Békés Megyei Népújság, 1990. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-16 / 40. szám

NÉPÚJSÁG 1990. február 16., péntek o Szabad Demokraták* gazdasági felemelkedési programja A pártállam politikája összeomlott, de gazdasági öröksége tovább szorongat­ja társadalmunkat. Államosított ipar és ke­reskedelem, kollektivizált mezőgazdaság, tespedő mamutvállalatok, elmara­dott technika, torz szerke­zetű termelés, fejletlen közúti és távközlési háló­zat, szétzüllő egészségügy, elhanyagolt iskolák, sorva­dó aprófalvak, pusztuló természeti környezet: ezt hagyta ránk a népköztársa­ság. Fojtogató államadósság, nyomasztó költségvetési hi­ány, egyre gyorsuló inflá­ció, terjedő szegénység, ter nyegető munkanélküliség: ezt hagyta ránk a Lázár-, a Grósz- és a Németh-kor- mány. Hatalmas csődtöme­get kell eltakarítanunk. Azonnali, látványos javu­lást becsületes párt nem ígérhet. A szabad demokraták nem csodában bíznak, ha­nem kiutat mutatnak, a le-g hető leggyorsabb kibonta­kozást biztosítják. Mindent egycsapásra rendbe hozni nem lehet. A kezdő lépést kell jól megválasztani. Az első lépés az infláció megfékezése, a forint meg­erősítése. KEMÉNY FORINT — BIZTOS JÖVENDŐ Az évek óta gyorsuló ár­emelkedés. ha így megy tovább, ellenőrizhetetlenné válhat, elérheti as évi 50, 100, sőt több száz százalé­kot. A szabad demofera* ták mindenekelőtt ezt a ve­szélyt kívánják elhárítani. Ha az SZDSZ kormányra jut, Magyarország elkerüli Lengyelország, Jugoszlávia sorsát. Nálunk nem lesz kenyérjegy. nem lesz vág­tató infláció, nemcsak an­nak jut mosópor, akinek nyugati valutája van. — Már 1990-ben megál­lítjuk az áremelkedés to­vábbi gyorsulását. 1992- ben 20" 1993 94-ben 10% alá szorítjuk vissza az inf­lációt. — Inflációellenes politi­kánk elve a fokozatosság. Kerülni kívánjuk a hirte­len, durva beavatkozást. Ha egycsapásra próbál­nánk megállítani az inflá­ciót, elviselhetetlen meg­rázkódtatást okoznánk: akár 50%-os egyszeri ár­emelkedést, heves áringa­dozásokat. — Lépésről lépésre meg­teremtjük a forint konver­tibilitását. Feloldjuk a de­vizatartás, -kivitel és -be­hozatal korlátozásait. így az import is szabadabbá válhat, és minden keresett áru kapható lesz forintért árusító üzletekben, külföl­dön is vásárolhatunk fo­rintért. TAKARÉKOS KÖLTSÉGVETÉS Az infláció egyik fő for­rása az állam túlköltekezé­se, a tetemes költségvetési hiány. Ezt mindenképpen mérsékelni kell. — Feladjuk a költségve­tést túlterhelő nagyberu­házásokat, amilyen a jam- burg—tengizi létesítmény, vagy a bécs—budapesti vi­lágkiállítás. Meggyorsítjuk a katonai költségvetés csökkentését. Szakszerűbb és ugyanakkor kisebb, te­hát* olcsóbb államigazga­tást teremtünk. — Leépítjük a költségve­tési támogatások rendsze­rét. A tartósan veszteséget termelő vállalatokat nem fogjuk a fogyasztók és adó­fizetők pénztárcájának ter­hére kisegíteni. Az ilyen vállalatok csődeljárás út­ján találnak majd termelé­süket újjászervező új gaz­dát. — A nagyberuházások, a katonai és védelmi kiadá­sok visszafogása gyors és radikális lesz. A támogatá­sok leépítésében viszont a fokozatosság elvét követ­jük. Nem pártoljuk a hir­telen támogat ásnaegvonást ott, ahol a felhasználók alig képesek csökkenteni fogyasztásukat. például háztartási tüzelőanyagok, vagy a tömegközlekedés esetében. Ilyenkor ugyanis az elvonás következtében azonnal megugranak a fo­gyasztói árak, s ezt kerülni kívánjuk. ■ 1 PIACI ÁRAK, PIACI BÉREK Az infláció megállításá­hoz tartós egyensúlyt kell teremteni a kereslet és a kínálat között. Ehhez pe­dig meg kell szűnjenek az árak és a bérek hatósági megkötései. Azonban itt is lépésről lépésre tanácsos haladni. A hirtelen, teljes körű ár- és bérfelszabadí­tás vágtató inflációt ered­ményezne. — Az árak felszabadítá­sát olyan termékek köré­ben szükséges kezdeni, ahol a termelők versenyez­nek egymással, a felhasz­nálók pedig képesek mér­sékelni a fogyasztásukat. Óvatosabban bánnánk az árak fölszabadításával ott, ahol a termelő monopol- helyzetben van. a fogyasz­tó pedig magasabb áron is kénytelen változatlan mennyiséget vásárqlpt; — A magánvállalkozások és kisszövetkezetek köré­ben eddig sem volt szükség bérszabályozásra. Az Álla­mi vállalatok azonban gyakran nem saját kocká­zatukra. hanem az adófize­tők vagv a fogyasztók ter­hére emelnek bért. Amíg erre mód van, addig csín­ján kell bármi a bérek fel­szabadításával. Az árak és a bének teljes körű felszabadításának el­engedhetetlen feltétele, hogy a hivatalos szakszer­vezeteket valódi szakszer­vezetek szorítsák ki a szín­ről. MÉRSÉKLŐDŐ, VÁLLALKOZÁST ÖSZTÖNZŐ ADÖK^^Pr — A jelenlegi adórend­szer megnyomorítja a ház­tartásokat és bénítja a vállalkozást. Átalakítása elkerülhetetlen. Azonban itt is indokolt a fokozatos­ság elvét követni. A ter­melés zöme ma még pa­zarló . nagyvállalatokban folyik, a fellendülés itt csak a veszteségeket növel­né. — Minden erőnkkel támo­gatni fogjuk kis- és köze­pes méretű vállalkozások sokaságának létrehozását. Nem támogatjuk viszont a költségvetés mankójába kapaszkodó. veszteséges nagyvállalatokat. Az adó- csökkentés abban az ütem­ben válik lehetségessé, ahogyan leépülnek a támo­gatások és kedvezmények. — A személyi jövede­lemadó progresszív emel­kedése nem szüntethető meg; a közteherviselés je­gyében világszerte alkal­mazzák. Indokolt azonban olyan adótáblára áttérni, ahol a kulcsok növekedése később indul és kevésbé meredek. 30—35%-nál vég­ződő és ez alatt még két kulcsot tartalmazó • S2ÁJA- kategóriákat javaslunk, széles sávokkal. — A vállalkozói nyere­ségadó kulcsát fokozatosan 30—35" ii körüli szintre kí­vánjuk csökkenteni. — Az általános forgalmi adó rendszerét néhány év alatt az Furópai Gazdasági Közösségéhez közelítenénk: 2u"„-oi meg nem haladó és, egv lu" o körüli kulcsot al­kalmaznánk, az alapvető élelmiszerek esetében meg­tartva a 0 kulcsot. — A társadalombiztosí­tás önkonmányzattónak meg­teremtésével: párhuzamosan a biztosítási és nyugdíjjéru- lékot jelentősmi csökkente­nénk, miközben valódi tár­sadalombiztosítási hozzájá­rulássá változtatnánk. A munkavállalóktól ilyen cí­men elvont jövedelmet mentesítenénk a személyi jövedelemadó alól. A KÜLFÖLDI ADÓSSÁG LEÉPÍTÉSE A 21 milliárd dollárnyi adósság erőteljes csökken­tése nélkül sem az inflá­ciót megállítani, se a gaz­daság megújítását végre­hajtani nem lehet Kamat- fizetési és törlesztési köte-' lezettségeink ma már olyan nagyok, hogy évről évre újabb hitelek felvételére kényszerítenek. Az eddigi k ármányok, a fizetőképes­ség megóvása érdekében, rendszeresen fel Is vették az -újabb hiteleket. Mi sza­kítani kívánunk ezzel a politikával, az adósságállo­mány folytonos növelésé­vel. — Nagyobb hitelezőink­kel és kormányaikkal tár­gyalásokat kezdünk a ka­matok egy részének elen­gedéséről vagy mérséklésé­ről. Célunk, hogy elérjük a törlesztések néhány évre szóló felfüggesztését. — Tárgyedásokat kez­dünk az adósságok magyar vállalati részvényekre tör­ténő átváltásáról. Ez nem a nemzeti vagyon kiárusí­tását jelentené. A nemzeti vagyont már kiárusították, amikor a 21 milliárd dol- láffngd adósságot felhalmoz­ták. Fia ennek egy része itthon marad, termelőtöké­vé alakul át, és az ország fizetőképessége megszilár­dul. iparunk gyorsabban modernizálódik. A MAGÁNTULAJDON TÜLSÜLYA FELÉ — A szabad demokraták olyan gazdaságot akarnak, ahol az állami tulajdon többé nem uralkodó, és a magántulajdon különböző formái túlsúlyban vannak. Enélkül lehetetlen meg­szüntetni a piaci hiányt, az erőforrások pazarlását, a technikai elmaradottságot és a silány minőségű ter­melést. — Különleges támogatást szánunk az egyéni és tár­sas magánvállalkozások­nak. - Itt a legvilágosabb ugyanis a személyes koc­kázatvállalás és a szemé­lyes nyereség közötti "ösz- szefüggés, ami nélkül nincs hathatósan működő piac. A kormány — ha az SZDSZ benne lesz — szi­lárd jogi védelemmel, adó­kedvezményekkel és elő­nyös hitelfeltételekkel fog­ja segíteni azokat, akik a saját pénzüket kockáztat­va kívánnak vállalkozni. — Az állami vállalatok magánkézbe adása során is arra törekszünk, hogy a végső tulajdonosok sze­mély szerint azonosíthatók legyenek. A privatizációt csak akkor fogadjuk el törvényesnek, ha senki nem juthat olyan tökéhez, amelynek piaci értékét nem fizette meg. Fellépünk az állami vagyon elkótyavetyé­lése és az ellenőrizhetetlen menedzseri hatalom átmen­tése ellen. ERŐS MAGÁNTULAJDONT A MEZŐGAZDASÁGBAN IS — Az állami gazdaságok és a téeszek éppúgy zsák­utcába vitték a magyar gazdaságot, mint az étte­rmi nagyüzemek a magyar ipart. Méreteik aránytala­nul nagyok, szervezetük bürokratikus, tagjaikból, dolgozóikból hiányzik a tulajdonosi öntudat. Az át­alakítást itt is sürgősen meg keli kezdeni. — Szabaddá kell tenni a föld adásvételét, hogy a nagygazdaságok megvál­hassanak fölös termőterü­leteiktől. az önállóan gaz­dálkodni kívánó családok pedig földhöz juthassanak, — A kollektivizáit föld utolsó jogos tulajdonosa vágj- annak örököse a ko­rabeli kisajátítása árnak megfelelő összeg fejében igényelhesse vissza birto­kát, ha azt maga kívánja művelni. — Nem tekintjük azonos módon jogosultnak azokat az örökösöket, akik a me­zőgazdaságot végleg el­hagyták. Nem igazságos, és nem -is célszerű, ha a me­zőgazdaság gyakran nem is falun élő járadékosok tömegért tartja el. — A földvásárlás mel­lett legyen mód a föld bér­bevételére is. Ahol a nagy­üzemi forma gazdasága, maradhassanak meg a tée­szek, de központjuk csak a vagyont kezelje és a kö­zös szolgáltatásokat Igaz­gassa. Gazdálkodó egysé­geik legyenek önállóak, akár saját földön, akár szerződéses területen gaz­dálkodnak. A közös szol- gáttatások igénybevétele legyen önkéntes, és így tetszés szerint változó, akárcsak a valódi, nyugat- európai «'/' >votkezetekn&. FORDULATOT A KÜLKERESKEDELEM­BEN — A KGST megbuk' tt. A tervegyeztetésen, közvet­len termékcserén, rubelel­számoláson alapuló rend­szernek vége. A szerveze­tet meg kell szüntetni. —• A volt tagországokkal fenntartott kereskedelmün­ket piaci alapokra kell he­lyezni. Rubelelszámolás he­lyett világpiaci árakon, ke­mény valutában bonyolított forgalomra van szükség. Közvetlen termékcsere he­lyett valódi üzletekre. Az áttérési veszteség fedezésé­re nyugati hitelt és támo­gatást kell kérnünk, a partnerekkel pedig minél előnyösebb megállapodást kell kötni. Ellenezzük azt a kormányzati elképzelést, amely a veszteség egy ré­szét magyar vállalati rész­vények szovjet kézbe adá­sával fedezné. ' —< iNem az a cél, hogy a nyugat-európai Közös Pi­ac mdtatt egy másik, ke­leti közös piacot hozzunk létre. Miközben piacosítjuk kereskedelmünket a volt KGST-tagorszá go kka 1, csökkenteni kell a velük bonyolított forgalmat. Ez elsősorban a Szovjetunióra igaz. A Szovjetunióból úgy­szólván csak nyersanyagot és energiát érdemes be­hoznunk. Ez legyen a ma­gyar—szovjet áruforgalom terjedelmének megközelítő halára. — A KGST-kereskedelem visszafejlődésével párhu­zamosan fejlődnie kell ke­reskedelmünknek a Nyu­gattal. mindenekelőtt az •Európai Gazdasági Közös­séggel. El kell érni a ve­lünk szemben alkalmazott hátrányos vámszabályok és behozatali tilalmak felol­dását. Ha az SZDSZ kor­mányra jut, haladéktalanul kérni fogja hazánk felvé­telét az Európai Gazdasági Közösségbe. KINEK SZÓL AZ SZDSZ PROGRAMJA? — Ha gazdasági progra­munk megvalósul, 3-4 éven belül együtt lesznek a fel­tételek a fellendüléshez. A pozitív folyamatok kibon­takozása pedig már az első •pillanattól látható, ellen­őrizhető lesz. Az évtized derekán a magyar gazda­ság kiegyensúlyozott nove- kedésnát indulhat A gya­rapodás gyümölcseit nem­csak a sikeres vállalkozó és alfcalniazoUaik fogják élvezni, hanem a bérből élők, a nyugdíjasok és a még éttartott fiatalok egy­re szélesebb rétegei is. Programunk nemzeti prog­ram, a haza gazdasági fel- emelkedésének programja. Ez a program azonban már az első 3-4 évben, a gazda­ság rendbehozásának sza­kaszában is sokaknak ígér javulást. — Mindenkinek javulást fog hozni az infláció meg­fékezése, de kivált a nyug­díjasoknak, a nagycsaládo­soknak, és azoknak, akik bérüket nem tudják egyéb jövedelemmel kiegészíteni. Az infláció ma a legsúlyo­sabb csapás; ez taszítja legtöbb honfitársunkat méltatlan nyomorúságba. — Minden, jövedelemből élő ember számára köny- nyebbedést fog hozni az adók mérséklése. A vállal­kozók helyzetét külön is javítja az adócsökkentés. — Földprogramunk elő­nyös.az önállóan gazdál­kodni kívánó falusi lako­soknak. Előnyös azoknak is, akik nagy szervezetben ha­tékonyabban termeszthető kultúrákkal foglalatoskod­nak. És nem utolsósorban előnyös' azoknak is, akik ipari munkahelyüket elve­szítve apáik foglalkozásá­hoz szeretnének visszatér­ni. — Programunk megva­lósításának ára is van. Nem lehet egyszerre megfékez­ni az inflációt és fenntar­tani minden üzemet, min­den egyes munkahelyet. Tudjuk, hogy a munkanél­küliség milyen súlyos em­beri válsággal . jár. Azt akarjuk, hogy a munka nélkül maradók anyagi biz­tonsága ne legyen veszé­lyeztetve, és e helyzetük átmeneti legyen. Ezért az SZDSZ külön programot dolgozott ki a munkanél­küliség kezelésére, mely­nek lényege: a munkanél­küli-segély felértékelése; nagyobb, egyösszegű vál­lalkozási segély azoknak a munkanélkülieknek, akik vállalkozni kívánnak; a munkanélküliségtől sújtott körzetek válságövezetté nyilvánítása, munkahelyte­remtő programok és költ­ségvetési keretek a válság- övezetek fejlődésének elin­dítására, különleges ked­vezmények azoknak a ma­gánvállalkozóknak, akik válságövezetben munkahe­lyet teremtenek. Békés megye egyéni választókerületeinek SZDSZ­kép viselő jelölt jel: 1. sz. körzet: DÉNES ZOLTÁN műszerész 2. sz. körzet: KÁDÁR PÉTER református lelkész 3. sz. körzet: SÓS SÁNDOR történelemtanár 4. sz. körzet: DR. PELCSINSZKI BOLESZLÁV állatorvos 5. sz. körzet: DEME ZOLTÁN evangélikus lelkész (MDF—SZDSZ közös jelölt) 6. sz. körzet: TÓTH SÁNDOR ny. gazdasági ig.-h. 7. sz. körzet: DR. HEVESI ZSOLT állatorvos Koordinációs központ: 5600 Békéscsaba, József Attila u. 5. Te!.: (66) 23-565. Pf. 72. Összejövetel: hétfő 18 órakor. ÜGYVIVŐK: DÉNES ZOLTÁN, DR. FUTAKI GÉZA, PAP JÁNOS. I ; i KEDVES HONFITÁRSUNK, TISZTELT VÁLASZTÓPOLGÁR! magyar nép végképp megszabadulhat a és történelme során először megalapozhatja a valódi Elérkezett az idő, amikor kommunista hatalomtól, népuralmat, a szabadságot és a jólétet. A Szabad Demokraták Szövetségét azok alapították, akik a Demokratikus Ellenzék soraiban tíz év óta ezért a pillanatért harcoltak: a szabad választásokén. A Beszélő, a Hírmondó és a többi szabad újság minden üldözés ellenére hirdette: fel kell számolni a diktatúrát, fel kell szabadítani a gazdaságot, Magyarországot be kell kapcsolni a Nyugat vérkeringésébe. De a Szabad Demokraták Szövetségét nem azért alapítottuk, hogy a múltban szerzett érdemeinken ábrándozzunk. Olyan munkánk van, amelyhez honfitársaink millióinak támogatására van szükségünk. — Az egyik célunk, hogy befejezzük a múltat: hogy megalkuvás nélkül végigvigyük a rendszerváltást, győzelemre segítsük békés demokratikus forradalmunkat. — A másik célunk, hogy elkezdjük a jövőt: hogy szakértelemmel, minél gyorsabban elindítsuk Magyarországot a virágzó gazdaság, az európai jólét útján. i nép pártvagyon, ___________ __ ______ ____________ _ Ezért lepleztük le E zért vettük fel a harcot a titokban továbbműködő politikai rendőrség munkahelyi pártszervezetek és a korai elnökválasztás ellen. Next 2000-et. .......................... " ' r*-*-*- — ­ellen- De immár el kell kezdenünk a jövőt. Ezért adtuk közre minden más pártnál korábban programunkat, amelyet az ország legjobb szakemberei írtak. Az ön szavazatára is szükségünk van! — Birtokolhassuk, ami a miénk: Valódi tulajdont az iparban és a mezőgazdaság­ban. — Élvezhessük a munkánk eredményét: Szabad szakszervezeteket. — Soha többé diktatúrát, soha többé türelmetlenséget. — Szabadságot a vallásoknak, a nemzeti kisebbségeKnek, miként Erdélyben és a Felvidéken, azonképpen határainkon belül is. — Idegen csapatok nélkül üli Európát, ahol mindenki szívesen látott vendég, és az országok határai csupán rajzok a térképen. — Hálapénz nélkül is egészséges nemzetet. — Magukat igazgató falvakat, községeket, városokat. Egyszóval: MODERN MAGYARORSZÁGOT! Jelölőszelvényének átadásával, rokonszenvével és szavazatával támogassa a Szabad Demokratákat, akik TISZTA MÚLTTAL, TISZTA JÖVŐÉRT HARCOLNAK. t Állampolgári üdvözlettel a Szabad Demokraták nevében. Magyar Bálint Pető Iván Iff. Rajk László A fenti írás nem a szerkesztőség, hanem a párt álláspontját képviseli

Next

/
Oldalképek
Tartalom