Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-03 / 29. szám
BÉKÉS MEGYEI fl HAZA MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG 1990. FEBRUÁR 3., SZOMBAT POLITIKAI NAPILAP Ara: 5,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 29. SZÁM A kivonulás végső ütemét később tárgyalják Közös közlemény a szovjet csapatok kivonásáról folyó tárgyalásokról A Külügyminisztérium az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez: A Szovjetunió és a Magyar Köztársaság kormánya között,] megállapodások alapján 1990. február 1-jén és 2-án Budapesten tárgyalásokra került sor. A Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár vezette magyar és az Ivan Aboimov külügyminiszter-helyettes vezette szovjet küldöttség tárgyalásokat folytatott az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok teljes kivonásáról. A tárgyalások során a felek kifejtették álláspontjukat, és megállapodtak abban, hogy a szovjet csapatok kivonását a legrövidebb időn belül megkötendő kormányközi megállapodás alapján hajtják végre. A felek megegyeztek abban, hogy folytatják a megállapodással kapcsolatos, valamint a csapatkivonás ütemének kidolgozását célzó tárgyalásokat. A megbeszélések tárgyszerű, konstruktív légkörben folytak. Horn Gyula, a Magyar Köztársaság külügyminisztere fogadta Ivan Aboimovot, Kárpáti Ferenc, a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere fogadta Bronyiszlav Omenicsev vezérezredest, a szovjet hadsereg vezérkari főnökének első helyettesét. Csaknem negyven évi igénybevétel után, Esztergomban január közepén visszakerültek az egyház tulajdonába azok az épületek, amelyekben idáig a szovjet katonai kórház működött. A XIX. században klasszicista stílusban épült szeminárium és kanonokház a felújítás után ismét az eredeti funkcióját fogja betölteni. Fotó: Arany Gábor Halkan mondom Jött egy ember, látót}, és nem győzött. Még mindig nem tudni, voltaképpen mekkora vihart is kavart nyilatkozatával. Olyan időket élünk, amikor a szavak mögött rejlő valóságtartalom sokszor csak másodlagos jelentőségű. Ki emlékszik, ki emlékezhet már arra: honnan jött ez a nép, s egykor hová tartott. Iskolaévei alatt ki kapott ízelítőt abból a tárgykörből, hogy mitől és miért magyar a magyar? Ne mondja senki: ugyan, minek még egy álprobléma, van abból épp elég. Ha nemzedékek nőnek fel a nemzethez való tartozás tudata nélkül, akkor elemi kötelességünk minden olyan megnyilvánulásra odafigyelni, mely érinti a nacionalizmus kérdéskörét. Lehet, Csurka István nem a legszerencsésebb formát választotta rejtőzködő gondolatai közlésére, ám érdemét ne vitassuk: ő legalább hozzá mert nyúlni az antiszemitizmus mindezidáig jórészt tabunak minősített témájához. Célzásokra épülő rádiójegyzete — bármekkora felháborodást is váltott ki — lépést jelenthet egy olyan világ felé, amelyben a dolgokat a nevükön lehet nevezni, s esetleg nem kell szégyenkeznünk magyarságunk, netán magyarkodásunk miatt. A politika nyelvén ezt a világot úgy hívják: demokrácia. Mert miről is van szó. Megjártam már néhány iskolát én is életem során, de egy sem volt, ahol a nacionalizmus ideológiáját ne valami torz, az átkos Horthy-rend- szerből ránk maradt agyszüleménynek tekintették volna. Persze, mindig történtek arra utalások, hogy valaha, a polgári nemzetállamok kialakulása idején haladó szerepet játszott, tanáraink mégsem tartották valamilyen oknál fogva üdvözítőnek fejünkbe átplántálni a Németh Lász- ló-i, Veres Péter-i, vagy akár kossuthi magyarságtudat igazi alapvonásait. Aztán bújhattuk mi egyetemistaként Szekfű Gyula Három nemzedékjét, ha a vizsgán csak annak kötelező „tönkrezúzására” voltak kíváncsiak. Pedig de sokat tanulhatunk, tanulhatnánk még ma is belőle! Olvasom dr. Kende Péter Röpirat a zsidókérdésről című ragyogó könyvét, és az a benyomásom támad: itt valamit nagyon elrontottunk. Félelmek és szorongások közepette, adok-kapok stílusban próbáltuk eddig rendezni közös dolgainkat. Az én generációmnak például a történelem tankönyvekből (s újabban egyre több monográfiából; memoárból) ugyan ismerősek lehetnek a negyvenes évek forgószelének borzalmai, arra azonban valahogy nemigen derül fény: tulajdonképpen mi is késztette a hungarizmust arra, hogy egy hitfelekezet (Ignotus Pál megjelölése) kiirtásában lássa a nép boldogabb jövőjének zálogát. Arról sem beszélt (még kevésbé írt) nagyon senki, hogy a németek kiűzését követően a Magyar Kommunista Párt számára világossá vált: az igazoló bizottságokba a zsidó magyarokat kell beültetni, hiszen ők semmiképpen sem kompromittálhatták magukat a náci befolyás időszaka alatt. Csak egy példa a röpirat tényigazságai közül. S mindezt kitől kell megtudnunk? A zsidó voltát hittel felvállaló szerzőtől. Publicisztikánk félrehajol a felszínre kerülő, a tömegek gondolkodásába egyre inkább beépülő problémahalmaz elől — teszi mindezt olyankor, amikor csak idő kérdése, és a szellemileg is alultáplált közember téveszmék hajszolásában találja meg önmagát. Ne áltassuk magunkat, előbb-utóbb el kell gondolkodni azon, hogy az antiszemitizmus miért kezd éledezni Magyarországon. És felteszi a kérdést: mi a szemitizmus? Csak halkan mondom: a Csurka Ist- ván-i nacionalizmus enyhe fuvallatként borzolja majd a megmentés hajójának vitorláját akkor, amikor már nem fog látszani a szárazföld. Gondoljuk meg, magyarok. Lehet úgy a part felé hajadni, ha közben a kormányos fejét eltakarjuk? Dányi László A miniszterek elutasították a fizetésemelést Csaknem egy tucat téma került a Minisztertanács elé, a testület pénteki ülésén. A kormány tanácskozásán elhangzottakról, a délutáni órákban Bajnok Zsolt, szóvivő tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit. A terítékre került témacsoportok közül kiemelte a dereguláció a közigazgatásban címet viselő előterjesztést. Ezt a kérdést nyolc tárca előterjesztésében tárgyalta meg a Minisztertanács, amely mintegy tizenegy törvény és négy törvényerejű rendelet áttekintéséről; egyszerűsítéséről kapott ily módon jelentést. Az egyéb napirendi pontok között a Minisztertanács elé került a vezető állami tisztségviselők munkadíjáról szóló előterjesztés. Ezt az előterjesztést a kormány tagjai egyöntetűen, megléhető- sen éles hangnemben elutasították. Ügy vélték ugyanis, hogy amikof az ország ilyen rendkívül nehéz gazdasági helyzetben van, és az életszínvonal-csökkenés tízezreket sújt, elfogadhatatlan, hogy a kormány saját bérezéséről, a bérek emeléséről döntsön. így aztán megmaradtak az eddigi fizetések. Eszerint a miniszterelnök fizetése bruttó 97 500 forint, nettó 47 979 forint, az államminiszter és a miniszterelnök-helyettes fizetése bruttó 78 000 forint, nettó 40 179 forint. A miniszterek nettó 34 979 forintot kapnak. Nyelvi laboratóriumot adtak át a szlovák gimnáziumban A terein teljesen, a program részben kész Mit csináljon egy iskola, ha régi vágya, egy nyelvi laboratórium kivitelezéséhez csak a szükséges pénzösszeg felével rendelkezik? Talán mondjon le róla? Semmiképpen. A hiányzó anyagiakat ugyanis kis jóindulattal és nagy-nagy akarattal, lelkesedéssel pótolni lehet. így tett a Békéscsabai Szlovák Gimnázium is. Amikor kiderült, hogy az összes támogatással együtt is csak mintegy négyszázezer forintjuk van, s egy „rájuk szabott” laboratórium pedig hétszázezerbe kerül, elhatározták, hogy mégis belevágnak. A tantestület három tanára — Krett György, Su- tyinszky János és Zátonyi Sándor — miután konzultált nyelv szakos kollégáival — megtervezte a rendszert, megvásárolta az anyagot, és tavaly nyáron fel is építette a nyelvi laboratóriumot. Az eredmény? Az egyik emeleti kisteremben tíz gyerek tudja majd gyakorolni a szlovák — vagy éppen más — nyelvet. Az itt látható „létesítmény” ráadásul modernebb, jobban az iskola nyelv szakos tanárainak igényeihez alakított. Minimális elektronikát használtak fel, a pedagógus bele tud szólni, hallgatni a tanulók feladatmegoldásába, ketten- hárman „összeköthetők” párbeszédek gyakorlásához, amit a tanár magnóra is vehet. ellenőrzés céljából. Itt főleg a bevésés, a helyes kiejtés gyakorlása a cél. A gyerekek jövő szeptemberben veszik birtokukba a laboratóriumot. A szlovák nyelv szakos tanárok addig is egy négyéves kísérleti szlovák nyelvi oktatóprogramon dolgoznak, amelynek első másfél éves anyaga már kész. Ennek megfelelően kétezer-ötszáz nyelvi egység ismeretét, alapfokú nyelvvizsgához elegendő tudásanyag elsajátítását tűzi ki célul. Ehhez most még gyűjtik a hang- és képanyagot, illetve ebben a félévben ismerkednek alaposabban a technikával is. A péntek délelőtti megnyitón — miután a meghívottak megismerkedtek az előzményekkel, illetve a működés mechanizmusával —a tervezésben részt vevő három pedagógusnak iskolájuk, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége, a városi tanács művelődési osztálya és a Békés Megyei Pedagógiai Intézet köszönte meg munkáját. K. K. A három tanár rögtönzött bemutatót tart Fotó: Veress Erzsi Néhányan élnének a lehetőséggel Szövetkezeti vezetők véleménye a földtörvény módosításáról A Parlamentben az elmúlt héten döntöttek a földtörvény módosításáról. Mint ahogyan azt január 27-i, szombati számunkban írtuk, a már megváltott földek szövetkezeti tulajdonban maradnak, s ezekről a tsz-köz- gyűlés rendelkezik. A szövetkezeti földnek az a része viszont, amelyet még nem váltottak meg, és a tag tulajdonában maradt, más elbírálás alá esik. A tagok tulajdonosból valódi tulajdonossá válhatnak. A tulajdonos vagy örököse önmaga dönti el, mit csinál a jövőben a földjével. Jogot kapott arra, hogy azonnal kiléphessen a szövetkezetből és kivegye a földjét. Dönthet másképpen is, a földet vételre felajánlhatja a tsz- nek, vagy földjáradék ellenében változatlanul közös használatban hagyhatja, tulajdonjogának fenntartása mellett. Találomra kiválasztottunk négy Békés megyei termelőszövetkezetet, s arról érdeklődtünk, hogy mi a véleménye a vezetőknek a parlamenti döntésről. Gyulai (Gyulavári) Lenin Tsz, Mihucza Géza elnök: — A földkérdés megvitatása a következő közgyűlésünk hatásköre lesz, addig minden tagunk véleményét megkérdezzük a különböző munkahelyi fórumokon. Az alapszabály módosításának, megalkotásának határideje március 31-e. Ma reggel jogászokkal beszélgettünk, de ennek ellenére sem tudjuk pontosan, hogy mit is hagyott jóvá az Országgyűlés. Az újságokból sem derültek ki egyértelműen a szükséges részletek. Persze időnk sem volt egész nap a tévét nézni, vagy minden lapot elolvasni, -mert dolgoznunk kellett közben. A módosítási javaslat előkészítésében még arról volt szó — legalábbis nagyon sokan javasolták —, hogy szűnjön meg a korábbi földmegváltás érvényessége. De az Országgyűlés másként döntött. Például még tisztázatlan: az egyéni tulajdonban lévő, de közös használatba adott földet milyen értéken taxisuk nyilván, hogy megfelelő földjáradékot fizethessünk. A másik: a tagságunkban meglehetősen nagy a bizonytalanság, -mert a pártok a választási harcban sok -mindent ígérnek, de nem tudjuk, hogy mit tartanak be mindezekből, ha hatalomra kerülnek. De bármilyen föld- tulajdon is lesz Magyarországon, a jelenlegi szorító közgazdasági szabályozás mindenkit, egyéni gazdálkodót és szövetkezetét megfojthat. Harmincszázalékos kamatozású hitelekkel nem lehet nyereségesen termelni a mezőgazdaságban. Egyszóval nagyon várjuk, hogy hivatalosan is megjelenjen a törvénymódosítás szövege, mert enélkül részletesebb véleményt nyilvánítani nem lehet. (Folytatás a 3. oldalon)
