen gazdasági folyamatra, s javaslatot tett azok időben való megállítására. Kampányfelügyelő-bizottság alakul Kampányfelügyelő-bizottság létrehozását kezdeményezte hétfői ülésén a pártközi egyeztető bizottság. Az országos listát állító pártok képviselői a tervek szerint február 27-én alakítják meg a bizottságot, s munkájában tanácskozási joggal részt vehetnek a területi listát állító pártok is. A grémium jog- és hatáskörének tisztázására a pártközi egyeztető bizottság a Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetségének képviselőiből álló tárgyalódelegációt jelölt ki, amelynek tagjai konzultálnak majd az Országos Választási Bizottsággal. Az előzetes elképzelések szerint a kampányfelügyelő-bizottság az OVB szerveként közjogi funkciókat töltene be, és a nemzeti médiumok választási műsorainak politikai felügyeletén kívül hatáskörébe tartozna a „plakátháborúban” előforduló rendellenességek, illetve a választási nagygyűléseken esetlegesen tapasztalható etikai vétségek megítélése. A pártközi egyeztető bizottság ülésén a résztvevők áttekintették a kampány utolsó 30 napjának tévé- és rádióműsoraival, választási hirdetéseivel összefüggő kérdéseket. Megegyeztek abban, hogy a jelöltet állító pártok választási felhívásait a televízióban és a rádióban 2-2 perc időtartamban február 28-ától közlik folyamatosan. Naponta várhatóan öt felhívás sugárzására nyílik lehetőség. Első alkalommal az MDF, a Magyar Néppárt, a Fidesz, az SZDSZ és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt felhívásait teszik közzé: a második „ötösbe” került a Kereszténydemokrata Néppárt, a Hazafias Választási Koalíció, az MSZP, az FKGP és az Agrárszövetség. A további sorrendet is sorsolással állapítják meg, ezért a pártközi egyeztető bizottság kéri a jelöltet állítani képes pártokat, hogy a felhívás sugárzására vonatkozó igényüket február 23-áig juttassák el a Minisztertanács Hivatalának. Ügy tűnik, a választási gyűlésekről szóló tudósítások kérdésében is körvonalazódik a közös álláspont. A pártközi egyeztető bizottság munkájában részt vevő pártok többségének az a véleménye, hogy a tudósításokat a Tv-híradó keretében kellene sugározni. Az elképzelések szerint a pártok választási gyűléseiről a jelölt- állítás arányában adna hírt a Híradó. Ugyancsak támogatja a pártközi egyeztető bizottság azt az elképzelést, hogy a felosztott műsoridőben március 8-ától kezdődően a Magyar Televízió vitaműsorokat sugározzon, amelyben egy-egy alkalommal négy párt képviselője fejtené ki véleményét adott témáról. Ezekben a műsorokban az országos listát állító pártok képviselői szerepelhetnének. Arról, hogy az országos listát állító pártok képviselői a jelöltállítás arányában hányszor vehetnek részt a _vitaműsorban, a kampányfelügyelő-bizottság döntene. Baló Györgynek, az MTV képviselőjének számításai szerint tíz ilyen vitaműsor sugárzására nyílna lehetőség. Egy-egy ilyen program 60 perces lenne, kivéve a pártelnökök vitáját, amelyre esetleg hosszabb műsoridőt igényelnének a pártok. A Magyar Televízió a választások napján, március 25-én, illetőleg a második fordulóban — amire nagy valószínűséggel számítani kell — nagyszabású műsort tervez. H fölösleges jogszabályok bénítják a gazdaságot A közigazgatási és a gazdasági deregulációról tájékozódtak a képviselők az Országgyűlés reformbizottsága hétfői ülésén. Dudás Ferenc és Bosánszky Lajos, a deregulációs tanács illetékes szakértői hangsúlyozták: azért van szükség a jogszabályok gyors ütemű rostálására, mert a sok fölösleges szabály egyrészt bénítja a gazdaságot, másrészt hátrányosan érinti a lakosság tömegeit. A gazdasági dereguláció munkálatai tavaly szeptemberben indultak, azóta már 1200 jogszabályt helyeztek hatályon kívül, s további 700-at hamarosan érvénytelenítenek. Az egyik legfontosabb cél, hogy megszűnjenek a gazdaságban a monopóliumok, egyszerűsödjenek az eljárások. A vitában elhangzott: a deregulációval párhuzamosan intenzív jogalkotási folyamat is zajlik, így egyre kuszább helyzetben kell a jogalkalmazóknak eligazodniuk. 13+1 tanfolyam — de mennyi ebből a nyerő? * Mit nyújt egy átképzés? Gyerekkorunkban sokszor tették fel a kérdést szüléink vagy ismerőseink, hogy „mi leszel, ha felnősz?”. Volt, aki mozdonyvezetésről, aki űrhajózásról, vagy éppen autószerelésről álmodozott, de gyanítom, senki nem Bt-'ri: tanfolyamon átképzett ad ügyintéző lenni. Persze magát az átképzés fogalmát sem nagyon ismertük, azt hittük, mindenképp azt csinálhatjuk majd, amit szeretünk, vagy amihez értünk. A világ kereke azonban fordult egy nagyot, és ma már mindennapos a munkanélküliség, az elhelyezkedési nehézségek emlegetése. Egy „sima” érettségivel a zsebben sokszor _ Fortunához kell fohászkodnia egy fiatalnak, hogy álláshoz jusson. Ha viszont részt vesz egy átképzésen, és azt el is végzi, nőhetnek az elhelyezkedés lehetőségei. Nem garantálják, de segitik az elhelyezkedést Békés megyében tavaly 14 átképzési tanfolyam indult, de helyesebb 13+1-ként emlegetni, hiszen az orosztanárok átképzése sok mindenben eltér a többitől. Amiben megegyeznék, az az, hogy mindhez a foglalkoztatási alapból biztosítják a pénzt. Az átképzési tanfolyamokkal kapcsolatban Ba- gi Lajossal, a megyei munkaerő-szolgálati iroda átképzési csoportvezetőjével beszélgettünk. — A tanfolyamok kezdete előtt felmértük, hogy milyen szakmákra van igény a vállalatoknál — kezdte a csoportvezető. — Ennek alapján tavaly 8 tanfolyamot szerveztünk érettségizetteknek, ötöt pedig az általános iskolai végzettséggel rendelkezőknek. A felméréseket még tavaly februárban kezdtük, és mára a vállalatok igényei — a bér- és létszámstop miatt — jelentősen csökkentek. — Tehát a tanfolyamokat elvégzők egy része nem kap állást? — Általánosítani nem lehet, hiszen eddig csak a vámügyi tanfolyam fejeződött be. Itt harmincán végeztek, és 18-an tudtak elhelyezkedni. Vannak persze olyanok, akik a továbbtanulással ‘ kacérkodnak, és nem kívánnak a vámügy területén dolgozni. Az én meglátásom az, hogy a többi tanfolyamnál nem lesznek ekkora gondok. — Egy-egy tanfolyam milyen hosszú, és mennyi pénzt emészt fel? — A legrövidebb az öt hónapos vámos, a leghosszabb pedig a tizennyolc hónapos felnőtt szakápolói. A tanfolyamok összességében mintegy 23 millió forintba kerülnek. — A sikeres vizsgát tevők milyen képesítést kapnak? (Folytatás a 3. oldalon) Országgyűlési képviselőink támogatják a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletét Megyénk országgyűlési képviselői a Parlament soron következő ülésszakának fontosabb témáiról hallgattak meg tájékoztatót, illetve néhány kérdésben közös álláspontot is megfogalmaztak tegnap, Békéscsabán, a Baromfifeldolgozó Vállalat székházában. Az Igazságügyi Minisztérium szakértője, Somogyvá- ri István a Magyar Köztársaságban elő nemzeti és nyelvi kisebbségek ország- gyűlési képviseletéről szóló törvényjavaslathoz fűzött gondolatokat. Az egyébként alkotmányszintű javaslat lényege, hogy a nemzetiségi képviselőket az érintett kisebbségek javaslatai álapján az új parlament kooptálja az Országgyűlésbe. A képviselőcsoport elviekben egyetértett az alkotmány- módosítással és azzal, hogy a nemzetiségeknek legyen képviseletük a Parlamentben. A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatról ugyancsak az Igazságügyi Minisztérium szakembere, Nagy Erzsébet beszélt. Egyebek között szóba került az is: a közigazgatási bíróságok működéséhez megvan-e a pénzügyi fedezet. Mint kiderült, az idei költségvetésben szerepel ilyen kiadás, tehát még időben gondoskodott a kormány a létesítendő szervezet működéséről. A közigazgatási deregulációs törvényjavaslattal kapcsolatban a képviselők kijelentették : a közrend, a közbiztonság megerősítése érdekében javítani kellene a rendőrség közérzetét, ugyanakkor a rendőrségnek — minden törvényes eszközt felhasználva — fenn kell tartania a rendet. * A megbeszélésen szó esett még a családi pótlék teljes- értékűvé tételéről, amelyet a honatyák egyöntetűen támogattak, hasonlóképpen egyetértettek a honvédelmi törvény és a házszabályok módosítására tett javaslattal. űz Állami Számvevőszék nem fogadta el az MSZP vagyonmérlegét Az Országgyűlés megbízásából az Állami Számvevő- szék részletesen megvizsgálta a Magyar Szocialista Pártnak — a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjának — a bejegyzési kérelmével egyidejűleg a bírósághoz benyújtott vagyonmérlegét. Az ÁSZ szakemberei ezzel a munkával elkészültek, s az eredményről rövid tájékoztatót juttattak el a Magyar Távirati Irodához. A vizsgálat során megállapították: az MSZP által 1989. november 16-án benyújtott, és a jogelőd MSZMP vagyonának 1989. szeptember 30-i állapotát feltüntető vagyonmérlegjiem minősíthető teljes körűnek. A mérleg bizonylati megalapozottsága nem alkalmas a szeptember 30-i vagyoni helyzet bemutatására. A vagyonmérleg összeállítása során nem végezték el a szükséges leltározást, s az előírt számviteli munkákat sem. Az Állami Számvevőszék összefoglaló jelentését megküldte a Magyar Szocialista Párt elnökének; a párt ezzel kapcsolatban észrevételeket tett, ám nem vitatja az ÁSZ megállapítását. Mindezek ^alapján az Állami Számvevőszék elnöke benyújtotta jelentését az Országgyűlés megbízott elnökének, és javasolta, hogy azt tárgyalja meg a Parlament terv- és költségvetési bizottsága. Kezdődjenek tárgyalások a rendezett átmenet eljárási szabályairól A Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivői testületé hétfői ülésén foglalkozott a demokratikus átmenet soron következő teendőivel. Az országos pártokhoz intézett felhívásukban az SZDSZ vezetői leszögezik: a szabad választások megtartásával rövidesen befejeződik a magyarországi demokratikus átmenet első szakasza, s az ország legfontosabb politikai erőinek már most fel kell készülniük a választások utáni teendőkre. Tárgyalni keli a rendszerváltás technikai, jogi kérdéseiről, határozni szükséges egyebek között az új Országgyűlés első ülésszakának feladatairól. Mivel a választások eredményétől függetlenül az egész ország elemi érdeke, hogy az átmenet rendezett körülmények között valósuljon meg. az SZDSZ vezetői kérik a választásokon országos listát állító pártokat, hogy mielőbb kezdjenek tárgyalásokat a hatalomváltás eljárási szabályairól. Czinege új lakásba költözik A Minisztertanács Hivatalába kérették Czinege Lajos nyugalmazott mdniiszterel- nök-helyettest és közölték vele, hogy tíz napon belül el kell hagynia a Budapest II. kerület, Endrődi Sándor utca .18,B. szám alatti, 9 szoba, összkomfortos, 463 négyzetméter alapterületű, HM-kezelésű szolgálati lakást. Czinege Lajos a közlést tudomásul vette és lemondott a lakáshasználatba-vé- teli díjkülönbözetről, topábbá az általa beépített értéknövelő beruházások ellenértékéről. A Magyar Néphadsereg illetékes lakásügyi hatósága a lemondást elfogadta és a hatályban lévő lakásügyi jogszabályok alapján kiutaltak részére egy 78 négyzet- méteres lakást. A felajánlott cserelakás a jogos lakásigény mértékét nem haladja meg. A Minisztertanács elnökének felkérésére a Magyar Néphadsereg lakásügyi szervei az eljárást soron kívül folytatták le.
